Petőfi Népe, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-20 / 246. szám

4. oldal Önkormányzati Választások 1998. október 20., kedd Két héten belül összeül az új testület Polgári többség a megyegyűlésben A Bács-Kiskun Megyei Köz­gyűlésben a kormányzó pártok tettek szert többségre: a Fi­desznek, az MDF-nek és az FKgP-nek összesen 27 képvi­selője lesz jelen az új megye­gyűlésben. A fiatal demokraták és a demokrata fórum közös listái után azonban az MSZP szerepelt a második legjobb eredménnyel. Az új megyei közgyűlés tagjai Bács-Kiskun polgárainak bizalmából a kö­vetkezők: A Fidesz és az MDF közös képviselői: Apró Ferenc, Bagó Zoltán, Bánfi Attila, Besesek Béla, Endre Sándor, Farkas Gergely, Fercsák Róbert, Ivanics István, Karsai Péter, Lévai Jánosné, Leviczky Cirill Zsolt, Molnár Ferenc, Molnár Judit Mária, Nagy Ferenc, Pólyák Imre, Terbe Zoltán, Vágó Ferenc, Vasaji Sándor. Az FKgP képviselői: dr. Ádám Pál, Cseh Szakáll Sándor, Hirsch Imre, Juhász János, Lehoczki Ferenc, dr. Mihályi Lászlóné, Oláh Attila, Schön Ferenc, Tisóczki József. Az MSZP képviselői: Alföldi Albert, András Ist­ván, dr. Balogh László, Bella László, dr. Garai István, dr. Kristóf István, Mamuzsits Sándor, dr. Molnár Gábor, Schindler János, Szabó Károly, Széli Péter, Szókéné Vörös Rozália, dr. Szűcs Miklós, dr. Várnai László. Az SZDSZ képviselői: Brachinger Tamás, Török Gusztáv Andor. A Civil Szövetség képvise­lői: Ficsór József, Varga József. A Polgári Körök Szövetsé­gének képviselője: Tóth Zoltán. A közgyűlés elnökét és alel­­nökeit a testület választja meg soraiból. A megyegyűlés ala­kuló ülését legkésőbb két héten belül meg kell tartani. Elsöprő Fidesz-MDF győzelem Kecskeméten A mandátumok körülbelüli százalékos megoszlása. Az új kecskeméti közgyűlés a tervek szerint jövő hét szer­dán ül először össze, amelyen a szenátorok mellett leteszi esküjét az új polgármester, dr. Szécsi Gábor is. A polgármesterjelöltek hírős városi versenyében az alábbi sorrend alakult ki: 1. dr. Szécsi Gábor István (Fidesz- MDF-Vállalkozók Pártja) 9524 szavazat, 2. dr. Brúszel László (MSZP) 6138 szavazat, 3. dr. Adorján Mihály (SZDSZ) 3986 szavazat, 4. Katona László (KELE) 3686 szavazat, 5. dr. Kövesdi Ferenc Miklós (FKgP) 2006 szavazat, 6. dr. Szigethy Béla Sándor (SZÉK) 1777 sza­vazat. Ugyancsak a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Magyar De­mokrata Fórum közös képvise­lőjelöltjei szerepeltek a legjob­ban: összesen 14 képviselői hellyel rendelkezik majd a pol­gári pártok szövetsége a köz­gyűlésben. A második legnépe­sebb az MSZP-frakció lesz öt fővel. Egyaránt négy-négy mandátumot szerzett az SZDSZ és a Kecskeméti Lokálpatrióták Egyesülete. A Szövetség az Eu­rópai Kecskemétért 2 szenátor­ral lesz jelen a testületben, míg az FKgP, a MIÉP és a Vállalko­zók Pártja 1-1 képviselővel. A kecskeméti képviselő-tes­tületbe bejutottak névsora (evk.: egyéni választókerületből, ki.: kompenzációs listáról bejutott képviselő): A Fidesz és az MDF közös képviselői: dr. Bácskai Ferenc (evk.), Hertelendy László (evk.), Jánosi István (evk.), Ko-. hajda László István (evk.), dr. Kovács Jenő András (evk.), Le­viczky Cirill (evk.), Pászti And­rás (evk.), Sipos László (evk.), Szabó István Imre (evk.), Szap­panos Benedek (evk.), Szeberé­­nyi Gyula Tamás (evk.), dr. Szentkirályi László (evk.), Var­­gáné Dóka Margit (evk.), dr. Sárközy István (az FKgP is tá­mogatta, evk.). Az FKgP képviselője: Nagy Imre (ki.). A KELE képviselői: dr. Fe­kete László (evk.), Katona László (ki.), Sikari Kovács Béla (ki.), Tóth-Kása Kálmán (evk.). A MIÉP képviselője: Hetényi István (ki.). Az MSZP képviselői: dr. Brú­szel László (ki.), Molnár Sándor Józsefné (evk.), Probojáczné Túri Éva (ki.), Szűcs Tibor (ki.), dr. Váczi Tamás (ki.). Az SZDSZ képviselői: dr. Adorján Mihály (kJ.), Farkas Zoltán (ki.), dr. Gombás Tibomé (evk.), Kovács Antal (evk.). A SZÉK képviselői: dr. Szabó Attila (ki.), Szeitz Péter Zoltán (ki.). A Vállalkozók Pártja képvise­lője: Gonda József. A szocialisták elemzése szerint Az MSZP szerepelt a legjobban A nem végleges, de már tel­jesnek tekinthető összesítések alapján megállapítható, hogy a Magyar Szocialista Párt szerepelt a legjobban az ön­­kormányzati választásokon - tartalmazza az a közlemény, amelyet hétfőn az MSZP saj­tóirodája juttatott el az MTI- hez. A közlemény szerint a független jelölteket követően a szocialisták kapták a legna­gyobb támogatást. Az MSZP-re 40 százalékkal töb­ben szavaztak, mint a Fi­­deszre. „A független jelöltek ör­vendetesen jó eredményei mellett a pártok közül a szoci­alisták nyerték a legtöbb pol­gármesteri mandátumot - 87- et, míg a Fidesz 75-öt - és a legtöbb önkormányzati képvi­selői helyet, 1190-et, a Fidesz 791 képpviselőjével szemben. A fővárosi és a megyei köz­gyűlési választásokon a leg­jobb eredményt szintén a szo­cialisták érték el (25,4 száza­lék), több mint 160 ezer sza­vazattal megelőzve a Fideszt (19,8). Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy a pártokra leadott szavazatok alapján továbra is az MSZP a legerő­sebb párt” - áll a közlemény­ben. A közlemény hangsú­lyozza, hogy az MSZP leg­főbb céljának a most megvá­lasztott polgármesterek, testü­letek eredményes működését tekinti. Nem kíván számhábo­rút folytatni, kénytelen azon­ban tiltakozni a választópolgá­rok tudatos megtévesztése el­len. „A tények egyértelműek, az MSZP jelöltjeire és listáira 1990 ezren, a Fidesz-Magyar Polgári Pártra 1433 ezren sza­vaztak” - szögezi le. Az MSZP közleményében fel­hívja a kormánypártok, a köz­­szolgálati televízió és rádió fi­gyelmét a tényeknek megfe­lelő, valósághű tájékoztatás fontosságára. Kétféle adatszámlálás Az önkormányzati választáson a Fidesz kapta a legtöbb szavaza­tot, több mint 860 ezret, ha a kö­zösen állított jelöltekre leadott voksok teljes számban, minden érintett szervezetnél megjelen­nek - tartalmazza a BM Interne­ten hozzáférhető hétfői 12.30 órás összesítése. Az adatok a fő­városi és a megyei közgyűlésben helyet kapott pártokra leadott szavazatokat tükrözik. Második helyen az MSZP áll, több mint 725 ezer szavazattal, harmadik pedig az MDF, csaknem félmilló vokssal. A további sorrend: FKgP 273 ezer, a MIÉP 145 ezer, a KDNP 115 ezer, a Munkáspárt 81 ezer, valamint az MDNP csaknem 70 ezer szavazattal. Azonban, ha a szervezetek önállóan és közösen indított közgyűlési listáinak szavazatait szétosztják a szövetség tagjai között, úgy a voksok több mint 25 százalékát az MSZP szerezte meg, szemben a majdnem 20 százalékot kapott Fidesszel. Az MDF 8,3 százalékkal a harma­dik, az FKgP pedig csaknem 8 százalékkal a negyedik helyen szerepel. A MIÉP a szavazatok4 százalékát, a Munkáspárt pedig csaknem 3 százalékát birtokolja. A fővárosban erős az SZDSZ A politikai élet hárompólusú Az önkormányzati választá­soknak az a legfontosabb üze­nete, hogy a magyar politikai élet nem két-, hanem három­­osztatú. Az SZDSZ, mint liberális középpárt tartós eleme a köz­életnek - jelentette ki Magyar Bálint szabaddemokrata párt­elnök az SZDSZ hétfői, buda­pesti sajtótájékoztatóján. A po­litikus megjegyezte, hogy egyetlen közvélemény-kutatás sem vetítette előre az SZDSZ fővárosi sikerét: a párt a Fi­desszel és az MSZP-vel egyenlő súlyú erőként került be a fővárosi közgyűlésbe. A miniszterelnök szerint A kormánykoalíció pártjai nagy sikert arattak Az önkormányzati választáson a kormánykoalíció pártjai nagy sikert arattak, minden korábbi várakozást meghaladó mérték­ben erősödtek meg - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt el­nöke hétfői, budapesti sajtótá­jékoztatóján. - A koalíciós együttműködés szorosabbá vált a választás után - fogalmazott a politikus. Az FKgP „vártnál gyengébb” teljesítményére vo­natkozó kérdés kapcsán a kor­mányfő közölte, hogy ő az ez év májusi erőviszonyok alapján kötött koalíciós szerződéshez tartja magát. Jelezte, hogy a fi­­deszes polgármestereket és ön­­kormányzati frakciókat a kis­gazdákkal való együttműkö­désre fogja buzdítani, még ott is, ahol a választási matematika ezt nem indokolná. Az eddig feldolgozott választási eredmé­nyekről szólva Orbán Viktor elmondta: a fideszes, illetve a párt által támogatott polgármes­terek száma legalább 110, szemben az ellenzék 89 ha­sonló posztjával. Közölte, hogy legalább nyolc megyeszék­helynek lesz a koalíciós pártok által jelölt első embere, ami je­lentős erősödést mutat az 1994- es eredményhez képest. A párt­elnök-miniszterelnök ldtért arra, hogy legalább tizenhat megyei közgyűlésben a Fidesz alakíthatja majd a legerősebb frakciót, kilencben pedig bizo­nyosan koalíciós többség lesz. Érdekességként említette, hogy négy évvel ezelőtt a Fidesz egyetlen megyei közgyűlésben sem rendelkezett a legnagyobb képviselőcsoporttal. A megyei listákra leadott szavazatok alapján a koalíciós győzelem mértéke 40 százalék az ellenzéki pártok 35 százalé­kával szemben - szögezte le. Az MDF a voksolásról A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja szerint az önkormányzati vá­lasztás bebizonyította, hogy nincs más alternatíva, mint a Fidesz-MPP és az MDF együttműködése - summázta Balsai István a frakció hétfői ülését követően a képviselők véleményét. A frakcióvezető hozzátette: látható, hogy az együttműködést csak részben vállaló kisgazdapárt reménye­ihez képest alulteljesített. - Az MDF az önkormányzati vá­lasztáson nagyobb bizalmat kapott, mint májusban - mondta Balsai István. Kecskeméten a polgárok egyharmada élt választójo­gával. Volt, aki kutyasétáltatás során szavazott a jelöl­tekre. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT Hogyan látták a választásokat a nemzetközi megfigyelők? A magyarországi önkormány­zati választások lebonyolítását vizsgáló nemzetközi megfi­gyelők pozitívan értékelik a választási bizottságok munká­ját, ugyanakkor javaslatokat is megfogalmaztak a szervezők számára - mondta a nyilatko­zatában John Tumer, a csoport tagja vasárnap, a BM Duna Palotában. Tájékoztatása sze­rint „lenyűgözőnek” találták a választások lebonyolítását se­gítő rendszert, továbbá megál­lapították, hogy a szavazókö­rökben „nagyon hatékonyan és professzionális módon” zaj­lott a szavazatok számlálása. Ugyanakkor észrevételként fogalmazták meg, hogy a sza­vazócédulákon nem szerepel sorszám, ami lehetőséget ad­hat visszaélésre - mondta. John Tumer rámutatott arra is: nem látják szükségesnek, hogy a szavazócédulákat borí­tékba helyezzék a választók, így ugyanis előfordulhat, hogy a számláláskor véletlenül a borítékban maradnak szelvé­nyek, így nem vesznek részt az összesítésben. A megfigyelők szerint egyes szavazócédulák mérete túlságosan kicsiny. Úgy vélik, hasznosabb lenne a szelvé­nyeket A/4-es nagyságban ki­nyomtatni, elősegítve ezzel a cédulák könnyebb olvasását. Miért gyengélkedtek a kisgazdák? Egyetértek Lányi Zsolttal ab­ban, hogy a budapesti önkor­mányzati választás eredmé­nyéből a Független Kisgazda­­párt vezetésének le kell vonnia a megfelelő következtetéseket - közölte Torgyán József, az FKgP elnöke hétfőn a sajtó ér­deklődésére. A párt frakcióülé­sére érkező Torgyán József ki­jelentette: szomorúnak tartja, hogy a fővárosi listán szereplő kisgazda jelöltek nem jelentet­tek olyan vonzerőt a választó­­polgárok számára, mint ő maga.-A Független Kisgazdapárt óriásit lépett előre az 1994-es önkormányzati és az idei par­lamenti választás eredményé­hez képest - hangsúlyozta a pártelnök. Elmondta: ahol személyesen is megjelent, ott az FKgP kie­melkedő eredményt ért el, hi­szen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például az eddigi négy helyett harminc kisgazda polgármester lesz. Bánk Attila frakcióvezető tá­jékoztatása szerint a képviselő­­csoport hétfői ülésén - amelyre Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogat - nem kerül szóba az FKgP szereplése az önkor­mányzati választáson. A tervek szerint a jövő heti, kibővített frakcióülésen lesz ez téma, amikor meghallgatják a me­gyei kisgazda vezetők vélemé­nyét.- Nem kell örömtüzeket gyújtani vidéken, de temetni sem szabad Budapesten - érté­kelte Bánk Attila a párt szerep­lését. Hangsúlyozta, hogy az eredmény összességében nem rossz, hiszen determinálja a pártot az ország harmadik számú politikai erejeként. Bánk Attila szerint az Függet­len Kisgazdapárt vidéken elő­retört, ugyanakkor Budapest valóban „fájó pont”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom