Petőfi Népe, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-22 / 144. szám
10. oldal Labdarúgás 1998. június 22., hétfő ______________Bizonyítványosztás Az Nb I-es Bajnokságban______________ L elkesen, de rutintalanul játszottak Egy-két mérkőzésen Ideges volt a hangulat a tiszakécskei kispadon. Azóta már Gálhidi György edző és Szabó Tamás klubelnök is a Kispest Honvédnál keresi a megnyugvást. Sikerek és kudarcok. Az utóbbi három évben mindkettőből kijutott a tiszakécskei labdarúgóknak, vezetőknek, szurkolóknak. A felsorolásból természtesen az edző sem hiányozhat. Szurgent Lajos több mint két és fél évet ült a tiszakécskei csapat kispad- ján. Az első NB Il-es esztendeje végén csak az osztályo- zón maradtak alul a Péccsel szemben, így nem sikerült a feljutás. A következő évben azonban semmit sem bíztak a véletlenre, már két fordulóval a bajnokság vége előtt biztos volt: bajnok a csapat, és az 1997/98-as szezonban az élvonalban folytathatja. 15. Tiszakécske 8 8 18 36-75 32 Szurgent Lajos: - Visszatekintve az elmúlt bajnoki évre, az eredmények azt mutatják, hogy a játékosoknak nem volt meg a kellő rutinjuk a magasabb osztályhoz. Végső soron az NB Il-es bajnokcsapatra alapoztunk mindent. Az elmúlt nyáron a stadionépítés sok pénzt elvitt, nem tudtunk megfelelő labdarúgókat igazolni. Másrészt a vezetőség azon az elven volt, hogy azoknak adjunk lehetőséget, akik kiharcolták ezt a szép sikert. Hazai pályán gyűjtöttük a pontokat, jó meccseket játszottunk, az ellenfelek véleménye szerint a Tiszakécske stílusosan futballozó csapat volt. Idegenben viszont nem ment az együttesnek. Ebben persze benne volt az is, hogy - főleg a budapesti csapatok ellen - a játékvezetők nem mindig mértek egyenlő mércével. Időnként az volt az érzésem, hogy a bírók lekezeltek bennünket. Olyan rutintalan újoncnak, mint mi voltunk, a Fradi- vagy a Vasas-pályán ennyi éppen elég. Igaz, ezt az enyhe bírói nyomást tavasszal hazai pályán is éreztem, például a Siófok ellen. Nem akarom én a játékosokat felmenteni, de az igazsághoz ez is hozzátartozik. Az ősszel 16 pontot gyűjtöttünk. Tavaszra meg kellett volna erősíteni a csapatot. Kinéztünk nyolc játékost, akik közül ha csak négy hozzánk kerül, már sok minden változott volna. A nyolcból végül csak egy embert igazoltunk. Azok az új játékosok pedig, akiket a „szél arra fájt”, nem tudták megoldani a feladatot. Tóth József kivételével erősítésről nemigen beszélhetünk. Közben a rajtra 4-5 meghatározó játékos kiesett. Kis túlzással a kórházi részlegünk erősebb volt, mint az öltözői. így nehéz sorsdöntő mérkőzéseket nyerni. A kilencedik tavaszi forduló után a vezetőség úgy ítélte meg, váltani kell a kispadon. Lement még nyolc mérkőzés, a kötelező győzelmeket hozta a csapat, és osztályozós helyen végzett. Ám a Kerület ellen hazai pályán nem lett volna szabad kikapni. Meg volt a lehetőség a bennmaradásra, szinte minden játékos rendelkezésre állt, mégis vesztettek. Érdemes elgondolkodni, hogy az edzőváltás jó döntés volt-e vagy sem? Osszeségében szép emlékekkel távoztam a városból. Ti- s^akécskének pedig - még ha egy évre is - de nagy dicsőség, hogy az első osztályban játszhatott. * A 26. fordulóban, a Vasastól elszenvedett vereség után Szurgent edző helyett Gálhidi György vette át a szakmai irányítást. ő így vélekedett a csapat szerepléséről: - A játékosok képességei alapján ez a gárda megütötte az NB I-es szintet. Tiszakécskére érkezésemkor inkább azt tapasztaltam, hogy fejben és fizikálisán is „le volt ülve” a csapat. Mintha már beletörődtek volna a kiesésbe. Utólag a játékosok el is mondták, hogy ők már nem hittek a bennmaradásban. Elkezdtünk dolgozni, sikerült felpörgetni a társaságot. Úgy érzem, hogy hét mérkőzésen összeállt a csapat, egyedüli a Kispest Honvéd elleni, idegenbeli találkozó volt az, ami a régi időszakra emlékeztetett. Ám az osztályozóig való eljutás olyan idegi és fizikális igénybevételt jelentett, hogy akkorra teljesen elfáradtak a játékosok. Az első mérkőzésre fejben, a visszavágóra már fizikálisán is padlóra került a társaság. Ott már a hit is elveszett. Nem éreztem azt, hogy mindenki kezét- lábát összetörve azon van, hogy kiharcolja a bennmaradást. Kishitűen nem lehet nyerni, pedig a Kécske jobb csapat a Kerületnél. Ez az együttes éveken keresztül menetelt, hozta az eredményeket. Az idén hirtelen egy komoly erőfelmérés elé került, elbizonytalanodott és elbukott. A kiesést csalódásként éltem át. Ezzel együtt hálás vagyok a sorsnak, hogy Tiszakécskére kerülhettem, és ha csak 8 mérkőzésen át, de belekóstolhattam az NB I-be. A jövőmmel kapcsolatban annyit, hogy szóban már megállapodtunk: a következő szezontól a Kispest Hon- védnak leszek a vezetőedzője. Időközben olyan hír jutott el hozzánk, hogy a lemondott kécskei klubelnök, Szabó Tamás a Kispest Honvéd FC Kft. ügyvezető igazgatója lesz. A házi góllövőlista 10 gólos: Balia M. 6 gólos: Szántó. 5 gólos: Török. 4 gólos: Nagy L. 2 gólos: Molnár, Besserman. 1 gólos: Maczkó, Szarvas, Unyatinszky, Thaly, Nedelea, Holló, Sipos. Csapat a lét és nemlét határán Schultz László (kockás mezben), az akasztói csapat egyik legmegbízhatóbb játékosa volt. A Stadler FC négy év után elbúcsúzott az elit mezőnytől. Az akasztói futball összeomlása legalább olyan látványos volt, mint 1994-95-ben a mennybemenetele. Biztos vagyok benne, hogy a Stadler FC miatt akkoriban néhány százzal többen kezdték el hátulról olvasni az újságot, és vették elő a térképet: lássuk, merre is van az az Akasztó. Ám ha mostanában valakitől azt hallják, hogy az NB I-es labdarúgó-bajnokság zárása óta a Stadler FC előző szezonban nyújtott teljesítményéről beszélnek az emberek, ne higgyenek neki! Már tavaly nyáron is csak az osztályozón sikerült kiharcolni a bennmaradást. Azután jött az a bizonyos Békéscsaba-féle régi „vesztegetési ügy”, amely miatt majdnem egy osztállyal lejjebb sorolták az együttest. A bizonytalanság miatt a tervezett erősítésekből nem lett semmi, az idegileg kissé megviselt játékosok a kényszerűen rövid nyári pihenő alatt nem tudtak regenerálódni. Közben Stadler József klubtulajdonos vívta kettős - olykor hármas - mérkőzéseit az adóhivatallal, a rendőrséggel, a bírósággal. Ilyen előzmények után csakis az izgalommentes bennmaradást lehetett a cél. Az első hét fordulóban szerzett hét ponttal még all. helyen álltak. Ám a csapat helyezési száma a pénz csökkenésével fordított arányban változott. Következett a „kapufáról kifelé pattanós” időszak, és ahogy az már ilyenkor lenni szokott, a kispad környékén is mozgolódás támadt. Sándor István edzőt Bozai Gyula váltotta, de a világot ő sem tudta megváltani. Az ősz végére Akasztón csak 8 pont állt a bevételi rovatban. Ekkor Linka József edző kapta kezébe a karmesteri pálcát. A jelentősen kicserélődött játékosállományú együttes vele már a tavaszi első hat fordulóban annyi pontot szerzett, mint az őszi tizenhétben. Ám valljuk meg, ezzel együtt nemigen akadt szakember, aki a Stadler bennmaradását jósolta volna. Hiába volt tetszetős a csapatjáték, a mélységből már képtelenség volt visszakapaszkodni. Közben az akasztói labdarúgással kapcsolatban inkább a tárgyalóteremben és nem a pályán történtek a jövőt formáló események. A klubtulajdonos letartóztatása után pedig a csapat a lét és nemlét határára sodródott. Néha még az is bizonytalanná vált, milyen járművel jutnak el a vidéki mérkőzésre. Székesfehérvárra például néhány személykocsival ugrottak át a soros bajnokira. Ilyen körülmények között stratégiáról, hadrendről, taktikáról beszélni értelmetlen. Ezzel együtt a csapat szimpatikusán tette a dolgát, volt tartása és becsületből befejezte a bajnokságot. Más kérdés, hogy mindenhol, így a labdarúgásban is a pénz határozza meg a mindennapokat. A jövőről nem is szólva. Sz. E. Mérlegen Az Nb ii. A saját erőből építkeztek A Kalocsai FC labdarúgócsapat egy évvel ezelőtt a 3. helyen végzett az NB III. Alföld csoportjában, és ezzel jogot szerzett az időközben átszervezett NB Il-es bajnokságban való indulásra. Az együttes korábbi edzőjével, Hayerbacher Ferenccel kezdte meg a felkészülést a pontvadászatra. Az őszi 10. hely, a megszerzett 17 pont megfelelő alapot jelentett a cél eléréséhez, a biztos bennmaradáshoz. 12. Kalocsa 8 8 14 42-54 32 Hayerbacher Ferenc edző: - A tavaszi szezonra való felkészülést január 7-én kezdtük. A játékoskeretben jelentős változás történt. Az őszi együttesből Bimbó leszerelt, Kákonyi és Süveges Hajóson, Szép Bátyán folytatta. Bolvári és Sári makacs sérülése, majd műtétje miatt esett ki, míg Farkas Zoltán leállt. Mindez érékenyen érintette az együttest, hiszen minden csapatrészből meghatározó játékosok estek ki, illetve távoztak. Pótlásukra érkezett a megyei bajnokságban 13 gólt szerzett Deák Bátyáról, a rutinos irányító, dr. Koch Róbert Hajósról, a korábban Kalocsán futballozott Fekete Roland Kaposvárról, a Dunaferr, majd a Dunaföldvár volt kapusa, Sági Csaba és Dunapatajról a tehetséges Tóth Dániel. A látszólag megerősödött csapat kísértetiesen azonos teljesítményt ért el a tavaszi első öt fordulóban, mint őszszel. Akkor is, az idén is 4-4 pontot szereztünk. Ebben az időszakban játszottunk a Csoport „krémjéhez” tartozó Borsod Volánnal, Soroksárral, Kiskőrössel, Dunakeszivel. A bajnokság következő szakasza már kedvezőbbnek ígérkezett, ott kellett begyűjteni minden lehetséges pontot. A csapat megtette a magáét, 10 ponttal gyarapította a pontjai számát. A befejező öt forduló tűnt a legnehezebbnek, hiszen háromszor kellett idegenbe utazni. A reális számítások szerint ezeken a találkozókon nem sok babér teremhetett. Végül a csapat a kitűzött célt úgy is teljesítette, hogy dr. Koch mindössze két mérkőzésen tudott pályára lépni. A bajnokság folyamán a csapat - egy hét kivételével - végig a 9-13. helyek valamelyikét foglalta el, így közvetlen kiesési gondjai nem voltak. Riválisainktól, a Hajdúnánástól, a Tiszafüredtől mind a hat pontot megszereztük, a Hatvant pedig hazai pályán megvertük. Az elért eredmény szebb is lehetett volna, ha az együttes a bajnokság végére nem „ül le”. Értékelésem alapján a játékosok közül a legjobb teljesítményt sorrendben Kovács Zsolt, Sági Csaba és Aradi Csaba nyújtotta. Rúgott góljainkon 11 játékos osztozik, házi gólkirály a 9 gólos Kovács János. A leggyakoribb kezdőcsapat: Gojtán (17), Sági (12) — Iván, Aradi, Kovács Zs., Farkas G., Tóth A., Balogh, Fekete, Mácsai, Deák, Kovács J. A bajnokság végén Balogh István bejelentette, hogy Németországba megy próbajátéka. Függőben van Fekete Roland, Tóth András és Tóth Dániel további kalocsai szereplése, mert kölcsönadási szerződésük lejárt. Eddig egyedül Herczeg Róbert (Kecskeméti FC) érkezéséről tudok, aki Kalocsán teljesíti sorkatonai szolgálatát. A tervekről, erősítésekről nem áll módomban beszámolni, hiszen a bajnokság végén elváltam a csapattól. Megköszönöm a Kalocsai FC vezetőségének, hogy elképzeléseimet megvalósíthattam. Nagy szakmai kihívást jelentett, hogy saját nevelésű fiataljainkból kellett ütőképes csapatot formálnom, amely megállta a helyét az NBi.II. Keleti csoportjában. Úgy érzem, hogy a Kalocsán töltött 5 év alatt a város sportszerető közvéleménye befogadott, és elismerték munkámat. Köszönet a játékosoknak és a szurkolóknak, hogy kitartottak mellettem, hibáimat toleránsán kezelték. Mindig jó szívvel gondolok vissza Kalocsára. A házi góllövőlista 9 gólos: Kovács J. 6 gólos: Deák. 4 gólos: Balogh, Aradi, Bimbó. 3 gólos: Tóth A., Kovács Zs. 2 gólos: Bolvári, Mácsai, Paletta. 1 gólos: Sári, Fekete. Öngólos: Kondás (a Tiszafüredből). Profik, feljutás, kiesés Az MLSZ-ben valamennyi olyan egyesület nevezését elfogadták a profi labdarúgó-bajnokságra, amely kiharcolta a legfelsőbb osztályban való indulás jogát. A nemzeti bajnokság harmadik vonalában, hat csoportban egyformán 16-16 csapat küzdhet, s a hat bajnok harcolhatja ki a feljutást. Á július 25-én kezdődő profi bajnokságból három csapat esik ki az NB I-be, s osztályozom nem kerül sor. Az egycsoportos, húsz csapatot felvonultató NB I- ből majd három csapat juthat fel, míg négy klub a bajnokság végén kiesik a kétcsoportos, 16-16 csapatot felvonultató NB II- be. A nemzeti bajnokság II. osztályából a pontvadászat végén hat klub búcsúzik. Következik a harminchatodik Öt héttel a vb döntője után, az augusztus 14-ével kezdődő hétvégén rajtol a német labdarúgó-bajnokság élvonalában a pontvadászat, a Bundesliga I. osztály 36. szezonja. Megtartották a sorsolást, amely szerint a bajnokcsapat, Hrutka János és Szűcs Lajos együttese, az 1. FC Kaiserslautern idegenben kezd a TSV München 1860 ellen. A bajnoki elsőség csúcstartója, a Bayern München a VfL Wolfsburg vendége lesz. A német kupagyőztes, a VfB Stuttgart (Lisztes Krisztián csapata) a Szuperkupa-győztes Borussia Dortmundot fogadja a nyitófordulóban. Az újoncok közül az SC Freiburg és az Eintracht Frankfurt idegenben mutakozik be újra az első osztályban, míg az 1. FC Nürnberg hazai környezetben debütál. Az őszi idény december 19-én zárul a tavaszi fordulóból előhozott első fordulóval, majd a téli szünetet követően, február 20-án folytatódik a Bundesliga I. sorozata május 29-ig.
