Petőfi Népe, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-17 / 244. szám

1998. OKTÓBER 17., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Halaszthatatlanná vált Baján a Sugovica kotrása Elkészült a körforgalmi csomópont Solton. Az 51-es és 52-es út kereszteződésében kiépített körforgó állami beruhá­zásban, több mint százmillió forintból épült meg. FOTÓ: W. KIRÁLY ERNŐ A tiszaugiak kitartanak Bács-Kiskun megye mellett Visszaemlékezni is nehéz, hogy mikor történt meg utoljá­ra Baján a Sugovica kotrása - mondta a város polgármestere. Éppen ezért még a nyár elején kezdeményezte a munkálatok elvégzését. A napokban ismét tárgyalt Halász Rudolffal, az Alsó- Duna-völgyi Vízügyi Igazgató­ság vezetőjével. Kiderült, hogy a jég beállta előtt egyébként is tervezték a meder kotrását, mivel a Duna ezen mellékágán - hosszú évtizedek óta - téli ki-Orbán Viktor miniszterelnök - a Magyar Köztársaság nevében - pénteken levélben gratulált a Pest megyei Csemő község la­kosainak annak alkalmából, hogy az Európai Virágos Váro­sok Mozgalma a kontinens harmadik legszebb falujává avatta lakhelyüket - tájékoz­tatta a sajtót a Miniszterelnöki kötő is működik. Tehát a téli előkészületek alkalmával sor kerülhet a munkára, mégpedig nagy valószínűséggel október végén vagy november elején. Egyeztetni kell továbbá, hogy ezentúl milyen rendszeresség­gel lenne célszerű a Sugovica kotrása. Felmerült az évi, de a két­évenkénti gyakoriság is. A jö­vőben a víz minősége is javul­hat így, bár a legfontosabb cél természetesen a folyó hajózha­tósága. Hivatal Kommunikációs és Sajtóirodája. A közlemény sze­rint a kormányfő reményét fe­jezte ki, hogy a csemőiek pél­dája az ország más részein is követőkre talál. A miniszterelnök gratuláló levele mellé 300 tulipánhagy­mát küldött a virágos község polgárainak. Valószínűleg még ebben a hónapban a kormány elé kerül a tiszaugiak csatlakozási kérelme. Többszöri sikertelen pró­bálkozás után ugyanis szeptember végén a pol­gármester asszony levél­ben kérte Orbán Viktor miniszterelnök közremű­ködését ügyük mielőbbi rendezésében. A tiszaugiak két évvel ezelőtt népszavazáson döntöttek a Bács-Kiskun megyéhez való csatlakozásukról. Kilépési, il­letve csatlakozási szándékukat már mindkét - Jász-Nagykun- Szolnok és Bács-Kiskun megye Nagy valószínűség szerint nem kilencedikként, ha­nem az első őt között épül meg a Kiskunfélegy­házára tervezett műszaki mentőbázis. Korábban úgy tervezték, hogy a regionális mentőbázisok épí­tését először a főváros terüle­tén kezdik el. A második ütem­ben Veszprém, Szolnok, Mis­kolc és Győr következett vol­na. Az ezredforduló évében közgyűlése is elfogadta, a bel­ügyi tárca azonban a volt bel­ügyminiszterhez írott sürgető levelek ellenére sem terjesz­tette ügyüket az Országgyű­lés elé. A hivatalnokok minden e­­setben arra hivatkoztak, hogy a csatlakozás ügyében megtar­tott népszavazás nem ügydön­tő, csupán véleménynyilvánító volt, következésképp nem kö­telező érvényű. Az ugiak kérel­me ráadásul megalapozatlan, nincs rendkívüli érvekkel, in­dokokkal alátámasztva. A helybeli polgárok szerint viszont az elutasítások valódi oka a múltban keresendő. Ko­rábban ugyanis Tiszaug a Pécs és Debrecen, míg legutol­jára, 2001-ben Kiskunfélegyhá­za és Zalaegerszeg került vol­na sorra. Az M5-ös autópálya Kecskemét-Kiskunfélegyháza közötti szakaszának megépíté­se miatt azonban át kellett ér­tékelni a terveket. A helyi tűzoltóság ugyanis jelenleg nem rendelkezik az esetleges közúti katasztrófák elhárításához szükséges tech­nikai eszközökkel, illetve lét­számmal. Az esetleges balese­szomszédos Csépával és Ti­­szasassal alkotott közösséget. Egészen a kiválást eldöntő népszavazásig. Az ugiak szándékát annak idején több Jász-Nagykun-Szolnok megyei tisztviselő ellenezte, akik kö­zül sokan még ma is hivatal­ban vannak. A községbeliek el­sősorban nekik tulajdonítják az elutasítást. A tiszaugi polgármester asz­­szony szerint a döntés egyre sürgetőbb a Tisza-parti község számára, mert a két esztendeje tartó sehová sem tartozás nem­csak morális, de jelentős anya­gi kárt is okozott a település­nek. Szász András tek és közúti katasztrófák elhá­rítását így egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudják megoldani. Nincs nagyteljesítményű darujuk, ve­gyi mentesítő és műszaki men­tőszereik, valamint megfelelő­en kiképzett személyi állomá­nyuk. A tárgyalások folyamatban vannak, a végső döntés várha­tóan november végéig megszü­letik. Gulyás Sándor GYORSHÍREK Civilben szavazhatnak A vasárnapi helyhatósági választások alkalmával a rendőrség fokozott járőr­­szolgálattal biztosítja a polgárok biztonságát. A szavazóhelyiségek külső ellenőrzése is beletartozik majd a szolgálatban lévők feladatkörébe, hogy rend­ben lebonyolódjon a sza­vazás. A szolgálatot telje­sítő járőröknek a rendőr­ség lehetőséget biztosít, hogy állampolgári joguk­kal élve szavazhassanak, de csak civil ruházatban - nyilatkozta lapunknak Gyurosovics József bajai rendőrkapitány. Kitüntetések Dr. Halász Rudolf, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője elis­meréseket adott át 14 munkatársának, akik a megye vízgazdálkodásá­ban kiemelkedő munkát végeztek az elmúlt idő­szakban. Igazgatói dicsé­retet kapott: Kapus Lajos és Szántai József a kun­­szentmiklósi szakaszmér­nökségtől, Énisz Henrik kalocsai gátőr, Boros Já­nos bajai csatornaőr, Konyár Albert bajai torko­latőr, Szántó János, az igazgatási osztály gondno­ka és Buchmüller András csoportvezető. Szolgálati emléklap I. fokozatát kap­ta: Telkes Róbert, a bajai szakaszmérnökség veze­tője, Késik József víz­hasznosítási ügyintéző (Kunszentmiklós), A1 Hafaz Ingrid gazdasági osztályvezető, Kákonyiné Sánta Mária titkárnő és Kunvári György ügyinté­ző. Szolgálati emléklap II. fokozatát kapta: Koch György vízgazdálkodási osztályvezető, Szigecsán Tamás igazgatási osztály­­vezető. Elvitték a Pólót A kecskeméti rendőrkapi­tányság ismeretlen tettes ügyében rendelt el nyo­mozást, aki egy Volkswa­gen Polo típusú kocsit lo­pott el. Az eltulajdonított gépjármű forgalmi rend­száma EXZ-070. Tulipánhagymákat kapott a virágos Csemő Előbbre hozzák a félegyházi műszaki mentőbázis építését? GAZDASAROK Az örökzöld növények ültetésének szezonja Az utóbbi hetekben bősége­sen esett az eső és jórészt pó­tolta azt a csapadékot, amely a nyár folyamán hiányzott. Ez segítette a gabonaföldek előkészítését, de gondot oko­zott a burgonyát és a hagy­matermést betakarító gaz­dáknak. A szőlőskertekben terjedni kezdett a szürkerothadás. Fő­leg azokat a késői érésű fajtá­kat veszélyezteti, amelyeket a gazdálkodók idejében nem permeteztek meg. Sokan pa­naszolták azt is, hogy a para­dicsombogyók kirepedtek, ez szintén a sok csapadék kö­vetkezménye volt. Most van az örökzöld nö­vények ültetésének az idő­szaka. Az edényben előne­velt örökzöld fákat és bokro­kat az év bármely részében (kivéve a téli fagyokat) lehet telepíteni, a szabad gyökér­zetűeket viszont most a leg­biztonságosabb elültetni. A gondos ültetésen kívül arra is ügyeljünk, hogy a telepí­tett csemetét alaposan meg­öntözzük és árnyékolással védjük a napsütés ellen. Még lehet vetni spenótot. A spenótmagot 30 centi­­méteres sortávolságra és két­­három centiméter mélyen vessük. 10 négyzetméter te­rületre 15 gramm, azaz egy tasak mag szükséges. Az át­telelő fajták közül a Matador és a Darko váltak be a legjob­ban. Most kell kiültetni az átte­lelő fejes saláta palántáit is 30x30 centiméteres tenyész­­területre. Figyelem, a saláta­palántákat kissé magasabban kell ültetni - akkor gyökerű sednek meg gyorsan és biz­tonságosan. Bálint György Nem könnyű a sérült gyermekek felzárkóztatása Mindent el kell követni, hogy minél kevésbé érezzék testi­lelki hátrányukat, és hasznos tagjaivá válhassanak a társada­lomnak a fogyatékos gyerme­kek, mert így kívánja ezt az emberiesség parancsa is - mondja Kiing József, a bajai polgármesteri hivatal intéz­ményirányítási osztályának vezetője.- Jogszabály is intézkedik erről, de a város is mindent el­követ, hogy segítsen a fogyaté­kos gyermekek majdani beil­leszkedésében. Sajnos, lehet mondani, hogy mintha nőne a valamilyen fogyatékossággal született gyermekek száma. A gondoskodásnak, az isko­lai tananyag elsajátíttatásának többféle formája van - tudtuk meg az osztályvezetőtől. - Vannak tanulók, akiket külön csoportban képezünk, és akik általában az alsó tagozat vé­geztével felzárkóznak társaik­hoz - mondja Kiing József. - Vannak gyermekek, akik a spe­ciális iskolában - ez megyei fenntartású intézmény - tanul­nak. Azok a diákok, akik pedig valamely okból - például moz­gásukban vannak korlátozva - nehezen látogathatnák az is­kolát, szintén nem kerülnek hátrányos helyzetbe. Magántanulóként végezhe­tik az általános iskolát, és szakavatott pedagógus készíti fel őket az osztályozó vizsgára - tudtuk meg az osztályvezető­től. Erre a célra Baja város a költségvetésében heti 10 óra díját biztosítja, azaz a tanévre számolt 37 munkahétre jutó túlóra költségét. És mindig vannak áldozat­kész nevelők, akik a gyerme­kek lakására is elmennek, és tanítják őket. Azt mondhatni tehát, hogy Baján ez a kérdés meg van oldva az emberiesség parancsa szerint, és egyetlen érdeket, a gyermekek érdekét szem előtt tartva - véli Kiing József. Gál Zoltán Megkezdték a belterületi csapadékvíz-hálózat kiépítését Jászszentlászlón. A közel hatmillió forintos beruházásra több mint négymillió forintot nyert pályázati úton az önkormányzat. A hálózat elsőként a Móra és a Petőfi ut­cában épül meg. FOTÓ: GULYÁS SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom