Petőfi Népe, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-01 / 204. szám
1998. szeptember 1., kedd Hazai Tükör 5. oldal Pénz a közszférának Miközben a gazdaság forrásai mintegy 16 százalékkal bővülnek jövőre, a közszférába 13-13,5 százalékkal jut több pénz - mondta a Pénzügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetője az Önkormányzati Szövetségek Tanácsának (ŐSZT) tegnapi konferenciáján. Várfalvi István szerint jövőre a verseny- és a közszférában egyaránt átlagosan 13 százalék körüli nominális bérnövekedéssel lehet számolni. A Pénzügyminisztérium kétszázalékos reálbér-növekedést tervez, ugyanis ennél nagyobb mértékű emelés rontaná a gazdaság versenyképességét, és növelné az inflációt. A közszférában átlag feletti bérnövekedésre az ügyészek, a pedagógusok és a szociális területen dolgozók számíthatnak. A dologi kiadásokat a közszférában átlagosan 5 százalékkal növelik 1999-ben. Ennél nagyobb mértékű növekedésre az egészségügyben lehet számítani a jelentős elmaradások miatt - mondta Várfalvi. A jövő évi költségvetésben legalább az államháztartás főbb adóbevételeinek növekedésével megegyező mértékű támogatásbővülést várnak a helyi ön- kormányzatok - véli Sulyok József az OSZT elnöke. A szövetség szerint az elosztás során figyelembe kell venni az eltérő helyi adottságokat is. Balsay István, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára hozzátette: hangsúlyt kell kapnia a helyi önkormányzatok közötti esélykiegyenlítésnek. .Ezt egyfelől támogatással, másfelől lefölözéssel lehet elérni. Fejleszteni a helyi iskolákat! Pokomi Zoltán oktatási miniszter nyitotta meg hétfőn Szegeden a Radnóti Miklós Gimnázium jubileumi tanévét. Sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Lezsák Sándornak, az MDF elnökének vasárnapi, fülöpjakabi tanévnyitó ünnepi beszédéről, amelyben a hatosztályosra tervezett kisiskolák miatt szociál- liberális falurombolásnak nevezte a nemzeti alaptantervet - Pokomi Zoltán nem tagadta, jelenlegi formájában valóban van egy olyan veszélye, hogy hosz- szú távon hatással lehet a települések népességének alakulására. Szerinte az ott élőket meg lehet érteni, hogy minél jobb körülmények között szeretnék taníttatni gyermeküket, vagyis inkább városi iskolába íratják be őket. Ezzel kapcsolatban megemlítette: egy felmérés szerint ma másfél év különbség van egy átlagos fővárosi gyerek és egy átlagos falusi gyerek tudása között, ami utóbbiak számára behozhatatlan hátrányt jelent. A helyi iskolákat ezért olyan szintre kell fejleszteni, hogy azok biztosíthassák a megfelelő szakmai feltételeket. Az oktatási kormányzat azt tervezi, hogy a jelenlegi 50-60 százalékról 80 százalékra növeli az oktatási intézmények központi támogatását a normatíván belül, így várhatóan kisebb lesz az eltérés a tehetősebb és a szegény önkormányzatok által működtetett iskolák között. Tizenöt éves a Bibó-kollégium. Nemzetközi tudományos konferencia kezdődött tegnap az Országházban, abból az alkalomból, hogy 15 éve alakult meg az ELTE Bibó István Szakkollégiuma. A résztvevők az ország EU-csatla- kozásáról cserélnek eszmét. A tanácskozáson előadást tartott Michael Lake (a képen Áder Jánossal), az EU magyar- országi delegációjának elnöke is. fotó: feb/diósi imre Mennyit ér a nagy leleplezés? A „titokminiszter” egyelőre őrzi a titkát Ha vannak is lapjai, nem mutatta meg őket. fotó: feb/diósi Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának hétfői zárt ülésén nem tisztázódtak a Fidesz vezető politikusaival és családtagjaikkal kapcsolatos adatgyűjtésre vonatkozó érdemi kérdések. Néhány országos napilap szerkesztőségébe ismeretlen feladók vasárnap eljuttatták az ügy néhány dokumentumát. Titokzatos postás Ezekből az iratokból kiderül: készítői egy nyilvános, számítógépes cégadatbankból szerezték kizárólag gazdasági jellegű értesüléseiket. A „célszemélyek” között nemcsak a Fidesz egyes vezető politikusai, hanem szocialista és SZDSZ-es politikusok is vannak. Feltehetően a szerkesztőségekbe eljuttatott anyag nem teljes, csak egy része a kormány birtokában lévő dossziénak. A titokzatos borítékot például a Népszabadság szerkesztőségébe egy svéd rendszámú SAAB 9000-es autóval szállították. Zárt ajtók mögött Az eset kivizsgálására tegnapra összehívták a nemzet- biztonsági bizottság ülését. Az eredetileg nyilvánosra szánt tanácskozást a miniszterelnököt képviselő titkosszolgálatokat felügyelő miniszter kérésére - a kormánypárti és MIEP-es honatyák szavazatával - zárt üléssé nyilvánították. Kövér László ugyanis közölte: olyan új tényeket szeretne ismertetni, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra. A tanácskozásról távozó politikusok elmondták: Kövér László se nem ismertette, se nem mutatta be a dokumentumokat és ezúttal sem derült ki, hogy ki és kinek a megbízásából végzett adatgyűjtést, mint ahogy az sem világos, hogy törvénytelen volt-e az eljárás. A nyilatkozó képviselők nem tudtak felvilágosítással szolgálni arról sem, hogy közpénzekből folytatták-e az akciót, illetve, hogy abban részt vettek-e a titkosszolgálatok. Ezzel szemben Kövér László a teremből távozóban kijelentette: tájékoztatta a bizottság tagjait „a sajtóban megjelent egyes találgatásokkal és feltételezésekkel kapcsolatos információiról”, amelyek között volt államtitoknak minősülő adat is.-A nemzetbiztonsági szolgálatoknak az adatgyűjtésben való esetleges részvételét bizonyító információ jelenleg nem áll a rendelkezésemre fogalmazott a miniszter. Elismerte, hogy semmilyen dokumentumot nem nyújtott át a bizottságnak, mert úgy véli, a parlament plenáris ülésének kell döntenie arról, hogy ez a bizottság, vagy egy ad hoc testület folytassa-e a vizsgálatot. Nyilatkozatok, bírálatok Keleti György, a bizottság szocialista elnöke kijelentette:- Kövér László a dokumentumok átadását ahhoz kötötte, hogy a bizottság napirendre tűzi-e a téma megvitatását. Ezt azonban a testület kormány- párti és MIEP-es tagjai elvetették. Azt tapasztaltam, a kormánykoalíció mindent megtett annak érdekében, hogy a vizsgálatot meggátolja. Keleti - részletek közlése nélkül - megerősítette: az ülésen érdemi új információk és államtitkok is szóba kerültek. Új célszemély neve viszont nem hangzott el. Világosi Gábor (SZDSZ) aggályosnak nevezte, hogy a bizottság nem ismerhette meg a miniszterelnök által említett dokumentumokat. Az is megválaszolatlan maradt, hogy kik, kiket és miért figyeltek. Nikolits István szocialista honatya, volt nemzetbiztonsági tárca nélküli miniszter szerint szerencsésebb lett volna, ha a dokumentumok eredeti formájukban juthatnak el a bizottsághoz. Nikolits úgy ítéli meg: „ez egy cégnyilvántartási vizsgálat, amelynek eredményét megpróbálták elemezni”, de ez „még környezettanulmány-kísérletnek is gyenge”. Véleménye szerint semmi sem utal arra, hogy megfigyelés történt volna, legfeljebb adatgyűjtés folyt.- Az eddig nyilvánosságra került és a Kövér László által ismertetett adatok alapján a megfigyelési ügy a nemzetbiztonsági testület kompetenciáját meghaladó, sokkal nagyobb anyagnak egy része, ezért nem volna helyes, ha a bizottság tárgyalná az esetet - mondta az újságíróknak Mikes Éva, a grémium fideszes alel- nöke. Hozzátette: Orbán Viktor bejelentését egy Fidesz- rendezvényen, Fidesz-küldöt- teknek beszámolva tette. A parlamenti vizsgálóbizottság felállításának szükségességét a politikus azzal is magyarázta, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságában ma ott ülnek azok is, akik az elmúlt négy évben felügyelték a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Tóth Károly (MSZP) szerint annak, hogy a kormánypártok az önálló parlamenti bizottság létrehozása mellett állnak ki, több oka is van: az egyik, hogy a lehető legkésőbb és a lehető legkevesebb iratot kelljen e testületnek átadni. A másik, hogy néhány hétre vagy hónapra „eltereljék a figyelmet a tényleges ügyről, a kinevezések körüli zavarokról”. Nyomoz a rendőrség A BRFK közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Fideszhez közel álló vállalkozók érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok ügyében - jelentette be Jakab Géza ezredes, a BRFK bűnügyi főigazgatója. Csak egy győztes van. A német Siemens pályázata nyerte a honvédségi kapcsolástechnikai eszközök beszerzésére kiírt úgynevezett telefontendert - jelentette be Szabó János honvédelmi miniszter. Hozzátette: ha mégsem tudnak 30 napon belül megegyezni a Siemensszel, akkor a második helyezett Lucent Technologiesszal veszik fel a kapcsolatot. Párbeszéd munkaadókkal. A vállalatok és a kormányzat közötti párbeszéd javítására hat közös munkacsoport létrehozásáról állapodott meg Chikán Attila gazdasági miniszter és Orbán István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke, illetve Széles Gábor társelnök. Két ellenzéki jelölt. Katona Béla, az MSZP budapesti főpolgármester-jelöltje nem lép vissza sem Demszky Gábor, sem más javára az októberi ön- kormányzati választáson. Ezt ő maga jelentette be tegnap újságírók előtt. Az SZDSZ a NAT-ról. Horn Gábor SZDSZ-ügyvivő véleménye szerint kívánatos a NAT folyamatos tartalmi felülvizsgálata, de nem elfogadható annak teljes megkérdőjelezése. Mint mondta: az SZDSZ számára elfogadhatatlan az erkölcstan bevezetése, és félő, hogy a hitoktatás kötelezővé tétele újabb ideológiai és világnézeti vitákat fog kiváltani. Biblikus konferencia. Nemzetközi Biblikus Konferencia kezdődött hétfőn Szegeden a helyi Hittudományi Főiskola szervezésében. A négynapos, ökumenikus rendezvény témája a csodaelbeszélések elemzése, mert az előadók szerint a csodák manapság foglalkoztatják az embereket. Több kulturális kísérőrendezvénye is lesz a konferenciának, vallási témákkal foglalkozó grafikákat is kiállítanak. Egyesületi indulók A Polgármesterek Bács-Kiskun Megye Fejlődéséért Egyesület is indul az október 18-i megyei önkormányzati választáson. Jelöltjeik a következők. 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú lista: Kiss Csepregi Ákos, Sárossy László, Ádám Józsefné, Eifert Ferenc, Rózsa Péter, Takács Jánosné, Csömör László, Horváth Győző, Pesti Józsefné, Oroszi István. 10 000-nél több lakosú lista: Ficsór József, dr. Bak István, Németh József, András István, Mondok József, Csemák Ferenc, Béres Béla, Tóth Istvánná, K. Szabó József. Beszélgetőpartnerünk Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap új elnöke Több támogatást érdemel a vidék Kár minden kitört üvegablakért. Minden lelkeken ejtett sebért. Korántsem kívánná hát ok nélkül teljesen felforgatni a Nemzeti Kulturális Alap egészében jól működő rendszerét Jankovics MarceU, az augusztus 1-jén kinevezett új elnök, de bizonyos aránytalanságok megszüntetése, az utóbbi években felbillent egyensúly helyreállítása okvetlenül szükséges.- Milyen aránytalanságokra gondol? Az eltelt hónap bizonyára jó lehetó'séget kínált az alap munkájának áttekintésére és a legsürgetőbb teendők felvázolására.-Valóban így van. Az már most egyértelmű például a számomra, hogy sürgősen meg kell szüntetnünk a különféle összeférhetetlenségeket - válaszolta az ismert filmrendező, művelődéstörténész. - A kuratóriumok, bizottságok tagjai közül többen érintettek a pályázatokban, oly módon például, hogy a saját intézményük által beadott pályamunkák elbírálásában is részt vesznek. Ezen változtatni kell.- Hogyan?-A közvetlen szakmát természetesen nem „száműzném” ezekből a testületekből, de „tár- sadalmasítanám” azokat. Nagyobb teret engednék az adott területhez, irodalomhoz, képzőművészethez, zenéhez értő „civileknek”, kritikusoknak vagy akár műgyűjtőknek is. Feltétlenül változtatni kell a Budapest-vidék arányon is, mert a vidékiekénél lényegesen nagyobb a fővárosi pályázók, és így a támogatottak száma is - folytatta Jankovics Marcell. - Talán csak a köz- művelődés kivétel, itt viszont túlzottan a művelődési házak javára billen az egyensúly.-Mely területek igényelhetnének nagyobb támogatást az alap 2-3 milliárdos keretéből?- Nem vagyok a művelődési házak ellen, ezt talán fölösleges is hangsúlyoznom, de hiba lenne leszűkíteni kizárólag az ő tevékenységükre a közművelődést. Mindenképpen ebbe a körbe tartozik például az óvoda, majd az iskola, amelyek már jó ideje átvették a családtól a gyermekek kulturális nevelésének a feladatait. Rájuk férne a Nemzeti Kulturális Alap segítsége. Vagy másik példát emlífve: teljességgel hiányzik hazánkban a játéktervezés, ami pedig van, az esetleges. Emiatt a szülők és a gyerekek érezhetik úgy, joggal, hogy magukra hagyatottak.- Bizonyára könnyűszerrel lehetne még néhány mostoha sorsú területet, réteget, intézményt találni. Az új elnök. fotó: feb- Fenntartási gondokkal küszködnek fontos nemzeti kulturális intézményeink is, például a Műcsarnok, a Budapest Film, ezzel szemben például a fotóművészet nem panaszkodhat. A Képzőművészeti Főiskola is az alaphoz fordult annak érdekében, hogy működni tudjon. Nem hinném, hogy a költségvetés helyett a mi feladatunk a működtetés.- Szívesen említ képzőművészeti példákat. Véletlen ez?- Természetesen nem. Az iparművészetet, a „dizájnt” például azért tekintem nagyon fontos területnek, mert a környezetkultúra „felelősének”, a közízlés, a viselkedés formálójának tartom. A kuratóriumoknál a szövegelvű kultúra mögött a vizuális kultúra aránytalanul háttérbe szorul.-Nem tart attól, hogy sok haragost szerez magának?-Egy idő után bizonyosan így lesz. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az arányok igazításánál nem elvenni szeretnék egyes kulturális területektől, hanem adni a hátrányos helyzetűeknek a jövő évi növekményből. (deregán)