Petőfi Népe, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-10 / 34. szám

KECSKEMET ÉS KÖRNYÉKE Szerkeszti: Mihályka Gyula Uj tűzoltólaktanya kellene Mi az oka annak, hogy míg 1996-ban csak 312- szer, addig tavaly már 699-szer vonultak ki a kecskeméti lánglovagok tüzet oltani? Ezt a kérdést Probojáczné Túri Éva tette fel a hírős város kép­viselő-testületének legutóbbi ülésén. Szabó József tűzoltó ezredes, parancsnok válaszá­ból kiderült: a vonulások szá­mának megugrását ugyan az emberi felelőtlenség idézte elő, de az időjárásnak is köze van hozzá, nevezetesen a száraz­ságnak. Nem épülettüzek sza­porították ugyanis a tűzoltók munkáját 1998-ban, hanem az avar- és tarlótüzek. Mindez annak kapcsán jött szóba, hogy a tűzoltóság a közgyűlésen adott számot a városatyáknak ‘98-as munkájá­ról. Talán még olvasóink is em­lékeznek rá, milyen szárazság volt tavaly februárban. Egy esztendeje nemcsak tűzgyújtá­si tilalmat rendeltek el az er­Zsebtolvaj Helvécián Vasárnap hajnalban egy Hel­vécián szórakozó ballószögi férfit zsebeltek ki. Az Oázis vendéglő egyik vendégének zsebéből tűnt el tárcája, amelyben - a tulajdonos be­számolója szerint - csaknem háromszázezer forint lapult. A zsebtolvaj kiléte ez idáig ismeretlen. A kecskeméti rendőrök szerint jó néhány, vagyon el­leni bűncselekmény árnyéka vetül K. Szilárdra és B. Lász­lóra. A tiszakécskei fiatalem­berek - mindketten húszas éveik közepén járnak - ellen kerékpárlopások miatt indí­tott eljárást a rendőrség. Mint azt Zentai Ida rendőr századostól megtudtuk, öt Mountain bike eltulajdonítá­sának alapos gyanújával fo­lyik a nyomozás. A biciklik tavaly július és idén január között tűntek el Tiszakécs- kén. A biciklik értéke megkö­zelíti a 90 ezer forintot. A két férfit egyéb, vagyon elleni bűncselekmények is terhel­hetik a rendőrség szerint. dőkben, mezőgazdasági terü­leteken, de még arra is figyel­meztettek a tűzoltók: egy autó­ból kidobott csikk is bajt okoz­hat. A parancsnok érzékeltet­ve a múlt évi, februári dömpin- get elmondta: átlagosan napi 10-15 alkalommal száguldot­tak a szerkocsik akkoriban, hogy felvegyék a küzdelmet a vörös kakassal. A napirend kapcsán az is el­hangzott: a közelmúltban egy 12 és egy 19 esztendős tűzol­tókocsit sikerült lecserélnie a város tűzoltóságának. A gép­kocsi-beszerzésre továbbra is belügyminisztériumi pályáza­tokon való részvétellel van le­hetőség, de ehhez az önkor­mányzat támogatása is kell. Szóba került a jelenlegi belvá­rosi laktanyaépület is, amely immáron korántsem felel meg a kor követelményeinek. Az épület tulajdonosa a megyei önkormányzat, azt a megyei és a városi tűzoltóság közö­sen, ingyenesen használja. A laktanya felújításra szorul, emellett a telek zártsága mi­att bővítésére nincs lehetőség. A járművek egy része fűtet- len garázsban áll, s néhány felszerelést csak az udvaron tudnak tárolni. A tűzoltók el­helyezése is korszerűtlen, nagy a zsúfoltság. Egy új, kor­szerű laktanya megépítését - amely tavaly vetődött fel - a központi költségvetés nem tette lehetővé. Szabó József ezredes infor­mációi szerint az országos pa­rancsnokságnak idén is csu­pán csak 50 milliós kerete van a hazai tűzoltólaktanyák­ra. A kecskemétiek helyzetét nehezíti, hogy a városban nincs olyan, már meglévő épület sem, amely tűzoltólak­tanyának alkalmas lenne, a speciális átalakítás igencsak költséges volna. Dr. Szécsi Gábor polgármester ígéretet tett arra, hogy a laktanyakér­dést a következő megye-város egyeztetőbizottsági tárgyalá­son felveti. Kása György Összefogás a gyerekekért Az Európa Jövője Egyesület és a Szalézi Munkatársak Kecske­méti Egyesülete felhívással és kéréssel fordul Kecskemét la­kóihoz, intézményeihez, vállal­kozóihoz, hogy segítsenek Be­regszászon új magyar iskola és egy cserkész ifjúsági központ létrehozásában. Beregszászon egy ottani vi­szonyok között is rossz állapot­ban lévő épületben mód nyílna új, magyar nyelvű iskola meg­nyitására, egyelőre egy tante­remmel. Az ukrán hatóságok engedélyezik az új iskola meg­nyitását, de a feltételek megte­remtése az ott élő magyarokra hárul. Az ott élők helyzete, megnyomorítottsága nem teszi lehetővé, hogy szeptemberben megnyissák iskolájukat. A cser­készközpont kialakítása több szempontból is bázisa lenne a majdan induló iskolának. Alulírottak elhatároztuk, hogy megpróbáljuk Kecskemét ügyévé tenni a beregszászi ma­gyar iskola sorsát. Segítsünk! Padló kell és festék, ajtó és ablakkeret, üveg, radiátor, mos­dókagyló és WC, csövek a víz­vezetékhez, csapok, gázkazán, keverőszivattyú, faxos telefon, fénymásoló, padlószőnyeg és függöny, bútorok. Kell magyar nyelvű könyv, tanszer és tan­eszköz, még kréta is. Nem len­ne fényűzés, ha volna tévé és video, írásvetítő. Az ottani gye­rekeket is hozzá kellene segíte­nünk ahhoz, hogy számítógé­pek segítségével okosodjanak. Tisztelettel kérjük azokat, akik tudnak és akarnak segíteni, te­kintsék közös ügyüknek az új iskola létrehozását, felszerelé­sét és reménybeli működésé­nek folyamatos segítését. Fog­junk össze a beregszászi ma­gyar gyerekekért! Kérjük mindazokat, akik se­gíteni tudnak adományaikkal, keressék telefonon az Európa Jövője Egyesületet (76/484- 010) és a Szalézi Munkatársak Kecskeméti Egyesületét (06- 30/9587-114). Farkas Gábor elnök Európa Jövője Egyesület Mák Koméi elnök Szalézi Munkatársak Egyesülete A KFC-s labdarúgó-utánpótlást új szakvezető felügyeli A Kecskeméti FC NB l-es labdarúgócsapata nagy változásokat élt át a tél folyamán. A korrekciók azonban nem csak a fel­nőttgárdát érintették, ugyanis az utánpótlás szakmai vezetése is jelen­tősen átalakult: Török Ti­bortól Karakas Ferenc vet­te át az Ifi-A edzői poszt­ját. A már 34 éve a futballban dol­gozó Karakas Ferenccel a Szék­tói stadionban beszélgettünk a terveiről.- Azt szeretném, ha a Kecs­keméten focizó gyerekek fejlő­dése folyamatos lenne, ezért nem csak az ifi-A vezetését vál­laltam el, hanem az egész után­pótlás felügyeletét. Kocsis Pál, a klubot működtető kft. ügyveze­tője ebben a munkában szabad kezet adott, s ezzel a lehetőség­gel Szabó György vezetőedző koordinálása mellett élni is fo­gok. Természetesen a KFC mel­lett a MÁV és a KTE utánpót­láskorú játékosait is bevonnánk ebbe a programba.- Mi az, amiben gyökeresen más elképzelései vannak, mint az elődeinek?- A serdülő és a gyermek korosztály közé beiktatnánk egy előkészítő csoportot. Tisz­tában vagyok azzal, hogy ez nem menne a szülők támogatá­sa nélkül, de ha azt látja egy apuka vagy anyuka, hogy nor­mális körülmények között, ér­telmesen elfoglalja magát a gye­rek, akkor szívesen segít. A vesszőparipám egyébként az, hogy a gyereknek már nagyon fiatalon elméleti képzésben is részesülnie kell, így minden edzést és mérkőzést ilyen felké­szítés előz majd meg. Azok az ifik pedig, akik hosszú távon maximális teljesítményt nyújta­nak, előszerződést kaphatnak. Ugyanakkor arra is figyelek, hogy a játékosaim tanulmányi eredménye jó legyen, hiszen az hatással lehet a pályán nyújtott produkciójukra is. S van még egy dolog, amire eddig nem volt példa: rendszeresen orvo­si vizsgálatnak, illetve tesztek­nek vetjük majd alá a labdarú­góinkat.- Mik az első tapasztalatai a klubon belüli életről?- Sok mindent kell majd pó­tolni, ugyanis a segédeszközök tekintetében nagy az elmara­dás. Nincsenek fejelőállvá­nyok, rúgópalánkok, gátak, ka­rók, labdák, de ígéretet kap­tunk arra, hogy rövidesen lesz­nek, sőt még két pálya bevilá- gosítása is szóba került.- Az egyesületi vezetőkkel tárgyaltak-e arról, hogy mi az az alapvető feladat, amelyet min­denképpen végre kell hajtani?- Természetesen beszélget­tünk erről is, s abban állapod­tunk meg: a legfontosabb cé­lunk nem lehet más, mint hogy a jelenlegi csapat minden gond nélkül bent maradjon az NB I- ben. A távolabbi terveinkben pedig az szerepel, hogy minél több kecskeméti gyerekre épül­jön a város labdarúgása. Farkas Mihály Készülnek a szombati polgármesteri bálra. A kecskeméti Katona József Színházban a nézőteret - a színpad meghosszabbí­tásaként - lefedik, így egy viszonylag nagy hasznos teret nyernek, ahol asztalok lesznek. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT Két hónap a festészet fővárosában A díjak éve volt 1998 Benes József Munkácsy- díjas festőművész számá­ra, s úgy tűnik, a díjak éve lesz 1999 is. A múlt hét végén nyerte el a IV. országos „Groteszk” kép­zőművészeti kiállítás fődí­ját Kaposváron, s mellé a Somogy megyei Dorottya- díjat is. Benes József Párizs önkor­mányzatának művészeti ösz­töndíját elnyerve a múlt év vé­gén két hónapot tölthetett a fes­tők és a festészet fővárosában, a Szajna partján. A párizsi ön- kormányzat műtermes lakást bocsátott a festőművész ren­delkezésére a párizsi Nemzet­közi Művészetek Házában, s minden feltételt megadott a gondtalan alkotáshoz. Benes József azonban nem lenne Benes József, ha engedett vol­na a hely szellemének, és mondjuk színpompás képeket festett volna a napfényben für­dő Notre Dame-ról, melyet az ablakából látott. Benes József megmaradt a saját világában, az alföldi témáknál. És nem Benes József eredménytelenül. A Párizsban festett nyolc képét látva a Mű­vészetek Háza igazgatója meg­hívta egy őszi, párizsi önálló kiállításra. A festők Mekkájában (állító­lag Párizsban 40 ezer festő él) kapta a hírt, hogy a salgótarjáni országos rajzbiennálé fődíját ő nyerte el. Szabadkáról a zentai csata 300. évfordulójára hirde­tett képzőművészeti pályázat fődíját hozta el, díjat nyert a miskolci sokszorosító grafikai biennálén, és Veszprém város fődíját nyerte el azon az orszá­gos pályázaton, amelyet az 1848-49-es forradalom 150. év­fordulója tiszteletére hirdettek meg.- Évtizedek óta foglalkoztat­nak a történelem eseményei, csatái, kegyetlen helyzetei. Al­kotóként az egyik legizgalma­sabb feladat számomra a hábo­rú, a pusztítás, a csata utáni ál­lapot rögzítése. A szenvedés és fájdalom mint emberi létállapot megörökítése - mondja Benes József, aki a civil életben témá­inak komorságát meghazudtoló módon vidám és optimista em­ber. És lelkes szervező is, évek óta ő vezeti a nyári veránkai képzőművészeti alkotótelepet, és ő az elnöke a Műhely Művé­szeti Egyesületnek is. E minősé­gében nyitja meg csütörtökön, február 11-én 15 órakor a kecs­keméti Cifrapalotában azt a több hónapon át tartó múzeu­mi programsorozatot, melynek keretében kecskeméti iskolá­sok százai ismerkedhetnek meg a kortárs képzőművészet különböző művészeti ágaival. Ábrahám Eszter KECSKEMÉT Születtek: Körösi Gréta Erika (anyja neve: Fekecs Erika Me­linda) Tiszaug, Vajda Mária (Zsolnai Mária) Tatárszent- györgy, Tápai Dániel Jenő (Bállá Ágnes Anna) Szeged, Bódogh Imre Alex (Pankotai Szilvia Anikó), Pálfy György Dániel (Sipos Judit) Bugac- pusztaháza, Törőcsik Máté (Kastény Mónika), Tisza- kécske, Basky Éva (Bak Éva Erzsébet) Kerekegyháza, Kis Virág Bianka (Takács Tímea), Bodó Boglárka (Mészáros Ka­talin) Ballószög, Szentpéteri Ferenc (Miklós Tünde), Men- di Mercédesz Enikő (Rupa Enikő) Kunszentmiklós, He­gedűs Lili (Pártos Dóra) Kunszentmiklós, Valkai Péter Dániel (Szilágyi Beáta) Ve- csés, Szabó Liliána (Pápai Ildi­kó) Szentkirály, Koncsik Lo­retta Fanni (Balogh Mária), Szatmári Zoltán (Búzás And­rea), Zöldi Máté (Tasi Piroska Terézia) Jakabszállás, Gondi Márk (Lesi Marianna), Go- lovics Tamás (Balogh Irén) Nyárlőrinc, Nagy Bence (Ko­vács Györgyi Éva), Nagy Ta­más (Kovács Györgyi Éva), Styaszni Emese (Puskás Ani­Anyakönyvi hírek kó) Ladánybene, Juodite Gabriele (Salavejude Gitana), Szűrszabó Erika Éva (Csata Erika), Kis Tibor (Cseh Éva), Király István Gábor (Gömöri Ágnes), Farkas Evelin (Hajnák Katalin) Páhi, Jászgulyás Atti­la (Terenyi Piroska Márta), Goczony Zoltán (Márton Gyöngyi), Erdősi Dávid (Sza­bó Zsuzsanna). Házasságot kötöttek: Kál­vin Endre Zoltán és Jenei Ág­nes Erzsébet, Jávor Zoltán és Medgyesi Anikó, Pencz Fe­renc és Font Sarolta, Zsákai István és Csikós Apollónia Etelka, Vasadi József és Erdé­lyi Ibolya Mária. Meghaltak: Antal Istvánná Kiss Gizella (Tiszakécske), Földvári Sándorné Pap Esz­ter (Tápiószőlős), Hodován Vince (Dusnok), Rádi Lajos (Kiskunfélegyháza), Oskolás Gergely, Tubák Béla Lajos, Kleczli István (Szabadszál­lás), Csordás Gyuláné Almási Margit, Belina Imre, Hazag Albertné Szabó Terézia (Ti­szakécske), Mile Imréné Márton Veronika (Budapest), Molnár Ferenc (Lakitelek), Szőke Márta Aranka, Szeles József (Felsőlajos), Buczkó Ilona, Urbán Pál, Rózsa György Mihály, Szakolczai Mihályné Liber Ilona Erzsé­bet, Kristófi Mihályné Baglé Julianna, Koncz István, Bara­nyai Jenőné Horváth Erzsé­bet, Csillag István Péter, Tót László (Ballószög), Petényi János, Tábori László József, Lintner Lászlóné Boda Mária (Szabadszállás), Görbe Ala- josné Bujdosó Mária Márta (Lajosmizse), Réfi Józsefné Orosz Mária, Magurai János (Hajós), Tóth Gergelyné Gallai Mária, Benei Sándor, Szabó Istvánná Kertész Franciska, Pe­tő Sándor (Cegléd), Parrag Eszter, Jászóiné Adorján Ka­talin, Nagy Rozália, Molnár Márk József, Kovács László, Gulyás Józsefné Szegedi Má­ria, Répási János (Kunbaracs), Nemesi Tibor János, Fekete Gáspárné Kállai Julianna, Csontos Imréné Pallagi Mária, Mészáros Mária (Lajosmizse), Horváth Ferencné Monori An­tónia (Soltvadkert), Hegedűs József (Izsák), Kovács Mihály (Dunapataj), Rohoska György (Soltszentimre), Tóth Lajos Kálmán, Szabó János Attila (Nyárlőrinc), Laczi Antalné Ferenczi Erzsébet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom