Petőfi Népe, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-18 / 167. szám

4. oldal Világtükör 1998. július 18., szombat Brüsszel és London a NATO-bovítésről A belga képviselőház elsöprő többséggel ratifikálta Csehor­szág, Lengyelország és Ma­gyarország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvét. Pénteken a lon­doni parlament alsóháza gya­korlatilag formális vitát folyta­tott a szervezet bővítéséről, mi­vel a ratifikációt a brit jogszo­kásnak megfelelően a kormány a maga hatáskörében végzi el. Robin Cook külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a várható biztonsági nyereséghez képest a számított költségek szerény­nek minősülnek. * A közbiztonságról és Orbán Viktor miniszterelnök tervezett amerikai látogatásáról volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Peter Tufo amerikai nagykövet és Jeszenszky Géza washing­toni nagykövetjelölt folytatott pénteken az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén. Pe­ter Tufo közölte: a szervezett bűnözés visszaszorításához az Egyesült Államok kész segítsé­get nyújtani hazánknak. Versenybe szállt az előzetes várakozásoknak megfelelően Obucsi Keidzo japán külügy­miniszter a Liberális Demok­rata Párt (LDP) elnöki tisztéért, amely a miniszterelnöki bár­sonyszéket is jelenti. A spanyol kormány arra számít, hogy az ETA nevű szél­sőséges baszk szervezet erő­szakos akcióval bosszulja meg az Egin nevű baszk napilap megjelenését, amelyet hosszú időn át az ETA szócsövének tartottak. Nem zárható ki, hogy az ETA akciójának esetleg egy országosan ismert személy, po­litikus - János Károly király és Jose Maria Aznar kormányfő - legyen a célpontja. Újabb hat hónapra felfüg­gesztette Bili Clinton amerikai elnök annak a törvénynek az alkalmazását, amely amerikai bíróságok előtt perelhetővé tenné azokat a vállalatokat, amelyek a kubai rezsim által ál­lamosított javakba eszközölnek beruházásokat. Az úgynevezett Helms-Burton törvényt két év­vel ezelőtt fogadták el. Nagy felzúdulást okozott Nyugat-Eu- rópában, és maga Clinton is helytelenítette, mert szerinte akadályozza az amerikai dip­lomácia azon erőfeszítéseit, amelyek a kubai demokratizá­lódást célozzák. Unokája született a spanyol uralkodó párnak. Elena her­cegnő, aki a második az örökö­södési rangsorban, péntekre virradóra fiúnak adott életet. A gyermek a Felipe Juan (Fülöp János) nevet kapta. Borisz Jelcin történelminek nevezte a szertartás napját Utolsó cári temetés Szentpétervárott Az orosz elnök pénteken Szentpétervárott „történelmi nap­nak” minősítette a cári család újratemetését, amely „az orosz nép kiengesztelődését jelképezi.” Oroszország nyolc évtized után megadta a végtisztességet utolsó uralkodójának: a szent­pétervári Péter-Pál erődben, a Romanov- dinasztia családi sírboltjában eltemették //. Miklóst és hozzátartozóit, va­lamint a velük együtt lemészá­rolt szolgálókat. A ravatalra helyezett, kaukázusi tölgyből készített koporsókat csütörtö­kön szállították Szentpéter­várra Jekatyerinburgból, a pontosan 80 évvel ezelőtti csa­ládirtás helyszínéről. A kilenc koporsó II. Mik­lós, felesége - Alekszandra, három leányuk - Olga, Taty- jana és Anasztázia, továbbá szakácsuk, háziorvosuk, ina­suk és szobalányuk földi ma­radványait tartalmazza. Az utolsó orosz cár koporsóját cédrusfából faragott kereszt és díszkard különbözteti meg, de korona nélkül, mert II. Miklós 1917-ben lemondott trónjáról. A Péter-Pál erőd templomá­ban helyi idő szerint 11 órakor a félszáznál több Romanov-le- származott, az orosz állami vezetés és Szentpétervár ön- kormányzata helyezett el ko­szorúkat a ravatalon. Az ortodox egyházi gyász- szertartás során nem nevezték nevükön az elhunytakat. A gyászmisét követően a kopor­sókat a templom Katalin-szár- nyába vitték, ahol előbb a szolgálók, majd a nagyher­cegnők, végül pedig az ural­kodói pár földi maradványait helyezték el. II. Miklós - mi­vel nem uralkodóként hunyt el - nem a Romanov-ház kriptá­jában, hanem az egyik oldal­szárnyban kapott végső nyug­helyét, és nem 21, hanem csak 19 ágyúlövés búcsúztatta az utolsó orosz cárt, amikor ko­porsóját a sírba helyezték. II. Miklós 1915-ben A cári családtól előbb a Romanov-leszármazottak, majd az orosz állami vezetők, a diplomáciai testület képvise­lői és a meghívottak vettek végső búcsút. II. Alekszij, Moszkva és minden oroszok pátriárkája üzenetének felol­vasása után a gyászszertartá­son Borisz Jelcin kifejtette: „A jekatyerinburgi gyilkosság tör­ténelmünk egyik legszégyen­letesebb lapja. Elődeink bűné­nek megbocsátását kérjük az­zal, hogy visszaadjuk a föld­nek az ártatlanul meggyilkol­takat.” Ezt követően zárták le márványlapokkal II. Miklós és családja végső nyughelyét. II. Alekszij már reggel is­tentiszteletet tartott Moszkvá­ban a cárgyilkosság 80. évfor­dulóján, II. Miklós és családja, valamint szolgálóik vértanú­ságára emlékezve, s bűnbá­natra szólította fel a híveket. Borisz Jelcin a cári család ravatalánál fotók: feb/reuters Helycsere Prágában Milos Zeman alakítja meg az új kormányt Václav Klaus, korábbi kor­mányfő lett a cseh parlament alsóháza, a képviselőház új elnöke. A 200 tagú testület pénteki ala­kuló ülésén Václav Klaust, akit pártja, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) jelölt ebbe a tiszt­ségbe, titkos szavazással 137 képviselő támogatta. Klaus megválasztása része a választásokon győztes Cseh Szociáldemokrata Párt és a leg­erősebb ellenzéki tömörülés, a Polgári Demokrata Párt közötti megállapodásnak. Ennek lé­nyege, hogy a kisebbségi kor­mány külső támogatása, illetve megtörése ellenében a polgári demokraták vezető parlamenti tisztségeket kaptak. A polgári demokraták arra is kötelezték magukat, hogy négy évig nem nyújtanak be és nem támogat­nak semmiféle bizalmatlansági indítványt a kisebbségi kor­mány ellen. A két pártnak a képviselőházban együttesen 137 mandátuma van. A házelnökké lett exkor- mányfő gyakorlatilag legna­gyobb politikai ellenfelével, Milos Zemannal, a választáso­kon győztes Cseh Szociálde­mokrata Párt (CSSD) elnökével cserélt bársonyszéket. Zeman a házelnöki székből, amelybe 1996-ban egy hasonló, de ke­vésbé átfogó megállapodás alapján került, most átül a mi­niszterelnöki bársonyszékbe. Az osztrák külügyminiszter szívesen közvetítene Pozsony és a trianoni trauma Zora Lazarová, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnöke azt mondta, hogy Szlovákia és Magyarország viszonya csak akkor javulhat, ha Budapest bocsánatot kér Pozsonytól a Horthy Miklós okozta hábo­rús szenvedések miatt. Zora Lazarová azzal vádolta Magyarországot, hogy rendre beavatkozik Szlovákia bel- ügyeibe. Budapest minden lé­pését a trianoni trauma hatá­rozza meg, s ez a szemlélet ki­zárólag irredentizmusra vezet­het. „A magyar kormány - így Lazarová - érdekelt abban, hogy Szlovákiát térdre kény­szerítse és teljesen szétzilálja.” Ugyanebben a vitában szin­tén beszélt a „magyar kérdés­ről” Dusán Slobodník, a parla­ment külügyi bizottságának el­nöke. Legendának nevezte a szlovákiai magyarok asszimilá­cióját, s azt fejtegette, hogy az elnemzetlenítés szörnyű hazug­ság, hiszen szerinte nincs olyan ember, aki egyetlen elnemzet- lenített szlovákiai magyart tudna mutatni. Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter kész lenne közvetíteni Budapest és Po­zsony között az összes nyitott kérdésben, ha mindkét fél ilyen kéréssel fordulna Bécshez. A bécsi Die Presse szerint mind Ausztriának, mind Magyaror­szágnak a legnagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy Szlovákia bekapcsolódjék „a normális eu­rópai fejlődési folyamatba”. Hafez Asszad Párizsban. Szíriái államfő 22 éve először utazott Franciaországba. Jac­ques Chirac és vendége főként a holtpontra jutott közel-keleti rendezésről tárgyalt. A fran­ciák remélik, hogy komoly ipari megrendeléseket kapnak Szíriától. fotó: feb/reuters Ösztöndíj a katonának Csak zsoldosok szolgálnak Amerikában Éppen egy negyedszázaddal ezelőtt, 1973 nyarán vonultak be amerikai fiatalok utoljára kötelező katonai szolgálatra. Akkor tértek át az önkénte­sekből álló hadseregre. Abban az időben heves viták folytak arról, nem lesz-e a vál­tozás következménye képzetlen katonákból álló gyengébb had­sereg. Azóta eldőlt: a hivatásos erő bevált. Az 1,4 milliós össz­létszámú amerikai haderő - amelynek 14 százaléka ráadá­sul nőkből áll - megfelelően el tudja látni a feladatait. Ä kötelező szolgálatot a vi­etnami háború elleni tiltakozá­sok hatására törölték el. Az el­lenzők főként attól féltek, hogy a sereget elárasztják majd a tár­sadalom alsó, igen képzetlen ré­tegeinek képviselői, akik al­kalmatlanok a korszerű fegyve­rek kezelésére. Jóllehet a színes bőrűek 20 százalékos aránya a seregben jóval meghaladja a lakosságban képviselt 13 száza­lékot, a képzettségük megfe­lelő. A katonák 90 százaléká­nak van középfokú végzett­sége; egy részük 8, mások 10 évre vagy még hosszabb időre szerződnek. Évente 200 000 újoncra van szükség. A kereset - amerikai vi­szonylatban - nem túl vonzó: egy tiszthelyettes évi bruttó 30 000 dollárt visz haza. A ka­tonának azonban jár a leszere­léskor is egy kerek összeg, s hozzá több tízezer dolláros ösz­töndíj. Sokak számára éppen az a vonzó, hogy a szolgálat után továbbtanulhatnak. FEB Rabszolgalányok bordélyházban Német, holland, afgán, tádzsik emberkereskedők buktak le Miközben a minap Oslóban 40 állam küldötte azon munkálko­dott, hogy az ENSZ tekintélyét is latba vetve, valamilyen mó­don korlátozza a gyermekmunkát (legalább 400 millió kiskorú kénytelen dolgozni önmaga és családja megélhetéséért), aköz­ben a szigorú tiltás ellenére még a legfejlettebbek közé tartozó Németországban is mintegy 700 ezer gyerek robotol. A hírnek különös aktualitást ad, hogy éppen ezen a héten lepleztek le egy újabb pedofil bűnözőcsoportot - ezúttal Hollandiában. De még ha csupán dolgoztatnák őket! Sokukat súlyos testi-lelki gyötrelmeknek vetnek alá. Csak nemrégiben vetett véget a müncheni rendőrség egy em­berkereskedő bűnszövetkezet üzelmeinek. Kiskorú lányokat csempésztek - többségében akaratuk ellenére - az egykori Szovjetunióból a szövetségi köztársaságba, s ott prostitúció­ra kényszerítették őket. Éppen egy évig működött ez a „kiren­deltség”, és még hány van, amelyről a hatóságoknak tu­domásuk sincs! A tizenéves lánykákat brutális gazdáik rab­ként tartják fogva, s hatalmas pénzeket vágnak zsebre kifi­camodott ízlésű férfiak kíván­ságainak kielégítésével. A nagyszabású razzia ered­ményeként kiszabadított szexu­ális rabszolganőket három né­met, egy afgán és egy tádzsik férfi birtokolta a szó legszoro­sabb értelmében. Oroszország­ból, Belorussziából, valamint Lettországból hurcolták el a lá­nyokat, és fejenként ötezer márkáért (félmillió forintért) adták el őket a titkos bordély üzemeltetőinek. Másokat a me­nekültek átmeneti szállásáról csábítottak ki, és kényszerítet­tek ugyancsak megalázó, test- és lélekgyötrő prostitúcióra. A rendőrség szóvivője nem titkolta: a leleplezés csupán a jéghegy csúcsa. Az emberke­reskedők hetente szállítják „árujukat” egyik városból a másikba, cserélik egymás kö­zött, hogy friss kínálattal szol­gálják ki a fiatal- és gyerekko- rúakra vadászó, a beteges élve­zetért minden pénzt megadok kuncsaftokat. Kulcsár László Román búzavámemelés várható A román mezőgazdasági mi­niszter pénteki sajtóértekezle­tén az illetékesek közölték: várhatóan a közeli napokban hozza meg a kormány a búza és a liszt importvámjának 60 szá­zalékra emelésére vonatkozó határozatát, amely 30 napos tü­relmi időszak után lép hatályba és az év végéig marad érvény­ben. így várhatóan augusztus végétől emelkedik 60 száza­lékra e mezőgazdasági termé­kek jelenleg 15 és 25 százalék között mozgó importvámja. Dinu Gavrilescu mezőgaz­dasági miniszter hangsúlyozta, hogy a minisztérium nem kí­vánt ilyen eszközzel élni, hi­szen azt várhatóan nem fogják jól fogadni Románia partnerei, de nem maradt más eszköze a hazai termelők védelmére, mi­után a költségvetés nehéz hely­zete kizárta, hogy fedezetet biz­tosítson a minisztérium által javasolt alternatív eszközhöz, egy 1000 milliárd lejes (120 millió dolláros) búzaalap létre­hozásához. A költségvetqgi ne­hézségek a privatizáció'lassú ütemével magyarázhatók: az Állami Tulajdonalap eredetileg 8000 milliárd lejes bevételt ter­vezett az állami vagyon eladá­sából erre az évre, ezt a költség- vetésben már csak 6500 milli­árd lejjel vették számításba, de valójában az első félévben csak 2000 milliárd lej folyt be. így a büdzsé szokásos nyári kiigazí­tásakor a kiadásokat tovább kell csökkenteni. A szakértők a sajtóértekezle­ten elmondták, hogy a tervezett vámemelés nem fogja érinteni az EU 22 ezer tonnás romániai importkontingensét, mert erre nem adnak lehetőséget a társu­lási okmányok. A CEFTA-or- szágokkal külön-külön lesz szükség egyeztetésre. A román illetékesek azt remélik, hogy az intézkedést megértéssel tudo­másul veszik az érintettek. A határozatot követő egy hóna­pos türelmi idő arra szolgál, hogy azalatt teljesíthessék a partnerek a már megkötött szerződéseket. A hazai termelőket egyéb módon is támogatja a miniszté­rium. A lehetőségek közt sze­repel a kenyérbúza felvásárlási árához való hozzájárulás: ki­lónként 200 lej 300 ezer tonnás mennyiséghez, illetve a vető­búza és más vetőmagok árának 50 százalékos támogatása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom