Petőfi Népe, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-22 / 94. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1998. április 22., szerda Krtmlnáltotó. A szoftver- gyártók szövetsége, a BSA vetélkedőt rendez pénteken a Sulinet programba bekap­csolódó iskolák tanulói ré­szére, Krimináltotó címmel. A vetélkedő a Kriminalexpo alkalmából a szoftverbűnö­zéssel kapcsolatos kérdése­ket járja körül. A győztesek értékes szoftvercsomagokat nyernek. Hévízi romakonferen- cia. A munkanélkülivé vá­lás és a tartós munkanélküli lét kockázata a cigány la­kosság esetében többszö­röse a nem cigányokénak. Ebből indult ki Hévízen a III. Nemzetközi Roma Fog­lalkoztatási Konferencia. Auchan csütörtöktől. Elkészült, és csütörtökön nyitja meg kapuit a nagy- közönség előtt az Auchan hipermarket Budaörsön. A 3 milliárd forintos francia beruházással megvalósult új áruház 22 500 négyzetmé­teren épült fel, mellette 2300 autó számára van hely. A beruházás részeként az M7-es út mellett for­galmi csomópontot is ki­alakítottak. Kohl az euróról. Az Eu­rópai Unió május eleji csúcsértekezletén Németor­szág támogatni fogja, hogy a tervezett 11 tagállam rész­vételével kezdődjék meg a közös pénz bevezetése - közölte Helmut Kohl kan­cellár kedden a parlament­ben. A törvényhozás euró- paügyi és pénzügyi bizott­ságának nyilvános meghall­gatásán a kancellár azt hangsúlyozta, hogy az euró bevezetése a legjelentősebb lépés a német egyesülés óta. Nemcsak a lakosság, hanem a vállalkozók kedvét is keresik Terjeszkedik a vidék bankja A takarékszövetkezetek jelenlegi 5,5 százalékos piaci részese­désüket öt éven belül a duplájára szeretnék növelni - jelentette be tegnap dr. Kiss Endre, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke. Az OTSZ elnöke a továbbiak­ban elmondta: a takarékszövet­kezetek jelenleg félmillió fo­lyószámlát kezelnek. Szolgálta­tásaikat a rendszerváltozás után a vállalkozói szférára is kiter­jesztették, de alapjában véve megmaradtak a vidéki lakossá­got leginkább jellemző kis- és középvállalkozók bankjaként. Pénzügyi forrásaik harminc százalékát ugyanis kifejezetten kis- és középvállalkozások számára folyósítják. A takarékszövetkezetek há­lózata 1997 végéig tizenhatezer ügyfél 28 milliárd forintos hitelállományát kezelte, a kihe­lyezett hitel összege átlagosan 1,6 millió forint volt. A vállalkozói szektornak fo­lyósított, éven túli lejáratú hite­lek aránya 55 százalékkal emelkedett, ezen belül a kisvál­lalkozóké 31,5 százalékkal. A lakossági hitelek közül az áru- vásárlási kölcsönök 47,5 száza­lékkal nőttek. A vidéki pénzintézetek részt vettek a mezőgazdaságban ta­valy bevezetett, 50 milliárd fo­rintos tőkepótló hitel kihelye­zésében is, az összegnek mint­egy hét százalékát folyósítot­ták. A hitelt igénylők 30 száza­lékának kérelmét elégítették ki, átlagosan 4-4 millió forinttal. A múlt évben 12,5 százalék­kal növekedett a hosszabb lejá­ratú, lakáscélú betétek összege, és 25,7 százalékkal az értékpa­píroké. A rövidebb futamidejű betétállomány szinte kivétel nélkül emelkedett: a lakossági folyószámlákon 76,2, az egyéb betétek összege pedig 142,2 százalékkal. Az OTSZ az ügyfelek jobb, gyorsabb kiszolgálása érdeké­ben július 1-jétől egységes számítógépes rendszert vezet be a takarékszövetkezetek fió­kjaiban. Az on line rendszerre történő átalakítás elkezdődött, és várhatóan 2000 végéig feje­ződik be. U. G. Borsos ára van a borsónak Valamelyest fellélegezhetnek a gabonatermelők, a várva várt eső újjáélesztette a határt. Az őszi kalászosgabona terméskilá­tásait illetően azonban nincs sok okunk az optimizmusra - de­rül ki az agrártárca most közzétett határszemléjéből. Az őszi kalászosok fejlettségi szintje messze elmarad az ilyenkor szokásostól. A több hónapos szárazság hátráltatta a bokrosodást, a március végi fa­gyok pedig jelentős mértékben visszavetették a búzá fejlődé­sét. A túlnyomórészt rosszul előkészített, rögös talajba vetett növények ritkásak, állományuk fejletlen. A termelők már csu­pán abban reménykedhetnek, hogy a tavalyinál jobb minősé­get sikerül elérniük. Valamivel kedvezőbb képet mutat az őszi árpa, ám azok a táblák, amelyek nem kapták meg a számukra legszüksége­sebb tápanyagokat - gyengén fejlettek, gyomosak, hiányosak. A tavaszi vetésű növények kö­zül a korán kikelt árpa leveleit megbamította a fagy. A szaktárca illetékesei bíz­nak abban, hogy a környezet­kímélő vetésszerkezet támoga­tásának hatására az idén növe­kedni fog a borsó vetésterüle­te. Számításaikat keresztülhúz­hatja, hogy a termelők nehezen jutottak minőségi vetőmaghoz, ahol meg nem volt hiány, ott borsos áron lehetett megvásá­rolni. A vetőmag-forgalmazó cégek ugyanis gyér készleteiket drága importtal pótolták. Márciusban országszerte megkezdődött a gyökérzöldsé­gek és a hagymafélék szabad­földi vetése, a hidegre fordult időjárás miatt azonban félbe kellett szakítani a munkát. így a korai zöldségek tervezett vetés- területének csak alig a felén ül­tethették el a magokat. A várat­lanul jött hideg késleltette a ki­kelést, a szakemberek szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a csírázó magok megfáz­tak, de a kár mértékét pontosan csak a kikelés után tudják majd megállapítani a kertészek. Az erős lehűlések a fóliasát­ras termelőket is érintették: a kényszerűségből meghosszab­bított fűtési idő megnövelte a költségeket, s ez érezhető lesz a primőrök árában. Újvári Gizella Megnyílt a Constrama A kőbányai vásárvárosban kedden megnyílt a Constru- ma nemzetközi építőipari szakkiállítás és a Decorstone nemzetközi díszkőipari szak- kiállítás. A Construmán mint­egy 800 hazai és 80 külföldi cég mutatja be kínálatát több mint 31 000 négyzetméteren. A kiállítást kísérő rendezvé­nyeken az építőipar szakértői tájékoztatják az érdeklődőket a szakma helyzetéről, kilátá­sairól. A Decorstone kiállítá­son a díszítőkőipar kínálatát félszáz magyar és négy kül­földi cég vonultatja fel. A megnyitón az Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Gilyán György szólt arról, hogy az építési vállalkozók 42 százaléka a legutóbbi közvélemény-kuta­tás szerint jónak ítéli saját helyzetét, rövid és hosszú távú kilátásait egyaránt. A cégek 58 százaléka élénkülő keres­lettel számol, mindössze négy százalékuk feltételezi rövid távon a termékeik iránti igé­nyek csökkenését. Az építőipar az elmúlt évben 545 milliárd forint értéket ter­melt. Az előző évhez képest a növekedés 9,8 százalékos volt. Az ágazatban tovább növeke­dett a kis szervezetek részará­nya. Az építőiparban az elmúlt évben csaknem 20 százalék­kal növekedtek az árak. Az ágazat adózás előtti eredmé­nye 11,5 milliárd forint körül alakult 1996-ban, a múlt évi mérleg még nem készült el, ám minden jel arra utal, hogy folytatódott a növekedés. Az építőiparban foglalkoz­tatottak létszáma 218 000 kö­rül alakul. Mivel nem elhanya­golható ezen a területen a fe­kete-foglalkoztatás sem, vél­hetően ennél 30-35 ezerrel többen dolgoznak az ágazat­ban. Az e szakmákban tevé­kenykedők bruttó átlagkere­sete tavaly 38 407 ezer forint volt, 22 százalékkal alacso­nyabb, mint az ipar átlagában. Az építőipar az Európai Unió bruttó hazai termelésé­nek mintegy 10 százalékát te­szi ki - hangzott el a vásá­ron a nyitás napján, több épí­tőipari cég közös sajtótájékoz­tatóján. Az ágazat az unió or­szágaiban 9 millió munkavál­lalót foglalkoztat. Az építő­iparra általában a helyi működ­tetés jellemző, emellett egyre inkább terjed a tagországok közötti munkaerő-áramlás is. A szektor fejlettsége a szak­emberek szerint az unión belül meglehetősen eltérő. Úgy vélik, hogy Magyaror­szágon hatalmas beruházá­sokra van szükség az infra­struktúra szinte minden ága­zatában: az energiatermelés, az úthálózat-építés és -korsze­rűsítés, csatornázás, vízgaz­dálkodás, közművek, lakásépí­tés és -felújítás területén, il­letve az ipari létesítmények egész sorának megteremtésé­ben. Ehhez azonban az kell, hogy az infláció csökkenjen, s növekedjen a felhalmozási ráta, élénküljön a gazdaság. A sajtótájékoztatón részt­vevő cégek vezetői úgy nyilat­koztak, hogy hazánkban kíná­lati piac alakult ki az építőipar­ban, és erőteljesen növekszik a verseny a hazai és külföldi tulajdonú vállalkozások kö­zött. Ez az árakat is leszorítja, rontja a cégek jövedelmezősé­gét, csökkenti a felhalmozási lehetőségeket. Dinamikus fejlődés, világszínvonalú technológia, folyamatosan bővülő választék Az üvegpaloták teremtője: ALBA GLAS Kft. Az ALBA GLAS Kft. 1994-ben kezdte meg működését. A négy év alatt vezető szigetelő üveggyártó céggé nőtte ki magát hazánkban. A növekedéshez nagyban hozzájárult a Metall Glas Rt. üvegkereskedő-ház, va­lamint az ügyvezető igazgató huszonöt éves üvegipari tapasztalata. Az ALBA GLAS Kft. évek óta résztvevője a legnagyobb ha­zai építőipari kiállításnak, a CONSTRUMÁ-nak. A cég történetének viszony­lag rövid ideje alatt megte­remtette a korszerű gépi szigetelő üveggyártást. Az ALBA GLAS Kft. termékei jelenleg megtekinthetők a legnagyobb hazai építőipari kiállításon, a CONST- RUMÁ-n, az „F” pavilon­ban. A kiállítás 1998. április 21-25. között kerül meg­rendezésre. Az öt nap alatt bárki megismerheti a kor­szerű és kiváló minőséget képviselő ALBA GLAS- termékeket. Kállai Ernő, az ALBA GLAS Kft. ügyvezető igaz­gatója huszonöt éves, üvegiparban szerzett ta­pasztalatát a cég minden­napi életében az ablakgyár­tók és fiatal mérnökök felé egyaránt szívesen átadja a műszaki információkon ke­resztül. Őt kérdeztük a szé­kesfehérvári székhelyű vál­lalkozásról, az eddig elvég­zett jelentősebb munkákról.- A mai korszerű üveg­szerkezeteket, amelyek az elmúlt néhány évben jelen­tek meg hazánkban, már évek óta gyártjuk cégünk­nél - mondja Kállai Ernő ügyvezető. Komoly üvegpa­loták, bevásárlóközpontok, egyetemi épületek üvege­zése fémjelzi munkánkat. Példaként említhetem - a teljesség igénye nélkül - a Csepel Plaza, az Europa Hotel vagy az ELTE új épü­letét. Jelenleg a tavalyi be­ruházásaink továbbvitelén dolgozunk. Augusztusban elkészül egy 1200 m2-es új vágó­üzem, ahol a legkorszerűbb Jumbo vágógépsoron 20 m2-es üvegtáblákbóltörténik majd az üveg vágása. Ez ad alapot a feldolgozás bő­vítésére, amelynek követ­kező lépcsője - az üveg­megmunkálás másik terü­lete, a csiszolás, fazettázás és gravírozás megterem­tése - már május közepére a gépek telepítésével meg­indul. Ez egy százmillió fo­rint értékű beruházás, amely augusztusra fejező­dik be - mondta Kállai Ernő. A székesfehérvári ALBA GLAS Kft. a Metall Glas csoport tagja. A négy éve működő cég mára Magyar- ország egyik meghatározó szigetelő üvegszerkezete­ket gyártó üzemévé fejlő­dött. Tavaly költöztek a Börgöndi út 53-55. szám alá. A háromezer négyzet- méteres csarnok hosszú távon lehetőséget ad a fej­lődésre, alkalmas az új technológiák bevezetésére, új üvegszerkezetek gyártá­sára. Az importanyagokból dolgozó kft. a korszerű üvegszerkezetekből képes ugyanolyan minőséget elő­állítani, mint Európa bár­mely hasonló üzeme. így a kivitelezőknek már nem kell Nyugatról beszerezniük az építkezésekhez szükséges üvegszerkezeteket. Évek óta résztvevői a legnagyobb hazai építőipari kiállításnak, a CONST- RUMÁ-nak, melyen, mint korábban említettük, az idén is részt vesznek. Az ALBA GLAS Kft. megbízható gyártói háttér­rel rendelkezik. A megren­delőknek akár kéthetes gyártási határidővel tudnak szállítani minősített, ra­gasztott biztonsági üveget A, B, C kategóriákban, va­lamint edzett üveget. Kor­szerű termékeik között megtalálható az az üveg­szerkezet, amelynél egy üveg biztosítja a reflexiós és fokozott hővédelmet. A cég vezetésének terve­iben szerepel a gyártóka­pacitás folyamatos bőví­tése, hogy megfelelhesse­nek a mindennapos kihívá­soknak és a partnereiket a legnagyobb szezon köze­pén is százszázalékos biz­tonsággal tudják kiszol­gálni. Fontosak a fejlesztések azért is, mert a magyar ab­lakgyártók kiszolgálásán túl nyitni szeretnének Kelet- és Dél-Európa felé. Az ALBA GLAS oktatóbázisként is működik, külföldi dolgozók náluk tanulják a szakmai fogásokat, az új szerkeze­tek gyártásának technoló­giáját. Az Alba Glas nemcsak a nagy megrendelőket fo­gadja szívesen, hanem a lakossági igényeket is ugyanolyan gyorsan és mi­nőségben teljesíti. A Bör­göndi úti telepük mindenki előtt nyitva áll. A cég a szigetelőüveg­szerkezetek minden fajtáját gyártja. így beszerezhetők tőlük a hőszigetelő üveg­szerkezetek, a fokozottan hő- és hangszigetelő üve­gek, a személyi és vagyon­védelmet szolgáló bizton­sági üvegszerkezetek, a tűzvédelmet szolgáló üve­gek és a napvédelmet el­látó üvegszerkezetek is. A kínálat a jövőben az úgynevezett strukturális üvegszerkezetekkel bővül, amelyeket az „üvegpalotá­kon” csodálhatunk meg. ALBA GLAS Szívesen várják az érdekló'dó'ket a CONSTRUMÁ-n április 21-25-ig és az ALBA GLAS Kft. 8000 Székesfehérvár, Börgöndi út 53-55. alatti telephelyén személyesen, vagy telefonon, a 22/327-085 és a 30/270-599 telefonszámokon. Fax: 22/313-256.

Next

/
Oldalképek
Tartalom