Petőfi Népe, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-31 / 255. szám

1998. október 31., szombat Hazai Tükör 5. oldal „Felsőfokú” gyerekek A kormány által elfogadott törvényjavaslat szerint 1999. január 1-jétől egységes csa­ládtámogatási rendszer lép életbe, amely szélesebb kör­ben, nagyobb mértékű jutta­tásokkal segíti a gyermekese­ket és a fiatal házasokat - je­lentette be pénteken Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. Az összegében legjelentősebb, 135 milliárd forintos támoga­tási forma, a családi pótlék ez­után jövedelemtől függetlenül, minden gyermek után az általá­nos iskola elkezdésig alanyi jo­gon jár. Ezt követően - válto­zatlan összegben - iskoláztatási támogatás lép a helyébe, amit húszéves korig folyósítanak, az iskolalátogatási igazolás fejé­ben. Ha a szülő nem tesz eleget gyermeke iskoláztatási kötele­zettségének, a gyámhatóság el­számoltatja a pénz felhasználá­sáról. Lényeges újdonság, hogy a családi pótlék és az iskolázta­tási támogatás összegének megállapításakor a gyermekek számánál beszámítható a felső­­oktatási intézmény - ebből a támogatásból már „kinőtt” - nappali tagozatos hallgatója is. A családi pótlék (iskolázta­tási támogatás) összege a ter­vek szerint a következő lesz: Az egygyermekes családok havonta 3800 forintot kapnak, ha a szülő egyedülálló - 4500 forintot. A kétgyermekes csalá­dokat gyermekenként 4700 fo­rint illeti meg, csonka család­ban 5400. 3 vagy több gyermek esetén a családoknak 5900, az egyedülállóknak 6300 forint jár gyerekenként. A tartósan beteg, fogyatékos gyereket nevelőket 7500 forint illeti meg. N. Zs. Kedden folytatják az egyeztetést az szja-ról Éles vita az ÉT-ülésen A munkavállalói és a munka­adói érdekképviseletek egy­aránt elégedetlenek a kor­mányzat járulék- és adómó­dosítási terveivel - derült ki az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén, amelyre a mi­niszterelnök nem ment el. A szakszervezetek szerint a kormány az elmúlt hónapokban az adóterhek csökkentését ígérte, eközben a beterjesztett adótábla és az adójóváírás csökkentése - még a gyermek­­kedvezményekkel együtt is - kedvezőtlen a dolgozók döntő többségének. A munkaadói ér­dekképviseleteknek az a véle­ménye, hogy nem csökkenti terheiket a járulék- és adósza­bályok tervezett módosítása. A Pénzügyminisztérium képvise-Olcsóbb lesz a (Folytatás az 1.oldalról.) Úgy véli, a minisztérium által meghatározott - az eddigieknél alacsonyabb - garantált ár, amelytől egyébként megítélése szerint az egyes felvásárlók csak néhány forinttal térnek . majd el, versenyképessé teszi a hazai húst és hústermékeket az exportpiacon. Az alacsonyabb felvásárlási ár másik előnye megítélése szerint az lesz, hogy a húskészítményekhez nem kell import alapanyagot vásárolni, hiszen ezt most már megközelí­tőleg ugyanazon az áron itthon is be tudják majd szerezni. Ed­dig nem csak a Közös Piachoz tartozó országokba, de azon kí­vül is nehéz volt az értékesítés, most viszont új lehetőségek kí­nálkoznak, ami a kaposvári cég esetében akár 20 százalékos lője mindezzel szemben ki­emelte: az új személyijövede­­lemadó-szabályok egyértel­műen segítik a gyermekes csa­ládokat. A munkaadóknál a tb­­járulék 39 százalékról 33 száza­lékra csökken, a szolidaritási járulék 4 százalékról 3 száza­lékra mérséklődik. Az alacsony bérszínvonalú foglalkoztatottak körében növekedne csak a munkáltatók terhe, de a mint­egy 60 ezer foglalkoztatottnál a pluszköltségeket részben ellen­súlyozni lehet a munkaerő-pi­aci alapból. A kormány képviselői sze­rint nem teljesíthetők a szak­­szervezeteknek a személyi jö­vedelemadó törvénnyel, illetve a járulékokkal kapcsolatos igé­nyei, mert azokhoz mintegy 40 milliárd forintra lenne szükség. sertéshús? exportnövekedést is hozhat, fő­ként félsertés, illetve darabolt áruk kiviteléből - vélekedett Kovács László. A Pini-Hun­­gary Kft. jelenleg hús és húské­szítményeinek 45-50 százalékát szállítja exportra. Az oroszor­szági válság hatása cégüknél nem érződik, hiszen az oda irá­nyuló export aránya alig 5 szá­zalék - mondta el a vezérigaz­gató. A jövőben a hagyomá­nyos és legnagyobb spanyol felvevő piac mellett két másik jelentős exportpiacukon, a volt Jugoszlávia területén és Szlo­vákiában is erősíteni szeretnék a jelenlétüket - közölte. Beje­lentette továbbá: várhatóan né­hány héten belül 8-10 száza­lékkal csökkentik a sertéshús árát a hazai piacon. Ez a tőke­húsra vonatkozik - szögezte le. Endre Sándor lett a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Megalakult az új megyegyűlés A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tegnapi alakuló ülésén megválasztotta tisztségviselőit. Felvételünkön az előtérben Ivanics István, Karsai Péter és Molnár Judit, fotó: banczik Róbert (Folytatás az 1. oldalról) A megyei közgyűlés Endre Sán­dor havi illetményét bruttó 205 335 forintban állapította meg, ennek az összegnek azonban csak a felét veheti kézhez - te­kintettel arra, hogy az új elnök országgyűlési képviselő is. A főállású alelnököket 174 534, a társadalmi megbízatású alelnö­köket pedig 68 445 forint illet meg havonta. Endre Sándor programbeszé­dében hangsúlyozta: az elkövet­kezendő négy évben az EU-csat­­lakozásra való felkészülés lesz politikájának vezérelve. Ezen belül is - különösen a 2000. év, államiságunk ezeréves évfordu­lója kapcsán - nagy kérdés: mi­lyen helyet kaphat az Európai Ünióban a magyar megyerend­szer? Az elnök tevékenységé­nek három alappilléreként je­lölte meg a törvényesség betar­tását, a választópolgárok akara­tának képviseletét és a megye fejlesztésében megkezdett út folytatását. Nagy hangsúlyt kí­ván fektetni többek közt a me­gyei önkormányzat intézmény­­hálózatának színvonalas mű­ködtetésére. Fontos feladatának tekinti az elsivatagosodással veszélyeztetett Homokhátság ügyében a várva várt politikai döntés elősegítését, valamint Kecskemét és a megye kapcso­latának rendezését. Ez utóbbi kérdésben már a jövő héten tár­gyalóasztalhoz ül a megyei jogú város polgármesterével, dr. Szé­­csi Gáborral (Fidesz-MDF), aki ugyancsak megjelent a megye­gyűlés alakuló ülésén. A megyei közgyűlés tegnap döntött az önkormányzati bi­zottságok személyi összetételé­ről is. Kivéve a most létreho­zott, új szaktestületet, amely az intézményellenőrző bizottság. A bizottságok elnöki tisztségé­be a következő testületi tagokat választották meg: Ügyrendi és Önkormányzati Bizottság: Molnár Judit (Fidesz- MDF), Pénzügyi Bizottság: Le­­hoczki Ferenc (FKgP), Nem­zetiségi és Etnikai Kisebbségi Bizottság: dr. Balogh László (MSZP), Egészségügyi és Szo­ciális Bizottság: Ivanics István (Fidesz-MDF), Oktatási és Kul­turális Bizottság: Leviczky Ci­rill (Fidesz-MDF), Területfej­lesztési és Idegenforgalmi Bi­zottság: Oláh Attila (FKgP), Gyermek- és Ifjúságvédelmi, Sport- és Ifjúságpolitikai Bizott­ság: Bánfi Attila (Fidesz-MDF), Környezetvédelmi és Mezőgaz­dasági Bizottság: dr. Kristóf Ist­ván (MSZP), Foglalkoztatáspo­litikai Bizottság: Szabó Károly (MSZP). (A bizottságok teljes névsorát hétfőn közöljük.) A megyei közgyűlés végül határo­zatban mondott köszönetét dr. Balogh László leköszönt elnök­nek, s háromhavi elnöki illet­ményének megfelelő juttatást szavazott meg neki. Kosa György Horn-ügy: újra beindult a gépezet Az iratok valóban eltűntek, de bűncselekményre nincs bizonyíték Kétszer már megszüntette, de a Budapesti Katonai Főügyész­ség utasítására nemrégiben újrakezdte a nyomozást a Buda­pesti Katonai Ügyészség az eltűnt Horn-dosszié ügyében. Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (Deport ’56) azért tett feljelentést, mert azt gyanítja, hogy az eredeti személyi anyagot szándékosan tüntették el a volt miniszterelnöknek egy sortűz idején tanúsított magatartása miatt. Székely György ezredes, a Bu­dapesti Katonai Ügyészség ve­zetője az előzményekről el­mondta, hogy a Deport ’56 1998. május 28-án feljelentést juttatott el hozzájuk, amely sze­rint a Honvédelmi Miniszté­rium központi irattárából nyomtalanul eltűnt Horn Gyula személyi anyaggyűjtője. Az ügyészség feljelentés-kiegészí­tést rendelt el, majd bizonyí­tottság hiányában megtagadta a nyomozást. Mint megtudtuk, a Deport ’56 bejelentése alapján meg­hallgattak egy olyan személyt is, aki elismerte, hogy ő kérte ki az irattárból a dossziét, de azt hiánytalanul vissza is vitte. Az irattár illetékes dolgozója vi­szont úgy emlékszik, hogy nem került vissza az anyag. A Katonai Ügyészségnek sem sikerült kiderítenie az akta hollétét. A Budapesti Katonai Főügyészség - a Deport ’56 panasza nyomán - még a nyár közepén az eljárás ismételt le­folytatására utasította a Katonai Ügyészséget, amelynek munka­társai július 24-én másodszor is a nyomozás megszüntetése mellett döntöttek. Az újabb pa­naszt augusztus 15-én újabb főügyészségi utasítás, majd szeptember 28-án újabb ügyészségi nyomozásmegtaga­dás követte. De sem a Deport ’56, sem a Katonai Főügyészség nem adta fel: október 22-én - immár harmadszor - ott folytatta az ügyészség a nyomozást, ahol korábban abbahagyta. Székely ezredes nem kívánt kitérni arra, hogy milyen, eddig fel nem göngyölített szálakat szeretné­nek követni, illetve, hogy kiket hallgatnak még meg tanúként vagy szembesítenek más ta­núkkal. Az ezredes csupán annyit árult el: bűncselek­ményre utaló nyomot eddig nem találtak, s várhatóan 2-3 héten belül hozzák meg újabb döntésüket. Információink szerint a ké­­zen-közön eltűnt dosszié máso­latából - amelyet korábban egy könyvben fedeztek fel az ’56- osok - kiderül, hogy Horn Gyjrla nem 1956 decemberében lett karhatalmista, mint ahogy önéletrajzában állítja, hanem novemberben. A Deport így bi­zonyítottnak véli, hogy a volt miniszterelnök nem nézelődő­ként, hanem a békés tömegre sortüzet nyitó, több ember éle­tét kioltó karhatalmista csoport tagjaként tartózkodott a kritikus időpontban a Nyugati pályaud­varnál. Takács Mariann Az első átültetés. Csütörtö­kön sikeresen végrehajtották az első magyarországi hasnyálmi­rigy-átültetést egy harminchá­rom éves cukorbeteg férfin a Pécsi Orvostudományi Egye­tem sebészeti klinikáján. Bűnügyi statisztika. Az év első kilenc hónapjában 451 422 bűncselekmény vált ismertté. Ez 28 százalékkal több mint az elmúlt év azonos időszakában - derül ki a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalának pénteken bemutatott kriminál­­statisztikai értesítőjéből. Rendőr, őrizetben. A Fővá­rosi Ügyészségi Nyomozó Hi­vatal vesztegetési ügyben nyo­mozást rendelt el és őrizetbe vette a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság idegenrendészeti alosztályának vezetőjét, vala­mint H. L. külföldi állampol­gárt - közölte a sajtóval Sárik Attila osztályvezető ügyész. Gyilkos birka. Egy 76 éves asszony halálát okozta Jászki­­séren egy megvadult kos - adta hírül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtófőnöke. Már kapható a Csók és Könny című női magazin Milliós karácsonyi ajándék! Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek: szerelemről, ^ bánatról, V boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című, most megjelent női lapban. Megjelent a Kiskegyed Konyhája novemberi száma! Benne 46 új, fantasztikus recept! • Hagymamánia • Szelídített gesztenye • Citromtan mindenkinek • Pikáns a banán • Adventi sütés • Teaház • Töltse és panírozza • Kanalazó - különleges levesek • Kilyukadt a babzsák Valamint 200 000 Ft-os nyereményjáték és ajándék minden olvasónak! Kiskegyed Konyhája — igazi társ a főzésben!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom