Petőfi Népe, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-22 / 170. szám

1998. július 22., szerda AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN 7. oldal 16 ország 950 gyermeknagykövete volt egy hétig Kecskemét vendége Kormánytámogatás a gyerektalálkozónak? Fergeteges volt a hangulat a gyerektalálkozó záróünnepségén is. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT Az eddigi fesztiválok sikerét, hangulatát is felülmúlta az idei, V. Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó Kecskemé­ten. Az elmúlt bő egy hétben 950 gyermek volt vendége a hírős vá­rosnak - a kontinens tizenhat or­szágából. A főtéri színpadon ismét ízelí­tőt kaphattunk - a helyi csalá­doknál lakó kis „követek” révén- az európai népek kultúrájából. Barátságok szövődtek a közös programok, játékok, vetélkedők tucatjain, az esti táncházakon a magyar és külföldi gyerekek kö­zött. Akik a most kialakuló kap­csolatokat Európa felnőtt polgá­raiként kamatoztathatják majd. Mert - ahogy Farkas Gábor, a rendező Európa Jövője Egyesü­let elnöke példaként említeni szokta - soha sem lehet tudni, melyik kis kecskeméti polgárból lesz évek múltán a város első embere, s vendégéből mondjuk az Európai Unió magas rangú tisztségviselője. A legfrissebb hírek szerint el­képzelhető,' hogy a világon egyedülálló fesztivál fő támoga­tói közé - a városi és a megyei önkormányzat, valamint a strassbourgi Európa T anács után- a magyar kormány is belép. Wootsch Péter, a Miniszterel­nöki Hivatal ifjúsági ügyekért felelős politikai államtitkára legalábbis arra tett ígéretet a zá­Eric Le Gallais a francia La Vi­enne megyei agrárkamara alel- nöke. A napokban Kecskeméten beszélgettem vele. Személyéről megtudtam, hogy hat hónap múlva betölti a hatvanat, és hogy gazdaember. A birtoka közvet­lenül a megyeszékhely, Poitiers mellett terül el. Az idén száz hek­tár búzája van. Ezt a területet tel­jes egészében bérben művelteti, ő csak a termést értékesíti. Ezen­kívül májkacsákkal foglalkozik, jelenleg 8 ezret nevel. A májuk 400-800 grammosra nő meg. Ebben a munkában mindössze egy segítséget foglalkoztat, a tar­tástechnológia magas fokon gé­pesített. Erdő is tartozik az ösz- szesen 180 hektáros birtokához. Az agrárturizmusban szintén érdekelt Eric Le Gallais úr. A farmja mellett külön vendéghá­zat tart fenn, ahol a vidéket ked­velők eltölthetnek egy hétvégét, vagy ott is nyaralhatnak.-Azt hallottam, La Vienne védi saját belső piacát. Csak olyan termékeket enged be, ame­lyeket ott nem állítanak elő?- Amit hallott, csak részben igaz. La Vienne kifejezetten termelő megye. A produktumok zöme feldolgozatlanul kerül ki. rónapon tett látogatása során, hogy a kérdést a kormány elé vi­szi. Az újdonsült államtitkár jól ismeri az egyesületet, hiszen februárban ő vezette a Régiók Fiataljai a Jövő Európájáért tré­ninget, amelyet ugyancsak az EJE szervezett, uniós támoga­tással, tíz-tíz Bács-Kiskun, Vi- borg és Kent megyei fiatal rész­vételével. Az 1998-as találkozó fényét emelte ajúlius 17-én, pén­teken - magas rangú uniós dip­Eric Le Gallais A búza búzaként, és nem liszt­ként, a hús pedig húsként és nem konzervként. Ez a megye gyenge oldala. Ebből követke­zik, hogy az áruk mozgását nem akadályozhatjuk, ezt Brüsszel sem venné jó néven, elmaradná­nak a támogatások. S ha ezek összege csökken, csökken a jö­vedelmünk. Ezzel együtt na­gyon védjük a piacunkat.- Önöknél milyen a búzapiaci pozíciója, jól értékesíthető? lomaták részvételével - meg­rendezett Európa-nap. Amelyen a felnőttek ismerkedhettek az EU működésével, a csatlakozás előnyeivel vagy éppen hátránya­ival. Magyarország sok telepü­lésén rendeztek már Európa-na- pot, ám a kecskemétiről több vendégünk úgy nyilatkozott: ilyen színvonalú rendezvénnyel - amely még az európai gyere­kek randevújával is összekap­csolódik - még nem találkoztak.- Az Európai Unióban garan­tált ára van a búzának, mindenki el tudja adni. Ez az alaphelyzet. De általában a garantált árnál drágábban lehet értékesíteni.- Magyarországon ősi szokás a családi disznóölés, otthon, a háznál. Úgy hírlik, az unió or­szágaiban ez tilos.-Az unióban, különösen a kergemarhakór után, nagyon szigorúak az állat-egészségügyi szabályok. Nálunk, Franciaor­szágban egyelőre egy disznót mindenki levághat saját részére. De eladni abból egyetlen kilót sem adhat el. Afféle házi hús- szétmérésről a szomszédoknak szó sem lehet. Várható egyéb­ként, hogy nálunk is tovább szi­gorodik az állategészségügy.-Az itt ismert statisztikák kü­lönböző számokat közölnek ar­ról, hogy az Európai Unióban, ahová mi is pályázunk, egy-egy tagországban mekkora földterü­let tart el egy családot. Önöknél mekkora ez a terület?- Száz hektár - válaszolta Eric Le Gallais, a francia La Vi­enne megyei agrárkamara alel- nöke, aki a Bács megyei társka­mara vendégeként járt Kecske­méten. A. T. S. Az esemény kapcsán tartott sajtótájékoztatón természetesen szóba került hazánk uniós csat­lakozásának időpontja is. Mind Michael Lake, az EU budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, mind dr. Hannes Pórias, az Unió soros elnöki fel­adatait ellátó Ausztria nagykö­vete úgy vélték: nem irreális cél­kitűzés Magyarország 2002-es belépése.- kosa ­A bankkártyás csalás ellen Az Európai Unió arra készül, hogy minden tagállamában bűnténynek nyilvánítja a bankkártyával és egyéb, nem készpénzes fizetőeszközök­kel elkövetett csalásokat. Brüsszel szerint a hihetetlen méretekben terjedő vissza­élések csakis akkor fékezhe- tők meg, ha nemzetközi szin­ten, közös erővel lépnek fel ellenük. Az Európai Bizott­ság illetékese, a svéd Anita Gradin elmondta, hogy a bankkártyák, utazási csek­kek, telefonos és internetes fizetések rohamosan terjed­nek az unióban. Becslések szerint csak a hitelkártyák forgalma évi 2 billió ECU-ra rúg. Ebből 2,7 milliárd ECU- t már ma is csalók költenek el, s a kártyák 25 százaléká­val visszaélések történnek. Ma még a csalók elleni fellé­pés döntően nemzeti szinten folyik, miközben a jelenség egyre inkább nemzetközinek tekinthető. Ezért szükség lenne arra, hogy nemzetközi szervezetek keretében egy­ségesen lépjenek fel ellenük. A franciák egy disznót vághatnak Az Unió bővítése osztrák szemmel Az EU-bővítés előestéjén cím­mel tanulmánykötet jelent meg Ausztriában az Európai Unióba belépni kívánkozó közép- és ke­let-európai országok gazdasági felkészültségéről. A Signum kiadónál megje­lent kötet egyik szerzője, Fritz Plasser az innsbrucki egyetem­ről, úgy véli, hogy a bebocsá­tásra várók politikailag már most felkészültek a nagy lépés megtételére: messzemenően konszolidálódott demokráciák­ról van szó. Rosszabb a helyzet a gazdasági mutatóknál. Bár a munkanélküliségi ráta közel áll az EU-átlaghoz, az árstabilitás még mindig probléma, és a bé­rek messze az uniós szint alatt maradnak. Az egy főre jutó GDP úgyszintén: ez utóbbi az EU átlagának 23-57 százalékát éri el, a 23 százaléknál Észtor­szágot említik, az 57-nél Szlo­véniát és Csehországot. Jan Stankovsky, a kötet egy másik szerzője, Közép- és Kelet-Eu- rópával foglalkozó kutató azonban úgy véli: mindez nem jelenti, hogy ezeknek az orszá­goknak először meg kell gazda­godniuk, és csak azután belép­niük. Szerinte az EU „nem a gazdagok klubja”. Tíz közép- és kelet-európai ország kopog­tat a jelképes brüsszeli ajtón, de ez az ajtó először csak Magyar- ország, Lengyelország, Cseh­ország, Szlovénia és Észtország előtt nyílik majd meg. A szerzők számításokra ala­pozott becslése szerint a ko­rábbi bővítésekhez - és egyes mostani komor jóslatokhoz - képest az újabb bővítés nem lesz drága. Kiszámították, hogy az előkészületi szakaszban, az első belépési hullámig, a tíz or­szág lakosonként 29 euro értékű EU-támogatásban részesül évente (1 euro=l ECU) Az első belépési hullámot követően a további öt várományos minden egyes lakosára 73 euro jut majd. Az új tagok az első évben nettó 48 eurót kapnak fejenként. Az osztrák szakemberek ol­csónak találják még azt is, hogy a központi költségvetésből a bruttó támogatások 2006-ig 208 euróra, a nettó kifizetések pedig 167 euróra emelkednek fejenként, az új tagországok számára. 1995-ben, az eddigi utolsó bővítésekor, amikor Ausztria, Svédország és Finn­ország lett tag, az EU nettó kifi­zetései - egy lakosra számítva ­Írországnak 617 ECU-t, Gö­rögországnak 374 ECU-t, Por­tugáliának 281 ECU-t, Spa­nyolországnak 152 ECU-t tet­tek ki. 1999-ben a tíz, belépésre várakozó országnak teljesítés­ként 1,3 milliárd eurót szánnak. Az összegnek az úgynevezett előkészületi szakaszban, azaz 2000-ben, 2001-ben 3,1 milli- árdra kellene emelkednie, en­nek több mint a felét a PHARE- program keretében juttatnák, felmilliárd jönne az agrárkölt­ségvetésből, egymilliárd pedig a strukturális alapokból. A fel­tételezett belépési évben, 2002- ben a várományosoknak szánt teljesítések ugrásszerűen meg­nőnének - 9,6 milliárd euróra , ebből az új tagok 6,5 milliárdot kapnának. 2006-ig a teljesíté­sek elérnék a 19,9 milliárd eu­rót, ebből az öt később csatla­kozó 3,1 milliárdot kapna, az új tagok 16,8 milliárdot. Középszintű vezetők képzése brit módszerek alapján Ha Magyarország tagja lesz az Uniónak, úgy honfitársaink sza­badon vállalhatnak munkát a kö­zösség bármely tagországában. De kinek lesz odakint lehetősége könnyen elhelyezkednie? Nos annak, aki szorgalmas, lehetőleg fiatal, nyelveket beszél, esetleg több szakmában járatos és ezt hi­telt érdemlően is tudja bizonyí­tani. Ez utóbbi fontos szempont. Idehaza léteznek olyan képzési formák, melyek bizonyítványát az Unióban mindenhol elfogad­ják. Ilyen képzésnek nyújt ott­hont a kecskeméti műszaki főis­kola is. 1994-ben alakult meg az angliai Mid-Kent College fel­ügyelete alatt a NEBS Me­nedzsment Centrum, melynek vezetője, dr. Papp István el­mondta, hogy középszintű veze­tőket képeznek brit oktatási módszerek alapján. Öt év alatt 128-an végezték el a kurzusokat. A 22 fős tanári gárda pedig 42 magyarra lefordított könyvből oktatja a hallgatókat. Ezt az okta­tási formát a termelésben dol­gozó munkairányító szakembe­reknek dolgozták ki az angolok. Gyakorlatorientált képzés, mely csak annyi elméletet tartalmaz, amennyi minimálisan szükséges a beosztottak napi munkairányí­tásában. Papp István elmondta, hogy a tanulók maguk választj ák ki a tematikából az őket érintő tematikát az ehhez szükséges tananyaggal. Megtanítják pél­dául a jelentkezőket arra, ho­gyan ösztönözzék jobb teljesít­ményre a beosztottakat. Vagy hogyan is osszák bejól a csoport munkaidejét? Milyen módsze­rekkel lehet a legjobban érté­kelni a beosztottak munkáját? De előadásokat hallgathatnak meg pénzügyi kérdésekről, meg­ismerkednek a legszükségesebb számítógépes ismeretekkel is egyebek mellett. Az oktatási rendszer sikeres. Papp István elmondta, hogy a kecskeméti alközpontot akkre­ditálták - minősítették - a bri­tek, ami azt jelenti, hogy önálló központ lett az iskola. Émellett már az intézmény fővárosi al­központja is megalakult. Az er­ről szóló szerződést a közel­múltban írták alá. B. Zs A kamara és a csatlakozás Ki és hogyan mondja meg a vállalkozónak, hogyan is érinti majd az uniós csatlakozás? Mit kell tennie a fodrásznak, a taxi­sofőrnek, vagy a vendéglősnek, ha majd megváltoznak a a jogi és a gazdaság szabályozók? Milyen szciepet játszhatnak az uniós csatlakozásban a gazda­sági élet szereplőinek képvise­lői, a kamarák? Ezek a kérdé­sek is felvetődtek a múlt pén­teki Európa-nap egyik kecske­méti rendezvényén. Leitner László, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára lapunknak elmondta, hogy az érdekszervezet szak­emberei tájékoztatják majd a csaknem 23 ezer fős tagságot a EU-csatlakozás kérdéseivel kapcsolatban. Ehhez azonban előbb fel kell készíteniük a ka­marai kollégákat. Mindenki a saját szakterületének a kérdé­seit kell hogy alaposan megis­merje, ellenkező esetben a vál­lalkozók hiába is fordulnak hozzájuk információért, taná­csért. Leitner László elmondta, hogy a Kamarai Figyelőcíműúj­ságban tájékoztatják majd a ta­gokat a jogszabályi változások­ról. Ám a következő években várhatóan ismertető fórumokat is rendeznek a tagoknak a jogi környezet változásáról. Leitner László szerint a valódi és hasz­nosítható információkat majd akkor érdemes közölni a tagság­gal, amikor a magyar és az EU-s tárgyaló delegációk megegyez­tek egy-egy konkrét téma kérdé­sében. Jelenleg 80 ezer oldalnyi jogszabály szabályozza az Unió életét. Magyarország ezek egy részét, fejletlensége következ­tében, nehezen tudná teljesíteni. Ezért a diplomaták minden bi­zonnyal könnyítéseket fognak kérni. Ha az igényeket a brüssze­liek elfogadják, úgy meghosz- szabodik a felkészülési időszak egy-egy ipari vagy kereskedelmi terület számára. Az Unió szerint követendő a bécsi példa Új népvándorlás A bécsi „Echo” klubban 20 nem­zet képviselői találkoznak rend­szeresen. Mindannyiuk törté­nete azonos, és azonosak a prob­lémáik is: olyan második gene­rációs fiatalok, akiknek két hazá­juk is van. Családjukkal Török­országból, Jugoszláviából, Irán­ból, Dél-Amerikából, Délkelet- Ázsiából, arab országokból ke­rekedtek fel, amikor még igen kicsik voltak, vagy tán még nem is jöttek a világra. Ausztriában születtek ugyan, de idegen útle­velük van. Szüleiktől megörö­költék saj át nyelvüket, törvénye­iket, hagyományaikat, és most egy egész más világ övékétől gyökeresen eltérő nyelvéhez, törvényeihez, hagyományaihoz kell alkalmazkodniuk. Az „Echo” elnevezésű klubot a török Biilent Öztoplu hozta létre, hogy segítségével áthidal­hatók legyenek a legsúlyosabb ellentmondások, s ezáltal köny- nyebbé váljék a beilleszkedés. A kulturális munkát saját bizton­sági szolgálat egészíti ki, amely a nemzetiségi feszültségek ki­robbanása ellen küzdve a nyuga­lom felett őrködik. A bécsi kísér­letre az Európai Unióban is föl­figyeltek, és követésre méltó példának tartják. Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Barta Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom