Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-05 / 285. szám
1998. december 5., szombat Hazai Tükör 5. oldal Közeledés volt, eredmény nincs Kemény vita az ÉT-ben minden egyes százalékon A második forduló sem hozott eredményt a jövő évi béremelési ajánlásról és a minimálbér-emelésről az Érdekegyeztető Tanács tegnapi plenáris ülésén. A szociális partnerek a jövő héten próbálnak kompromisszumos megoldást találni. Biztató lehet a jövőre nézve, hogy a múlt heti vitával ellentétben az idő nem a kormány és az ÉT kapcsolatának boncolgatásával telt el. A jelenlévők rövid idő után megtették a konkrét ajánlataikat, és a javaslatok némiképp elmozdultak az egy héttel ezelőtti „lövészárkokhoz” képest. A 'munkaadói oldal a 11 százalékos országos béremelési ajánlás helyett hajlott volna a 11-12 százalékos sávos megjelölésre. A szakszervezetek a 16,5 százalékos mértéket 16 százalékra engedték, majd elfogadták a 15-16 százalékos sávot. A kormányzat is elfogadhatónak tartotta a sávos ajánlatot, de konkrét mértéket nem közölt. Korábban a kormányzat fix mértékként 13 százalékot jelölt meg. Többszöri szünettel próbálták közelíteni egymáshoz a szociális partnerek a meglehetősen távoli álláspontokat. A munkáltatói érdekképviseletek például arra hivatkoztak, hogy nincs módjuk magasabb keresetemelési ajánlásra, mert az egészségügyi hozzájárulás növelése miatt nehéz helyzetbe kerülő cégeknél nem áll rendelkezésre kompenzációs keret. A kormány ezt a keretet 400 millió forintban jelölte meg, a munkáltatói oldal szerint viszont annak legalább tízszeresére, 4 milliárd forintra volna szükség. A pénteki tárgyaláson kompromisszumként a munkáltatói oldal már az 1,5 milliárd forintos kompenzációs keretről is kész volt egyeztetni. A keresetemelési mértékekről azonban a szociális partnerek a kimerítő vita után sem mozdultak el. Valamennyien ajánlataik megalapozottságát hangsúlyozták. Mikulás Lappföldről. Háromnapos látogatásra tegnap hazánkba érkezett Joulu- pukki, a lappföldi Mikulás. Rénszarvasszán helyett repülőgépen utazott, és Ferihegyen a nagyon fontos vendégnek kijáró fogadtatásban részesült. fotó: feb/kallus györgy Néhány éven belül minden bíróságon bevezetik a talár viselését A perek számához képest kevés a bíró Több olyan javaslat fekszik az Országgyűlés előtt, amely - szülessen bár kedvező vagy elutasító döntés - érdemlegesen befolyásolja a bírói kar jövőbeni munkafeltételeit. Ilyen a költség- vetés megemelt összege, vagy az igazságszolgáltatásban dolgozók létszámának érintetlenül hagyása. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és egyben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy az ÓIT korábban kilenc bírót nevezett ki az ítélőtáblák különböző vezető tisztségeire. Az ítélőtáblák felállítása azonban nagy valószínűséggel halasztást szenved. Amennyiben ezt az előterjesztést a képviselők megszavazzák, a már kinevezett vezetők korábbi bírói posztjukra kerülnek vissza - mondta Solt Pál. A beruházások sem vesznek kárba, az épületeket jól hasznosítják majd más bírósági szervezetek. Remélhető, hogy kedvező fogadtatásra talál az a kormánypárti beadvány is, amely szerint 450 millió forinttal . emelnék meg a bíróságok 1999-re eredetileg tervezett költségvetését. Ez az összeg az elsőfokú bíróságok ítélkezésének meggyorsítására szolgálna. Ugyancsak ez indokolná azt, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók létszáma ne csökkenjen. Ezt aláhúzandó az elnök egy felmérést is idézett, amely szerint a bírók túlterheltségének enyhítéséhez és az ítélkezés gyorsításához mintegy 120 bíró kinevezésére és 180 bírósági tisztviselő munkába állítására volna szükség. Mindezek mellett kisebb jelentőségű, de nem mellékes az a terv, miszerint néhány éven belül egységes öltözékben, talárban jelennek majd meg a hivatásos bírák a tárgyaláson. Ma ez még nem általános. Horváth Magdolna Külön fejezet költségtámogatásra A munkahelyek kétharmad részét adják a kis- és középvállalatok Chikán Attila gazdasági miniszter tegnap a mikro-, kis-, és középvállalkozások fejlesztésének négyéves kormányzati stratégiájáról és a küszöbönálló feladatokról tartott tájékoztatót a Gazdasági Minisztériumban. A gazdasági miniszter rámutatott, hogy a Magyarországon működő, mintegy háromnegyed millió vállalkozás túlnyomó többsége (99,8 százaléka) a mikro-, kis-, és középméretű cégek körébe tartozik. E tulajdonosi réteg állítja elő a vállalkozások által létrehozott bruttó értéknek több mint a felét és ők biztosítják a munkahelyek kétharmad részét.-A minisztérium elsődleges célja - hangsúlyozta Chikán Attila - a már életképes kis- és középvállalkozások gazdasági megerősítése és az új, működőképes kisvállalkozások piacra lépésének ösztönzése. Az egyik legfontosabb kormányzati feladat az élőmunkát terhelő elvonások, valamint az adminisztrációs kötelezettségek csökkentése. Az elvonások mérséklése már január 1-jétől érzékelhetővé válik, a következő években pedig további elvonáscsökkentő intézkedésekre kerül majd sor - tette hozzá a gazdasági miniszter. A kormány kiemelt feladatának tekinti a kis- és közép- vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővítését is. A hitelezés alapvetően minden bank feladata, ezért nincs szükség önálló kisvállalkozói bank létrehozására - szögezte le a miniszter. A mikro- és kisvállalkozások hitelhez jutási lehetőségét azonban a kormányzat a mikrohitelprog- ram korszerűsítésével, a hitelezési kondíciók javításával, valamint a garanciarendszer bővítésével is ösztönözni kívánja. Mindezek fontosságát jelzi, hogy a kormány jövőre már önálló költségvetési fejezetet szán a mikro-, közép-, és kisvállalkozások költségtámogatásának. A kabinet a kisvállalkozások stabil támogatási rendszerének biztosítására kis- és középvállalkozói törvény kidolgozását is tervezi. Koós Kivonulni a Postabankból Perek tucatjaira számíthat az állam, amennyiben nem tesz vételi ajánlatot a Postabank kisbefektetőinek. A kisbefektetőknek nem az a célja, hogy a pénzintézet konszolidációját meghiúsítsák, hanem hogy az alaptőke-leszállítás előtt, törvényesen kivonulhassanak a társaságból. A pénzintézetnek 2000-nél is több kisrészvényese van, közülük két magánszemélyt és hat társaságot képvisel Hidasi Gábor ügyvéd, aki a Krónikának elmondta, hogy a többségi tulajdonosnak vételi ajánlatot kellene tennie. A magyar állam azonban semmilyen vételi ajánlatot nem kíván tenni, mondván az állam uralkodó taggá a gazdasági társaságokról szóló új törvény hatályba lépése előtt vált. A kisbefektetők ügyvédje szerint rosz- szul értelmezik a helyzetet, hiszen a tb-önkormányzatok megszüntetése után, amikor a gazdasági társaságokról szóló új törvény már életbe lépett, a magyar állam birtokában 50 százaléknál is több részvény volt, és ebben az esetbenazúj törvényelőírjaavé- teli ajánlatot. Hidasi Gábor úgy véli, hogy az államnak 140 százalékos árfolyamon kell megvásárolnia a részvényeket, mert önmaga is ennyiért szerezte. Ha az állam nem tesz ajánlatot, az ügyvéd perelni fog, és akkor is perel, ha az állam olyan árfolyamot ígérne, amely miatt a kisbefektetőket kár érné. Normakontroll - utólag. A kormány rendelkezik azzal a felhatalmazással, hogy a ma hatályos törvény keretei között döntsön a nyugdíjemelés konkrét mértékéről - nyilatkozta tegnap Nagy Sándor MSZP-s frakcióvezető-helyettes. Rámutatott: az ellenzéknek nincs lehetősége ebben az ügyben előzetes normakontrollt kérni, de ha lenne, az akkor sem akadályozná a nyugdíjak januári emelését. Bányászünnepség. Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet a Szent Borbálanapi bányászünnepségen tegnap Budapesten. Utalt arra, hogy a múlt évtized végén még 85 ezer bányász volt Magyarországon, de a sorozatos bányabezárások miatt számuk ötödére csökkent. AMIÉP ma tartja meg Budapesten országos gyűlését, ahol foglalkoznak Szabó Lukács múlt héten leváltott alelnök ügyével és pártelnököt is választanak. Jogos észrevételek. A Szociális és Családügyi Minisztérium tervei egybevágnak az állampolgárijogok országgyűlési biztosának napokban nyilvánosságra hozott ajánlásaival, amelyeket a szociális otthonokban élő idősek emberi jogi helyzetéről fogalmazott meg. A tárca az otthonok fejlesztésére jövőre mintegy 2,5, működtetésükre pedig 45 milliárd forintot szán. Meghallgatták Horn Gyulát Tegnap Budapesten a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa előtt az 1996 végén kipattant Nyírfa-ügy bírósági tárgyalásán tanúként meghallgatták Horn Gyula volt miniszterelnököt, szocialista képviselőt. Az egykori kormányfőt Bárándy György ügyvéd kérésére hallgatta meg a bíróság. Bárándy György a védője a per elsőrendű vádlottjának, Földi László ezredesnek, aki a Nyírfa fedőnevű titkosszolgálati aktában szereplő adatok beszerzésekor az Információs Hivatal műveleti igazgatója volt.- Arról, hogy miként jutott a sajtó tudomására a Nyírfa-ügy, az Országgyűlés akkori nemzet- biztonsági bizottságát, illetve annak elnökét, Kónya Imrét kérdezzék meg, mert „onnan szivárogtak ki a dolgok” - jelentette ki Horn Gyula. Kónya kijelentette, hogy a bizottságnak nem volt tudomása a sajtónak eljuttatott információkról, így kiszivárogtatni sem tudta azokat. Pályázati Felhívás FALUGAZDÁSZ munkakör betöltésére A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az 1999. évi költségvetési törvényjavaslattal összhangban a mezőgazdasági feladatok hatékonyabb elvégzése, a családi gazdaságok kialakítása és megerősítése, az adatok és információk EU-konform feldolgozása, nyüvántartása, az ágazati információ- áramlás felgyorsítása, a gazdálkodók folyamatos tájékoztatása céljából pályázatot hirdet falugazdász tevékenységre. A falugazdászt főállású, illetve részmunkaidős közszolgálati jogviszonyban alkalmazzuk, besorolását és munkabérét a köztisztviselői törvény szerint állapítjuk meg. A falugazdász egyes feladatokat az őt alkalmazó FM Hivatallal kötött külön megállapodás alapján is elláthat. Falugazdász olyan felsőfokú végzettséggel, mezőgazdasági gyakorlattal rendelkező szakember lehet, aki:- részletesen ismeri a kormány agrárgazdaságot érintő rendelkezéseit, a hatályos törvényi jogszabályokat, és ily módon hathatós segítséget tud nyújtani a gazdálkodóknak,- a működési körzetét képező mezőgazdasági térséghez tartozó településen lakik. A FALUGAZDÁSZ FŐBB FELADATAI:- A kormányzati szándék, az ágazati döntések, a mindenkori állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos információk szakszerű eljuttatása a gazdálkodók legszélesebb köréhez. A támogatásokhoz kapcsolódó elszámolási, véleményezési és ellenőrzési feladatok ellátása a megyei földművelésügyi hivatal irányítása alapján. Az ügyeleti rendszer helyett folyamatos szolgáltatás kialakítása.- Az Agrárpiaci Rendtartás és az Agrárintervenciós Központ, valamint az agrárinformációs rendszerében való közreműködés. A termelők informálása a piaci viszonyokról, a kapcsolódó intézkedésekről. Kapcsolattartás a terméktanácsokkal, az élelmiszer-feldolgozó és -forgalmazó szervezetekkel. Piackutatásban való részvétel, a piaci szereplők összehozása, részvétel az intervenciós feladatok ellátásában.- A gazdálkodók és a mezőgazdasági szaktanácsadói hálózat közötti kapcsolat létrejöttének segítése, a területi sajátosságoknak megfelelő képzés, továbbképzés megszervezésében való közreműködés.- Részvétel a térségfejlesztési, vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatok ellátásában.- Közreműködés a részarány-földkiadási munkák lezárásában.- Közvetlen együttműködés az önkormányzatokkal. Az önkormányzatok folyamatos tájékoztatása, beszámoló készítése.- Részvétel a termésbecslések elkészítésében, az elemi károk felmérésében és az ezekhez kapcsolódó adminisztrációban.- Végzik a mezőgazdasági termelők regisztrációját, a termelői adatbázis karbantartását.- Segítik a beszerző és értékesítő szövetkezetek szervezését, az integrátorok ellenőrzését.- A hivatalvezető által meghatározott egyéb feladatokat látnak el. Pályázhatnak azok a szakemberek, akik:- agrár felsőfokú iskolai végzettséggel,- mezőgazdasági gyakorlattal,- személygépkocsival, gépjárművezetői engedéllyel,- a feladat ellátásához szükséges döntési, szervezési, tárgyalási és kapcsolatteremtő készséggel rendelkeznek,- működési körzetben laknak. A pályázathoz mellékelni kell:- a pályázó szakmai életútját bemutató önéletrajzot,- iskolai végzettséget igazoló okiratok (oklevél) másolatát,- három hónapnál nem régibb erkölcsi bizonyítványt,- a munkakör ellátásával kapcsolatos elképzeléseit,- a körzetből legalább egy önkormányzat illetékes szerve által kiállított ajánlást. A pályázatota Bács-Kiskun Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz lehet benyújtani 1998. december 15-ig az alkalmazási jogviszony megjelölésével. A pályázatokat bíráló bizottság értékeli, a beadási határidőt követő 15 napon belül. A pályázatokat a bíráló bizottság üléséig titkosan kezeljük. Az eredményről a pályázókat írásban tájékoztatjuk. A munkakört elnyerő pályázók részletes munkaköri feladatait, területi beosztását a hivatalvezető állapítja meg. A közszolgálati jogviszony keretében történő alkalmazás esetén próbaidő is kiköthető. A megye körzet- és kistérségbeosztását a polgármesteri hivatalokban és a megyei földművelésügyi hivatalokban lehet megtekinteni. A pályázatot elnyert falugazdászok alkalmazására 1999. január 1-től kerül sor. A pályázatokkal kapcsolatos bővebb felvilágosítást a megyei földművelésügyi hivatal ad. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Bács-Kiskun Megyei Hivatala Kecskemét, Deák F. tér 3. Pf. 215. sz.
