Petőfi Népe, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-27 / 22. szám
10. OLDAL 1999. JANUÁR 27., SZERDA TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Kiben bízhatunk még? A szerződés egyformán kötelező Lakiteleki olvasóink egy csoportja - Magyarék, Rédeiék, Pintérék, Polyákék - a napokban panasszal fordultak szerkesztőségünkhöz. Mint elmondták, a helyi kábeltelevíziós hálózatot üzemeltető Point Line Bt. három hónapja egyoldalúan megszegi a velük kötött szerződést. Noha előre beszedi a díjakat, a vállalt tizenkét csatorna helyett a község egész területén mindössze tíz-tizenegy vételét biztosítja. Ezek közül is egy-egy csatorna két helyen is fogható, vagy olyan rossz minőségű, hogy szinte nézhetetlen. Az elégedetlen lakitelekiek többször jelezték panaszukat a hálózat üzemeltetőjének. Hiába. Ezért elhatározták, ellenlépésként a jövőben kevesebbet fizetnek a szerződésben megállapított díjnál, egyúttal aláírás- gyűjtést kezdeményeznek a Point Line Bt. ellen. Néhány család egyenesen úgy véli, a tévéműsorok egy részének rossz minőségét az okozza, hogy a társaság a Tiszakécskén „kiszuperált” fejállomást telepítette Lakitelekre. Olvasóink panaszával megkerestük Tiszakécskén a Point Line Bt-t. Dávid Imre, a társaság egyik vezetője cáfolta, hogy Lakitelekre a Kécskéről kiszuperált, hibás fejállomást telepítették volna. Azt viszont elismerte, hogy az ígért tizenkét csatorna helyett jelenleg valóban csupán tizenegy vehető Lakiteleken. Mint mondta, a hiányzó egy csatorna beindítása technikai okok miatt késett máig. Ennek elhárításán jelenleg is dolgoznak.Noha a vállaltnál eggyel valóban kevesebb csatorna fogható a községben, ez nem jelenti azt, hogy egyes családok - teljesen önkényesen - csupán a megállapított díj felét fizessék. Annál is inkább, mivel a többi településsel ellentétben a betéti társaság Lakiteleken idén még nem emelte a kábeltelevízió díját. A mai világban, azt mondják, munkanélküliség van, pedig tele van az újság álláshirdetéssel. Próbálná a munkaadó a legmegfelelőbb személyt kiválasztani az üzletébe, de ez nem mindig sikerül. A munka- vállalók, tisztelet a kivételnek, nem mindig a becsületességről és a megbízhatóságról tesznek tanúbizonyságot. Azt mondják, a főnök is rossz, de ez nem mindig a főnök hibája, van, amikor a főnökben is van hiba, de az alkalmazottakat sem kell félteni. Vállalkozóként - főleg, hogy ha máshol van az üzlet, mint a telephely - meg kell bíznunk az alkalmazottakban. Ahhoz, hogy az üzletet nyitni, zárni tudjuk, kulcsot adunk, mert így egyszerűbb, mint ha mindig átutaznánk. Ekkor történhet meg az, hogy átverik az embert. Meglopják és kihasználják. Mindennek a tetejében még a vállalkozó jóhiszeműségét is eljátsszák. Nem volt elég a leltárhiány, még előtte kölcsönt is kért, amelyet valószínűleg már nem fog megadni. Mit tehetünk mi, vállalkozó társaim? Ha jó emberismerők vagyunk, akkor nem vesszük fel. Ha nem? Akkor futhatunk a pénzünk után. Azóta már X. Y„ a volt alkalmazottam, biztosan egy másik üzletben „keresi” a kenyérre valóját. Koráik Józsefné, Nagykőrös Futhatok a pénzem után Olvasónk megköszöni Végső elkeseredésemben és tehetetlenségemben fordulok önökhöz. Hátha segíteni tudnak. Tavaly szeptember 28-án nyolcezer csirke bérnevelésére kötöttem szerződést a kiskunfélegyházi székhelyű Hendrix- Takker Termelő és Kereskedelmi Kft.-vel. A céggel kötött szerződésben vállaltam, hogy 45 plusz-mínusz három napon belül legalább 1,85 kilogrammosra felhizlalom a nyolcezer naposcsibét. A kétszázalékos, úgynevezett keltetői gyengeséggel és az ötszázalékos el- hullási aránnyal számolva nekem minimum 7448 megfelelő súlyú csirkét kellett határidőre leadnom. A megbízó kft. a maga részéről vállalta, hogy biztosítja és saját költségére kiszállítja a Csirkék felneveléséhez és - hizlalásához szükséges takarmányt. Vállalta továbbá, hogy csirkénként 40 forint/kilogramm bérnevelési díjat fizet. Amennyiben az állatok meghaladják az 1,85 kilogrammot - tizenöt napon belül - a plusz- súlyra 120 forint/kilogrammot fizet. Hizlalás közben heti rendszerességgel telefonon jeleztem a cégnek a súlygyarapodást, elhullást. Időben szóltam a csirkék elszállításának esedékességéről is. Ezt a 48. napra, november 16-ra tűztük ki. Csakhogy a Hendrix-Takker Kft. nem jött az időközben két- kilósnál jócskán kövérebbre, 2,64 kilósra hízott csirkékért. Újabb időpontot egyeztettünk. De a cég ezt sem tartotta. Mivel rendes takarmányt már nem kaptam, kénytelen voltam vegyes darával etetni a csirkéket. A váltás következtében azonban a csirkék iszonyú hasmenést kaptak. A hasmenés következtében egy-egy állat körülbelül hét dekát vesztett súlyából. A 64. napon végre két lépcsőben elszállítottak hatezer csirkét. A többi a nyakamon maradt. Közben az állandóan éhes állatok valóságos kannibálokká váltak. Egyszerűen felfalták egymást. Közel ki- lencszáz csirke pusztult el így. A megmaradt mintegy nyolcszázötvenet 134 ezer forintért magam adtam el különböző helyeken. Noha a csirkék után a szerződés alapján 1,3 millió forint járt volna, a Hendrix-Takker Kft.-től - többszöri hiábavaló próbálkozás után - mindössze 200 ezer forintot kaptam. (Tegnap, január 26-án.). Süli Imréné, Zsana, Ady Endre u. 21, Olvasónk levele kapcsán megkerestük a Hendrix-Takker Kft.-t. Szecsődi József kérdésünkre elmondta, nem zárkóznak el Süli Imréné ügyének rendezésétől. Ehhez azonban a panaszos írásban benyújtott kárigénye szükséges. Tisztelt Petőfi Népe Szerkesztősége! Kisebbfajta meglepetésemre alig megváltoztatott tartalommal közölték levelemet a halasi „Kastyják-ügy” kapcsán. Ez korrekt dolog, úgy gondolom a PN felzárkózott a „fair play”-s lapok nem igazán definiált sorába. Amiért megírtam a levelem, az nem e tiszteletkörök lerovása. Tájékoztatom önöket, hogy olvasói levelem leközlé- se után a „Kis-Bosnyákról” (ez egy tér a Szerbiába vezető út mellett Halas szívében) eltűntek a drogdílerek, napok óta nem látható a bozóttörős hiperterepjáró, a szupermer- cédesz és az extraaudi. Nem hiszek a mesékben, valószínűleg most más helyeken „szolgálnak”. De talán levelem leközlése is lehetett akár az oka az itteni eltűnésüknek - nos ezért jogos egy tiszteletkor. Köszönöm! A magam, és azon bosszúsok nevében is, akiknek immár meszszebbre kell menni speedért, marihuánás cigiért, mifenéért. Nem tudom, e köszönet Tóth Zoltán polgármester úrig, és Kastyják János úrig el- hangzik-e? De nekik is köszönöm lázadásukat. Ha az nincs, a kellemesre vett csokibőrű fazonok még most is Halas központjában árulják a drogokat. Aí. A. Teljes név és cím a szerkesztőségben (A szerkesztő megjegyzése: szerkesztőségünk képviselője a levél kézhezvétele után megkereste a levélírót, aki valóban létező személy. Kérésére és természetesen személyiségi jogainak tiszteletben tartása miatt a lapban közölt levél alá csak a monogramját írtuk. Hová lett a tejzsír? Sok-sok ember keresi megélhetését a marhatartásban, de évről évre mindig jobban be van csapva. Hol a megígért 56 Ft-os felvásárlási tejár? A mi felvevőnk jelenleg is 40-42 Ft áron vásárolja fel a tejet a termelőktől. Az ígért összeg, és a kifizetett összeg közötti ár volna a haszon. Szeretném tudni több száz tejtermelő társammal együtt, mikor fizetik ki az árkülönbözetet októberig visszamenőleg, mivel akkortól ígérték az 56 Ft-ot. Továbbá szeretném tudni azt is, mikor fognak a parasztság mellé állni azok, akik annyit ígértek a választások idején. K.-néK.M., Szalkszentmárton Mi az a korrigált köbméter? Számomra érthetetlen ügyről írok önöknek, nevezetesen a Dégáz Rt. számlázásáról. A Dégáz által kiküldött számlán szerepel a gázmérő óra előző és utolsó állása, ami természetes, hiszen így tudják a m3-t számlázni. Ami már nem természetes: szerepel egy olyan jelzés is: „korrigált nr”. Ez a fogyasztást 7-10 m3-rel megemeli, viszont ezt a menynyiséget az óra sem méri, így a fogyasztó nem is fogyasztja el. Érdeklődtem a helyi Dégáz- irodában, ahol úgy tájékoztattak: ez a nyomásegyenlőtlenség miatt van. Szerintem ezt műszakilag kellene megoldani, nem a számlák növelésével, hiszen az úgynevezett korrigált m3-ért nem kapunk semmit, csak kifizetjük a drága gáz árát. L. L., Kiskunfélegyháza Fáradtságot nem kímélve Köztudott, hogy hazánkban a szociális ellátórendszer nyomasztó gondja a szűkös anyagiakon túl, hogy kevés az igazán képzett szakember. Ezen szeretett volna változtatni a bács- borsódi „Őszi Napfény” Módszertani Központ, amikor 1994- ben megkereste a Bács-Kiskun megyében működő intézmények vezetőit és kezdeményezte a képzés beindítását. Az Egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskola támogatta ebben a törekvésében. Ennek eredményeként megkezdődött a két hónapig tartó előkészítő, majd beindult a képzés. Jelenleg 58-an főiskolai diplomát kaptak az elmúlt hét végén az Esterházy Károly Tanárképző Főiskolán, és a közben beindult a másod- diplomás képzést adó szociál- pedagógiai szak. így a Módszertani Központ és a vele együttműködő kaskan- tyúi Szenvedélybetegek Otthona erőfeszítéseit siker koronázta, mert a megye szinte valamennyi intézményében biztosítva van a megfelelő képesítéssel rendelkező szakember. Az eredményeket tapasztalva köszönet illeti a szervezőket az önzetlenül végzett munkájukért. Az év folyamán diplomát szerzett hallgatóinak még sok sikert és kitartást ehhez az emberpróbáló hivatásukhoz. A hallgatók Jelszavunk: mindenki egyért Szinte hihetetlen gyorsasággal repült el az 1998-as év is, legalábbis így érezzük mi, a Dunaegyházi Általános Iskola Napközis konyha dolgozói. Én nagyon büszke vagyok erre a kis közösségre: Suhajda Imréné szakácsnő, Klementisz Éva főzőnő, Miklán Sándorné főzőnő és Belány Sándorné főzőnő. Nem kis dolog, hogy valaki szívesen, jókedvvel megy be a munkahelyére, sőt várja, hogy együtt lehessen a kollégákkal. De mi így vagyunk. Itt elfelejtjük a mindennapokkal járó nehézségeket, problémákat, itt valósággal újjászületünk és megfiatalodunk. Akármilyen nehéz nap vár a lányokra, nincs félelem, nincs ellentmondás, nincs semmilyen negatív dolog, ami befolyásolhatná a jókedvüket, vidámságukat. Nem riadnak vissza az újtól, az újfajta ételek elkészítésétől. És ami nagyon fontos, mindezek mellett odafigyelnek a higiénés szabályok betartására. De rájuk nem a kétfajta sebesség jellemző, hogy „lassú és nagyon lassú, hanem egy harmadik, az ún. 100-as sebesség”. Nem könnyű amit csinálnak, sőt, nehéz, nagyon nehéz és felelősségteljes. De ez sem veszi el vidámságukat, az állandó mosolyt az arcukról. A munkaidő alatt az ő szókincsükben nem szerepel a „nem”. És ezért vagyok büszke erre az összetartó, vidám, szorgos kis közösségre. Jelszavunk: „egy mindenkiért, mindenki egyért”. Varó Mária, Dunaegyháza Levél - gyászbeszéd helyett 1999. január 3-án hajnalban, ügyeleti szolgálata teljesítése közben meghalt dr. Dankó Miklós kiskőrösi háziorvos. Kollégánk koporsóját a tűzoltóautó szirénája és egy bajtársa búcsúszavai kísérték. Mindig mélyen belém hasít a sziréna hangja, de most szinte beleremegtem, a zsigereimig vagy még azon is túl, a lelke- mig hatott. Megrendülést, fájdalmat, bűntudatot és szégyent egyszerre éreztem, miközben ott a temetőben több ezer ember között is egyedül voltam. Megrendülést, mert hihetetlen és felfoghatatlan, hogy ennyi az élet és ennyi a halál. Fájdalmat, mert olyan ember ment el idő előtt, akit szerettem és tiszteltem. Bűntudatot, mert úgy kellett volna szeretni és tisztelni, hogy ezt érezze is, s biztosan nem így volt. És szégyent, mert utolsó útján is oly néma maradtam, mint életében. Szégyent magam és kollégáim nevében. Igen, egy tűzoltó bajtárs oda tudott állni a koporsó mellé, mert ő csak szerette és tisztelte a doktort, nem kutatta fürkésző szemekkel emberi gyengeségeit. Valószínű, hogy jól se-' gíteni másokon csak olyan csapat tud, mint a tűzoltók, a mentők, akik egyként, szinte katonai fegyelemmel, egymást is segítve állnak a bajbajutott mellé. Egyéni helytállásaink, egyéni gyötrődéseink helyett a mi dolgunk is könnyebb lenne, ha a bajban egymásra is figyelnénk, egymást is tartanánk. Talán még nem késő, hogy legalább most, a halála után elmondjam dr. Dankó Miklósról, hogy ha valaki életveszélyben volt, ő mindannyiónknál okosabban, gyorsabban, bátrabban cselekedett, hogy anyanyelvén kívül két nyelven beszélt, hogy az amatőr rádiózás világbajnoka volt. Hogy ő is, mint mindannyian, szeretetre, elismerésre vágyott és segítő, támaszt nyújtó kezekre. Mi pedig, akik körülötte éltünk, nem ismertük fel, hogy életveszélyben van, még magyarul sem tudtunk szótérteni vele. A Magyar Orvosi Kamara kétszer is felelősségre vonta etikai vétség miatt. 0 sohasem magyarázkodott, és nem vádolta bejelentőit, elismerte, ha hibázott. Az újabb bejelentésre indult újabb vizsgálatot Miklós halála félbeszakította. Az etikai vétséget azonban mi követtük el, köztük én is, akik kényelemből, nemtörődömségből vagy éppen gyávaságból mozdulatlanok maradtunk, amikor melléd kellett volna állni, némák, amikor szólni kellett volna. Hiszem, hogy te, Miklós végre békében nyugodhatsz, az ittmaradottak feladata pedig, hogy egymás között, még életünkben békét teremtsünk. Hogy végre mindenki a saját házát építse és ne a másikét rombolja. Dr. Kováls Borbála, a MOK Országos Etikai Bizottsága BKM-i tagja Akiknek a hírek szólnak Bajnai Jánosné 67 éves, bajai, nyugdíjas olvasónk akár hűségnyilatkozatot is tehetne a Petőfi Népe mellett. A megyei napilap a kezdetektől fogva kedvenc olvasmányai közé tartozik. A Petőfi Népe rovatai közül mindegyiket érdekesnek tartja, naponta az első oldaltól az utolsóig kiolvassa az újságot. Maximum reggelente néha összezördül a férjével, hogy ki vegye kezébe először a lapot. OLVASÓSZOLGÁLAT Már csak két hét! II Téli Szerencsekártya-játé- II kunknak ugyan jelennek még meg szelvényei (a Petőfi Népében, a PN Vasárnap Reggelben és a PN Alapárban is), de közeleg a beküldési határidő. Február 10-éig várjuk a nyereményszelvényeket, korlátlan számban, mindazoktól, akik nyerni szeretnének. Értékes nyereményeket sorsolunk ki a játékban részt vevő előfizetőink között. A fődíj: egy gáztűzhely. Kérjük, kérdéseikkel forduljanak olvasószolgálatunkhoz a 06-80/480- 756-os telefonszámon. Olvasóink kérdezték Mélykútról, Sükösdről, Lajosmizséről és Nagykőrösről több olvasónk telefonált. Azt kérdezték: melyik újságban található a lap megrendelöszelvénye? Ők már tudják, hogy elég egy telefonhívás is, munkatársunk az ingyenes zöldszámon is örömmel fogadja a megrendeléseket. Levelek olvasóinktól S Lakitelekről egy előfizetőnk a levélszekrényekről (melyek akciós áron kaphatók) írta meg ötleteit. Köszönjük! Egy nagykőrösi levélíró szerint városában is célszerű lenne egy Petőfi Né- pe-irodát működtetni, ami helyi szerkesztőség és ügyfélszolgálat lehetne K egyben. Véleményével, amit köszönünk, egyetértünk, hamarosan találkozhatunk a nagykőrösi szerkesztőségben! Továbbra is várjuk leveleiket (6000 Kecskemét, SzaÍ badság tér 1/A) és hívásaikat (06-80/480-756)! Új áruspavilon || Kalocsán, a Penny Market - mellett február 1-jétől a 1 Déli-Hírker Kft. új árusI pavilonja várja régi és új olvasóinkat.