Petőfi Népe, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-28 / 99. szám

6. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1998. április 28., kedd r Érdemes Magyarországon befektetni Ha valaki a befektetése után szerény hasznot remél, érdemes Magyarországon beruházni - ál­lította Antonio Candeli űr már akkor, amikor még - és ez idén januárban történt - a sükösdi csipkegyár műszaki átadását tartották. Mint mondta, kezére járt a nagyközségi önkormány­zat a gyárépülethez való telek megvásárlásakor, de általában is segítőkészséget tapasztalt. A zökkenőkről nem beszélt, talán udvariasságból, de én hal­lottam, hogy voltak. Egy 400 négyzetméteres alapterületű lé­tesítményhez nem egyszerű do­log az anyagokat időre össze­szedni. Ennek ellenére - és ez az egytized részben tulajdonos sü­kösdi Koch családnak köszön­hető - a véletlen ismeretségből származó ötlet kipattanásától még egy esztendő sem telt el, és már állt a gyár. Szombaton avatták fel. Antonio Candeli öt gyermeke közül egy fia maradt hűséges a textil szakmához, aki havonta egy hetet tölt a sükösdi gyárban. Családja nem tartozik a milliárdosok közé, de Olasz­országban is van egy gyáruk. Amint a sükösdiek mondják, az építkezésnél Candeli úr is meg­fogta a fűrészt, ha szükség volt a segítségre. A család mélyen Szigorított munkaközvetítés (Folytatás az 1. oldalról) A munkaügyi központok ha­tósági ellenőrzést végeznek, és 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják azo­kat, akik nem rendelkeznek az előírt feltételekkel. Azokra a közvetítőkre, akik a munká­juk során nem tesznek eleget az előírásoknak, 30 ezer forin­tig terjedő bírság vethető ki. A miniszter elmondta: jelen­leg mintegy 400 magán-mun­kaközvetítő iroda működik. A miniszter szólt arról, hogy kormányközi megálla­podás alapján 8 500 magyar dolgozik külföldön, és további 24 ezer dolgozónak van legális munkavállalási engedélye EU- országokban. Nálunk is körül­belül ennyi - 30 ezer körüli - külföldi dolgozik legálisan. A minisztérium tájékoztató fűmet is készíttetett a magán- munkaerőközvetítésről, ame­lyet ingyen felkínál a televízi­óknak közvetítésre. A megyei munkaügyi központoknál in­gyen hívható telefonvonalakat alakítottak ki, amelyeken tájé­koztatást kérhetnek a munkát keresők arról, hogy egy-egy adott közvetítő regisztráltatta-e magát, vagyis eleget tett-e az előírt követelményeknek. Agrár klubest az inkubátorházban Az Európa Klub Agrár Európa tagozatának következő klub­estjét holnap, április 29-én 17 órakor tartják a kecskeméti in­kubátorházban (Ipoly sor 1/a.). A rendező a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Az est témája: Új feladatok a magyar mezőgaz­dasági termelők felkészítésé­ben az EU-csatlakozás kapcsán, valamint: Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság kapcsolata s az ebből adódó agrárpolitikai feladatok. Előadó: Balogh Csaba (KITE, Nádudvar). vallásos, és pártolja a kultúrát, így került ide városkájuk ének­kara tavaly a sükösdi művelő­dési házba, majd a bajai belvá­rosi plébániatemplomba. A sükösdiek munkamorál­járól jó véleménye van Antonio Candelinek, arról pedig nem szólt, hogy Budapesten ellop­ták az autóját. Bízik sükösdi befektetésének sikerében. Az üzemcsarnokot is úgy építették, hogy a jelenlegi két 14 méter széles, egyszerre és egyenként 40 négyzetméter kelmét készí­tő gépsor mellé még két gépet állíthassanak be. Gál Zoltán A Lazio tőzsdére pályázik Hétfőn megkezdődött az első olasz labdarúgóklub, a Lazio nyilvános részvénykibocsátása. A klub tulajdonosai bíznak abban, hogy a Lazio nemcsak a szurkolók körében az egyik legnépszerűbb olasz csapat. A jegyzés mindössze egyetlen napig tart, és a remények sze­rint a részvények 43,3 száza­léka intézményi, illetve kisbe­fektetők kezébe kerül. A nagy olasz klubok közül több már régóta fontolgatja, hogy az angol csapatok példájára a tőzsdére merészkedik. Az első lépést Itáliában most a Lazio tette meg. Az elsődleges kibo­csátás után a klub részvényei május 6-án a tőzsdére kerül­nek. A Lazio 20 millió rész­vényt kínál megvételre. A részvények jegyzési árát 5900 lírában állapították meg. Öt­millió részvényt szánnak a kisbefektetőknek, akiknek mi­nimum ezer darab részvényt kell jegyezniük. A többi 15 millió papírt intézményi befek­tetőknek tartották fenn. Az első interjútól az álláskeresési technikáig Alapvető szolgáltatás a munkaközvetítés A munkaügyi központok egyik legfontosabb, alapvető szolgál­tatása a munkaerő-közvetítés. A sikeres közvetítés három part­ner együttműködésén alapul: a munkáltatóén, aki alkalmazot­tat keres, a munkavállalóén, aki szeretne elhelyezkedni és a köz­vetítőén, aki segít, hogy az elő­ző kettő egymásra találjon és kölcsönösen elégedett legyen. Munkát találni manapság nem könnyű. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ kirendelt­ségein dolgozó közvetítők sem tudnak azonnal megfelelő helyet ajánlani, bár akad ilyen szeren­csés eset is. De aki hozzájuk for­dul, abban biztos lehet: a mun­kaadó címeként nem azonosít­hatatlan postafiókszámot kap, nem kecsegtető, de józan ésszel alig hihető ígérgetéseket, hanem pontos tájékoztatást arról, mire számíthat. Súlyos ezreket sem kell fizetnie, aminek aztán - az ígért állással együtt - bottal üt­heti a nyomát. A munkaügyi ki- rendeltségeken az állásközvetí­tés minden esetben ingyenes szolgáltatás, megbízható, ellen­őrizhető információk alapján. A közvetítés során egy adott munkavállalóval mindig egy meghatározott közvetítő tartja a kapcsolatot. így lehetőség van rá, hogy jobban megismerje ügyfelét, ami sokat segít a sike­res közvetítésben. Az úgyneve­zett első interjú, ami a munkát keresővel készül, a szükséges adatok felvétele mellett ezt a célt is szolgálja. A közvetítők gyakran az aján­lott munkahelyet, munkaadót is ismerik, hiszen feladataik közé tartozik az állásfeltárás, ami azt jelenti, hogy személyesen is fel­keresik a szóba jöhető munka­adókat. A közvetítő, mivel ren­delkezik ilyen információval, ab­ban is segítséget tud nyújtani, hogy adott esetben igénybe ve- heti-e a munkavállaló (vagy a munkaadó) a munkaügyi köz­pont valamilyen támogatását. Az együttműködés a regiszt­rált munkanélküli esetében konkrét tartalommal is bír. A foglalkoztatási törvény ugyanis előírja az együttműködési köte­lezettséget. Vagyis a regisztrált munkanélküli köteles kapcsola­tot tartani a munkaügyi kiren­deltséggel; mérlegelni a fela­jánlott munkalehetőséget; saját maga is keresni az elhelyezke­dési lehetőséget, valamint a megfelelő munkahelyen mun­kaviszonyt létesíteni. Ha valaki munkanélküli-jára­dékot kap, és igénybe veszi a közvetítést, de alapos indok nélkül visszautasítja a felaján­lott, megfelelő munkahelyet, az az ellátás megszüntetését vonja maga után. Természetesen fon­tos tudni, mi a megfelelő mun­kahely. A foglalkoztatási törvény ennek feltételeit is meghatá­rozza. Ilyen feltétel a képzett­ségi szint (vagy a képzettség megszerezhetősége), az alkal­mas egészségi állapot, a vár­ható kereset (a munkanélküli-já­radék összegét el kell érnie), a munkahelyre való oda-vissza utazás ideije és az, hogy a munkanélküli foglalkoztatása munkaviszonyban történjen. A munkaügyi kirendeltsége­ken az egyéni és a csoportos közvetítés módszerét is alkal­mazzák, utóbbit általában a na­gyobb létszámot igénylő mun­káltatók esetében. Ilyenkor a munkáltató a kirendeltség által szervezett találkozón részlete­sen ismertetheti ajánlatát, igé­nyeit, aztán következhet a négyszemközti vagy csopor­tonkénti ismerkedés. Az állás­keresőnek, mielőtt dönt, termé­szetesen lehetősége van sze­mélyesen is megnéznie a fel­ajánlott munkahelyet. A közve­títőlapot, amit a kirendeltségen kap, magával kell vinnie, mert a munkáltató ezen tünteti fel: megfelelt vagy nem felelt meg a kiközvetített álláskereső. A munkaügyi kirendeltségek közvetítői arra törekszenek, hogy jó és korrekt kapcsolatot alakítsanak ki a munkáltatókkal, így tudják elérni, hogy minél több álláshelyet tárjanak fel, il­letve, hogy a munkaadók minél gyakrabban forduljanak egye­nesen hozzájuk. A cél, hogy mind több munkanélkülit tudja­nak elhelyezni, de ezt csak a munkáltatói igények kielégíté­sén keresztül lehet elérni. Érdemes jelentkezni (regiszt­ráltatnia magát), illetve vállal­nia az együttműködést a mun­kaügyi központtal annak is, aki nem kíván munkanélküli-ellátást igénybe venni, vagy már nem jogosult rá. Egyrészt: valószí­nűleg hamarabb talál munkát, ha segítenek neki. Másrészt: a munkaügyi központ, illetve a ki- rendeltségek abban is segíthet­nek, hogy a munkanélküliség nehéz időszakát lelkileg is könnyebb legyen átvészelni. A munka- és pályatanácsa­dás, a pszichológiai tanács­adás, az álláskeresésre felké­szítő kurzusok, az álláskereső klubok foglalkozásai mind azt a célt szolgálják, hogy az állás­kereső addig is, míg munkát ta­lál, ne veszítse el kapcsolatát a külvilággal. Álláskeresési tech­nikákat, fortélyokat sajátítson el, jobban megismerje önmagát és képességeit, célokat tudjon maga elé tűzni, és a sikeres közvetítés után könnyebben be­illeszkedjen egy új munkakö­zösségbe. A Bács-Kiskun Megyei Mun­kaügyi Központ tíz kirendeltsé­gén képzett közvetítők foglal­koznak munkaerő-közvetítés­sel. Állásajánlataikat ügyfeleik rendszeresen láthatják-olvas- hatják a kecskeméti televízió képújságjában, illetve a megyei lap hirdetési kiadványában. Már a bemutató előtt elkelt belőle ötven darab A Golf IV-es megérkezett Az új Volkswagen Golf már a XXI. század vonalait és technikáját idézi. Megérkezett Kecskemétre is az új Volkswagen Golf. A Golf-generációk legújabb tag­ját, a „négyest” múlt pénte­ken mutatták be a meghívot­taknak. A kecskeméti Brill autószalonban rendezett - színvonalas műsorral fűsze­rezett - bemutatón több szá­zan csodálták meg a VW leg­újabb kisautóját. A Golf negyedik generációs modelljének megalkotásakor a tervezők a hagyományos érté­kek szem előtt tartása mellett a technikai fejlődés legújabb eredményeit felhasználva dol­goztak. Nem véletlen, hogy a bemutató előtt - jobbára csak katalógusok alapján - már öt­ven Golfot rendeltek meg. Az új Golf mind szélességét, mind hosszát tekintve nagyobb elődeinél. A nagyobb külső mé­reteknek köszönhetően termé­szetesen megnőtt a beltér is, így több hely jut az utasoknak. Az autó kifejlesztése során nagy figyelmet fordítottak a részletekre. Ezek sok apró újí­tás formájában jelennek meg. Ilyenek például a fokozatosan visszahajló kapaszkodók, az erős fény hatására besötétedő belső visszapillantó tükör vagy a szélvédőbe beépített esőér­zékelő szenzorok, amelyek au­tomatikusan bekapcsolják az ablaktörlőt, ha esni kezd. Az új kialakítású műszerfal kék háttérfény-világítást kapott. A Golf új külső formát öltött, ám ugyanakkor hű maradt az eddigi hagyományokhoz. Jel­legzetes vonalai alapján köny- nyen felismerhető, de a lapo­sabb dőlésű abalaküvegek elő­deihez képest dinamikusabb jel­leget kölcsönöznek. A tervezés­kor természetesen az utasbiz­tonság volt az elsődleges szem­pont, és ezt az új gyártási techno­lógiának köszönhetően sikerült az eddig megszokottnál is ma­gasabb szintre emelni. A karos­szériaelemeket lézerhegeszté- ses technológiával illesztették egymáshoz. Ezzel növelték a ka­rosszéria merevségét. A kom­pakt osztályban az új Golf az első modell, amely így készült. Az autó értékállóságát a mindkét oldalon cinkbevonatos lemezből készült karosszériaelemek fo­kozzák. A Volkswagen 12 éves, átrozsdásodás elleni garanciát vállal az új modellre. Az oszlopokkal megerősített oldalsó merevítés, a légzsákok, a speciálisan tervezett hátsó­ülés hátlapok, az ülések alatti rögzítőpontok mind-mind a biz­tonságot szolgálják. Az új Golf hatféle motorral rendelhető meg Kecskeméten, a Brill Kft.-nél, a Halasi út 32/A alatt. Várják az érdeklődők telefonjait a 76/486-004-es számon. Borverseny Hercegszántón Hercegszántón, a Kertbarát Klub és a vállalkozói, gazdál­kodói népfőiskola szervezésé­ben április 24-én, pénteken a helyi vendéglőben rendezték meg immár 19. alkalommal a térségi borversenyt. Az előző évekhez hasonlóan nagy volt az érdeklődés, 49 személy neve­zett be, akik 57 bort hoztak elbírálásra. A szántóiakon kí­vül a szomszédos települések­ről, valamint Bajáról érkeztek érdeklődők. A borfelismerési verseny hangulatos volt. Négy önként vállalkozó versenyzőnek kel­lett felismernie szín és fajta szerint a borokat. A borárveré­sen nyolc palack muzeális bor talált gazdára. Gépészvetélkedő A mezőgazdasági gépész szakma atyja, a szakma meg­alapítója, Szabó Gusztáv mér­nök nevével fémjelzett szak­mai vetélkedőnek ad otthont május elsején és másodikán a jánoshalmi mezőgazdasági szakképző intézet; Jánoshal­mán az idén másodszor, a gép- kiállítással egy időben zajló mezőgazdasági gépész orszá­gos szakmai vetékedő döntőjét dr. Vas Attila egyetemi tanár, a társrendező Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem gépész- mérnöki karának dékánja nyit­ja meg. A kétnapos vetélkedőn az ország különböző pontjain működő középfokú, szakmun­kásképzést biztosító mezőgaz­dasági szakiskolák harmadi­kosaiból álló 3-3 fős csapatok mérik össze elméleti és gyakor­lati tudásukat. Az első napon a gyakorlati verseny a jánoshal­mi iskola tanüzemében lesz, másnap reggel pedig a vetél­kedő szóbeli részére kerül sor. A háromtagú zsűri vélemé­nyét Reile Gizella, a zsűri el­nöke ismertette. A szakmai bí­rálat alapján megállapították, hogy általában jó borokat hoz­tak megmérettetésre a gazdák. Az idén a fehér borok voltak jobban kezeltek. A vörösborok színanyaga nem volt a legjobb, és nem volt annyi testes bor sem, mint a tavalyi versenyen. A 34 fehérbor közül 11 arany, 5 ezüst, 15 bronz okleveles, a vö­rösborok közül a 23-ból 8 arany, 9 ezüst, 6 bronz okleveles. Há­rom bort zártak ki minősíthe- tetlenség miatt. Az év borterme­lője a versenyre hozott, kie­melkedő jó bora alapján Sibalin István, szántói borosgazda. Tölgyesi Gábor Kamarai osztályülés Soltvadkerten A Bács-Kiskun Megyei Agrár­kamara erdő-, hal-, vadgazdálko­dás és kapcsolódó szolgáltatás osztálya holnap, április 29-én 8,30 órakor kibővített ülést tart a megyei vadásztársaságok vezető­ivel Soltvadkerten, a Jóremény­ség Szakszövetkezetnél (Ifjúság u. 9.). A napirendi pontok közt szerepel a megyei erdősítési program megvitatása, a társszer­vezetekkel, érdekképviseletek­kel való együttműködés lehető­sége. Az agrárkamara helye és szerepe a megye gazdaságában címmel előadást tart Bagi Béla, a megyei agrárkamara alelnö- ke. A területfejlesztési támoga­tásokról dr. Ódor József, az osz­tály elnöke tart ismertetést. Németországban változnak a szokások Kevesebb sör, több víz fogy Egyre kevesebb sört, égetett szeszes italt és kávét, viszont rekord mennyiségű ásványvi­zet és gyümölcslevet isznak a németek. A természetes és vi­taminokkal dúsított ásvány­vizek, valamint a gyógyvizek egy főre jutó évi fogyasztá­sa tavaly először haladta meg a 100 litert: 101,7 litene emelkedett - állapította meg a müncheni IFO gazdaságku­tató intézet a tavalyi italfo­gyasztásról készített összeál­lításában. A hagyományos limonádék és kólák fogyasztása viszont a tartósan meleg nyár ellenére is csak elenyésző mértékben nőtt. Továbbra is a világ első helyezettjei a németek a gyümölcslevek fogyasztásá­ban. Tavaly fejenként 41,5 li­tert ittak meg. A példátlanul gazdag kíná­lat ellenére viszont évről évre mérséklődik a sör iránti keres­let. Tavaly több mint fél liter­rel, 131,1 literre csökkent a fo­gyasztás. Az égetett szeszes italból tavaly két deciliterrel kevesebbet, azaz 6,1 litert it­tak. Borból változatlan meny- nyiség, fejenként 18,2 liter kelt el. A pezsgő azonban egyre népszerűbb, a statisztika sze­rint 4,8 litert ihatott meg min­den egyes polgár. A kávéfogyasztás évek óta tartó csökkenése is folytatódott, s 160,3 literre esett vissza. Míg az alkoholfogyasztásnál a szo­kások változása, az egészséges életmód miatt tapasztalható módosulás, a kávé esetében az áremelkedés és a romló élet- körülmények miatt csökkent az élvezeti cikk fogyasztása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom