Petőfi Népe, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-28 / 124. szám
☆ A MEGOLDÁS A lányokon múlik minden Hétköznapi Európa Azt mondja egy fiatal barátom - még harmincéves sincs -, hogy ő sose járt külföldön. Még Lengyelországban se? - kérdeztem vissza, mert élénken emlékeztem a hetvenes évekre, amikor én voltam fiatal, és szinte kötelező volt elmenni Lengyelországba, ahol úgy szerették a magyarokat, mint galamb a tiszta búzát, valamint esőt a parasztember. Én magam akkor még nagyon fiatal voltam - ezerkilenc- százhetvenben -, ennélfogva legjobban a lányok érdekeltek, és sokkal kevésbé a lengyel királyok koronázási ékszerei Krakkóban. Érdemes is volt hanyagolni a középkori relikviákat, mert - nem dicsekvésképpen mondom - a lengyel lányok akkor se okoztak csalódást, és a tudatlan, ám tudásvággyal bőven megáldott fiatal fiúknak jó szívvel tudom ma is ajánlani őket. Sokat tudnak segíteni abban, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz az európaiak. Márminthogy a lengyel lányok tudnak segíteni az eurokonform viselkedés mibenlétének fölfogásához, ahogy mondani szokták ezt az eurokonformot. (Ha értik, mire célzok.) Természetesen a lengyelek is csak várakoznak egyelőre az uniós belépésre, mint ahogy mi is. Pedig mindkettőnknek ott lenne a helye. Már csak, ha pusztán a lányokat nézzük, egyértelmű e helyzet. Én nem tudom, hogy a magyar, vagy a lengyel lányok a szebbek - esztétikai csoda mindkét náció de hogy sokat lendíthetnek az európai uniós törekvéseken, az biztos. Mert nem biztos igaz az, hogy a különféle pártszínekben megjelenő, és a periodikus választások által megszavazott parlamentek, kormányok bármelyike egybe tudja hangolni Európát. Bízzuk inkább a lányokra, meg a fiatalokra. Fogalmam sincs, hogy megfelel-e a valóságnak az, amit alant írok, de állítólag a nyugati, már uniós tagságban lubickoló európai lányok között nagyon jó hírük van a magyar, egyelőre kívülálló fiúknak. Srácok, ne hagyjátok szégyenben szeretett hazánkat! Testvérvárosi kapcsolatok Kunbaja - Dinkelscherben Kunbaja testvértelepülése Németországban Augsburgtól nem messze található, a hozzá tartozó 9 kistelepüléssel együtt hatezer lelket számlál. A magyarországi kitelepítések idején ebbe a városba több mint száz kunbajai családot, helyeztek el. Sokan élnek még a kitelepítettek közül, de a harmadik generáció már nemigen beszéli a magyar nyelvet. Az idős kinti magyarok kezdeményezték a 80-as években az „őshazával” való kapcsolat felvételét, ami egy focimeccs formájában létre is jött. A dinkelscherbeni magyarok élénken őrzik hagyományaikat. Leginkább a konyhaművészetet éltetik, nincs olyan ünnepük, amikor egy régi kunbajai ne főzne valami eredeti ungarische bográcsos finomságot. Évente két-három közös találkozói szerveznek, legutóbb május 18-án egy tűzoltóautót hozott a kinti tűzoltócsapat a helybelieknek ajándékba. Legközelebb júniusban egy futballcsapat érkezik, de a kunbajaiak terveznek egy őszi meghívást a hagyományos búcsúra, valamint a hajósi szüretre. Az oda-vissza való meghívások gyakorisága az aktualitásoktól függ. A kunbajaiak igyekeznek a lakosság minden rétegét legalább egyszer kivinni Németországba, remélve, hogy az ottani tapasztalatok pozitív irányba formálják az emberek szemléletét. Berki Erika Saját hadereje lesz az Uniónak 1948-ban írta alá Franciaország, Nagy-Britannia és a három Benelux-állam a brüsszeli szerződést, amelyben „a Németország részéről esetleg fenyegető agresszió” elleni kölcsönös segítségnyújtásban állapodtak meg. Érdekes módon mégis ez lett az a dokumentum, amelynek révén megkezdődhetett a német újrafelfegyverzés. 1954. október 23-án ugyanis a szervezet tagja lett az NSZK és Olaszország, és a ratifikálás után, 1955. május 6-án megkezdte működését a Nyugat-európai Unió (WEU). Németországot persze korlátozták, megtiltva számára az atom-, a vegyi és a biológiai fegyverek előállítását. A módosított és kiegészített alapszerződés szerint a WEU célja a béke és a biztonság fenntartása és - a német agresszióra vonatkozó rész helyett - Európa egységének fokozatos kialakítása. Mivel azonban majdnem egy időben létrejött a NATO is, és rövid idő alatt háttérbe szorította a Nyugat-európai Uniót, a WEU három évtizedes álomba merült. A WEU 1988-ban kapott újra életre, amikor 34 év után először új tagokat vett fel: csatlakozott Spanyolország és Portugália. A WEU az egyetlen nyugat-európai szervezet, amelynek katonai és biztonsági kérdések megvitatására is jogosítványa van. A hidegháború idején ennek nem volt jelentősége, a WEU pusztán csak a NATO „európai pilléreként” tevékenykedett, a kétpólusú világ megszűnte, a Varsói Szerződés és a Szovjetunió felbomlása után azonban megváltozott a helyzet. A WEU ma egyre inkább összekötő kapocsként működik a NATO és az Európai Unió között, a tervek szerint az évtized végéig az EU önálló védelmi szervezete lesz, noha tevékenységét hivatalos megfogalmazás szerint akkor is a NATO európai pilléréként folytatja majd. Ennek érdekében a WEU állandó tanácsát megbízták, hogy kezdje el kidolgozni a közös európai védelmi politika alapelveit. Felvetődött az eddig nem létező katonai struktúra kiépítésének igénye: állandóan működő vezérkari bizottság, közös tervező csoport létrehozása, a tagországok vezérkari főnökeinek rendszeres találkozói, új mesterséges holdak rendszerbe állítása, sőt közös, gyorsan bevethető katonai erő felállítása is, amely képes az európai érdekek megvédésére. A WEU-n belül jelenleg négyféle jogállás létezik.- Teljes jogú tagok az EU tagállamai közül tízen: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Görögország, amely 1995. március 1-jén lett a szervezet teljes jogú tagja.- Megfigyelő státus: 1992 novemberében Dánia és Írország megfigyelői státust kapott, majd Ausztria, Finnország és Svédország 1995. január 1-jén szintén megfigyelőként csatlakozott.- Társult tagok azok az európai országok, amelyek nem tagjai az EU-nak, jelen vannak viszont a NATO-ban. Ezek Norvégia, Törökország és Izland 1992 novemberétől. Ezt az tette szükségessé, hogy a szervezet másik hivatalos meghatározása szerint a védelmi szervezet a NATO európai pilléreként, azaz azzal szoros egyeztetésben végzi tevékenységét, miként adott esetben és adott feltételek mellett NATO-esz- közt is igénybe vehet valamely művelethez.- 1994. május óta társult partneri státussal mindazon kelet- és közép-európai országok is bekapcsolódhattak a WEU munkájába, amelyeknek társulási szerződésük van az EU-val vagy kilátásuk van ilyenre: Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia, továbbá Bulgária és Románia, valamint a balti államok. Szlovénia 1996-ban vált a WEU társult partnerévé. A társult partnerek jelen lehetnek a WEU miniszteri tanácsülésein, részt vehetnek a hadgyakorlatokon, békefenntartó akciókban. Ám a legfontosabb kérdésben az Unió hajthatatlan maradt, nem adott biztonsági garanciát agresszió esetére. A NATO vadászbombázói Kecskeméten. A tavalyi repülőnap alkalmából tekinthették meg az érdeklődők a repülőtéren a gépeket. Háttérben a katonai szövetség tagjainak a zászlói láthatók. Ma még a NATO garantálja az EU biztonságát. Gabonát 100-150 hektáron kifizetődő termeszteni Mekkora az eszményi földbirtok nagysága? Az Európai Unióban az igényes vásárlókat a magyar termékek közül leginkább a zöldségfélék és a gyümölcs érdekli. Azonban ennek több feltétele van. A zöldségfajták bizonyos határértéken felül nem tartalmazhatnak káros vegyszermaradványokat, zamatanyaguk és szárazanyag-tartalmuk természetközeli kell hogy legyen és a csomagolása is meg kell hogy feleljen az Európában előírt szabványoknak. A hazánkban honos gyümölcsfajtákra u- gyanez vonatkozik. Persze folyamatosan kell biztosítani ugyanazt a minőséget. Ebből fakad a kérdés: Mekkora az ideális földbirtok a mi esetünkben, amellyel az EU piacain versenyképesek lehetünk? A kérdésre a választ egy nemrég Kalocsán megtartott vállalkozói fórumon fogalmazták meg a jelen levő szakemberek. A gabonák és a kapás növények esetében 100-150 hektáron a leggazdaságosabb a növénytermesztés. Ezeken a birtokokon megfelelő erdő-védősávokat kell telepítetünk, hogy a szél romboló hatását (a talajeróziót) kivédjük. Természetesen akkor igazán gazdaságos a mezőgazda- sági termelés, még a nagyparcellákon is, ha megfelelő vetésforgót alkalmazunk. A fűszer- növények, illetve a konyhakerti vetemények és a bogyós gyümölcsök esetében már kisebb, 20-50 hektáros farmgazdaságokban kell gondolkodnunk. A farmokon teljes kört kell zárnia a takarmánytermesztésnek, az állattartásnak, a zöldség- és gyümölcstermesztésnek. Barackosok és almaültetvények esetében a fejlettnek a 20-30 hektáros birtokot tekintik, megfelelő gazdaságos öntözőrendszer kíséretében. K. L. Beindult az EU gazdasági motorja A z Európai Unióban tavaly gyorsult a gazdasági növekedés, az 1996-os 1,7 százalékról 2,6 százalékra - jelentette szerdán az EU statisztikai hivatala (Eurostat). Egyetlen tagállamban sem csökkent a GDP. A legnagyobb növekedést, 8,3 százalékkal, Írországban mérték, a legkisebbet, 1,4 százalékkal, Olaszországban. Az átlag fölött volt Finnország 5,9 százalékkal, Luxemburg 4,8 százalékkal, Nagy-Britannia 3,5 százalékkal, Spanyolország 3,4 százalékkal, Franciaország azonban 2,4 százalékkal és Németország 2,2 százalékkal elmaradt az átlagtól. Összehasonlításul az Eurostat közölte az általa becsült adatot arról, hogy az Egyesült Államok gazdaságának növekedése az 1996-os 2,8 százalékról tavaly 3,8 százalékra gyorsult, Japáné viszont 4,1 százalékról 0,9 százalékra lassult. Svájc GDP- je tavaly 0,5 százalékkal bővült az 1996-os 0,2 százalékos visszaesés után. Abszolút számban továbbra is Luxemburg az egy főre jutó GDP világbajnoka évi 32 885-tel ECU-vel. Ez az adat az egész EU-ban átlagosan 19 287. Ez egy képzeletbeli fizetőeszközben megadott adat, amelyet az Eurostat a reális vásárlóerő figyelembe vételével állapít meg, hogy az árfolyamok eltérítő hatását leküzdve összehasonlítható adatokat kapjon - lényegében a GDP vásárlóerőparitáson, egy főre számítva. Nagy-Britannia, Spanyolország, Görögország és Portugália az átlag alatt volt, de Írország tavaly első ízben már az átlag fölött végzett. Az Egyesült Államok 29 045-ös, Japán pedig 22 559-es egy főre jutó GDP-jelzőszámmal végzett tavaly az Eurostat szerint. Áz Európai Unió szerint Magyarországon kedvező gazdasági folyamatokkal indult az idei év. Az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) egy közelmúltban kiadott helyzetértékelése szerint a magyar fizetési mérleg az év első negyedében tovább javult, és az infláció mérséklődött. Az Eurostat elemzése arra int, hogy bár 1998 választási év Magyarországon, a hatóságoknak hozzá kell igazítaniuk politikájukat a változó gazdasági környezethez. A Eurostat rendszeresen készít elemzéseket a tagjelölt országok gazdasági teljesítményéről. Tavaszi előrejelzésében a hivatal úgy véli, hogy a közép- és kelet-európai térségben idén és jövőre is folytatódnak az export növekedését ösztönző folyamatok. A helyi kereslet emelkedése növelni fogja az importigényt is. A hivatal szerint a külföldi befektetések gyarapodása várható a térségben, és ez fenntarthatóvá teszi a fizetési mérleg hiányának szintjét. A térség gazdasági növekedésének átlaga tavaly 3,4 százalékra csökkent az előző évi 3,9 százalékról. Ennek az az oka, hogy egy-két országban a vártnál nagyobb nehézségek keletkeztek. Bulgáriában például a gazdasági fellendülés lassabban halad a tervezettnél, Romániában a politikai és jogi bizonytalanságok hatnak kedvezőtlenül a növekedésre, Csehországban az árfolyamnehézségek és a strukturális hiányosságok miatt kényszerült a kormány korlátozó intézkedésekre. Folytatódott a gyors növekedés viszont Lengyelországban és Szlovákiában, és jelentősen javult a gazdasági növekedési ütem Magyarországon és a balti államokban. Idén már 4,1, jövőre 4,5 százalékos átlagos növekedést vár a Eurostat a térségben. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés megjegyezte, hogy a külföldi befektetésekkel segített gazdaságkorszerűsítés megalapozta a növekedést, az ■ exportteljesítmény javulását és a befektetések szaporodását. A fizetési mérleg igen kedvező alakulásának révén csökkent a külső adósság. A jelentés arra is int, hogy eddig a gazdasági növekedés meglehetősen szűk bázisú volt és importigényes. Középtávon a magas befektetési arány az alapok szerkezeti szélesedéséhez vezethet, rövid távon azonban a gazdaságpolitikának vigyáznia kell, nehogy túlfűtsék a gazdaságot. A tavalyi 4,4 százalékos növekedés mellett kedvezően alakult az infláció, amely az idei első negyedévben csupán 16,4 százalékos volt - írta a Eurostat. A tavalyi év szerkezeti eredményei közül az új nyugdíjrendszer elfogadása és a bankprivatizációs folyamat véglegesítése emelhető ki - vélte az elemzés.
