Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-03 / 283. szám

1998. december 3., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal A véleménynyilvánítás szabadságáról Anyázni - büntetlenül? Az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsá­gának azt az ajánlást tettem, hogy becsületsértési és rágal- mazási ügyekben a parlament plénumának ne javasolja az il­lető képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését - nyilat­kozta a bizottsági ülésen tartott előadása után lapunknak Adám Antal volt alkotmánybíró. A pécsi jogi kar professzora kifejtette: a képviselőknek örök időre szóló mentességet kellene kapniuk a Ház falai között el­hangzott állításaikkal kapcso­latban akkor, ha a jelenleg rá­galmazásnak vagy becsületsér­tésnek minősített kijelentések valamely képviselőtárshoz szólnak. Ebben az esetben azonban fel kellene éleszteni az Ország- gyűlés 1946. évi szabályzatá­ban még bennlévő parlamenti fegyelmezési jogot, amelyet akár a Ház elnöke, akár a plé- num gyakorolhatna. Ez a fe­gyelmezési jog a figyelmezte­téstől és megrovástól kezdve a tiszteletdíj elvonásán át egé­szen az ülésteremből való kitil­tásig terjedt. A professzor a vé­leménynyilvánítás szabadságá­nak biztosítása érdekében fon­tosnak tartaná, hogy a parla­ment falai között elhangzott ki­jelentései miatt a képviselőt külső hatóság ne vonhassa fele­lősségre, s ez a „felelőtlenség” örök időkig tartana, nem csak a képviselői mandátum lejártáig. A jelenlegi parlamenti vi­szonyok között a mentelmi bi­zottság elnöke nem tartja reális lehetőségnek, hogy az Ország- gyűlés fegyelmi jogkört kapjon. Mint azt Isépy Tamás elmondta, becsületsértési és rágalmazási ügyben a bizottság eddig sem javasolta a plénumnak a képvi­selő mandátumának felfüggesz­tését, mert úgy értékelték, hogy a honatyák nem lépték túl a vé­leménynyilvánítás alkotmányos korlátáit. Ez a felelőtlenség azonban a képviselőt csak ak­kor illeti meg, ha az általa meg­sértett személy szintén képvi­selő, tehát a nem egészen he­lyénvaló szavak a ház falain be­lül maradnak. - horváth ­Csurka szerint rendben van a MIÉP gazdálkodása „Lefutott meccs” a választás Szabó Lukács „alaptalan, ér­telmetlen” kérdéseket tett fel a párt és a frakció működésé­ről, amelyek azonban alkal­masak arra, hogy engem és élettársamat gyanúsítgatá- sokkal illessenek - közölte tegnap Csurka István. A MIÉP elnöke szerint az Ál­lami Számvevőszék eddig min­den évben példásnak találta a párt gazdálkodását. A MIÉP és frakciója szigorú költségvetés*-, sei dolgozik, s ez így is marad.- Magyarország nem a teljes politikai biztonság hazája. Itt akármikor bekövetkezhetnek olyan változások - például egy előre hozott választás -, ame­lyek pénzt igényelnek - mondta. A pártelnök úgy fogalma­zott: Szabó Lukács sorsa az or­szágos gyűlésen dől el. A szombati pártelnökválasztásról úgy nyilatkozott, az „teljes mér­tékben lefutott meccs”. Az utóbbi napok parlamenti eseményeiről szólva Csurka közölte: -jellemzőnek és szé­gyenletesnek tartják az MSZP és az SZDSZ obstrukcióját, és nem tudják elfogadni azt. Otthontalan otthonok Az öregek ápolására, gondo­zására szakosodott otthonok jelentős része nem felel meg a legelemibb követelmények­nek sem, az ellátás színvonala pedig több esetben is állam- polgári jogokat sért, illetve veszélyeztet - mondta sajtótá­jékoztatóján az emberi jogok országgyűlési biztosa. Befejeződött az időseket ápoló­gondozó otthonokban élők al­kotmányos emberi jogainak vizsgálata, amit Gönczöl Kata­lin, az állampolgári jogok biz­tosa tavasszal indított. A meg­vizsgált hét intézmény műkö­dése és az általuk nyújtott ellá­tás minősége jelentősen eltér egymástól. Az ellenőrzött otthonok kü­lönböző feladatok ellátására szakosodtak, ám a tapasztalatok szerint ezeket gyakorlatilag azonos körülmények között végzik el, ami esetenként al­kotmányos emberi jogokat sért. Az eltérő igények kielégítése ugyanis más-más jogi szabá­lyozást, szakképzettségi köve­telményt, anyagi ráfordítást in­dokolna. A legrosszabb tapasztalatok az Aranykereszt Ápoló Kór­házhoz és a Nyugdíjasok Acsádi Otthonának kastélyépü­letéhez fűződnek. Ezek az ott­honok a legkevésbé sem felel­nek meg a jogszabály előírásai­nak - derült ki a vizsgálatból. (h. gy.) Nincs bizalom, nincs alkotmánymódosítás Korai volt a pezsgőbontás Véget nem érő adok-kapokkal folytatódott tegnap a kor­mánypártok és az ellenzék között kedd este kirobbant és MSZP-SZDSZ-kivonulással tetőzött politikai botrány. Az összecsapás akkor vette kezdetét, amikor a kormánypártok leszavazták a leendő két parlamenti vizsgálóbizottság (közöt­tük az APEH elnökének tevékenységét boncolgató grémium) élére delegált MSZP-s Burány Sándor, illetve SZDSZ-es Eörsi Mátyás személyét. Az ellenzék válaszul visszavonta friss aláírását arról az ötpárti megállapodásról, amely a NATO-csatlakozás kapcsán többletjogosítványokat adna a kormánynak. A miniszterelnök így reagált: „Ellenzék nélkül is működik a Ház.” A botrány tovább dagad. Tegnap az Országgyűlés olyan törvényjavaslatokról tárgyalt, amelyek előfeltételei, illetve megkönnyítői az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (a NATO-hoz) történő csatlako­zásunknak. A történelmi előzményeket tekintve érthető, hogy a rend­szerváltozáskor minden ka­tona határátlépését, minden egyes katonai repülő átrepülé- sét az Országgyűlés jóváha­gyásához kötötték az alkot­mányban, akár külföldi katona jön hozzánk, akár magyar ka­tona megy külföldre. Ä most javasolt könnyítés az, hogy azokban az esetekben, amikor harci cselekmény fel sem ve­tődhet (pl. gyakorlat, kikép­zés, katasztrófaelhárítás), ele­gendő lenne a kormány enge­délye. Az alkotmány módosí­tásához kétharmados többség kell, ami csak ellenzéki szava­zatokkal együtt lehetséges. Hétfőn délután erről írtak alá a frakcióvezetők ötpárti megál­lapodást, amit még pezsgő­bontás is követett. Tegnap azonban Kovács László (MSZP) és Mécs Imre (SZDSZ) bejelentette: csak azokat a jogszabályokat fog­ják megszavazni, amelyek kö­telező előfeltételei a NATO- tagságnak; ami csak a kor­mány munkáját könnyítené - ilyen a most szóban forgó al­kotmánymódosítás -, azt nem, mert a kormány a kedd esti események tükrében nem szolgál rá erre a bizalomra. Kovács László egyfajta alkut ajánlott: ha a kormánypártok megszavazzák a vizsgálóbi­zottságokat, ők is megszavaz­zák az alkotmánymódosítást. A vita ezt követően sokkal inkább szólt a kormánypártok és az ellenzék viszonyáról, az ellenzék ellenőrző szerepéről és a kormányfő ama kijelenté­séről, miszerint az ellenzék tá­vollétében is működhet a par­lament, mint a NATO-ról. * A kormánypártok és az ellen­zék egymás iránti politikai bi­zalma átmenetileg szétfoszlott ugyan, de az indulatok csilla­podása után remélhetőleg a felek belátják majd: a demok­rácia íratlan játékszabályainak megtartása legalább olyan fon­tos feltétele a törvénykezés­nek, mint az ellentétes véle­mények ütköztetése - mutat rá az MSZP és az SZDSZ kivo­nulásának, illetve Orbán Vik­tor kijelentésének kapcsán Bo­zóky András politológus. Bozóky szerint a koalíció akkor rúgta fel a korábbi években tiszteletben tartott parlamenti játékszabályokat, amikor nem fogadta el az el­lenzék által delegált két bi­zottsági vezető személyét, az MSZP-SZDSZ páros pedig akkor élt az erőfitogtatás mód­szerével, amikor visszavonta a NATO-csatlakozásunkat egyébként nem befolyásoló dokumentumról az aláírását. A kivonulás már-már szokásos stratégia, amit hosszú távon soha nem gondolnak komo­lyan a sértődött frakciók, hisz általában (most is) hamar visszatérnek a munkához. A politológus úgy véli: Or­bán Viktor sem gondolhatta komolyan azt a bombasztikus kijelentését, hogy ellenzék nélkül is működik a Ház, hi­szen a jugoszláv vagy a szlo­vák példa mutatja, hová vezet a politikai elit megosztottsága. Ellenzék nélkül egyszerűen nincs demokrácia, a parla­mentben ülő felek egymás iránti bizalmának elvesztése pedig béníthatja a polgárok akaratának érvényesülését. A hogyan tovább az Orbán Viktor, illetve a Kovács László vezette két tábor „bé- kiilési hajlandóságán” vagy makacsságán múlik. Valószí­nűleg az ellenzék elvből ra­gaszkodik majd visszautasított jelöltjeihez, de mert a kor­mánypártok újra és újra nemet mondanak majd e nevekre, nem állhatnak fel a vizsgáló- bizottságok (ezt a tényt aztán évekig a kormány orra alá le­het dörgölni). A parlamenti munka persze folyik majd tovább, a kérdés csak az, hogy a most szerzett sérelmek milyen újabb „bom­bák” szikráivá válhatnak - tette hozzá Bozóky. (simonffy-takács) Bizalom. Tetszettek a magyar miniszterelnök világos szavai az európai uniós tárgyalásokkal kapcsolatban, az, hogy Orbán Viktor egyértelmű csatlakozási menetrendet, világos határidőt akar a belépésre - mondta Wil­liam Crisp, a The Economist konferenciák alelnöke szerdán, Budapesten. Aláhúzta: „Aligha kétséges, hogy a kormány kitölti teljes megbízatási idejét, azaz a következő három és fél évben is hatalmon marad. Ebből az kö­vetkezik, hogy az üzleti dönté­sek meghozói profitálhatnak ab­ból a tőkéből, amelyet ez a kor­mányzati stabilitás biztosít.” Hálapénzbizottság. Az egészségügyben elterjedt hála­pénzrendszer megszüntetésének előkészítésére szakértői munka- csoport alakult szerdán az Egészségügyi Minisztérium­ban. A bizottság orvos, szocio­lógus, közgazdász, jogász ta­gokból áll, akiket a paraszolven­ciajelenség elméleti hátterének feltárásával bízott meg Gógl Ár­pád miniszter. Postabank. Még az idén 132 milliárd forint értékben, hosszú lejáratú államkötvényt bocsát ki a kincstár a Postabank hiányá­nak fedezésére - jelentette be tegnap Járai Zsigmond pénz­ügyminiszter. Biztonságpolitika. A kor­mány ma elfogadja, majd a par­lament elé terjeszti a Magyar Köztársaság új biztonság- és vé­delempolitikai alapelveit meg­fogalmazó dokumentumot. Ez igazodik az euro-atlanti integrá­cióhoz, a NATO- és európai uniós csatlakozás XXI. század­ban betöltendő szerepéhez. Átvilágítás. Az, hogy a parla­ment, vagy egy általa kinevezett bizottság átvilágítsa az MNB-t, ellentétes a jegybanki törvény szövegével és szellemével, az alkotmány szellemével, sőt az Európai Unióhoz való csatlako­zás szándékával is - jelentette ki Surányi György MNB-elnök. Minden idők egyik legna­gyobb mértékű támogatását for­dítja a közbiztonság javítására a költségvetés jövőre - mondta Répássy Róbert, a Fidesz-frak- ció jogi kabinetjének vezetője a képviselőcsoport szerdai sajtó- tájékoztatóján. Elhangzott, hogy a rendőrség támogatása az előző évhez képest 20 milliárd forint­tal, 27,2 százalékkal növekszik. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban változatlanul igen nagy az érdeklődés a magyaror­szági telekommunikációs befek­tetési lehetőségek, valamint az energiaszektor privatizációja iránt - összegezte amerikai ta­pasztalatait Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, miután szerdán haza­érkezett Budapestre. Fejlődő közigazgatási rendszer Önkormányzatok — a demokrácia alappillérei Törvényszerűen, hatékonyan címmel tegnap konferenciát rendeztek Budapesten az önkormányzatok gazdálkodásáról, pénzügyi ellenőrzéséről és jövő évi költségvetéséről. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára megnyi­tójában elmondta: az önkormányzatok a magyar demokrá­cia alappillérei, a fejlődés motorjai. Elengedhetetlen azonban fel­adat- és hatáskörük áttekin­tése, amit a kormány az ellen­zékkel konszenzusban kíván megvalósítani. Balsay István, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai állam­titkára a közigazgatási rend­szer továbbfejlesztéséről tar­tott előadásában fontosnak nevezte az önkormányzatok és a kormány kapcsolattartását, valamint az állami, önkor­mányzati és civil szféra kö­zötti feladatmegosztás megte­remtését. Mindenképpen változásra van szükség az önkormányza­tok gazdasági, pénzügyi ellen­őrzésében. Meg kell akadá­lyozni, hogy négyévente, vagy még sűrűbben kiismerhetetlen költségvetési szituációk ala­kuljanak ki, mondta Balsay. Kijelentette: a pedagógus- bérek jövő évi emeléséhez szükséges összeg az önkor­mányzatok rendelkezésére fog állni. A kormánynak alapvető érdeke a felzárkóztatás meg­valósítása az oktatás, a gyógy- ellátás és az építőipar területén egyaránt. Ebben nagy szerepet szánnak a szaktárcáknak, ám ugyanakkor elengedhetetlen­nek tartják a magántőke bevo­nását is. A kormány azt is tervezi, hogy az EU ajánlásának meg­felelő, legalább másfél milliós népességű, úgynevezett terve­zési, fejlesztési, illetve straté­giai régiókat alakít ki. Szoftvermérnökként beprogramozom a napom. A Westel MobilMester díjcsomagot választottam. mtH |~ nettó 2900 Ft-os előfizetési díj cap«- hétköznap nettó 50 Ft, hétvégén és ünnepnap csak nettó 30 Ft mobil percdíjért telefonálhat bárhol, bármikor, bárhova - belföldről belföldre - a Westel 900 lefedettségi területén, egész nap fix díjért ran-»— alapáron extrákkal: Faxpostás - második saját telefonszámmal. Internet (e-mail) cím. GSM-távirat. Hívószámkijelzés és más szolgáltatások extra: Jelentős megtakarítás! Ha 1998. december 31-ig egy időben két új MobilMester díjcsomagot választ, egy éven át a második előfizetés mindössze nettó 9U0 Ft Mert kell a szervezésben is egy mester! Westel MobilMester. És persze egy minőségi mobilszolgáltató, amelyet már több mint félmillióan választottak. Aligha véletlenül. További feltétetek és kedvezményes készülékek - amíg a készlet tart - az üzletekben. OFOTÉRT VJCSTU rorrfe 1-30/9 30 30 30 06 30'9 80 80 80 • http //www we$te!900 hu Kecskemét, Lestár tér 2. • Kiskunhalas, Eötvös u. 8. • Tiszakécske, Béke út 141. • Kiru-Fon Kft.: Baja, Csernák M. tér 4. • Citytel Kft,: Baja, Déry Frigyes sétány 11/a. • PC Phone Kft.: Kalocsa, Szt. Is_tván király út 81. • BBK Hungary Kft.: Kiskunfélegyháza, Kossuth L. u.17/b. • Delta-Net Bt.: Kiskőrös, Martini u. 2. • Soltvadkert, Hősök tere 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom