Petőfi Népe, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-23 / 145. szám

10. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1998. június 23., kedd A francia testvérmegyében jártak a három gazdasági kamara képviselői Se katasztrófa, se Paradicsom Nemrégiben küldöttség járt Bács-Kiskun francia testvérme­gyéjében, Vienne-ben a megyei közgyűlés tagjának, Ficsór Jó­zsef tanácsnoknak a vezetésé­vel. A delegáció tagjai voltak: Bagi Béla, a megyei agrárka­mara alelnöke, Kőváriné dr. Bartha Ágnes titkár, Csongovai Tamás, a kereskedelmi és ipar­kamara elnöke, Leitner László titkár, valamint Abonyi Géza, a megyei kézműves kamara el­nöke. A küldöttség a vienne-i kamarák képviselőinek februári látogatását viszonozta. Agrárkapcsolatok A három kamara együttműkö­désről döntött a francia partne­rekkel: a novemberi, nemzet­közi üzletember-találkozóra tag­jaiból álló delegációt küld Vi- enne-be. Az agrárkamara meg­hívta a Hírős Hétre francia part­nerét, s együttműködési megál­lapodást akar kötni vele. Javas­latot tettek képviselői közös pá­lyázatok benyújtására (Phare- támogatásokra), a gazdálkodók közös továbbképzésére, átkép­zésére, a szaktanácsadási rend­szerek tapasztalatainak kicseré­lésére és a globális kihívások megvitatására, a válaszlépések egyeztetésére. Vienne-i tapasz­talataikról az agrárkamara ve­zetőivel beszélgettünk. A poitiers-i (megyeszékhe­lyi) szakmai programokon Pi­erre Rocher, az ottani agrárka­mara elnöke és Michel Martin titkár, valamint munkatársaik voltak Bagi Béla és Kőváriné dr. Bartha Ágnes tárgyalópart­nerei. Franciaországban is köte­lező a kamarai tagság. A tagdíjat a kincstár szedi be, nem a ka­mara. A költségvetésük 40 szá­zalékát állami támogatás fedezi. Magyarországon nincs állami támogatás. A francia kamarát egy-egy konkrét feladat megol­dásában a területi önkormányza­tok is segítik pénzügyileg. Mi­chel Martin a fő feladataikat így határozta meg: partneri vi­szonyban lenni a politikai hata­lommal, információkat szolgál­tatni neki a mezőgazdaságról, valamint szolgáltatni a tagság­nak. A kamara az állami, tör­vényhozásbeli döntések előké­szítésében érdemben részt vesz, ebben az időszakban olykor tüntetésektől hangos az ország. Ám amikor megszületett a kö­zös döntés, utána közös végre­hajtás következik. Az Európai Unió által kvótá- zott termékek esetében a kvóta helyi leosztása az agrárkamara feladata. A végrehajtást a hazai megyei FM-hivataloknak meg­felelő állami szerv ellenőrzi. Ná­lunk erről még nincs döntés, de ennek követése lenne a logikus. Franciaországban 1945 óta létezik a tagosítási segély. Az veheti igénybe, akinek több he­lyen van birtoka, és koncent­rálni akarja a területeket. A ter­melés hatékonyságának mai szintje tehát így alakult ki. Ami az átlagos családi birtokmérete­ket illeti, Franciaország a kö­zépmezőnyben van Anglia (80 hektár) és Görögország (4 hek­tár) között az EU-ban. Szövetkezetekben A kamarai tagok Franciaor­szágban feldolgozó és értékesítő szövetkezetek révén hasznosít­ják termelvényeiket. Ezek külön is tagjai az agrárkamarának. Nem termelő szövetkezetekről van szó. Fejlesztő szervezetek fenntartására is szövetkeznek, ezeket fejlesztő (innovációs) szervezeteknek nevezik. A ki­sebb volumenű termények ese­tében marketing tanáccsal szol­gál a francia kamara a direkt értékesítéshez. Egyébként a Bács megyei agrárkamara mar­keting irodája három hete nyílt meg, várják a tagokat. A Vienne megyei agrárka­mara lobbizik a parlamentben az agrárérdekek érvényesülésé­ért. A magyar partnerek arról számolhattak be, hogy ők is erre törekszenek, a napokban ültek össze az újonnan megvá­lasztott képviselőkkel. Egyet­értettek abban is, hogy a táj­gondozás leghatékonyabb mód­ja, ha mezőgazdasági termelés folyik rajta. Á mi reménybeli EU-csatla- kozásunkról a következőkép­pen vélekedett Pierre Rocher kamaraelnök: „Nekünk nem lesz katasztrófa, önöknek pedig nem lesz paradicsom az EU-ba való belépésük.” Zseniális ötlet Vienne megye egyébként Párizs és Bordeaux közt fekszik, fele­akkora, mint Bács-Kiskun. Két évtizede a leszakadó területek közé sorolták. René Monory első számú megyei vezető zseni­ális ötletéből 16 éve kezdtek a Futuroscop project megvalósí­tásába. Ez lényegében a szolgál­tató, szórakoztató szektor erőtel­jes fejlesztését jelenti. Futuro­scop ma Franciaország második legnagyobb szórakoztató helye (Disneyland után) Poitiers mel­lett. A komplex területfejlesztés nagyszerű példája, amely átté­teleken keresztül az egész me­gyébe pénzt hoz. A. T. S. Közútfenntartás vállalkozói alapon Negyven éve hozták létre Magyarországon a megyei közúti igazgatóságokat. Az azóta többször átszervezett, állami irányítás alatt működő' közúti igazgatóságok út­építő' és útfenntartó szervezetként végezték dolgukat. Az államháztartási reform keretében elvégzett, utolsó, nagy 1996-os átszervezés óta közhasznú társaságként működnek. E társaságok közé tartozik a Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkezelő Kht. is, melynek ügyvezető igazgatóját, Molnár Pétert kérdeztük a cég működéséről.- A társaság állami alap­feladata a közútkezelési te­vékenység, közútkezelői engedélyek kiadása, vala­mint utak, hidak téli-nyári üzemeltetése, fenntartása és ügyeleti szolgálat infor­mációs tájékoztatással a biztonságos közlekedés ér­dekében. A közhasznú tár­saság nonprofit szervezet, és sokkal költségérzéke­nyebb, mint más nyereségo­rientált vállalkozások. Köz­útkezelő társaságunk mun­káinak legnagyobb része ál­lami megrendelés. Ennek keretében a kevésbé gaz­daságos vagy éppen vesz­teséges munkákat is el kell végeznünk. Az állami megrendelések mellett szabad erőforrása­inkkal vállalkozhatunk a pi­aci szférában. Sőt a kht. rá is kényszerül a vállalko­zásra, hogy a különböző ál­lami alaptevékenységeit az elvárt szolgáltatási szinten teljesíteni tudja. A tevékeny­ségből képződött eredményt vissza kell forgatnunk az alaptevékenységeinkre. Ezt a pénzt költhetjük például gép- és telepfejlesztésre is, ám nagyobb részben a szű­kös állami források kiegészí­tésére, pótlására fordítjuk a közúthálózaton. Bács-Kiskunban társasá­gunk kecskeméti központtal működik. Öt területi üzem- mérnökségünk van: Baján, Kecskeméten, Kiskőrösön, Kiskunhalason és Solton. Van egy központi gépjavító telephelyünk is Kecskemé­ten. Az, hogy hány embert foglalkoztatunk, az állami megrendelések száma és nagysága, illetve az időjárás függvényében változik. Dol­gozóink létszáma 310 és 350 fő között mozog. Megye- szerte 30 és 60 fő között van azon közhasznú munkások száma, akiket időszakosan, ám lehetőleg hosszabb időre alkalmazunk. A kht. folyama­tosan figyelemmel kíséri a közmunkások foglalkoztatá­sára kiírt pályázatokat, és indul is ezeken. Esetleges megnyerésükkel további for­rásbővítésre van lehetőség, annak érdekében, hogy az országos közúthálózat álta­lunk kezelt részén minél jobb szolgáltatást tudjunk nyúj­tani. Évek óta jelentős össze­gekkel járulnak hozzá egyes önkormányzatok a települé­sek belterületén található út­szakaszok rendbehozatalá­hoz. így lett korszerű - mind minőségét, mind esztétiku­mát tekintve kitűnő - átke­lési útja az utóbbi években Bugacnak, Kiskunhalasnak, Hartának stb. Az önkor­mányzati hozzájárulások nélkül az Útalapból sem lett volna biztosítható az ön- kormányzatokéhoz hasonló nagyságrendű fedezet. A közútkezelő kht. építtetői és fejlesztési tevékenysége so­rán készíti elő és bonyolítja le a megye közutas beruhá­zásait, valamint a piacon versenyeztetett munkálatait. A jelentős mértékben elöre­gedett és elavult gépparkun­kat elsősorban saját javító­bázisunkkal üzemeltetjük. A fent említett feladato­kat társaságunk elsősorban állami alapmegrendelésre, közhasznú tevékenységként végzi. Az ebbe a profilba tar­tozó szabad kapacitásunkat azonban felajánljuk köz­hasznúan az önkormányza­toknak, valamint üzleti ala­pon különböző beruházók­nak és vállalkozóknak is. A Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkezelő' Kht. címe: Kecskemét, Bocskai utca 5. Telefon: 76/484- 311, Telefax és ügyelet: 76/481-572. Hasznos tudnivalók állattenyésztőknek és növénytermesztőknek Vemhességnaptár és csíraképesség Bár a gyakorlott gazdák jól tudják, mikor van itt a búgatás ideje, és hány napra rá jönnek világra a malacok, a kezdő ál­lattenyésztők számára hadd álljon itt emlékeztetőül a vemhességnaptár. Például a szarvasmarha általában 9 hó­napig és 10 napig (285 napig) hordja magzatát. A ló kancája 11 hónapig (336 napig) vem­hes. A szamár ennél is hosz- szabb ideig, kereken 1 évig. A juhok 5 hónap, vagyis 150 nap múltán hozzák világra a bárányokat, ugyanannyi idő alatt, mint a kecskék a gidákat. Az anyakoca 4 hónapig (114 napig) vemhes. A házinyúl a legszaporább háziállat, 30 nap alatt fiadzik. A kutya 64, a macska 60, a legtöbb prémes állat (kékróka, ezüstróka, nyestkutya, görény, nyérc) 44-63 napig vemhes. Az érté­kes csincsilla 111 nap után, a nutria (hódpatkány) párzás után 132 nappal hozza világra kicsinyeit. Június lévén hamarosan el­érkezik az aratás ideje. Ez ma már nem mindig egyezik meg Péter-Pállal, mint nagyapáink korában. Azért van ez így, mert a legtöbb gabonafajtánál a szelekció és a keresztezés eredményeképpen lerövidült a tenyészidő. A konyhakerti ve­teményeknél azonban nagyjá­ból előre ki lehet számítani, melyik zöldségféle hány nap alatt csírázik. Például a ká­posztafélék a vetés napjától számítva 7-10 nap alatt kihaj­tanak. A sárgarépa 12-14 nap alatt, a petrezselyem 24-28, a zeller 18—21 nap alatt csírázik. A hónapos retek már 4—6 nap múlva kibújik, míg a salátának 6-7 napra van szüksége. A cékla 10-14, a spenót 18-21, a sóska, a paprika, a paradicsom és a görögdinnye 12-14 nap alatt hajt ki. Az uborka, a tök és a borsó 6-8, a csemegeku- f korica 5-7, a bab pedig 7-9 nap alatt csírázik ki. K. L. Új papírok a tőzsdén Az év végéig azoknak a tár­saságoknak is kérniük kell értékpapírjaik tőzsdei beve­zetését, amelyeknek január 1-jén 200 millió forintnyi vagy azt meghaladó, nyilvá­nos forgalomban lévő ér­tékpapírjuk volt. Ez a kötelezettség az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, valamint a Budapesti Érték­tőzsde tegnap nyilvánosságra hozott, a „tőzsdekényszerről” szóló, közös állásfoglalásában olvasható. Eszerint a kibocsá­tónak 1998. december 31-ig kérvényeznie kell értékpapíija tőzsdei bevezetését, függetle­nül attól, hogy 1998. január 1- je előtt vagy azután volt-e az értékpapír nyilvános kibocsá­tása. A közös álláspont kialakí­tására azért volt szükség, mert eltérő értelmezés alakult ki az 1996. évi CXI. (értékpapír) tör­vény 1998 januárjában életbe lépett módosításának értelme­zésében. Bernáth Klára, az APTF csoportvezetője el­mondta, hogy a tőzsdekény­szer „visszamenőleges” hatá­lya mintegy 20-30 társaságot érinthet. Schalkhammer Erika, a BÉT ügyvezetőigazgató­helyettese hangsúlyozta, hogy „tőzsdekényszer” nélkül is mintegy 10 cég papírjainak bevezetési kérelme várható az idén. A BÉT tervezi egy új, C ke­reskedési kategória indítását, ami könnyített feltételekkel fogadná el a részvények be­vezetését, így a tőzsdekény­szer alá eső új papírokét is.--------------------------­----------j-------1----------------­. /;■'.•A ji<i;l ivh RPPI Szlovén stop a magyar búzának Várhatóan a jövő héten tár­gyalnak Szlovénia és hazánk szakértői a magyar búza bevite­lét korlátozó szlovén intézke­désekről. Borók György, a Földművelésügyi Minisztérium CEFTA-referense tegnap el­mondta, hogy a kétoldalú tár­gyalásokra a jövő heti CEFTA vegyes bizottsági ülésen kerül sor, Prágában. Szlovénia a na­pokban jelentette be egy szűk­szavú közleményben - piaci zavarokra hivatkozva -, hogy a CEFTA-megállapodást felfüg­gesztve korlátozza a magyar búza bevitelét, azaz átmeneti­leg leállítja a kedvezményes vámelbírálást ebben az árucso­portban. Ez azt jelenti a magyar exportőrök számára, hogy a búzát ugyanolyan feltételekkel vihetik be Szlovéniába, mint más, nem CEFTA-tagországok. íxa .4ír . , !xöd trcj A londoni Buckingham-palotában is ismerik a kecskeméti céget Ha fürdőkád, akkor KOR-BAD Kft. A kecskeméti KOR-BAD Kft. Bajnok utcai telephelyén a bemutatóterem ékessége ez a lábakon álló, nemesen egyszerű, éppen ezért rendkívül elegáns öntöttvas kád. Kevés hazai cég mondhatja el magáról, hogy az angol királyi palotában is ismerik a nevét. A kecskeméti KOR-BAD Kft. ezek közé tartozik. A cég ugyanis kidolgozott egy olyan eljárást, melynek segítségével az 50-100 éve, sőt, az 1800-as években gyártott öntöttvas für­dőkádak is megújulnak, meg­szépülnek. A kézi munkával előállított, változatos formájú fürdőkádakat és egyéb öntvé­nyeket rozsdamentesítő hőke­zelés és felülettisztítás után 920 C-fokon újrazománcozzák. A kecskeméti cég Halasi úti zománcozó üzemében (az egykori kádgyár telephelyén) ma nyolcvan Angliából érkezett fürdőkád várja, hogy megszé­püljön. A kecskeméti KOR-BAD Kft.-nek azonban a régi kádak újrazománcozása szinte csak kiegészítő tevékenysége. Fő profiljuk - amelyben az ország­ban egyedülállóak - az öntött­vasból és acéllemezből készült kádak forgalmazása, értékesí­tése. A cég 1990-ben alakult, s idén júniusban költözött új te­lephelyére, a Bajnok utca 9. szám alá. Juhász Attila, a cég ügyve­zető igazgatója lapunk kérdé­sére elmondta: a KOR-BAD Kft. a saját gyártmányú zu­hanytálcák mellett a francia PORCHER cég első osztályú minőségű öntöttvas kádait for­galmazza. A kádak 90-170 centiméter hosszúak és 70-80 cm szélesek. Beépíthetők te­hát lakótelepi lakásba csakúgy, mint családi házak egyedien tervezett fürdőszobájába. A beépítéshez szükséges lábak­kal ellátott fürdőkádakban csú­szásgátló felületet képeztek ki. A Bajnok utcai üzletben te­kinthető meg az a szépen kivi­telezett, lábakon álló nosztal­giakád is, amely egy fejedelmi fürdőszoba ékessége is le­hetne, s kizárólag a KOR-BAD Kft.-nél kapható. A kecskeméti cég forgalmazza a német KALDEWEI cég acéllemezből készített kádjait, zuhanyzótál­cáit is. A termékek egyedülál­lóak, hiszen 3,5 milliméter vas­tagságú acéllemezből készül­tek. Tartósak, biztonságosak, s természetesen a vevő által kért színben vásárolhatók meg. A cég 30 év garanciát vállal a termékekre. A gazdag kínálat mellett fo­lyamatosan kínál kedvezmé­nyeket a cég. Ezen a héten a színes öntöttvas kádak 15 ezer forinttól, a színes zuhanyzótál­cák 8500 forinttól kaphatók. A kecskeméti KOR-BAD Kft. Bajnok utcai üzlete hétfőtől péntekig reggel 8-tól délután 17 óráig, szombaton reggel 8- tól déli 12 óráig tart nyitva. Telefon: 76-487-006, 76- 494-970.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom