Petőfi Népe, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-18 / 91. szám
JÓ TANÁCS ■ 3 Az évezredvég legnagyobb járványa: A szívinfarktus A Föld minden országa, gazdagok és szegények egyaránt világméretű elhízásjárvány előtt állnak, és ennek komoly egészségügyi következményei lesznek, állítja egy svéd kutató. A göteborgi egyetem profesz- szora, Björntorp szerint minden ötödik középkorú európai eléggé túlsúlyos ahhoz, hogy állapotát orvosi szempontból betegségként lehessen diagnosztizálni, tehát kezelésre szoruljon. Ez a gyakoriság azt jelenti, hogy például Nagy-Britanniában, Franciaországban vagy Németországban országonként 5-10 millió olyan elhízott ember él, akiknek terápiára volna szüksége. Az ilyen méretű probléma megoldása meghaladja a legjobban működő egészségügyi rendszer lehetőségeit is. hadat lehetne üzenni. A veszélyes súlyfelesleg kiszámítására Björntorp a testtömegindex (BMI) módszerét ajánlja. A BMI a testsúly (kg) és Súlyos, szegycsont mögötti, nitroglycerine nem szűnő, 15 percnél tovább tartó fájdalom jellemzi az infarktust, bár az idősebbeknél a fájdalom nem mindig jelentkezik. Légszomj, gyengeség, ritmuszavar hívja fel a figyelmet ilyenkor a bajra. Nagy segítséget jelent a jelzés, ha a fájdalom típusosán kisugárzik a nyakba, az állkapocs alsó részébe, vagy a bal karba. A beteg gyakran sápadt, verejtékezhet, csökkenhet a vérnyomása. A hetvenes évek közepétől a hazai halálozás feléért a szív- és érbetegségek a felelősek. Minden ötödik magyar állampolgár koszorúér eredetű szívbetegségben hal meg. Ez a halálozási arány több, mint amennyit az összes rosszindulatú betegség, mindenféle rák, fehérvérűség okoz. Minden tizedik honfitársunk életét a szívinfarktus oltja ki. A kezelés megkezdéséig eltelt idő döntően befolyásolja a beteg sorsát, ezért minél hamarabb speciálisan felszerelt intenzív osztályra kell kerülnie. Évente mintegy 26 ezer új infarktusos beteg kerül orvoshoz. Közülük minden második egy éven belül meghal. A halálesetek csaknem kétharmada még a kórházba érkezés előtt következik be. A középkorú férfiak halálozásában a világelsőség kétes dicsősége a magyaroké. Sok tekintetben a nemzetközi adatok hasonlóak a hazaiakéhoz: az elmúlt 30 évben sehol sem változott számottevő mértékben a kórházba érés előtti halálozás. A speciális kórházi egységek - koronária- őrzők - kialakítása után a kórházi halálozás viszont 25-30 százalékról 18-ra csökkent. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az időtényező fontosságát. Magyarországon egy év során nyolcezerre becsülhető azok száma, akik a kórházba érkezés előtt vesztik el életüket. Az ok rendszerint keringésmegállás. A közvetlen halálokok egy jelentős része megfelelő körülmények között viszonylag könnyen elhárítható. Ehhez viszont az szükséges, hogy a beteg rendelkezésére álljon telefon, hogy nyomban tudja hívni az orvosát vagy a mentő- szolgálatot. Az orvos és a mentő- szolgálat rendelkezzék a szívműködés zavarát elektromos úton helyreállító műszerrel, a beteghez érkezők készségszinten ismerjék az újraélesztés gyakorlatát. A beteg a lehető leggyorsabban kerüljön be a legközelebbi intenzív koronáriaosztályra, ahol a nővérek akár az orvos jelenléte nélkül is helyre tudják állítani a szív normális működését. A terápia fontos része a fájdalomcsillapítás. Légszomj esetén gyakran oxigént kap a beteg, a szorongás oldására a fájdalom- csillapításra adott gyógyszer és nem utolsósorban a kezelő személyzet nyugodt magatartása az esetek többségében elégséges. Ritkán szorul a beteg külön terápiára. A nyolcvanas évek elején megállapították, hogy az infarktus első 6 órájában 90 százalékban, 6-24 óra között 67 százalékban, később 50 százalék körüli arányban az infarktus területéhez vezető ér teljes mértékben elzáródott. Az újabb terápiás lehetőségek már az elzáródás megnyitását és nyitva tartását is biztosítják. A „másodlagos prevencióban” a dohányzás elhagyásának van a legnagyobb jelentősége. A nem dohányzók halálozása a felére csökken - azokkal ellentétben, akik nem tudnak leszokni káros szenvedélyükről. Kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre az étrend hatásosságáról. Mégis az elhízottaknak a fogyást tanácsoljuk. Ebben a napi félórás köny- nyed séta is segít. Sok gyümölcs és zöldség fogyasztására biztatunk mindenkit. A növényi olaj használatát, halételeket sokan előnyösnek mondják. Dr. Kerkovits Gyula Kell a stressz? Sokat hallunk a stressz káros hatásairól, következményeiről. Egy fiatal pszichológus mégis azzal lepte meg a világot, hogy könyvében olyan módszereket ajánlott olvasóinak, amivel életüket kellemetlenebbé, feszültebbé, egyszóval stresszesebbé tehetik. Tulajdonképpen 31 napra való „jó tanácsokat” gyűjtött össze. Abból indult ki, hogy az emberek a lelkűk sötét zugaiban szeretik a feszültséget. Ezt azzal magyarázza, hogy mindent tudnak arról, hogyan kerüljék el a stresszt, mégsem úgy cselekszenek. „Szerintem a stressz az emberek fontosságtudatát növeli, vagy ellenkezőleg, más emberek szimpátiájára, sajnálatára pályázik, aki eljátssza a mártírt.” Felteszi a kérdést: miért siessünk a stressz oldásával? Nyomás alatt ugyanis sokkal jobbat teljesítünk. Az egyik napon például arra int, hogy legyünk hajthatatlanok, ne adjuk be a derekunkat, vagy ne kössünk kompromisszumot, mert az a gyengeség jele. A szerző kedvence az a nap, amelyen arra biztat: győzd meg magad, hogy a csokoládé nagyon fontos, mert megvan benne a zsír, a cukor és a koffein - mind egy csomagban ami árt a szervezetnek. Mi másra vágyhat még az ember? Jó tanácsként fogalmazza meg: hibáztass másokat! Veszítsd el a humorérzékedet, maximálisan terheld meg a bankszámlád! Nehogy rendet teremts magad körül, mert akkor nehezebben tudsz izgalmat találni az életben. A 28. napra azt ajánlja: végy nyugodtan mindent személyes sértésnek, úgyis annak szánták. A könyv felkeltette az olvasók figyelmét. Sokaknak tetszett humoros hangvétele. A szerző most egy hatkötetes sorozaton dolgozik, többek között arról, hogy miként tehetjük tönkre kapcsolatainkat 31 nap alatt. Azt ígéri: ha a sorozat elkészült, ajándékcsomagot készíthetünk belőle, átköthetjük egy fekete szalaggal, és odaadhatjuk barátainknak. Hadd legyen hat hónapjuk egy pocsék élethez. A helyzet még aggasztóbb az Egyesült Államokban, különösen a fekete vagy latin lakosság körében. Kelet-Európábán a középkorú nők közel fele túlsúlyos. Az elhízás Dél-Amerika és Ázsia fejlődő országaiban is egyre nagyobb gondot jelent. Egyes polinéziai népcsoportoknál az elhízottak aránya megközelíti a 80 százalékot. Kínában az elhízásos betegek aránya ugyan még alacsony, de számítások szerint itt is növekedés várható. Egy ekkora népességnél az 1 százalékos növekedés plusz 10 millió túlsúlyos embert jelent. Az elhízás legnagyobb veszélye a túlsúlyhoz kötődő betegségek - cukorbetegség, rák, magas vérnyomás, szívbetegségek - megnövekedett rizikója. Ezek a betegségek pedig igen súlyos következményekkel járhatnak. Mérsékelt becslések szerint az elhízás az összes egészségügyi kiadások 3-8 százalékát viszi el olyan országokban, mint Finnország, Hollandia, Franciaország, az CJSA, Ausztrália vagy Svédország. Ez legalább annyi, ha nem több pénz, mint amennyit az ösz- szes rákfajta kezelésére költenek. A probléma olyan nagy, hogy az egyes országok megelőzési programjaiban az elhízás elleni harcnak kellene az első helyen állnia. A svéd professzor szerint a programok részeként akár még a kényelmes mozgólépcsők ellen is a testmagasság négyzetének (m2) hányadosa. Ha az érték 20-25 kg/m2, akkor a testsúly normális, 25-30-as értéknél túlsúly alakult ki, és 30 kg/m2 felett már kóros elhízásról beszélünk, és ez a hozzá kapcsolódó betegségek nagyobb rizikóját is jelenti. A svéd professzor szerint elhízott például egy 180 centis férfi, aki 100 kilónál nehezebb, vagy egy 160 centis nő, aki 75 kilónál többet nyom. Az értékeket táblázatosán is bemutatjuk. Az elhízás egész egyszerűen abból ered, hogy táplálkozásunkkal több energiát veszünk magunkhoz, mint amennyit felhasználunk munkánk és szabadidőnk alatt. Ez az energiakülönbség akár igen kicsi is lehet. Például egy átlagos elhízott személy lassan, akár egy évtized alatt is felszedheti felesleges 20 kilóját. Ehhez elegendő, ha minden nap csupán 20-40 kalóriával fogyaszt többet a kelleténél. Ekkora kalóriaértéke egy fél szendvicsnek van. Érdemes megjegyezni, hogy ugyanezt a mennyiséget egy félórás séta alatt lehet elhasználni. A kezelés ennek megfelelően diéta és testmozgás kombinációja, mert a páciens így éget el több kalóriát, mint amennyit elfogyaszt. Az energiaszegényebb étrendet egyénenként kell kialakítani. Napi 500-600 kilokalória hiányát még általában jóltolerálja a szervezet. Ä hosszabb, könnyebb testmozgás pedig ugyanolyan hatásos lehet, mint az intenzív edzés, mivel a legtöbb elhízott ember nincs is ehhez hozzászokva. Az étkezésnél pedig különösen kell figyelni a zsírbevitel csökkentésére, mert a zsír valóságos energiabomba. A cél nem feltétlenül az ideális testsúly elérése, hanem a súlyhoz kapcsolódó - mondjuk - diabétesz vagy hipertónia enyhítése. A normális testsúly megtartása nem életbe vágóan fontos, és hosszú távon gyakran irreális cél, nyilatkozta a svéd professzor. Véleménye szerint a siker eléréséhez az önnevelő módszerek a legalkalmasabbak: tudatosan kell táplálkoznunk, akár vezethetünk étrendi naplót is. A különféle programok segítségével megtanulhatunk egészségesen, lassan enni, és elkerülni a túlevéssel járó helyzeteket. CITROSEPT 1 & > Unt.-v tv>J* í "ill::' I UiRosi-r! ‘ Forgalmazza: ' Kapható a gyógyszertárakban és a gyógynövény szaküzletekben Naturprodukt információs szolgálat: (06-20) 287 096 Forgalmazza 1© Gyerekeknek és serdülőknek értelmi fejlődésük segítésére Diákoknak vizsgaidőben % Felnőtteknek, időseknek a memória javítására Mindenkinek a szellemi koncentráció erősítésére Kapható a gyógyszertárakban és gyógynövény szaküzletekben lilElilOlifé 2046 Törökbálint, (Depó) Pf 8. Tel.: 06 (23) 336-131 06 (23) 336-333 Naturprodukt információs szolgálat: (06-20) 287 096 memória Javító lógyzselatln kapszula Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény. A kockázat és mellékhatások tekintetében kérjük olvassa pl a tájékoztatót vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét,
