Petőfi Népe, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-10 / 238. szám

A tanács betöltötte szerepét Az új megyei könyvtár megépülését is segítette a területfejlesztési tanács által megítélt támogatás. Hétfőn tartja - jelenlegi összetételében - utolsó ülését az 1996-ban meg­alakult Bács-Klskun Me­gyei Területfejlesztési Ta­nács. Az önkormányzati választások ugyanis e testület összetételére is hatással vannak. A ta­nács az elmúlt két eszten­dős működése során mil­liárdos nagyságrendben döntött területfejlesztési támogatások odaítélésé­ről. Önkormányzatok, megyebeli vállalkozások pályáztak a tes­tületnél abban a reményben, hogy az elnyert összegből je­lentős beruházásokat valósít­hatnak meg. így természetes, hogy a tanács tevékenységét, a pénzek osztását mindenkor élénk érdeklődés kísérte. Ezen oldalösszeállításunkban sze­retnénk képet adni a Bács-Kis­­kun megyei területfejlesztés most záruló időszakáról. A Bács-Kiskun Megyei Terü­letfejlesztési Tanács 1996. júni­us 27-én alakult meg az 1996- ban hatályba lépett, területfej­lesztésről és területrendezésről szóló törvény által meghatáro­zott összetételben. A tanács­ban a megye tíz kistérsége, a gazdasági kamarák, valamint a munkaügyi tanács képviseltet­te magát. A kistérségek és a ta­nács is elsődleges feladatnak tekintette a megye fejlesztési programjának elkészítését. Kecskemét térsége önálló kis­térségi, komplex területfejlesz­tési terv kidolgozásáról határo­zott, míg kilenc kistérség dön­tött arról, hogy területfejleszté­si programját a megyei kon­cepció és terv keretében készí­ti el. A megyei koncepció ké­szítésére a megbízást a Magyar Tudományos Akadémia Regio­nális Kutatások Központja Al­földi Tudományos Intézete Nyerte el. Az intézet már a ta­nács megalakulását megelőző­en részt vett tervezési és prog­ramkészítési, illetve, koncep­cióalkotási feladatokban. A tanács úgy döntött, hogy az országban elsők között önálló munkaszervezetet - tit­kárságot - hoz létre. A titkárt 1996. október elsején nevezték ki pályázat alapján. Mivel a tör­vény és a rendeletek nem rög­zítették időben a tanács jogi helyzetét, a probléma áthidalá­sára 1996-ban a tanács kétolda­lú szerződést kötött a Bács-Kis­kun Megyei Önkormányzat Hi­vatalával és a megyei vállalko­zói központtal a munkaszerve­zet feladatainak - a titkár által irányított - ellátására. A területfejlesztési tanács titkársága a döntéselőkészítés során együttműködik a Magyar Államkincstárral (MÁK). Ez azóta bizonyul igazán haté­konynak, mióta ezt a feladatot a MÁK Bács-Kiskun Megyei Fi­ókja látja el. 1997-ben a tanács megállapodott a Magyar Ál­lamkincstárral, hogy a kincstár a benyújtott pályázatokat - a kormányrendeletben és a pá­lyázati felhívásban rögzített tartalmi és formai szempon­tokra való figyelemmel - meg­vizsgálja, és a tanács döntésé­hez egyedi előterjesztéseket készít. A titkárság és a kincstár közös döntéselőkészítő mun­kája tette lehetővé a pályázatok gyors és egyértelmű elbírálá­sát. A döntéshozatalban kulcs­­fontosságú volt a térségi taná­csok, valamint a gazdasági ka­marák egyeztető szerepe. A partnerségi intézmény­­rendszer kialakítására a tanács úgy törekedett, hogy az érde­kelt intézményvezetők meghí­vását kezdeményezte tanács­kozási joggal. Ilyen partnerin­tézmény a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány, a megyei KSH, a TÁKISZ, a MÁK, az FM-hivatal, a me­gyei munkaügyi központ, a megyei önkormányzat építé­szeti osztálya és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete. Mondhatjuk: minden me­gyebeli önkormányzat és Bács- Kiskunban működő vállalko­zások sora ismerte fel a terület­­fejlesztési tanács, az általa meghirdetett támogatási lehe­tőségek jelentőségét. A testület betöltötte - és reményeink sze­rint a jövőben is jól tölti be - a megyei területfejlesztésben reá rótt, jelentős szerepet. Abban a reményben ajánljuk szakem­berek, önkormányzati tisztség­­viselők, cégvezetők, de min­den érdeklődő figyelmébe ezt az összeállítást, hogy hasznos információkkal szolgálhatunk a tanács elmúlt két esztendejé­ről. S abban a reményben, hogy a májusban megalakult új kormány következetesen a prioritások között tartja majd számon a vidékfejlesztés kér­dését, ahogyan azt programjá­ban meghirdette. Miáltal még több támogatás juthat a terü­letfejlesztési tanácson keresz­tül a megye infrastruktúrájá­nak és vállalkozásainak fejlesz­tésére. Dr. Balogh László, a Bács- Kiskun Megyei Területfejleszté­si Tanács elnöke. Deák István, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Ta­nács titkára. Kistérségi, megyei, regionális együttműködések A „kis-térség” a települések közigazgatási területénél na­gyobb, a megyénél kisebb tér­beli egység. A fogalom nem „méretspecifikus”, hanem funkcionális meghatározottsá­gú. Nevezetesen az első elemi szint fölötti területi integráci­ót, illetve integrációs szintet je­lenti. A megyei területfejlesztési tanácsban döntéshozó képvi­selőkkel rendelkező kistérsé­gek alapvető jellemzői a homo­genitás, a funkcionalitás és az identitás, valamint az önszer­veződés és az önfejlődés igé­nye. Bács-Kiskun megyében a te­rületfejlesztésről és területren­dezésről szóló, 1996. évi hu­szonegyes törvény hatálybalé­pését megelőzően kilenc kis­térségi önkormányzati szerve­ződés jött létre: Felső-Bácskai Önkormányzati Szövetség, Kalocsa Térségi Önkormányza­ti Szövetség, Kis-Duna Mellé­ki Önkormányzati Szövetség, Duna-Kékhegy Önkormányzati Szövetség, Bugac-Majsai Ön­­kormányzati Szövetség, Felső- Kiskunsági Önkormányzati Szövetség, Ladánybene ’94 Ön­­kormányzati Szövetség, Kö­­töny Vezér Kistérségi Szövet­ség, Kiskőrös Környéki Önkor­mányzatok Szövetsége. E szerveződések nem fedték le a megye teljes területét, egyes települések több szerve­zetnek is tagjai voltak, egyes szövetségek pedig a megyeha­táron is túlnyúltak. Ezen túl­menően mindegyikre jellemző volt, hogy létrejöttük valami­lyen feladatnak - pályázat stb. - volt köszönhető. Eszközök­kel, forrásokkal alig rendel­keztek, de például az idegen­­forgalom vagy a társulásos be­ruházások szempontjából je­lentőségük vitathatatlan. Elő­nyük a statisztikai térségekkel szemben, hogy ezek valódi ön­­szerveződések voltak. A területfejlesztési törvény aztán átalakította, statisztikai alapra helyezte a kistérségi szerveződéseket. Ez befolyá­solta az önkéntes társulások továbbélését. A kistérségi szer­veződések a törvény hatására a következőképpen alakultak: bajai kistérség, bácsalmási kistérség, kalocsai kistérség, kecskeméti kistérség, kiskőrösi kistérség, kiskunfélegyházi kistérség, kiskunhalasi kistér­ség, kiskunmajsai kistérség, kunszentmiklósi kistérség, já­noshalmi kistérség. A kistérségek területe, hatá­rai nagy vonalakban fedik a funkcionális vonzáskörzete­ket. 1996-ban a bácsalmási, a ka­locsai, a kiskőrös-keceli, a kiskunmajsai, a kunszentmik­lósi és a jánoshalmi kistérség voltak a területfejlesztés ked­­vezményezettei. 1997-ben a bácsalmási, a kalocsai, a kiskő­rösi, a kiskunfélegyházi, a kis­kunhalasi, a kiskunmajsai, a kunszentmiklósi és a jánoshal­mi. 1998-ban a bajai, a bácsal­mási, a kalocsai, a kiskőrösi, a kiskunfélegyházi, a kiskunha­lasi, a kiskunmajsai, a kun­szentmiklósi és a jánoshalmi. A megye 1997-ben kezdemé­nyezte a statisztikai kistérségi rendszere területbeosztásának módosítását, mivel a kedvez­ményezett térségek besorolása nem tükrözte a társadalmi-gaz­dasági adottságokat. A Környe­zetvédelmi és Területfejleszté­si Minisztérium a kérést meg­alapozottnak, a szakmai köve­telményekkel egybehangzónak találta. Ennek alapján - a megye kistérségszámának változatla­nul hagyása mellett - 1997-ben Imrehegy és Tázlár községeket a kiskunhalasiból a kiskőrösi kistérségbe sorolta át. A koráb­ban a kecskeméti kistérséghez tartozó Izsák ugyancsak a kis­kőrösibe soroltatott. Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse és Új sóit községek pedig a kalo­csaitól a kunszentmiklósi kis­térséghez kerültek. A kistérségek mellett szólni kell egy másik szerveződésről, amely viszont már több me­gyét tömörít, regionális szinten működik. A Dél-Alföldi Regio­nális Fejlesztési Tanácsot (DARFT) Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye alakította meg Ópusztaszeren 1997. júni­us 19-én. Az együttműködés több témakört ölel fel. így a gazdaságfejlesztést, a Dél- Alföld országos jelentőségű, természetes tengelyének hasz­nosítását és fejlesztését, a köz­lekedésfejlesztést, a település­­hálózat fejlesztését, a termé­szeti értékek, felszíni és felszín alatti vizek védelmét, a humán erőforrások fejlesztését, az or­szághatárokon túlnyúló kap­csolatok kiépítését, ápolását, a Dél-Alföld területén is túlterje­dő fejlesztések kérdését. A DRAFT a PHARE-program kez­deményezésére jött létre a ’96 decemberében elfogadott or­szágprogram alapján, egy há­roméves projekt megvalósítá­sára, amelynek általános célja az EU-hoz illeszkedő regioná­lis fejlesztési intézményrend­szer kiépítése, valamint a prog­ramfejlesztés, stratégiai terve­zés magyarországi meghonosí­tása. A SZÁMOK TÜKRÉBEN 1996. A vonatkozó kormányrende­let értelmében 342,2 millió forint volt a területfejlesztési célelőirányzat 1996-ban, míg az úgynevezett területi ki­egyenlítő keret összege 369,9 millió volt. A területfejleszté-1997. Tavaly a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács 407 milliós területfejlesztési cél­­előirányzat és 622,5 millió fo­rintos, a területi kiegyenlítést szolgáló keret elosztásáról dönthetett. A területi kiegyenlítő ke­retre 189 pályázatot nyújtot­tak be, ebből a tanács 107 pá­lyázatot támogatott. A terüle­ti célelőirányzatra 119 pályá­zat futott be. A tanács 1997. 1998. A kormány 1998-ban az aláb­bi támogatási kereteket bo­csátotta a Bács-Kiskun Me­gyei Területfejlesztési Tanács rendelkezésére: területfej­lesztési célelőirányzatként 473,3 millió forintot, a terüle­ti kiegyenlítést szolgáló ke­retként 779,5 millió forintot. Idén új lehetőséget is nyúj­tott az önkormányzatok szá­mára a központi költségve­tés. Létrejött a céltámogatási decentralizált alap, melynek keretösszege 260,9 millió fo­rint volt. Erre az alapra első­sorban intézményi beruházá­sok, felújítások megvalósítá­sára lehetett pályázatokat be­si célelőirányzat forrásaira 108 pályázat érkezett, amely­ből a tanács 47 kérelmet tá­mogatott. A kiegyenlítő keret forrásaira 94 pályázat érke­zett, amelyből 48-at támoga­tott a testület. október 10-i ülésén 53 pályá­zat támogatásáról döntött, hat kérelmet tartaléklistára helyezett. A tartaléklistára sorolt pá­lyázatok közül ötről a szerző­déskötések meghiúsulása ré­vén felszabaduló pénzeszkö­zök és a ’96-os támogatási döntések igénybe nem vett forrásainak felhasználásával döntött a megyei területfej­lesztési tanács. nyújtani, valamint a vis ma­jor esetek támogatását is e keret terhére oldották meg. A célelőirányzati keretre összesen 172 pályázat érke­zett ebben az esztendőben, amelyből 100 pályázó kapott támogatást. A területi ki­egyenlítő keret felhasználá­sára 241 önkormányzati pá­lyázat érkezett, amelyből 125 projektet támogatott a terü­letfejlesztési tanács. Az új tehetőségként jelent­kező forrásra, a céltámogatá­si decentralizált alapra 99 pá­lyázatot nyújtottak be, s a ta­nács döntése alapján 75 pá­lyázat kapott támogatást. A támogatások gazdasági hatásai A Bács-Kiskun Megyei Terület­fejlesztési Tanács által odaítélt támogatások gazdasági hatásai közvetett és közvetlen módon jelentkeznek. A munkahelyte­remtő programok hozzájárul­nak a vállalkozások életben tartásához, fejlesztéséhez, míg a termelő infrastrukturális be­ruházások közvetett gazdaság­fejlesztési és közvetlen vidék­fejlesztési hatásúak. Az inf­rastrukturális feltétetek javulá­sa vonzerőt jelenthet a betele­pülő vállalkozásoknak, a régi­óba látogató turistáknak, s ez­zel együtt javítják a helyi la­kosság életkörülményeit. A programszerű működés feltételei A Bács-Kiskun Megyei Te­rületfejlesztési Tanács programszerű működését lehetővé teszi Bács-Kis­kun megye modernizáci­ós programja, területfej­lesztési koncepciója, amelyet az 1995-96-ban dolgoztak ki. A koncepcióban meghatáro­zott prioritások tették tehetővé az éves területfejlesztési elői­rányzatoknak a kormányren­deletek szellemében történő elosztását. A modernizációs program kidolgozásában közreműkö­dött a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatá­sok Központja Alföldi Tudo­mányos Intézete, amely jelen­leg a Bács-Kiskun megyei terü­letfejlesztési koncepció és program részletes kidolgozá­sán munkálkodik. Ez a biztosíték arra, hogy a jelenleg érvényesülő prioritá­sok megegyeznek, illetve har­monizálnak a részletes prog­ram kidolgozása során kirajzo­lódó stratégiai feladatokkal és cselekvési programmal. A megyei területfejlesztési tanács programszerű működé­sét a megítélt támogatások megoszlása már a kezdetektől tükrözte. A támogatási kere­tekből a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács jelen­tős összegeket nyújtott a térsé­gi fejlesztési programok kidol­gozására. Tükröződött a forráselosz­tásban Bács-Kiskun megye ter­melő infrastrukturális hálóza­tainak jelenlegi helyzete, fej­lettsége, illetve a lemaradók felzárkóztatásának szándéka: gáz-, csatorna- és villamos há­lózatok kiépítése, illetve ezek felújítása. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom