Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-02 / 282. szám

fis KÖRNYÉKE Szerkeszti: Mihályka Gyula A legendás színidirektor nyolcvanöt esztendős Portréfilmet mutatnak be Radó Vilmosról Radó Vilmos olyan, mint az élet. Bohém, keserű, vidám, szenvedéssel, örömmel, szen­vedéllyel teli, valamint sovány és szemüveges. Mint az élet. Vili bácsiról mint a magyar színháztörténet nagy öregjéről beszélnek mostanában, nyolc­vanötödik születésnapján. Óri­ási tévedés ez, kérem. Nála fia­talabb embert én még nem lát­tam. A fiatalság ugyanis belül­ről fakad, az arc ráncai mitsem számítanak. Legföljebb megté­vesztik azt, aki nem figyel oda. Radó Vilmos neve fogalom Kecskeméten. A színházi világ­ban pedig mérték. A stílus, az igényesség, a tehetség és a kö­zönség iránti föltétien odaadás mértéke. Olyan ez, mint ami­kor a focistákat pontozzák. Tíz pont: bekerülhet a Real Mad­ridba. Nulla pont: itthon is gyönge. Színidirektoroknál az egy Radó a maximális pont­szám. Elérni manapság nem megy, csakúgy, mint a futball- pályán.- Én színész szerettem vol­na lenni - mondta -, meg is Radó Vilmos: - Jóban vagyok az emberekkel, szeretek Is Itt élni. voltam arról győződve, hogy zseniális vagyok. 1932-ben le­fizettem a főszereplőt Debre­cenben, hogy legyen beteg, én akartam lenni Lucifer. Játszot­tam, de úgy, hogy az ellensége­im dicsértek, a barátaim meg azt mondták, ne folytassam. Talán ezért is fogadta el az igazgatóságot, amit évtizede­ken keresztül vállalt és vitt. A kecskeméti színház úgy össze­fonódik vele, mint a névadó­val, Katona Józseffel. Hogy mit adott a magyar színházművé­szethez, azt fölfedezettjei, az ország mai nagyszerű színé­szei igazolják. Bár maga is szí­nészként kezdte, volt annyi esze, hogy másokban fedez­ze föl azt a tehetséget, amit magából hiányolt. Kivételes erény. Ma azt mondanák, hogy a menedzserek gyöngye. Nekem életem egyik legna­gyobb megtiszteltetése, hogy barátjává fogadott. Becsüljük meg Radó Vilmost, boldog születésnapot! A nyolcvanöt éves Radó Vil­mosról Sághy Gyula filmren­dező készített portréfilmet, melyet pénteken este hétkor mutatnak be a színházban, ahová minden Radó-tisztelőt várnak. Ők pedig bizonnyal sokan vannak. Hámori Zoltán Hangverseny a Kodályban Katona József, a magyar dráma megteremtőjének születésnapján rendezett koncerten stílusosan ma­gyar szerzők művel szere­peltek a kecskeméti Ko­dály Iskolában. Erkel Ferenc Hunyadi című operájának nyitánya önálló műként is sikerdarab. A Kecs­keméti Szimfonikus Zenekar Gerhát László irányításával ez­úttal is hitelesen, az alkalom­hoz méltó módon szólaltatta meg. A Les Preludes, Liszt szimfonikus költeménye hálás koncertdarab, előadása - bár számos helyen igen nehéz fel­adatok elé állítja a zenekart - egyre meggyőzőbbé válik, a közönség pedig minden meg­szólaltatáskor lelkesen fogad­ja. Az ünnepélyesség, a próza­itól a költőin át a nagy harmó­niáig ívelő emelkedettség itt is megjelent. Az est valódi zenei érdekes­ségét azonban a közbeeső mű­sorszámok alkották: Kadosa Pál és Sári József művei, vagyis a XX. századi, illetve kortárs magyar zene kiemelkedő alko­tásai. Kadosa Pál zongorára és zenekarra írt Concertinója 1938-ban keletkezett, hangvé­tele sok tekintetben a klasszi­kus versenymű hagyományait követi. Szabó Orsolya szólista és a zenekar kiváló tolmácsolá­sa hiteles képet adott a kompo­zícióról, s együttműködésük eredményeként egy igazán ki­tűnő darabot ismerhetett meg a Kodály Iskola hangverseny- termének közönsége. Szabó Orsolya csaknem 20 éve a kecskeméti Kodály Inté­zet tanára, zongoraművészi te­vékenysége mellett a társmű­vészetek (irodalom, képzőmű­vészet) terén is figyelemre méltó eredményeket ért el. Az egykori Kadosa-növendék most először játszott együtt a szimfonikusokkal, de remél­jük, a kezdet mielőbb folyta­tásra talál. A Concertino elő­adásának sikere mindenesetre ösztönző lehet. Az est legkülönlegesebb al­kotása Sári József Párhuzamo­sok, melyek a végtelen előtt ta­lálkoznak című darabja volt, melyet Ittzés Gergely (fuvola) és a zenekar kamaraegyüttese adott elő. A szerző „szép, ko­moly játékaként definiálta sa­ját alkotását, melyben a zenei folyamatok, dallamok és ritmi­kai elemek különböző lehető­ségei, kölcsönhatásai mutat­kozhatnak meg, s melyben ily módon a párhuzamosok talál­kozásai is előfordulhatnak. Örülhetünk annak, hogy minden sikeres megszólalta­tás, hiteles előadói teljesít­mény hozzásegíthet ahhoz, hogy a nagyközönség minél jobban megismerje, elfogadja azt a zenei nyelvet, hangzásvi­lágot, amely a kortárs zenemű­vészetet jellemzi, s amelyben a magyar szerzők is világraszóló sikereket érnek el. H. Á. Zongoraszakos növendékek, Benkóné Greksa Éva tanítványai adtak házi hangversenyt hétfőn este a kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskolában. Képünkön a növendékek egy csoportja látható a koncert előtt. Nem speciális iskolába valók A kecskeméti önkormányzat oktatási bizottsága megtárgyal­ta a Nyíri Úti Általános Iskola kérését, amely a részképesség­zavarban szenvedő gyermekek speciális oktatásának megoldá­sára vonatkozott. A bizottság ülésén Fazekas István, a Nyíri Úti Általános Is­kola igazgatója is részt vett. El­mondta: évek óta probléma a részképesség-zavaros gyerme­kek oktatása.. A tanulók között egyre több a problémás gyer­mek, akiket az általános isko­lákból hozzájuk irányítanak át. Ezeket a diákokat azonban ők nem tudják szakmailag fel­vállalni, hiszen ez nem tarto­zik az intézet profiljába. Ők a fogyatékos gyermekek oktatásával foglalkoznak, míg ezek a diákok ép értelműek, csak valamilyen részképességi zavarral küzdenek, például dyslexia, színtévesztés, túlzott mozgáskényszer. Rajtuk speci­ális pedagógiai programmal le­het segíteni. Ellenben, ha hoz­zájuk kerülnek, nem kapnak megfelelő segítséget. Jelenleg Kecskeméten tíz általános is­kolában dolgozik fejlesztő pe­dagógus, akik az ilyen problé­más gyermekeket sikeresen tudják felzárkóztatni. Emellett három iskolában kis létszámú osztály is működik. A bizottság úgy határozott, hogy 1999. szeptemberétől mind a 22 kecskeméti általá­nos iskolában indokoltnak tar­tanák a fejlesztő pedagógus státusz beépítését, akiknek a munkakörükbe tartozna az is­kolákhoz tartozó óvodák szű­rése is. Sebestyén Hajnalka Kínai erősítés a Sparinál A Kecskeméti Profitholding Spartacus férfi asztalitenisz­gárdája kínai játékos szerződ­tetését tervezi. Méghozzá nem is akárkiét, ugyanis a rá­játszás három hetére Magyar- országra érkező Yan Sen csapat-világbajnoki címmel büszkélkedhet. Amit a távol­keleti asztaliteniszezőről tud­ni érdemes, azt Ujhidy Ti­bor szakosztályvezető mond­ta el.- Yan Sen a legutóbbi kínai és olasz nemzetközi bajnok­ságon is bejutott a legjobb négy közé, ami azért óriási fegyvertény, mert ezeken a versenyeken a világ élvonala indult el. Többek között le­győzte a világranglista veze­tőjét, a fehérorosz Szam- szonovot, s ezzel bevereked- te magát a legjobb tíz közé.- Előreláthatólag mikor ér­kezik Yan Sen Kecskemétre?- A következő esztendő ta­vaszán lesz Belgrádban az asz­talitenisz-világbajnokság, ame­lyen természetesen a kínaiak is részt vesznek majd. Terve­ink szerint a világverseny után egy héttel kezdődő, magyaror­szági bajnoki rájátszáson már teljes értékű csapattagként szerepelne Yan Sen. A playoff három hét alatt lefut, így tehát mindössze egy hónapra kötöt­tünk előszerződést a kínai válogatott harmadik számú emberével.- Ezt a lépést mennyire tart­ja sportszerűnek?- Nézze, személy szerint nem értek egyet ezzel a dön­téssel, de a szabályok ezt lehe­tővé teszik, s a többi együttes ugyanígy cselekszik. Bár azt nem hiszem, hogy a vetélytár- sak akár csak megközelítőleg is hasonló kaliberű játékost tudnának szerződtetni.- Az ötlet egyébként kitől származik?- A szponzorunk, a Profit- holding azt fogalmazta meg, hogy ebben az évadban a do­bogóért kell játszanunk, még­pedig azért, hogy a következő szezonban már a Szuperligá­ban szerepelhessünk. Ennek érdekében pedig kénytelenek vagyunk külföldi asztaliteni­szezőt igazolni, ugyanis a ma­gyar piacon már nincs olyan játékos, akivel éremért küzd- hetnénk.- Yan Sen mennyibe kerül majd a klubnak?- Természetesen az összeget nem árulhatom el, mindössze annyit mondhatok, hogy a kí­nai sportoló annyit keres majd ez alatt az egy hónap alatt, mint mondjuk a legjobb ma­gyar játékosunk egy teljes esz­tendő alatt. Farkas Mihály Zsúfolásig megtelt a nézőtér szülőkkel, hozzátartozókkal és érdeklődőkkel vasárnap a kecskeméti Erdei Ferenc Művelő­dési Központban. Az Akrobat Dance and Model Agency idei évzáré vizsgaelőadásán 124-en mutatták be tánctudásukat a nagyérdeműnek. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT KECSKEMÉT Születtek: Székely Arnold Erik (anyja neve: Ubornyák Mónika) Ladánybene, Dézsi Brigitta (Bondár Hajnalka Ilo­na), Kullai Márk (Jani Judit Andrea), Kullai Patrik (Jani Judit Andrea), Horváth Áron (Ackerl Ildikó), Kiss Dávid (Szabó Anita Szilvia), Varga Virág (Berente Mária) Kerek­egyháza, Joó Attila János (Lóki Zsuzsanna) Solt, Szilá­gyi Gergő (Szokolai Ágnes) Ballószög, Juhász Gábor (Ve- szelszki Szilvia), Zana Enikő (Kocsis Mária) Városföld, Ré­vész Enikő (Tajti Zsuzsanna), Nagy Gergő (Szőke Beatrix), Farkas Richárd (Trifont Tí­mea), Kertész Szilárd Szil­veszter (Rostás Ibolya), Hor­váth Richárd (Fricz Gyöngyi) Kerekegyháza, Róka Ferenc (Fazekas Mária), Berecz Judit (Dalmadi Anikó) Tiszakécske, Piszmán Éva Izabella (Kasza Anita), Bállá Alex (Kraisz Zsu­zsanna) Tiszakécske, Újhelyi Máté Attila (Sándor Ibolya), Anyakönyvi Hírek Móricz Zsuzsanna (Fodor Gabriella Györgyi) Solt, Seres Petra (Csonka Tünde) Ke­rekegyháza, Pipicz Tamás (Gmóser Emőke Melinda) Kis­kőrös, Rigó Roland János (Szabó Mária), Varga Márk (Lakatos Erzsébet) Tiszakécs­ke, Bujdosó Zoltán (Molnár Mónika) Lajosmizse. Házasságot kötöttek: Do­bos István és Kiss Mária, Vida János és Karsay Orsolya Sára, Nagy Zoltán és Hegedűs Ivett, Balogh Sándor és Makai Ildi­kó, Lipótzy István és Domo­kos Anita, Dorogi Zsolt és Kál­lai Kornélia, Gyönge István László és Király Alinka. Meghaltak: Seres Dezsőné Halasi Ibolya, Farkas Imre Jó­zsef (Izsák), Bajusz István Béláné Pulai Ilona, dr. Lett Bé­la, Szívós Mihály (Lajosmi­zse), Cseszlár István, Forgács István (Fülöpszállás), Túri Istvánná Kullai Mária, Lénárt Pál, Gondi János, Kozák Pál (Szabadszállás), Kakas István (Szánk), Guttyán János (Lajos­mizse), Hajdú Vilmos (Kis- kunmajsa), Kovács Lajos (Sza­badszállás), Varga János, Kő­rös Sándorné Udvardi Rózsa, Steszkál László, Czétényi Já­nos Lajos (Budapest), Pet- rovics Gyuláné Gábor Irén (Lajosmizse), Fodor Gyula, Gálóczi Istvánná Makai Mária (Lajosmizse), Mikó Gusztáv József, Nagy Imréné Fejős Er­zsébet, Váradi Sándor (Csó- lyospálos), Alcser Izabella Her­mina (Tiszakécske), Agócs Fe­renc, Gubacsi Péter (Szabad- szállás), Szőke Imréné Aczél Zsuzsanna (Kunszentmiklós), Papp Sándorné Orr Piroska (Kunszentmiklós), Tóth László (Kunszentmiklós), Szaszkó László (Lajosmizse), Farkas László Istvánná Törőcsik Kata­lin Erzsébet (Nagykőrös), Szá­raz Imre (Szabadszállás), Reibl György (Kerekegyháza), Vá­radi József (Soltszentimre), Hangya Mihály (Lakitelek), Belusz Éva, Bóna Lajos, Domo­kos Gábor (Városföld), Nagy Mihály, Király József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom