Petőfi Népe, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-24 / 46. szám

KECSKEMET ÉS KÖRNYÉKE Szerkeszti: Mihályka Gyula A kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában nyílt napot szerveztek tegnap és ma a leendő első osztályos gyere­keknek és szüleiknek. Mindkét napon két osztályban, két-két órában ismerkedhetnek a nagycsoportos ovisok az iskola­paddal. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT Hol tanuljon tovább a gyerek? Nehéz döntés előtt áll ezekben a napokban sok szülő. Arról kell határoz­ni, hogy gyermekük hol folytassa tanulmányait. Az alábbiakban néhány szülő mondja el döntését és annak hátterét. Pásztor Márta (Lepke utca): - Gergő fiam most negyedikes. Saját elhatározása volt, hogy a Bányai nyolcosztályos kisgim- náziumában folytassa tanul­mányait. Nem elleneztük, hi­szen sok jót hallottunk már az iskoláról. Az osztályból több barátja is oda jelentkezett, így talán nem lesz olyan nehéz a beilleszkedés. Harangi Ferencné (Hernád utca): - Fiam most fejezi be az általános iskolát. Több helyre is jelentkezett, a felvételi vizs­gák eredménye után eldől: si­kerül-e oda bekerülnie, ahova szeretne. Ferenc a gázkészü­lék-szerelő szakon szeretné folytatni tanulmányait. Ezen­kívül beadta még jelentkezését a Kandóba és a Kocsis Pálba is. Redenczki Lászlóné (Harmat utca): - Zsolt fiam két helyre is jelentkezett. Sajnos a tanulmá­nyi átlaga nem a legjobb. Soká­ig gondolkoztunk rajta, hogy hova is adja be jelentkezését. Végül a Gáspár András cipőfel­sőrész-készítő szaka mellett döntött. Másodiknak pedig a Kandóban az asztalos szakmát jelölte meg, hiszen a bátyja is ott tanul. Olajosné Nagy Ildikó (Verő­fény utca): - Kisfiam, Géza szeptemberben lesz első osztá­lyos. Sokat gondolkodtunk azon, melyik iskolába írassuk be. Három lányom az ÉZI-be jár, a nagyobbik fiam pedig a Piárba. Mivel a fiam igen ele­ven természetű, úgy gondol­tam, talán a Piárban jó helye lesz, hiszen ott a diákok két­harmada fiú. A férjem szerint több lány jobb hatással lenne rá. Mivel azonban hívő család vagyunk, a Piár mellett döntöt­tünk. Őri Balázsné (Március 15. utca): - Ramona lányom most negyedikes. Jó tanuló, és a ta­nárnőtől megkérdeztük, mit szólna, ha a lány megpróbálná a nyolcosztályos kisgimnáziu- mot. Ő is ajánlotta, így bead­tuk a jelentkezési lapot. Nem­sokára lesz a felvételi, kicsit már mi is izgulunk. Baranyi Éva (Mészáros Lá­zár tér): - Még nem döntöttük el, hogy kislányunkat, Dórát hová írassuk be. Mivel a művé­szi oktatást jónak tartjuk, első­sorban az ÉZI-t szeretnénk megpróbálni. Ha ez nem sike­rül, akkor az Arany János Álta­lános Iskolát választjuk, me­lyet az óvónők is ajánlottak. (Folytatjuk). Sebestyén Hajnalka Háztetőn át közlekedő tolvajok A kecskeméti rendőrkapitány­ság készpénztolvajokat leple­zett le, akiket be is csuktak. A 23 éves J. Andrást azzal gyanú­sítják, hogy a kecskeméti Ár­vácska utca egyik lakásából 350 schillinget, valamint 15 ezer forintot lopott el. A november 26-án elköve­tett bűncselekmény helyszí­nén vizsgálódó rendőrök meg­állapították, hogy a tetőn ke­resztül jutott be a házba a tet­tes, miután a cserepek egy ré­szét leszedte. Egy 18 éves férfiról pedig azt gyanítják a rendőrök, hogy 42 ezer forintos kárt okozott múlt heti lopásával. A február 18-án elkövetett bűncselekmény tet­tese a kecskeméti Malom ven­déglőbe tört be. A vendéglátóhelyen járt tol­vaj - hasonlóan a másik eset­hez - szintén a tető megbon­tása után szerezte meg a zsák­mányát: készpénzt és némi cigarettát. A betöréssel gya­núsított J. Sándor őrizetben van. Anyakönyvi hírek KECSKEMÉT Születtek: Terenyi Nóra (anyja neve: Oszlánszki Már­ta Bernadett) Felsőlajos, Far­kas Dezső (Gyorsa Annamá­ria), Tálas János (Szalontai Gizella), Rákóczi Ferenc (Szakái Katalin) Csengőd, Bodor Bence (Tuska Tímea) Kerekegyháza, Muzslai Zsolt (Deák Andrea), Tóth Kriszti­án (Pékár Anna) Szentkirály, Baranya Vivien Cecília (Mu- rasan Erzsébet Cecília), Tóth Alexandra (Kemény Tímea), Medgyesi Blanka (Péli Éva Anita), Borsodi Judit (Dré­gely Klára) Kerekegyháza, Madácsi Mihály Márk (Ká- nisz Edit) Tass, Kucsera Alex Péter (Péter Gabriella). Házasságot kötöttek: Ba- ricza Sándor és Újhelyi And­rea, Túri Attila és Kovács Ani­kó, Kulmán Ferenc Attila és Simon Andrea, Zsámboki Jó­zsef és Farkas Ágnes, Iriciuc Constantin Alexandru és Baksa Krisztina Beáta, Ti- hanics Zsolt és Egri Viktória, Balog Sándor és Juhász Er­zsébet Gizella. Meghaltak: Rácz István, Fekete Kálmánná Németh Etelka (Izsák), Agárdi Sándor (Kaskantyú), Murányi An- talné Horváth Irén (Apostag), Kulcsár Mihály (Szabadszál­lás), Cséplő Bertalan (Izsák), Fehér Lászlóné Pósfai Ilona, Válik Józsefné Horváth Mária, Csáki Istvánné Fricska Mária, Vörösmarti Gyula (Fülöp- háza), Ádám Miklós, Tengeri József (Kerekegyháza), Gu- logi György, Kovács Lászlóné Farkas Elza, Szijj Gyuláné Gyulai Erzsébet (Tiszakécs- ke), Némedi Sándomé Sárvá­ri Erzsébet (Budapest), Vas Péter Antal (Lajosmizse), Szél István (Kalocsa), Borbély Er­nő, Szabó János (Kiskőrös), Nagy Imre (Jakabszállás), Tohai László, Hetényi De- zsőné Hajdú Magdolna (Pécs), Tasnádi Jánosné Nagy Rózsa, Fazekas Judit Ilona, Kovács Jánosné Kovács Teré­zia, Nagy Kálmán (Tiszakécs- ke), Szőke Lajosné Kiss Anna, Csertő Gábor, Kelő József Sándorné Molnár Magdolna, Simon Balázs Jánosné Simon Aranka Zsuzsanna, Földi Ist­ván (Jakabszállás), Szebellédi Istvánné Vajda Erzsébet, Ka- lán Gergely, Kulcsár József, Szabó Imréné Barna Terézia (Ballószög), Tóth Péter Pál (Fülöpháza), Veszelszki Jó­zsef (Kerekegyháza), Huszka Ferencné Bajáki Rozália Sára (Hetényegyháza), Virág Mi­hály (Lakitelek). Segíteni a kinti magyarokon felelősségünk és kötelességünk Február 20-án, szombaton meglepődve és kicsit ér­tetlenül olvastuk a Petőfi Népe egyik olvasójának gondolatait, A helyi nyo­morúságok felszámolása Is fontos című írást. A cikk szerzője - Bálint Jó­zsefné - elgondolkodik arról, hogy szép dolog segíteni a kár­pátaljai gyermekeket, de igazán itthon is vannak szegények, Kecskeméten is kell segítség, főként a fogyatékos gyermekek­nek. Tényleg igazak ezek a gon­dolatok, és van mit tenni itthon is. Azonban ez nem ilyen egy­szerű dolog. Kárpátalján élnek magyar testvéreink, akik hozzánk tar­toznak, mind vér és lélek, mind kultúra szerint is. A történelem szeszélye és kegyetlensége el­szakította őket tőlünk. Magyar kultúránk ősi kincsünk, amely ha elvész, az egy nemzet lelki és erkölcsi pusztulását is okoz­hatja. Szombaton hangzottak el a következő mondatok Orbán Viktor szájából: „Mindazok a magyar nem­zethez tartoznak, akik magya­rok, de más állam területén él­nek. Értük is felelősséggel tar­tozunk!” Mi úgy érezzük, hogy segíte­ni a kinti magyarokon nem csak felelősségünk, hanem köteles­ségünk is. Sem az Európa Jö­vője Egyesületet, sem pedig a Szalézi Munkatársak Egyesüle­tét nem kényszerítette senki, hogy kiadja a közölt felhívását. Szívesen tettük, saját akara­tunkból. Emellett mind a két egyesület a saját lehetőségei szerint foglalkozik a rászoru­lókkal a hétköznapokban is. Ugyanígy a többi magyar állam­polgárnak is joga van arra, hogy a többi hazai és külföldi magyar érdekében tegyen és szervez­zen valamit. Amennyiben a tisztelt levél­író úgy gondolja, hogy „helyi nyomorúságaink felszámolásá­ra” mozgalmat indít, mindkét egyesület segítségére számít­hat, emellett fenntartva azt a véleményünket, hogy ez a civil szervezetek erejét meghatódó feladat. Ezúton meg is köszönjük a felhívásra beérkezett támogatá­sokat. S továbbra is gyűjtünk azért, hogy a határainkon túl élő magyarok élete és kulturális lehetőségei jobbak legyenek. Hisz nem kell bevárni, hogy Berzsenyi Dániel szavai igazak legyenek: „Mi a magyar most? Rút sybalita váz.” Farkas Gábor elnök Európa Jövője Egyesület Mák Kornél elnök Szalézi Munkatársak Egyesülete Negyven könyv egy kiadótól Útikönyvek, helytörténet, album A Kecskeméti Lapok Kft. 1998-ra a vidék egyik leg­nagyobb könyvkiadójává nőtte ki magát - értékelte a társaság teljesítményét a napokban megtartott sajtótájékoztatón Farkas P. József ügyvezető igaz­gató, főszerkesztő. Hozzá­téve: a 2000. évfordulóra készülve a legtöbb megbí­zást önkormányzatoktól, állami Intézményektől kapják. A Kecskeméti Lapok Kft.-t a rendszerváltás előtti eszten­dőkben alapították, azzal a fő céllal, hogy - hasonló címen - újraindítsák a város egykori, 1869-ben fundált hetilapját. A társaság tervei között már ak­kor szerepelt a könyvkiadás - megjelentettek egy igen szín­vonalas Kecskemét-albumot, majd Orosz László irodalom- történész, a névadó város iro­dalmi örökségét bemutató ta­nulmányát adták ki. Bevételi ol­dalról közelítve a kft. prosperá­ló cégnek számít. Két éve 12, tavaly pedig 30 kiadványt gon­doztak. Farkas P. József ügyvezető igazgató a Kecskeméti Lapok Kft. publikációit három nagy csoportba sorolta. Az elsőbe tartoznak a tudományos igé­nyű tanulmányok, a második­ba helyi szerzők érdeklődésre számot tartó munkái, a harma­dikba pedig az idegenforgalmi kiadványok. A Kecskeméti füzetek példá­ul - amelyet évek óta Kecske­méti Megyei Jogú Város fölké­résére a Kecskeméti Monográ­fia Szerkesztő Bizottságával kö­zösen gondoznak - helytörté­neti dolgozatokat ad közre, a témától függően 1-5 ezer pél­dányban (Kecskemét vasútjai, Katonatelepi fórum Kohajda László önkormány­zati képviselő lakossági fóru­mot tart ma este 6 órától Kato­natelepen, a Mathiász János Általános Iskolában, melyre várják az érdeklődő polgáro­kat. A fórumon többek között szó lesz a 23-as autóbuszjá­rattal kapcsolatos lakossági igényekről és egy új ipari te­vékenység megindításáról Ka­tonatelepen. Farkas P. József Zsidók a Duna-Tisza közén, A kecskeméti malmok története, Kecskemét 1848/49-ben stb.). Ebben a tudományos kategóri­ában tót az idén napvilágot - Kovács Sándor Iván bevezetőjé­vel - Beke József háromkötetes Zrínyi-szótára, ami országos szenzációnak számít. A tanu­lóknak szánják - a NAT-hoz kapcsolódva - a Kecskeméti ol­vasókönyvet (a városhoz kötő­dő, híres szerzőktől származó műrészletekkel). A hírős város egykor élt polgárainak minden­napjait, társasági életét, vidám óráit idézi a szintén sajtó alatt levő Kecskeméti anekdotatár. Hamarosan nyomdába kerül - dr. Tóth Ernő közlekedéstörté­nész főszerkesztésével - a Hi­dak Bács-Kiskunban című ösz- szeállítás. Az idegenforgalmi és művé­szeti albumok sorában olyan köteteket találunk, amilyen a már említett Két folyó között, a Kecskemét és a kiskunsági puszták vagy a Kecskeméti vá­rosháza című képeskönyv, illet­ve a Kecskeméti szíves kala­uz. Folyamatosan piacképesek ezek a városokat bemutató rep­rezentatív albumok (Kecske­métről például jelenleg ötfélét is tudnak kínálni), amelyeket egyre több településről készíte­nek el (Kiskunfélegyházáról, Lajosmizséről és megyehatáron túli nevezetes helyekről is.) A Kecskeméti Lapok Kft. ezeket a kiadványokat nem szamaritánus okokból adja ki, hanem mert nyereséget ér el ál­taluk - magyarázta Farkas P. József, hangsúlyozva ugyanak­kor, hogy a szerzőn sohasem spórolnak. Az természetesen a Kecskeméti Lapoknál is gyakor­lat, hogy egy reprezentatív al­bum első kiadása még nem hoz profitot - ám éppen arra való a második és a sokadik kiadás, hogy megérje foglalkozni az ilyen könyvekkel is. A társaság az anyagi sikert főként annak tulajdonítja, hogy költségeit folyamatosan képes alacsony szinten tartani. „Egy ilyen kis kiadó, mint a miénk, nem engedheti meg magának, hogy nem figyel oda a legki­sebb részletekre. Kénytelenek vagyunk mérlegelni, melyik nyomda vállalja olcsóbban a nyomtatást, és melyik a kötést - meglepő árkülönbségek van­nak, ha mindenkitől csak azt rendeljük meg, amit a legked­vezőbb áron végez el” - magya­rázta Farkas P. József. Aligha meglepő, hogy a Kecskeméti Lapok Kft. 1998- ban fölfedezte magának a mul­timédiás eszközöket is: először egy hanghordozót, a Kodály- kórus felvételét tartalmazó CD-t adnak ki, de hamarosan újabbakkal is jelentkeznek. Ebben az évben negyven kiad­ványt gondoznak majd: a ter­vek között számos, hiánypótló, kuriózumnak számító munka is szerepel a Kecskeméti Lapok tervei között. A Kecskemét Megyei Jogú Város Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály által szervezett 1999. évi tavaszi takarítási és limlomakció ütemezésének részletes leírása _ 1999. február 26-án, az Alapárban.1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom