Petőfi Népe, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-23 / 95. szám
1998. április 23., csütörtök 5. oldal Hazai Tükör Képviselőjelöltek: 2. sz. választókerület, Kecskemét Honyadiván», Mfikertváros, Árpédváros, Alsószéktó, Rendőrfalu, Szeleifaln, Katonatelep, Kadafaiva, Matkó, Belváros déli része (Rákóczi ót, Petőfi Sándor utca, Izsáki óttól délre estó terület) Király Zoltán (MSZP) Újságíróként, népművelőként dolgozott 1985 és 1994 között országgyűlési képviselő volt Négy gyermek édesapja. Jelenleg egy reklámcég tulajdonosaként dolgozik. Zwack Péter (független) Közgazdász üzletember. A Zwack Unicum Részvénytársaság társtulajdonosa és igazgatóságának elnöke. 1994-től Kecskemét független országgyűlési képviselője. Nős, hét gyermek édesapja. Egri Károly (Munkáspárt) A 60-as években a moszkvai Zsukovszkij repülőtiszti akadémián tanult Miskolcon, Budapesten, Kecskeméten teljesített szolgálatot 1997-ben vonult nyugállományba. Nős, egy lány édesapja. Dr. Gidai Erzsébet (MIÉP) A közgazdaság-tudomány akadémiai doktora, egyetemi tanár. Mint közgazdász a magyar gazdaság elemzésével, elsősorban az eladósodás és privatizáció kérdéseivel foglalkozik. Dr. Magyar László (független) Dr. Nagymarosi Károly (VP) Kecskeméten született Szegeden szerzett Szegeden szerzett gyógyszerész diplomát jogi diplomát elvégezte a Zrínyi Miklós majd ugyancsak a Tisza-parti városban Katonai Akadémiát A megyei jogi végzettséget 1991-ig a megyei Közbiztonsági Alapítvány gyógyszertári központban, később kuratóriumának tagja. Jelenleg ügyvéd. magángyógyszerészként dolgozott Két gyermek édesapja. Családos, gyermeke orvos. Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) Általános orvosi diplomát szerzett 1989-ben Budapesten. Egy évet töltött az USÁ-ban, nyelvet tanult A megyei kórház ortopédiai osztályán dolgozott, majd fogorvosi végzettséget szerzett Nős, felesége vegyészmérnök. Tóth Tamás (MDNP) Biztonságvédelmi előadó. Pártja kecskeméti elnöke. Önkormányzati képviselő. A jogi és költségvetési bizottság tagja. Elvégezte a katolikus Hittudományi Akadémiát Három gyermek édesapja. Dr. Kövesdi Ferenc (FKgP) Üzemmérnöki diplomát szerzett Kecskeméten, majd közgazdász oklevelet 1985-ben. Doktori értekezését három évvel később védte meg. Jelenleg gazdasági tanácsadó, s magáncégét vezeti. Két gyermek édesapja. Gyöngyösi János (MDF) Gimnáziumi tanár, majd 1964-től nyugdíjazásáig a GAMF tanulmányi osztályának vezetője. 1988-tól az MDF tagja, 1990-1994 között városi képviselő. Jelenleg a városi szervezet elnöke, két lány édesapja. Lassabban fogyunk. Magyarország lélekszáma február végén 10 millió 122 ezer volt, miután az év első két hónapjában 6742-vel csökkent a népesség száma - olvasható a KSH legfrissebb gyorstájékoztatójában. A KSH elemzői szerint alapvetően a halandóság mintegy 27 százalékos javulásának köszönhető a népességcsökkenés ütemének mérséklődése. Romák mennek Kanadába? Tabajdi Csaba miniszterelnökségi államtitkár tudomása szerint két budapesti kisebbségi önkormányzat igazolásokat adott ki arra vonatkozóan, hogy a hozzájuk forduló kérvényezők cigány származásúak. Mindez annak kapcsán vetődött fel, hogy egyes hírek szerint roma családok készülnek kivándorolni Kanadába. Tabajdi szerint a média is tehet róla, ha nehezen kezelhető, „öngerjesztő” folyamat kezdődik. Vita a Dunáról. A dunai hajózásban érdekelt országok irreális vízmélységet és víziút-szé- lességet kényszerítenek Magyarországra - hangzott el a környezetvédő Duna Mozgalom heti vitasorozatának szerdai tanácskozásán. Ezek a feltételek csak az ivóvízkincs, a természeti értékek tönkretételével teljesíthetők - mondták. Vargha János szerint indokolatlan, hogy hazánk a németországi és ausztriai hajózási körülményeknél lényegesen jobb feltételekre törekszik. Elhunyt Gáti József. Életének 83. esztendejében, április 21-én hosszú szenvedés után elhunyt Gáti József színész, kiváló és érdemes művész. Vajon mi kerül a miniszterek tárcájába? Az elmúlt nyolc évben a miniszterelnök személyi alapbére négyszeresére emelkedett, míg a közigazgatási államtitkárok havi illetménye több mint hatszorosára nőtt - derült ki az állami vezetők illetményéről és járandóságáról szóló anyagból. Mint azt Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, a miniszterek saját tárcájuk költségeinek terhére kapják fizetésüket és időszakos jutalmaikat. Az évente kifizetett jutalmak átlagos mértéke a miniszter- elnöktől a politikai államtitkárokig bezárólag egységesen 3,2 hónap bérének összegével egyezik meg. Az államtitkár rendelkezésére álló adatok szerint Magyarországon legalább 120 ezer adófizető polgár rendelkezik magasabb jövedelemmel, mint a miniszterelnök és 220 ezer azok száma, akik megelőzik a minisztereket a bérrangsorban. A kormány tegnapi ülésén foglalkozott a 2004. évi Labdarúgó Európa-bajnokság esetleges megpályázásával. A kabinet támogatja hazánk és Ausztria közös pályázatát és minden feltételt megad ahhoz, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség nekünk ítélje majd e rangos esemény rendezési jogát. Az idei év első hónapjaiban a mezőgazdasági építési és ültetvénytelepítési beruházások iránt mutatkozott óriási érdeklődés - jelentette be az államtitkár; az eredetileg erre a célra félretett 11,5 milliárd forintot 17 milliárdra emelte a kormány. Ez azonban nem jelenti az agrárszféra támogatási keretének megnövelését, hanem csupán belső átcsoportosítás eredménye a kormány, illetve a földművelési tárca költségvetésében - tette hozzá Kiss Elemér. Az ÁPV Rt. 2 milliárd forintos tőkejuttatásban részesíti a Magyar Villamos Művek Rt.-t. Éz a cég érdekelt a Postabank Rt.-ben, s mint azt egy kérdésre Kiss Elemér elismerte: az állami támogatásnak ez a formája tulajdonképpen nem más, mint a bajba jutott pénzintézet tőkeemelésének közvetett módja. Szalóky Eszter Választási előkészületek - kevés volt a komolyabb vita 1604 egyéni képviselőjelölt, 170 területi és 12 országos lista Rendben zajlanak a választási előkészületek - jelentette be tegnap Tóth Zoltán. Az Országos Választási Iroda vezetője elmondta: április 27-én megkezdik a szavazólapok gyártását, május 5-én pedig technikai próbát tartanak. A választásokon induló pártok és szervezetek összesen több mint 170 területi listát állítottak, s tizenkét országos listát regisztráltattak. Az OVB nem kevesebb, mint 1604 egyéni képviselő- jelöltet vett nyilvántartásba. Tóth Zoltán aláhúzta: a pártok és a választási iroda között sikerült bizalmi viszonyt kialakítani, ez az egyik oka, hogy az előkészületeket komolyabb vita nem zavarta. Az országos listák nyilvántartásba vétele után egyetlen jogorvoslati kérelem sem érkezett. A viszonylag nagy számú egyéni panaszról Puskás Imre, a választási iroda jogásza elmondta: ezeket részben a helyi választási szervek, részben pedig az OVB orvosolták. A pártok és szervezetek április 24-ig delegálhatnak tagokat a választási szervekbe, így a helyi szavazat- számláló bizottságokba is. Ezek összlétszáma a minimális 60 ezerről akár 120 ezerre is növekedhet - tette hozzá Rytkó Emília, az iroda helyettes vezetője, aki a technikai felkészülés részleteit is ismertette. Megkezdődött az 10 821 szavazókor kialakítása, ahol majd 8 040 000 polgár adhatja le szavazatait. A 600 ezer első választónak ajándékokkal (emléklappal és tollal) is kedveskednek. Az állami nyomda május 4-ig legyártja a szavazólapokat. A jelölteknek járó, összesen 100 millió forintnyi költségvetési támogatást a PM utalja ki, miután az OVB véglegesíti a névsort. Takács Mariann Ami egy kételyeket támasztó postai lapterjesztési pályázat számításai mögött van Kié a kockázat, és kié a nyereség? Az árus lapterjesztést végző részvénytársaságok privatizálására kiírt pályázaton nyertes tömörülés többségi tulajdonosa egy olyan francia cég, amely a legkisebb mértékben sem érdekelt a magyar újságok kiadásában. Vajon miért akarja mégis megszerezni a magyar árusterjesztési piacot? Azért, mert a lapkiadás és -terjesztés sajátos üzletág, amelyben a terjesztési kockázatot a kiadók vállalják. ogyan is zajlik le az egész folyamat? A kiadók laptípustól függően áruhitelt nyújtanak a terjesztőknek. Amíg az áru nincs eladva, a laptulajdon a kiadóké. Tehát sem a nagykereskedő, sem a kiskereskedő nem fektet saját forgótőkét a rendszerbe. Ennek a nagy- és kiskereskedelmi összesített haszonkulcsnak a nagysága 34-40 százalék között ingadozik. Az egész folyamatot - tehát a ter- mékötlettöl az eladásig bezárólag - a kiadók finanszírozzák. Ebbe az értéktermelő folyamatba ékelődik be a posta tulajdonában lévő jelenlegi nagykereskedelmi rendszer, amely minimális kockázattal tesz szert extraprofitra, és vonja ki a pénzt a rendszerből. Gyengíti ezzel a kiadókat, mert nem tudnak - vagy csak korlátozottan képesek - új termékek fejlesztésébe fogni. Tovább növeli ezáltal a médiapiacon amúgy is feszült helyzetet, mert csökkenti az újságírók és szerkesztők potenciális foglalkoztatási lehetőségeit. (Ennek veszélyére hívta fel a figyelmet a minap a sajtószakszervezet.) A nagy- és kiskereskedelmi rendszerben összesítve megjelenő, a befektetett tőkére vetített tisztességes profitot a kiadók tudomásul veszik, de minden ezen felüli átcsoportosítás a kiadók kárára történik. Ha például a hírlap-kereskedelmi vállalatok összesített tőkéje 500 millió forint, és erre elismerünk egy 30 százalékos tőkearányos nyereséget, akkor ez utóbbi 150 millió forintot tesz ki. Figyelembe véve, hogy nulla kockázatú üzletről van szó, ez a nagyságrendű nyereség - reálisan számolva - tisztességesnek tekinthető. A Magyar Posta azt az extra- profittöbbletet szeretné értékesíteni, amely politikai monopolhelyzetet biztosított számára. Ezért is megkérdőjelezhető az az egyoldalú elhatározás, miszerint az eladásnál csak a pénzügyi árajánlat döntsön. A terjesztőhálózat értékét alapvetően meghatározza a lapellátási garancia és biztonság, valamint a biztosított áruhitel, amelynek futama laptípustól függően átlagosan 35 nap. Ezt mind a kiadók biztosítják. A döntéshozók azonban erről megfeledkeztek. Ezek után talán érthető, miért nem tudják elfogadni a kiadók ezt a furcsa indíttatású pályázati elbírálást. Számoljuk egyszer végig! Az árajánlat alapján a vásárlás összesített költsége 5,5-6 milliárd forint között helyezkedik el. Tételezzük fel, hogy a befektetők nem karitatív vállalkozók, hanem profitot akarnak realizálni. Akkor - évi 30 százalékos, tőkearányos nyereséget feltételezve - ez 1,6—1,8 milliárd forintot jelentene. Honnan származik ez a pénz? Feltételezve, hogy a vásárló alapvetően lapterjesztéssel akar foglalkozni, ezt az összeget csak a kiadóktól tudja behajtani. így a jelenlegi 34—40 százalék közötti teijesztési jutalék - a kezdeti ígéretek ellenére - emelkedésnek indul. Ennek következtében az amúgy is nehéz helyzetben lévő kiadók még kiszolgáltatottabbá válnak. Elmaradnak a termékfejlesztések, illetve költségcsökkentési okokból kénytelenek lesznek leépíteni az újságírói, szerkesztői és kiadói létszámot. Felgyorsul a kiadók gazdasági ellehetetlenülése, ami politikai függőségbe kényszeríti őket. Elbúcsúzhatunk az objektív, átfogó, politikamentes információszolgáltatástól. Ha ez a cél vezette a döntéshozókat, akkor rossz szolgálatot tettek az olvasóknak, az országnak, és keresztezték utunkat az európai integrációk felé. Az illetékes politikusok vagy nem akarták, vagy nem voltak képesek érzékelni ennek a problémának a súlyát. - er
