Petőfi Népe, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-19 / 194. szám
1998. augusztus 19., szerda Szent István Ünnepén 5. oldal A jövő generáció keresztény nevelése a cél Az avatóünnepség tegnap délután Kalocsán tegnap délután megható ünnepség keretében, egyházi és világi méltóságok, valamint több ezer hívő jelenlétében felavatták a Nagyasszonyunk Katolikus Általános iskola és Gimnázium új épületét. Az ünnepségen dr. Kerekes Károly budapesti ciszter főapát áldotta meg a korszerű egyházi oktatási központot. Az avatón Pokorni Zoltán oktatási miniszter szólt az egybegyűltekhez, a hálaadó szertartást a főszéksegyházban dr. üankó László kalocsa-kecskeméti érsek vezette. A jövő megalapozása az oktatás lehetőségein múlik. Ha a társadalom fukar az iskolával, azzal az ország jövőjét fenyegeti - hangoztatta Pokorni Zoltán. Az oktatási miniszter beszédében rámutatott: gyermekeink nevelése közös felelőssége államnak és egyháznak, pedagógusnak és szülőnek. Az egyenlő felelősség tarmészete- sen azt is megköveteli - hangsúlyozta hogy a jövőben egyforma elbírálás alá essék minden iskola. Az avatáson az iskolát működtető rend, a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata képviseletében Mária Franciska Romuálda tisztelendő nővér vágta át a szalagot. A tudósítás tömör sorai a felszínről festenek pontos képet, a háttérben egy női szerzetesrend tragédiákkal is tarkított, áldozatos története áll. A kalocsai iskolanővérek társulatának új létesítménye csaknem egymilliárd forintba kerül, ha a tornacsarnok is elkészül. A most átadott épületrészben 12 tanterem, több szaktanterem s tankonyha működik majd. Ide költözik a régi zeneiskolában működő hat plusz két osztály, s a tervek szerint felmenő. rendszerben, hat plusz hat osztályra fejlődik fel az intézmény, amely általános iskolaként és hatosztályos gimnáziumként kívánja szolgálni az ifjúság nevelését. Az építés költségeit nem az egyházi kárpótlásból teremtették elő - mint sokan gondolnák -, s nem is a főegyházmegye adott jelentős összegeket.- A rend a saját pénzén' épített - mondta Mária Franciska Romuálda általános főnöknő. - Az emigráció véget ért. ElAz iskolanővérek ismét a magasba törnek? adtunk egy németországi és ausztráliai rendházat, s több olyan nővér valutában kapott nyugdíja is az építkezést szolgálta, akik nyugatról járadékot kapnak. Kínában működő rendtársainkat Ausztráliába száműzte a kommunizmus, ahol ők templomfestéssel foglalkoztak. Jelenleg mint időseket Budapesten gondozzuk őket. Főként ők fektettek jelentős összeget az építkezésbe. A keresztény értékek átadása nem csak a hittanórák feladata, hanem megnyilvánul a szaktárgyakban, s áthatja az egész iskola légkörét, valamint a közös, bensőséges ünneplésekben teljesedik ki - áll az intézetről kiadott, írásos ismertetőben, amit Korsós Lajosné igazgató azzal egészített ki, hogy „szépre, jóra, igazra és szentre” igyekeznek tanítani a gyermekeket. Fő cél persze az iskolában a továbbtanulásra való eredményes felkészítés is.- A többi kalocsai intézménnyel, az önkormányzati fenntartású világi iskolákkal is jó kapcsolatokra törekszünk - mondta Korsós Lajosné. K. L. - B. F. I. A tábla még üres. Alkotmányozás az ezredfordulón? A törvények uralmában Mindössze 15 fejezetből, 78 paragrafusból s csak 395 mondatból áll az 1949. augusztus 20-i keltezésű, új formájában 1989. október 23-án kihirdetett magyar alkotmány. Noha a demokrácia és a jogbiztonság alapját jelentő normagyűjteményünk néhány ponton módosításra szorul, összességében megfelel az európai követelményeknek - tudtuk meg Ku- korelli István alkotmányjogásztól, akivel az alaptörvényről beszélgettünk.- Fontos, hogy egy államnak írott alkotmánya legyen ?- Nem az a lényeg, hogy írásba foglalják-e az alaptörvényt, hanem az, hogy miként működik egy ország. Angliában például írott alkotmány nélkül is sértetlenek az alapjogok.- Az alkotmány 1998-as kiadása tanúsítja: nem túl bőbeszédűek az alaptézisek. Miért?- A mi alaptörvényünk a belgákéhoz és a franciákéhoz hasonlóan meglehetősen tömör, míg például Indiában vagy Portugáliában bő, részletező dokumentumot állítottak össze. Az amerikai alkotmány törzse csak a kormányzati rendszer ismérveit tartalmazza, ugyanakkor háromtucatnyi kiegészítést is csatoltak hozzá. Egyébként e fontos dokumentumnak valóban csak a legfontosabb alapvetéseket kell tartalmaznia, hiszen a rá épülő törvények igazítanak el bennünket arról, mit tehetünk és mit nem. Ha viszont egy törvény ellentmondásosra, netán rosszra sikeredik, akkor az alkotmány megfelelő paragrafusához visszanyúlva lehet csak azt korrigálni, esetleg megsemmisíteni. Mint ahogy azt időnként az Alkotmánybíróság meg is teszi.- Milyen fő gondolatok köré épül fel egy korszerű alkotmány?- Mindenképpen érintenie kell a hatalommegosztás rendjét, a népszuverenitás és a törvények uralmának elvét, az egyenjogúság és a törvény előtti egyenlőség gondolatát, az emberi jogok garanciáit. Természetesen ahogy változnak mindennapjaink, úgy teljesedik ki, válik egyre korszerűbbé az alkotmány is. Gondoljunk csak egyebek mellett az Alkotmány- bíróság vagy az ombudsmani rendszer életre hívására, illetve ezen intézmények alaptörvénybe emelésére. Igaz, egyesek szerint kicsit meg is billent az egyensúly: túl nagy hatalmat kapott az Országgyűlés és a taláros testület, miközben az államfőnek alig jutott hatáskör, s a miniszteri felelősséget (visz- szahívhatóságot) sem rögzíti a dokumentum. Mások azonban úgy vélik: ezek a hibák köny- nyen korrigálhatok.- Miféle védelmet jelent a dokumentumban rögzített emberi jogok garantálása?- A szabadságjogok, a gazdasági, szociális vagy kulturális jogok biztosítása régi keletű. Az ENSZ, illetve az Európa Tanács normáiban is megfogalmazott vívmányok, míg például a személyes adat védelme, a fogyasztó- és környezetvédelem vagy az Internethez kapcsolódó személyiségi jogok garantálása később kerültek be az alkotmányba. A lényeg, hogy az államnak meg kell óvnia polgárait a piac túlkapásaitól, de még a világháló kalózaitól is.- Mit jelent napjainkban a népszuverenitás és a törvények uralmának elve?- Az első szerint az emberek két úton juttathatják érvényre akaratukat: részben választott képviselőiken keresztül, részben pedig közvetlenül, mondjuk úgy, hogy népszavazást kezdeményeznek egy-egy nagy horderejű ügyben. A törvények uralmának elve azt jelenti, hogy a népakaratot kifejező jogszabályok alapján működjön az ország, ne pedig folyton módosuló rendeletekkel, utasításokkal toldozzuk-foldozzuk a demokráciát.- Ön szerint mikor kerülhet sor a korábban említett alkotmányossági hibák korrekciójára?- 1996 decemberében elfogadta ugyan a parlament az új alkotmány koncepcióját, és a normaszöveg is elkészült, azonban az utóbbi megszavazására már nem került sor. Felemelő volna, ha a 2000. év 1. törvénye maga az új alkotmány lenne. Takács Mariann Térképkincsek Kalocsán Romániában sem a törvény, sem a kormányrendelet nem számít? Halogatják az egyházi tulajdonrendezést A nagyváradi püspöki palota ma is román állami tulajdon. A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár legújabb kiadványa ezekben a hetekben látott napvilágot, Térképkincsek Kalocsán címmel. Ä szemre is tetszetős könyvecske a könyvtár Miscellanea sorozatának harmadik darabja. A mű Szath- máry Tibor alkotása, aki a Car- tographia Hungarica főszerkesztője és mellesleg térkép- gyűjtő. Felmérte a könyvtár kartográfiaanyagát, majd ezeket időrendi sorrendbe szedve tárta az olvasók elé. Térképészeti munkájában a könyvtár nyomtatással készült térképei kaptak helyet. Az előszóban arra biztatja a könyvet forgatót, hogy nyugodtan dőljön hátra a karosszékben, mert igyekezett „a kedves olvasót a bonyolult térképtörténeti fejtegetésektől megkímélni”. Az előszót rövid könyvtártörténet, egyetemes és kárpát-medencei térképészettörténet követi. A kiadvány többi részében kapott helyet az egyes térképek, könyvek bemutatása. Az első tétel egy 1472- es augsburgi nyomtatvámy, ami Sevillai Izidor - egy tapasztalt térképész szavaival „móric- karajzát” tartalmazza az akkor ismert világról („T-O” világtérkép). A ,,móricka”-szint Kolumbusz 1492-es felfedezésével kitágul, s a szerző is bemutatja, hogyan változik az ember ismerete az Újvilág körvonalairól. Hosszasan értekezhetnék Mercator atlaszáról, Bél Mátyás munkásságáról, de a szerző megteszi ezt helyettünk a könyvében. Az egyik bemutatott metszeten pl. Pápa városát láthatjuk, amelynek előterében az áruló vallon zsoldosokat 1600-ban „szakszerűen" karóba húzták. Szathmáry Tibor Térképkincsek Kalocsán című könyve 87 db illusztrációt tartalmaz, a könyvecske végén bibliográfia, névmutató és angol nyelvű összegzés található. Kedves kötelesség hírt adni arról, hogy a kiadvány megjelentével egy időben a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban június 29-től állandó kiállítás látható Szathmáry Tibor „térképkatalógusa” alapján összeállítva. A kiállítást megnyitotta, a könyvet a nagyközönségnek bemutatta Török Zsolt docens (ELTE). Minden család házikönyvtárában helyet kaphat ez a színvonalas kiadvány, mely végre nem a főváros valamely országos gyűjteménye alapján, hanem a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár gazdag állományából készült - s ez méltán töltheti el büszkeséggel Kalocsa, sőt a megye lakosságát. A Térképkincseket megrendelni a könyvtár címén lehet, H 6301 Kalocsa, Pf. 29., érdeklődni a könyvtár telefon- számán: 78/465-280. Alig egy évvel a ’89-es eseményeket követően tizennégy romániai egyház, illetve felekezet képviselői Bukarestben kidolgoztak egy oktatási törvénytervezetet, amely lehetővé tette volna, hogy az érintettek visz- szakapják egykor államosított javaikat. A tervezet azonban máig nem került a román törvényhozás elé. Pedig a négy erdélyi magyar egyház három éve az Európai Unió tanácsához is eljuttatta panaszát. A tervezetek kidolgozásában részt vett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök is, akivel a napokban az erdélyi kisebbségi egyházak helyzetéről beszélgettünk.- Iliescut és garnitúráját tavaly leváltották, hozott-e ez valamiféle előrelépést?- Az új kormány beiktatását követően ismét elővették a hét éve készült tervezetet. Háromszor utaztunk Bukarestbe, hogy időszerűvé tegyük. A tervezet el is készült, át is adták a román parlament illetékes szakbizottságának, de a nyári szünet miatt csak ősszel kerülhet a törvény- hozás elé.- Mivel magyarázható, hogy a román egyházak ügye rendeződött, a kisebbségi egyházakéról pedig máig sem döntöttek?- Hogy mi a valódi magyarázat, csak találgatni lehet. Tény azonban, hogy míg a román egyházak valóban visszakapták javaikat, a négy erdélyi magyar - a katolikus és a három protestáns - egyháznak semmit sem adtak vissza. Mindössze két épületet, a nagyváradi kanonoksort és egy gyulafehérvári ingatlant sikerült visszaszerezni az államtól. Mindkettőt peres úton. De az olyan nagyságrendű épületek visszaadásáról, mint például a nagyváradi katolikus és református püspöki palota, hallani sem akarnak az illetékesek. Az előbbi visszaszerzése talán a legnehezebb. A román ellenzék ugyanis - a közelmúltban hozott kormányrendelet ellenére - foggal és körömmel ragaszkodik megtartásához. (A román kormány idén július 7-én hozott 13-as számú rendelete kimondja: minden egyház a legrövidebb időn belül vissza kell kapja korábban jogtalanul elvett javait. Augusztus 11-én a Bihar megyei közgyűlés állandó bizottságának ülésén Mi- hai Bar, a közgyűlés elnöke a következőket mondta: az épületek visszaadásáról szóló kormányrendelet törvénytelen! (Különben is, nehogy a bukarestiek mondják meg neki, mit TempfU József püspök csináljon ő a megyéjében.) Hasonló a helyzet az egyházi földterületekkel is. Az új földtörvény értelmében egy-egy több száz vagy ezer lelket ellátó plébánia mindössze öt hektár föld visszaigénylésére jogosult, míg az egyéni gazdák tíz holdat kérhetnek vissza.- Mindezek ellenére bizakodva tekintek a jövőbe - fejezte be Tempfli József. - A történelem kereke forog. Európa más irányba halad, sokáig mi sem fordíthatunk hátat neki. Szász András t
