Petőfi Népe, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-10 / 238. szám
A tanács betöltötte szerepét Az új megyei könyvtár megépülését is segítette a területfejlesztési tanács által megítélt támogatás. Hétfőn tartja - jelenlegi összetételében - utolsó ülését az 1996-ban megalakult Bács-Klskun Megyei Területfejlesztési Tanács. Az önkormányzati választások ugyanis e testület összetételére is hatással vannak. A tanács az elmúlt két esztendős működése során milliárdos nagyságrendben döntött területfejlesztési támogatások odaítéléséről. Önkormányzatok, megyebeli vállalkozások pályáztak a testületnél abban a reményben, hogy az elnyert összegből jelentős beruházásokat valósíthatnak meg. így természetes, hogy a tanács tevékenységét, a pénzek osztását mindenkor élénk érdeklődés kísérte. Ezen oldalösszeállításunkban szeretnénk képet adni a Bács-Kiskun megyei területfejlesztés most záruló időszakáról. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács 1996. június 27-én alakult meg az 1996- ban hatályba lépett, területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény által meghatározott összetételben. A tanácsban a megye tíz kistérsége, a gazdasági kamarák, valamint a munkaügyi tanács képviseltette magát. A kistérségek és a tanács is elsődleges feladatnak tekintette a megye fejlesztési programjának elkészítését. Kecskemét térsége önálló kistérségi, komplex területfejlesztési terv kidolgozásáról határozott, míg kilenc kistérség döntött arról, hogy területfejlesztési programját a megyei koncepció és terv keretében készíti el. A megyei koncepció készítésére a megbízást a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Nyerte el. Az intézet már a tanács megalakulását megelőzően részt vett tervezési és programkészítési, illetve, koncepcióalkotási feladatokban. A tanács úgy döntött, hogy az országban elsők között önálló munkaszervezetet - titkárságot - hoz létre. A titkárt 1996. október elsején nevezték ki pályázat alapján. Mivel a törvény és a rendeletek nem rögzítették időben a tanács jogi helyzetét, a probléma áthidalására 1996-ban a tanács kétoldalú szerződést kötött a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatalával és a megyei vállalkozói központtal a munkaszervezet feladatainak - a titkár által irányított - ellátására. A területfejlesztési tanács titkársága a döntéselőkészítés során együttműködik a Magyar Államkincstárral (MÁK). Ez azóta bizonyul igazán hatékonynak, mióta ezt a feladatot a MÁK Bács-Kiskun Megyei Fiókja látja el. 1997-ben a tanács megállapodott a Magyar Államkincstárral, hogy a kincstár a benyújtott pályázatokat - a kormányrendeletben és a pályázati felhívásban rögzített tartalmi és formai szempontokra való figyelemmel - megvizsgálja, és a tanács döntéséhez egyedi előterjesztéseket készít. A titkárság és a kincstár közös döntéselőkészítő munkája tette lehetővé a pályázatok gyors és egyértelmű elbírálását. A döntéshozatalban kulcsfontosságú volt a térségi tanácsok, valamint a gazdasági kamarák egyeztető szerepe. A partnerségi intézményrendszer kialakítására a tanács úgy törekedett, hogy az érdekelt intézményvezetők meghívását kezdeményezte tanácskozási joggal. Ilyen partnerintézmény a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a megyei KSH, a TÁKISZ, a MÁK, az FM-hivatal, a megyei munkaügyi központ, a megyei önkormányzat építészeti osztálya és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete. Mondhatjuk: minden megyebeli önkormányzat és Bács- Kiskunban működő vállalkozások sora ismerte fel a területfejlesztési tanács, az általa meghirdetett támogatási lehetőségek jelentőségét. A testület betöltötte - és reményeink szerint a jövőben is jól tölti be - a megyei területfejlesztésben reá rótt, jelentős szerepet. Abban a reményben ajánljuk szakemberek, önkormányzati tisztségviselők, cégvezetők, de minden érdeklődő figyelmébe ezt az összeállítást, hogy hasznos információkkal szolgálhatunk a tanács elmúlt két esztendejéről. S abban a reményben, hogy a májusban megalakult új kormány következetesen a prioritások között tartja majd számon a vidékfejlesztés kérdését, ahogyan azt programjában meghirdette. Miáltal még több támogatás juthat a területfejlesztési tanácson keresztül a megye infrastruktúrájának és vállalkozásainak fejlesztésére. Dr. Balogh László, a Bács- Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke. Deák István, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács titkára. Kistérségi, megyei, regionális együttműködések A „kis-térség” a települések közigazgatási területénél nagyobb, a megyénél kisebb térbeli egység. A fogalom nem „méretspecifikus”, hanem funkcionális meghatározottságú. Nevezetesen az első elemi szint fölötti területi integrációt, illetve integrációs szintet jelenti. A megyei területfejlesztési tanácsban döntéshozó képviselőkkel rendelkező kistérségek alapvető jellemzői a homogenitás, a funkcionalitás és az identitás, valamint az önszerveződés és az önfejlődés igénye. Bács-Kiskun megyében a területfejlesztésről és területrendezésről szóló, 1996. évi huszonegyes törvény hatálybalépését megelőzően kilenc kistérségi önkormányzati szerveződés jött létre: Felső-Bácskai Önkormányzati Szövetség, Kalocsa Térségi Önkormányzati Szövetség, Kis-Duna Melléki Önkormányzati Szövetség, Duna-Kékhegy Önkormányzati Szövetség, Bugac-Majsai Önkormányzati Szövetség, Felső- Kiskunsági Önkormányzati Szövetség, Ladánybene ’94 Önkormányzati Szövetség, Kötöny Vezér Kistérségi Szövetség, Kiskőrös Környéki Önkormányzatok Szövetsége. E szerveződések nem fedték le a megye teljes területét, egyes települések több szervezetnek is tagjai voltak, egyes szövetségek pedig a megyehatáron is túlnyúltak. Ezen túlmenően mindegyikre jellemző volt, hogy létrejöttük valamilyen feladatnak - pályázat stb. - volt köszönhető. Eszközökkel, forrásokkal alig rendelkeztek, de például az idegenforgalom vagy a társulásos beruházások szempontjából jelentőségük vitathatatlan. Előnyük a statisztikai térségekkel szemben, hogy ezek valódi önszerveződések voltak. A területfejlesztési törvény aztán átalakította, statisztikai alapra helyezte a kistérségi szerveződéseket. Ez befolyásolta az önkéntes társulások továbbélését. A kistérségi szerveződések a törvény hatására a következőképpen alakultak: bajai kistérség, bácsalmási kistérség, kalocsai kistérség, kecskeméti kistérség, kiskőrösi kistérség, kiskunfélegyházi kistérség, kiskunhalasi kistérség, kiskunmajsai kistérség, kunszentmiklósi kistérség, jánoshalmi kistérség. A kistérségek területe, határai nagy vonalakban fedik a funkcionális vonzáskörzeteket. 1996-ban a bácsalmási, a kalocsai, a kiskőrös-keceli, a kiskunmajsai, a kunszentmiklósi és a jánoshalmi kistérség voltak a területfejlesztés kedvezményezettei. 1997-ben a bácsalmási, a kalocsai, a kiskőrösi, a kiskunfélegyházi, a kiskunhalasi, a kiskunmajsai, a kunszentmiklósi és a jánoshalmi. 1998-ban a bajai, a bácsalmási, a kalocsai, a kiskőrösi, a kiskunfélegyházi, a kiskunhalasi, a kiskunmajsai, a kunszentmiklósi és a jánoshalmi. A megye 1997-ben kezdeményezte a statisztikai kistérségi rendszere területbeosztásának módosítását, mivel a kedvezményezett térségek besorolása nem tükrözte a társadalmi-gazdasági adottságokat. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a kérést megalapozottnak, a szakmai követelményekkel egybehangzónak találta. Ennek alapján - a megye kistérségszámának változatlanul hagyása mellett - 1997-ben Imrehegy és Tázlár községeket a kiskunhalasiból a kiskőrösi kistérségbe sorolta át. A korábban a kecskeméti kistérséghez tartozó Izsák ugyancsak a kiskőrösibe soroltatott. Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse és Új sóit községek pedig a kalocsaitól a kunszentmiklósi kistérséghez kerültek. A kistérségek mellett szólni kell egy másik szerveződésről, amely viszont már több megyét tömörít, regionális szinten működik. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsot (DARFT) Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye alakította meg Ópusztaszeren 1997. június 19-én. Az együttműködés több témakört ölel fel. így a gazdaságfejlesztést, a Dél- Alföld országos jelentőségű, természetes tengelyének hasznosítását és fejlesztését, a közlekedésfejlesztést, a településhálózat fejlesztését, a természeti értékek, felszíni és felszín alatti vizek védelmét, a humán erőforrások fejlesztését, az országhatárokon túlnyúló kapcsolatok kiépítését, ápolását, a Dél-Alföld területén is túlterjedő fejlesztések kérdését. A DRAFT a PHARE-program kezdeményezésére jött létre a ’96 decemberében elfogadott országprogram alapján, egy hároméves projekt megvalósítására, amelynek általános célja az EU-hoz illeszkedő regionális fejlesztési intézményrendszer kiépítése, valamint a programfejlesztés, stratégiai tervezés magyarországi meghonosítása. A SZÁMOK TÜKRÉBEN 1996. A vonatkozó kormányrendelet értelmében 342,2 millió forint volt a területfejlesztési célelőirányzat 1996-ban, míg az úgynevezett területi kiegyenlítő keret összege 369,9 millió volt. A területfejleszté-1997. Tavaly a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács 407 milliós területfejlesztési célelőirányzat és 622,5 millió forintos, a területi kiegyenlítést szolgáló keret elosztásáról dönthetett. A területi kiegyenlítő keretre 189 pályázatot nyújtottak be, ebből a tanács 107 pályázatot támogatott. A területi célelőirányzatra 119 pályázat futott be. A tanács 1997. 1998. A kormány 1998-ban az alábbi támogatási kereteket bocsátotta a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács rendelkezésére: területfejlesztési célelőirányzatként 473,3 millió forintot, a területi kiegyenlítést szolgáló keretként 779,5 millió forintot. Idén új lehetőséget is nyújtott az önkormányzatok számára a központi költségvetés. Létrejött a céltámogatási decentralizált alap, melynek keretösszege 260,9 millió forint volt. Erre az alapra elsősorban intézményi beruházások, felújítások megvalósítására lehetett pályázatokat besi célelőirányzat forrásaira 108 pályázat érkezett, amelyből a tanács 47 kérelmet támogatott. A kiegyenlítő keret forrásaira 94 pályázat érkezett, amelyből 48-at támogatott a testület. október 10-i ülésén 53 pályázat támogatásáról döntött, hat kérelmet tartaléklistára helyezett. A tartaléklistára sorolt pályázatok közül ötről a szerződéskötések meghiúsulása révén felszabaduló pénzeszközök és a ’96-os támogatási döntések igénybe nem vett forrásainak felhasználásával döntött a megyei területfejlesztési tanács. nyújtani, valamint a vis major esetek támogatását is e keret terhére oldották meg. A célelőirányzati keretre összesen 172 pályázat érkezett ebben az esztendőben, amelyből 100 pályázó kapott támogatást. A területi kiegyenlítő keret felhasználására 241 önkormányzati pályázat érkezett, amelyből 125 projektet támogatott a területfejlesztési tanács. Az új tehetőségként jelentkező forrásra, a céltámogatási decentralizált alapra 99 pályázatot nyújtottak be, s a tanács döntése alapján 75 pályázat kapott támogatást. A támogatások gazdasági hatásai A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács által odaítélt támogatások gazdasági hatásai közvetett és közvetlen módon jelentkeznek. A munkahelyteremtő programok hozzájárulnak a vállalkozások életben tartásához, fejlesztéséhez, míg a termelő infrastrukturális beruházások közvetett gazdaságfejlesztési és közvetlen vidékfejlesztési hatásúak. Az infrastrukturális feltétetek javulása vonzerőt jelenthet a betelepülő vállalkozásoknak, a régióba látogató turistáknak, s ezzel együtt javítják a helyi lakosság életkörülményeit. A programszerű működés feltételei A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács programszerű működését lehetővé teszi Bács-Kiskun megye modernizációs programja, területfejlesztési koncepciója, amelyet az 1995-96-ban dolgoztak ki. A koncepcióban meghatározott prioritások tették tehetővé az éves területfejlesztési előirányzatoknak a kormányrendeletek szellemében történő elosztását. A modernizációs program kidolgozásában közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, amely jelenleg a Bács-Kiskun megyei területfejlesztési koncepció és program részletes kidolgozásán munkálkodik. Ez a biztosíték arra, hogy a jelenleg érvényesülő prioritások megegyeznek, illetve harmonizálnak a részletes program kidolgozása során kirajzolódó stratégiai feladatokkal és cselekvési programmal. A megyei területfejlesztési tanács programszerű működését a megítélt támogatások megoszlása már a kezdetektől tükrözte. A támogatási keretekből a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács jelentős összegeket nyújtott a térségi fejlesztési programok kidolgozására. Tükröződött a forráselosztásban Bács-Kiskun megye termelő infrastrukturális hálózatainak jelenlegi helyzete, fejlettsége, illetve a lemaradók felzárkóztatásának szándéka: gáz-, csatorna- és villamos hálózatok kiépítése, illetve ezek felújítása. t
