Petőfi Népe, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-24 / 96. szám

4. oldal Világtükör 1998. április 24., péntek Görögök között A magyarországi görög önkor­mányzat irodájának és a görög iskolának ad otthont az az új épü­let, amelyet Konsztantinosz Sztefanopulosz államfő és Göncz Á rpád köztársasági elnök jelenlétében Mihail metropolita, magyarországi exarcha szentelt fel. Az athéni vendég ellátoga­tott a budapesti Városházára is, majd a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett ma­gyar-görög üzleti fórumon ki­fejtette: a két ország gazdasága nem konkurenciája, inkább ki­egészítője egymásnak. Theodorosz Pangalosz görög külügyminiszter a magyar kol­légájával, Kovács Lászlóval kö­zös munkareggelijén elmondta: valószínű, hogy az Európai Uni­óval folytatott csatlakozási tár­gyalásokat Magyarország az első között fejezheti be. A rend káros a kert egészségére Hans Wiesen, Schleswig-Hols­tein tartomány mezőgazdasági minisztere az idény elején azzal a meghökkentő kijelentéssel állt elő, hogy a túlzott rend ká­rosan befolyásolja a kertek ál­lapotát. A politikus hangsú­lyozta: nem tekinthető dudvá- nak minden olyan növény, ame­lyet nem emberi kéz ültetett. Éppen ezért a kerti utakról, te­raszokról, autóbehajtókról nem szükséges minden magától növő zöldet kigazolni. „A katonásan rendben tartott kert végtélenül unalmas. Vegy­szer helyett pedig hasznosabb a kapa; a természet megtisztítja önmagát” - fűzte hozzá Wiesen úr, akinek a neve (micsoda vé­letlen) magyarul Rétit jelent. Érthető tehát, ha a növények védelmére kelt. Látványos választási kampány Helmut Schmidt - hat év után először - elment pártja rendezvényére, hogy kinyil­vánítsa reményét: Gerhard Schröderrel a német szo­ciáldemokraták visszatér­hetnek a kormányzatba. „Tartozunk Neked azzal, hogy decemberben szociáldemok­rata kancellár gratuláljon a nyolcvanadik születésnapod­hoz” - így köszöntötte Lafon­taine pártelnök a szociálde­mokraták lipcsei kongresszu­sán Helmut Schmidtet. Kohl kancellár hollywoodi show-ként emlegette a vetély- társak összejövetelét. Való igaz, a kampányrendezvények mindinkább a látványra, a ha­tásra törekednek. Schmidték is azt gondolták, hogy most erre . Schröder, a jelölt, fotó: feb van szükségük a szavazópol­gároknak. Jó taktikai érzékkel úgy fogalmaztak: nem akar­nak mindent megváltoztatni, sonichl £3 ■ EURO Äo nicht!: EURO so nicht! S3 j EURO sonicht 1 03 1 EURO so nicht ’ ..täte JSBÍ G ysi pártja, a PDS nem ilyen eurót akar. fotó: feb/reuters csak jobban végeznék a mun­kájukat, mint az elődök. Az 54 éves Gerhard Schrö­der a német közélet későn jött „csodagyereke”: tíz éven át üveg- és porcelánkereskedés­sel foglalkozott, majd ügy­védként tevékenykedett. Csak harminchat évesen lett képvi­selő, most pedig 94 százalékos többséggel elfogadott kancel­lárjelölt. A közvélemény-kutatások szerint a szociáldemokraták máris vezetnek, és Schöder messze megelőzi Kohlt, aki­nek 15 évi kormányzása nem volt ugyan eredménytelen, ám ennyi idő alatt ráuntak a vá­lasztók. Legalábbis ezt sugal­mazza minden formában a német média. (réti) * Az első „párbajt” Helmut Kohl kancellár és kihívója, Gerhard Schröder tegnap foly­tatta le a Bundestagban, az euró németországi bevezetésé­ről folytatott vitában. Egyórás beszédében a kor­mányfő hangsúlyozta, hogy a márkától való búcsút érthe­tően aggodalom övezi. Az át­térés azonban nemcsak a né­metek alapvető gazdasági ér­deke, hanem egész földré­szünk fejlődését szolgálja - mondotta Kohl. A vitában az alsó-szászor- szági tartományi miniszterel­nök arra intette a kormányt, hogy ne hagyja figyelmen kí­vül a lakosság érzelmeit. A nyugati országrészben lakó németek az erős márkában a második világháború utáni új­jáépítés jelképét látják, míg a keleti térség lakói a jólét szimbólumának tekintik. Bíráskodás Európában Nem megoldhatatlan a jogharmonizáció Minden országnak erőfeszíté­seket kell tennie annak érde­kében, hogy alkalmazkodjon az előzmények nélküli, na­gyon eredeti képződménynek számító európai közös joghoz. Ezt Rodriguez Iglesias, az Eu­rópai Közösségek Luxemburgi Bíróságának elnöke hangsú­lyozta csütörtökön Budapesten, ahol Solt Pállal, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács elnö­kével tárgyalt. Solt Pál tájékoztatta vendé­gét a magyar igazságszolgálta­tási reform során bekövetkezett változásokról és a közösségi jog alkalmazására való felké­szülésünkről. Iglesias pedig azt emelte ki, hogy az európai jo­got nem egyedül az 1952-ben létrejött, luxemburgi székhelyű bíróság, hanem az összes tagál­lam együtt teremti meg. Hamarosan Magyarország is közéjük tartozik majd - mon­dotta a spanyol elnök és emlé­keztetett arra, hogy országa is egy diktatúra után kezdte meg a csatlakozást a közösséghez, de ettől a jogharmonizációs fel­adatok nem voltak megoldha- tatlanok. Iglesias elmondta: az unió bővülése miatt változhat az eu­rópai bíróság struktúrája, de a csatlakozás után nem lesz aka­dálya annak, hogy magyar jo­gász is tagja lehessen a testű-' letnek. Addig is várják a ma­gyar bírákat tapasztalatszerző látogatásra. Az arisztokrácia visszaköveteli javait Perel az orosz herceg A forradalom előtt csaknem egymilliónyian számítottak Oroszországban arisztokra­tának. Vagyonuk vagy oda­veszett, vagy kolhozok, taná­csok tulajdonába került. Most sokan megpróbálják visszakövetelni apáik, nagy­apáik palotáit, birtokait. A kí­sérletezők egyike Jevgenyij Alekszejevics Mescserszkij her­ceg, akinek Petrovszkoje-Ala- binoban, Moszkvától ötven ki­lométerre délre levő palotáját 1964-ben nyilvánították műem­lékké. Mescserszkij azt mondja, hogy ő a családfáját egészen 1198-ig tudja kimutatni, ezzel szemben „a mai vezetők múltja csak 1917-ben kezdődött”. A hercegi keresetet az első fokú bíróság elutasította, de Jevgenyij Alekszejevics kö­zölte: meg sem áll a legfelső bíróságig. Alighanem hiába. Szakértők szerint az arisz­tokraták követelésének semmi realitása sincs. Hiszen rengeteg polgári család is károsult: há­zuk, bútoruk és egyéb értékük semmisült meg a forradalom alatt és az azt követő polgár- háborúban. Reménytelen a gondolat, hogy számukra bár­milyen kárpótlásról szó le­hetne. Jelcin elnök érzékeltette, hogy legfeljebb az ortodox egyház számíthat kártalaní­tásra: annak idején mintegy 18 ezer templomot és 500 kolos­tort vettek el tőle. FEB ja .— i " " fi®?:1 ’ >■: 1 ill Magyarország jelenlegi helyzetében melyiket tartja inkább megvalósíthatónak és hihetőnek a két ígéret közül?* Fidesz: Egyszeri nagyarányú adócsökkentés mellett felére **q/ csökkentjük a tb-járulékot is, w m SZDSZ: Folyamatosan és fokozatosan csökkentjük az adókat ft’WO/ és a tb-járulékot. *** síth Fidesz: Megkétszerezzük űz egészségügyi dolgozók béréi 23% SZDSZ: Az egészségügyben az infláció fölött fognak emelkedni #75/ abérek. Of /O Fidesz: A következő négy évben elérjük a tartós 7 százalékos * jro/ gazdasági növekedési Kf/Q SZDSZ: A következő négy évben évi 4-5 százalékos tartós A Kővetkező négy evben évi 4-: gazdasági növekedést érünk el. 73% Fidesz: Magyarországnak más irányba kell elindulnia. SZDSZ: Magyarország alapvetően jó irányba tart. 27% 60% SZDSZ I *a válaszadók megoszlása százalékban (TeleDirect, 1998 áprilisi Ha Ön is így gondolja, szavazzon az SZDSZ-re és az SZDSZ jelöltjére! Határbontás Triesztben Július 1-jétől útlevél nélkül utazhatunk Olaszországba Magyar-olasz-szlovén kormányfői találkozót tartottak tegnap Triesztben. A három miniszterelnök az országaik között más­fél éve kezdett szorosabb együttműködés keretében most má­sodik alkalommal találkozott egymással. Megállapították, hogy a kezdeményezés életképes, követésre méltó. Horn Gyula magyar, Romano Prodi olasz és Janez Drnovsek szlovén kormányfő tárgyalá­sain a közös Európába igyekvő Magyarország és Szlovénia eu- roatlanti integrációjának segí­tése kiemelt figyelmet kapott. Ezzel a két állammal az elsők között kezdte meg az Európai Unió a konkrét csatlakozási tárgyalásokat, egy év múlva pedig hazánk - Csehországgal és Lengyelországgal együtt - minden valószínűség szerint felvételt nyer a NATO-ba. A tanácskozáson szóba ke­rült, hogy a három ország együttműködésének egyik leg­fontosabb célja az úgynevezett 5. számú kombinált közleke­dési folyosó létrehozása. Ez a közlekedési folyosó egy nagyszabású európai elgondo­lás része. Konkrétan azt a vas­úti, illetve autópályát jelenti, amely a tervek szerint Triesztet kötné össze Ljubljanán át Bu­dapesttel. Csatlakozna továbbá a Földközi-tenger európai part­vidékén végighaladó - egyelőre szintén csak a tervekben sze­replő - európai főútvonalhoz. A másik irányban pedig az ukrán fővárost, Kijevet kapcsolná az európai gazdasági térséghez. Hazánk - ha felveszik a NATO-ba - olyan tagállam lesz, amelynek nincs közvetlen határa más szövetséges ország­gal. A logikus földrajzi kapocs Szlovénia, amelynek NATO- felvételét Olaszország határo­zottan támogatja. A három ország együttmű­ködése - állapították meg a kormányfők - példát ad arra is, hogy a közös Európán belül a földrajzi határok lebontása konkrét politikai és gazdasági előnyökkel jár. Horn Gyula és Romano Prodi Triesztben megállapodott abban, hogy július 1-jétől a magyar állampolgárok útlevél nélkül, személyi igazolványuk felmutatásával utazhatnak Olaszországba. Netanjahu Auschwitzban. fotó: feb Az Élők Menete A lengyelországi Oswiecimben a holocaust áldoza­taira emlékeztek a világ mintegy 40 országából ér­kezett zsidó fiatalok. A többezres menet az egykori auschwitzi haláltábortól a közeli birkenaui kon­centrációs táborig vezető úton haladt végig. Az Élők Menetében volt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Izrael állam több parlamenti képvise­lője, valamint Maciej Plazynski, a lengyel törvény- hozás elnöke is. Jerzy Buzek lengyel miniszterel­nök Brzezinkában (Birkenauban) a fasizmus áldo­zatainak nemzetközi emlékművénél csatlakozott a záróünnepség résztvevőihez. A menet elindulása előtt az egybegyűltek megte­kintették az auschwitzi múzeumot, majd a „Halál Falánál” egyperces néma főhajtással adóztak a hit­leristák által legyilkolt foglyok emléke előtt. A volt auschwitzi tábor bejáratát lengyel és külföldi zász­lókkal díszítették fel, s az izraeli nemzeti lobogót vitték kezükben az Élők Menete Szervezet kék zubbonyát viselő fiatalok. A szervezők az idén elő­ször a haláltáborokat túlélt, egykori lengyel fog­lyok nagyobb csoportját is meghívták a menetben való részvételre. Az Élők Menetét 1988 óta tartják meg Oswiecimben a holocaust emléknapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom