Petőfi Népe, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-12 / 09. szám

Ha már lúd, legyen kövér Gyakran gondoltak arra: abbahagyják, de mégsem tették A libák mellett 25-30 sertést nevelnek. A többségét eladták, de még maradt néhány. Mindketten helybéliek. Igaz, hogy az anyakönyv szerint csak Szász Imre fülöpjakabi, felesége, Márta a szom­szédos Kunszálláson született. De húsz esztendeje még a két település szinte egy volt. Közös a téeszük, közös az Irányításuk, és közösek voltak érdekeik is. Legalább­is akkoriban azt hirdették. Ez a közös téesz volt megismer­kedésük színhelye is. Imre az idő tájt a műanyagszakmában, Márta a tésztagyártásban fogla­latoskodott. Egészen házassá­gukig. Az esküvő után ugyanis úgy határoztak: új alapokra he­lyezik életüket. Gazdálkodni fognak. Kezdetnek megvásároltak egy tanyát Fülöpjakab határá­ban. Egy hold föld, ugyan­annyi legelő, tíz anyakoca és öt növendék üsző volt kiin­dulási alapúk. Ennyire futotta a lakodalom bevételéből és a szülőktől kapott támogatás­ból. A hiányzó részt ifjonti lelkesedésük és bizakodásuk adta. Közös életük első szakasza négy évig tartott. Addigra sokat tanultak saját és mások kárából (közben megszületett nagyob­bik lányuk), mindez közreját­szott abban, hogy az ötödik év­ben belevágtak az intenzív liba­tartásba. A libázás ma már ugyan ke­vésbé jövedelmező, mint akko­riban, de Szászék kitartó embe­rek, azóta is évi négy-ötezer li­bát nevelnek fel. A libák mellett erejükből még huszonöt-har­minc sertés hizlalására is futja. A libákat táppal etetik, a disz­nók számára már saját, időköz­ben tízhektárosra gyarapodott földterületükön termelik meg a szükséges táplálékot. Ma már nem tanyán laknak. A két évtized alatt családi házat építettek Fülöpjakabon, s idő­közben megszületett kisebbik lányuk is. Saját gépeik vannak. Igaz, a traktor már negyedszá­zados, de a célnak még meg­felel. A húsz év alatt csak egyvala­mi nem változott: ma is min­dent közösen csinálnak. Kivéve a sertésgondozást. Amíg Márta a család reggelijét készíti, Imre elrendezi a disznókat. Aztán kezdődhet a közös munka. Ké­ső estig tart. Rendszerint este 11 óra körül kerülnek a lakásba. A sok munka ellenére akár elé­gedettek is lehetnének, hisz nagyjából mindenük megvan. Mégsem teljesen elégedettek. A valóságban ugyanis számos do­log nehezíti, keseríti életüket. A többi közt az állandó piaci bi­zonytalanság. Míg 1997-ben 250-270 forintot fizettek a serté­sek kilójáért, az elmúlt eszten­dőben mindössze 157 forintot. További bosszúságforrást jelen­tenek a pályázatok is. Tavaly­előtt 40 ezer forintért készítet­ték el pályázatukat. Nem nyer­tek vele semmit az állami támo­gatásból. Mert mire benyújtot­ták - állítólag - elfogyott a pénz. Tavaly ugyanazért a pályázatért már százezer forintot kértek. Ide sorolhatnák még a máig ki nem fizetett tavalyi gázolaj­támogatást, az igazságtalan adóztatást, és még sok minden mást. Talán ezek is közrejátszottak abban, hogy gyakran gondoltak arra: abbahagyják. Aztán még­sem tették. Szeretik a földet, a munkát. Ehhez értenek, ebben nőttek fel. Valójában el sem tudnák másmilyennek képzelni az életüket, mint amilyen. Szász András Független búzaminősítés már az idei aratáskor Független mezőgazdasági mi­nősítő szervezet felállítását kezdeményezi a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium. Az új intézmény várhatóan már az idén meg­kezdi működését - nyilatkozta lapunknak Tamás Károly ál­lamtitkár. Az államtitkár szerint az ágazatban akkor lesz objektív a minősítés, ha azt független szervezet fogja végezni. Ezért a szakminisztérium olyan pár­tatlan minősítési rendszert kí­ván 1999-től bevezetni, amely független a felvásárlóktól és a feldolgozóktól egyaránt. Eddig ugyanis a feldolgozók és ke­reskedők kezében volt a minő­sítés és sokszor visszaéltek ez­zel a termelők rovására. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy ezt a jo­gosítványt - az eladó és a vevő ellentétes érdekei miatt - egyik félnek sem szabad odaadni. A szakemberek remélik, hogy az új intézmény felállításával a jö­vőben elkerülhetőek lesznek a tavalyihoz hasonló viták a ter­melők és kereskedők között. Az új eljárás kiterjed majd a gabona, a hús, a tej- és egyéb mezőgazdasági termékek mi­nősítésére. Az államtitkár sze­rint ezzel elejét lehet majd ven­ni a borhamisításnak is és meg- szüntethetők a felvásárlás so­rán a sertéshús vagy a gabona minősítésénél az anomáliák. Megtudtuk: a minősítési el­járás az állattenyésztésben al­kalmazott törzskönyvezéshez lesz hasonló. Az új intézmény várhatóan aratáskor kezdi meg működését. Tamás Károly vé­gezetül beszámolt arról, hogy az előzetes felmérések szerint Magyarország tavaly a vártnál lényegesen több, összesen 4,1 millió tonna gabonát exportált. Ebből 1,9 millió tonna volt a búza, kétszerese az 1997. évi­nek. A kukoricaexport megkö­zelítette a 2 millió tonnát. Italexportból 44 milliárd frank A francia bor- és szeszesital­gyártók tavaly kiemelkedő évet zártak: a korábbi, ugyan­csak rekord esztendőhöz ké­pest 6 százalékkal növelték külföldi eladásaikat, amiből összesen 44 milliárd frank, azaz 6,7 milliód eurós bevé­telre tettek szert. A francia italexport húzó­erejét a különböző neves tá­jak fajborai, illetve a cham­pagne, azaz a pezsgő adta - miközben a tömény italok - főként a konyak - valame­lyest visszaszorultak. Ez utóbbi elsősorban a válság sújtotta ázsiai országokra vo­natkozik, hisz Európában és Észak-Amerikában ismét fel­lendülőben van e nemes ne­dű fogyasztása. Ami az idei kilátásokat ille­ti, a FEVS meglehetősen óva­tos. Túl a mind több vetélytárs támasztotta versenyen, egye­bek közt figyelembe kell majd venniük a közös európai pénz, az euró nemzetközi ár­folyamának alakulását is. Ha hiányoznak a régiók, nincs uniós támogatás HÍREK Adórekord Ausztriában Ha Magyarország EU-tag lesz, évente 1,5 milliárd ECU-t vehe­tünk igénybe a különböző ala­pokból a hazai fizikai és szoci­ális infrastruktúra javítására. Ez az összeg azonos az évente Magyarországra érkező műkö­dő tőke nagyságrendjével - mondta Boros Imre tárca nél­küli miniszter hétfőn Győrött. A politikus elmondta: mosta­náig vajmi kevés valósult meg az ország regionális közigaz­gatásának megszervezéséből, holott erre a korábbi kormány 1996-tól kötelezettséget vállalt. 1996-ban mindössze kétszer 4 millió ECU-t költöttek el kísér­leti programokra a dél-dunán­túli és a dél-alföldi régió terüle­tén. Az 1997-es pénzekhez nem lehetett hozzáférni, mert­A szőlészet-borászat aktuális kérdéseivel foglalkozó előadás- sorozatot szervez a kiskőrösi hegyközség, valamint a képvi­selő-testület mezőgazdasági, környezetvédelmi és idegenfor­galmi bizottsága az év első hó­napjaiban. Az előadások célja: felkészíteni a gazdákat a közel­gő uniós csatlakozásra. Az első alkalom most csütör­tökön, délután három órakor lesz a helyi művelődési házban, amikor is az asztali borok, az al­földi borok jövőjéről, valamint az uniós csatlakozásig a sző­lész-borász ágazat előtt álló fel­adatokról fog beszélni dr. Urbán 'András, a Hegyközségek Nem­zeti Tanácsának főtitkára, vala­mint Zsikla Győző országgyűlé­si képviselő. A sorozat második előadása január 28-án lesz, ugyancsak a kiskőrösi művelődési ház­ban. Ekkor a Szőlőfajták a Mélykúton és környékén szinte megállt az élet a ha­tárban - mondta lapunknak Gelányi János falugazdász. Az utóbbi időkben leesett na­gyobb mennyiségű csapadék meggátol mindenféle talaj­munkát. Áll a víz a földeken, így 5-10 centiméteres mélysé­hogy hiányoznak a régiók. A miniszter szorgalmazta, hogy a régiók ez évben működőké­pes módon felálljanak. Ugyan­is ha Magyarország bekerül az EU-tagok közé, támogatott or­szág lesz, de támogatásokat Brüsszeltől a régiók kapnak, nem pedig a központi költség- vetés. Egy régió akkor jogosult támogatások igénybe vételére, ha jövedelemátlaga az EU GDP-átlagának 75 százaléká­nál alacsonyabb. Az EU-n be­lül favorizálják a több nemzet részvételével működő regio­nális programokat. Győr és Vas megye, továbbá Burgen­land tavaly megalapította az Eurogio West/Nyugat-Pan- nónia elnevezésű határ menti együttműködést. homokhátságon, valamint A faj­ta, a szőlőművelés és a borké­szítés hatása a borminőségre témákörében beszél dr. Hajdú Edit és dr. Kerényi Zoltán, a kecskeméti Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézet két osztály- vezetője. Februárban folytatódik az előadás-sorozat. 10-én a hazai és az Európai Unió országai­nak mezőgazdaságát hasonlít­ja össze Tóth Péter EU-tanács- adó. A szakértő beszél még a magyar termelésben szüksé­ges változtatásokról is. Az utolsó előadást február 24-én tartják, amikor is dr. Nyújtó Ferenc, a szaktárca főosztály­vezetője mutatja be a kormány középtávú agrárprogramját. Szó lesz még zárásként a sző­lő- és bortermelés, valamint a gyümölcstermesztés támoga­tásáról és az ágazat időszerű agrárpolitikai kérdéseiről is. gig sáros, alatta pedig fagyos a talaj. Az őszi vetésű gabo­náknak ez az állapot kifeje­zetten káros, a hosszú vízben állás ugyanis árthat a gyökér­zetüknek. Ez idő tájt hasznos lenne a bevetett táblákra a hótakaró - tette hozzá a falu­gazdász. B. E. A tervezettnél ötmilliárd schillinggel több adót fi­zettek be tavaly az osztrá­kok az államkasszába. Az osztrák pénzügyminiszté­rium egyik illetékese a Die Presse osztrák konzervatív lapnak elmondta: tavaly a bérekből 193,6 milliárd schillinges bevételre tett szert a költségvetés, ez 5,7 százalékkal több, mint 1997- ben. A jövedelem- adóból származó bevétel 1998- ban 41,5 milliárd schillinget tett ki, ez 7 szá­zalékos emelkedés az egy évvel korábbi értékkel ösz- szehasonlítva. A társasági adóból származó bevétel 52,1 milliárd schilling volt, ez 11,6 százalékos emelke­dés. A forgalmiadó-bevétel összege 1998-ban 216,3 milliárd schillinget tett ki. Ez 4,4 százalékos emelke­désnek felel meg. Jelzálogbanki vezércsere A Földhitel- és Jelzálog- bank Rt. új elnöke Szé­kács Péter, vezérigazgatója Gyuris Dániel. Erről a hét­fői rendkívüli közgyűlésen megválasztott új igazgató­ság döntött. Az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkeze­lő (ÁPV) Rt. javaslatára a részvényesek új igazgató­ságot és felügyelő bizottsá­got választottak a hitelinté­zet élére. Dohányipari fúzió készül Egyesül a világ két nagy dohányipari vállalata, a British American Tobacco (BAT) és a Rothmans International - jelentették be hétfőn Londonban is. - Egyesülésünkkel hatalmas lépést teszünk afelé, hogy a világ vezető nemzetközi dohányipari cégévé vál­junk - így nyilatkozott Martin Broughton, a BAT elnöke. A Rothmans tulaj­donosai nevében Johan Rupert azt mondta, hogy csoportjuk hosszú távú ér­dekeit jobban szolgálja, ha egy nagyobb dohány­ipari vállalkozás részévé válik. Milyen jövő előtt állnak az alföldi asztali borok? Hótakaróra várnak a vetések Az idei Las Vegas-i elektronikai kiállítás egyik szenzációja a Kodéi újdonsága, a falra akasztható, lapos hangszóró. Úgy képezték ki, hogy megtévesztésig hasonlítson egy festményre vagy grafikára. A berendezést idén kezdik forgalmazni az USA- ban, 100 dollár körüli áron. FOTÓ: FEB-REUTERS

Next

/
Oldalképek
Tartalom