Petőfi Népe, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-29 / 202. szám

Hollywood és az arab rosszfiúk Az 20-th Century Fox filmstú­dió egyik, még be sem fejezett filmje máris annyira felkel­tette a muzulmán amerikaiak szerveztének haragját, hogy az a nyilatkozatban megbé­lyegezte Hollywood „iszlám­fóbiáját” és felszólította a filmgyártó ipart, hogy a jövő­ben ne csak mint terroristákat ábrázolja az arabokat. „A terrorizmus nem az arabok és a muzulmánok monopóliu­ma. Minden közösségben van­nak „jók” és „rosszak”. Amikor azonban a mi közösségünkről ■van szó, ismét és ismét csak a „rosszak” jelennek meg a film­vásznon” - hangsúlyozta egy Los Angeles-i sajtóértekezleten Michel Sehadeh, az arab szár­mazású amerikaiakkal szembe­ni hátrányos megkülönböztetés ellen küzdő regionális bizottság elnöke. A muzulmán amerikaiak haragját ki váltó film a The Siege (Az ostrom), Edward Zwick forgatja, és a bemutatót novem­ber elejére tervezik. Bruce Wil­lis és Denzel Washington fő­szerepeinek benne. A történet arról szól, hogy sorozatos bom­bamerényieteket követtek el Brace Willis az egyik Pla­net Hollywood megnyitón. Jól érezte magát. Schwarzenegger is alaposan ellátta az arabok baját a Két tűz között (Tue Lies) című filmben. Brooklynban, s ennek követ­keztében az amerikai katonai vezetők szükségállapotot vezet­nek be, és táborokba hurcolják az arab származású amerikaia­kat. Nihad Awad, az amerikai­iszlám kapcsolatok tanácsának (CAIR) főigazgatója különösen a filmet megelőző, az amerikai mozikban már látható reklám­klip ellen tiltakozott, amelyen egymást váltják a robbantások színhelyén és egy mecsetben ké­szült képsorok. Awad szerint hat-nyolc millió muzulmán él az Egyesült Államokban. „Az IR A észak-írországi robbantásai nem azonosak a katolicizmus­sal. A palesztin hívők lemészár­lása nem azonos a judaizmussal. Ibrahim Hooper elrettentő pél­dának hozta fel, hogy akadnak, akikaThe Siegeelleni kampányt összefüggésbe hozzák a Planet Hollywood fokvárosi étterme elleni bombamerénylettel. A Daily Variety ugyanis első olda­las cikkben - Hollywood riadó­készültségben címmel - azt su­gallta, hogy az étterem azért le­hetett a bombamerénylet cél­pontja, mert Bruce Willis társtu­lajdonosa a Planet Hollywood láncolatnak. Már a nők is egyre harcia- sabbak ezekben a hollywoodi filmekben. Képünk tanúsága szerint is hátat fordíthatunk a nyárnak, mert megérkezett a hűvösebb idő. Azért bízzunk benne, hogy a vénasszonyok nyara, pardon, az indián nyár tartogat még szépségeket. Salma Hayek új filmje premierjére érkezik. Az 54 című produkció egy híres New York-i diszkó világáról szól, s a 70-es években játszódik. fotó: feb-reuters MAGAZIN-HÍREK Dustin Hoffman rendezni fog. Annyi emlékezetes és több Oscar-díjat érdemlő szerep után, úgy látszik, megirigylete a direktori széket. Első próbál­kozása Emest Hemingway regényének filmadaptációja, a Folyón át a fák közé lesz. RajzfUmdömping. Öröm a szülőknek, indul a lakossági videoszezon. Az őszi termés rögtön jó pár rajzfilmet hoz. Szeptembertől a Disney Her­kulesét, valamint Micimackó és Aladdin egy-egy újabb ka­landját nézhe­tik a kicsik (meg a na gyök). Aztán jön a Rózsa­szín párduc, az Anastasia, a Hamupipőke, plusz egy újabb Kis hableány rajzfilm! Újabb magyar filmek! Na­gyon belendültek a gyerekek. Koltai Róbert tanár uras vígjá­téka, valamint Tímár 6:3-mas nosztalgiamozija után hírek érkeztek egy akciófilmről, az Európa expresszről, melyben gálád ukrán terroristákat üldöz a megszállott magyar rend­őrezredes. Hm. Izgalmasan hangzik. Gesztiék Kalóz című filmje fiatalokról szól fitala- oknak. Szabó István nagysza­bású mozija, a Napfény íze szerintünk Oscarokra kacsin­gat majd. S készül egy kopro­dukció is. Szomorú vasárnap címmel Seres Rezső életének eseményeit elegyítik fikcióval a 30-as, 40-es évek Pestjén. Leonardo DiCaprio követ­kező filmjében vietnami ka­tona lesz. A Part című mozi­ban társaival együtt lassan az őrület határára jut a háború borzalmai kö­zepette. A produkciót a Trainspotting és a Sekély sírhant alkotói készítik majd. Az Aranypolgár és Spielberg Az amerikai film az idén ünnepli századik születésnapját. A cen­tenárium alkalmából meghirdet­ték a minden idők legjobb filmje­inek és filmeseinek versenyét is. Az 1500 tagból álló zsűri - amely Bili Clintont választotta elnökéül - a Los Angeles-i Film­akadémia által kiválasztott 400 amerikai alkotásról mondott vé­leményt. A zsűri döntése szerint minden idők legjobb filmje Or­son Welles klasszikusa, az 1941 - ben született Aranypolgár. A második helyre sokak kedvence, a Casablanca került. Dobogós lett a Keresztapa /., majd az El­fújta a szél következik. Az első tízben szerepel az óz, a csodák csodája, a Diploma előtt, a Schindler listája és az Ének az esőben is. A rendezők közül Ste­ven Spielberg viszi el a pálmát, mivel minden idők 100 legjobb filmje közül ötöt jegyez: a Schindler listáján kívül az E. T.- t, a Cápát, Az elveszett frigylá­da fosztogatóit és a Harmadik típusú találkozásokat. Immáron újra délceg ez az ékfarkú sas, amely védett állat, de ezt az emberek nem min­dig veszik figyelembe. A madarat törött szárnnyal és teljesen kiéhezve találták Ausztráliá­ban, egy út mentén, onnan került egy madárvédelmi területre, ahol ornitológusok gondos­kodtak róla. Kézből kellett etetni, mert zsákmányszerzésre képtelen volt. fotó: feb-reuters *

Next

/
Oldalképek
Tartalom