Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

1998. március i6., hétfő Ünnepi Megyegyűlés Kiskunfélegyházán 7. oldal Emlékezés 1848. március 15-re Pályázatokról döntött a közgyűlés Ünnepi köszöntőt mondott dr. Balogh László elnök. Az elmúlt hét végén Kiskun­félegyházán rendezték 1848. március 15-ére emlékezve a Bács-Kiskun Megyei Közgyű­lés ünnepi ülését. Abban a vá­rosban amely egyszerre kötő­dik szoros szálakkal Petőfi Sándorhoz, az 1848-as forra­dalom és szabadságharc köl­tőjéhez és Kossuth Lajoshoz, az államférfihoz. A százötvenedik évforduló al­kalmából tartott ünnepi ülésen Ficsór József, a házigazda vá­ros polgármestere, egyben a megyei közgyűlés tanácsnoka köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepi műsor keretében a közgyűlés tagjai és a meghívott vendégek a kiskunfélegyházi zenebarátok egyesülete kórusá­nak és az ifjúsági vegyeskar­nak, valamint a koncert-fúvós­zenekarnak előadását hallgat­hatták meg, majd a helyi közép­iskolák diákjai szavaltak Petőfi költeményeiből. Ünnepi beszédében dr. Ba­logh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke mél­tatta 1848, a forradalom és sza­badságharc jelentőségét, máig ható tanulságait, s azt a szere­pet, amely Kiskunfélegyházát a forradalom jeles személyisége­ivel összekapcsolja.- Ez a hely kötelezettséget ró ránk, emlékezőkre. Számba kell vennünk, mit jelent nekünk ma, másfél évszázad múltán az a nap amely - az utókor higgadt ítéletében is - a magyar nemzet sorsában történelmi fordulathoz vezetett - mondta a megyei közgyűlés elnöke. Ez a nap, 1848. március 15- e, a reformkor betetőződése, koronája volt. A reformkor nagyjai alig néhány évtized alatt könyvtárat, tudományos akadémiát alapítottak, megírták a nemzeti drámát és megnyitot­ták a nemzet színházát. Azt a színházat, ahol 1848. március 15-én együtt énekelte színész és közönség a Himnuszt és a Szózatot. Ez a nap a szabadság napja. „A mi forradalmunk Pesten, március 15-én, nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep, a szabadság ünnepe.” - Ezeket a sorokat teljes joggal írta Arany János röviddel az események után. A nemzeti függetlenség és a népuralom eszméje együtt elég volt arra, hogy összeforrassza a nemzetet. A magyar nép lélek­ben már kész volt a forrada­lomra. Kossuth és az általa ve­zetett ellenzéki politikusok Po­zsonyban, Petőfi és a fiatal szel­lemi vezérek Budán és Pesten egyszerre értették meg, hogy a nemzetközi események elértek határainkhoz. A forradalom szele végigsöpört Itálián, meg­érintette Berlint, Prágát, Bécset. Néhány hét múlva pedig már mi, magyarok csináltunk törté­nelmet Európában. S valahány­szor azóta fordult a történelem kereke, mindig visszatértünk 1848 szelleméhez, személyisé­geihez, példájához. Ez a nap jelkép. Magyaror­szág megszületésének jelképe. A magyar nép március 15-höz mindig úgy viszonyult, mint a történelmi múlt legfontosabb dátumához, mint a nemzeti örökség felbecsülhetetlen érté­kéhez. Ez a nap Petőfi napja. így nevezte el március idusát Vajda János. Igaza volt. Petőfi Sándor cselekvő részvétele nélkül a nap nem ilyen lett volna. Há­rom verse is címében viseli 1848-at. „Vártam ezt a pillanatot; nemcsak reméltem, de bizton hittem, hogy el fog jőni. Tanú- bizonyságaim erre a költemé­nyek. amelyeket több mint egy év óta írtam.” - Ezeket a gon­dolatokat rögzítette naplójába március 17-én. Ez a nap az ifjúságé. A már­ciusi ifjak átlagéletkora 24 év volt. Csak a fiatalok értik meg igazán a most vagy soha sür­gető kényszerét. A fiatalok ér­zik a tettek korlátlan lehetősé­geit. Az ifjúság, a diákság tör­ténelmi tette volt március 15-e Pesten és Budán. A Pozsony­ban zajló rendi országgyűlés törvényeit segítette megvalósí­tani lendületük, bátorságuk. 1848 emléke mélyen belevé­sődött a magyar nép tudatába - hangsúlyozta dr. Balogh László. - Minden nemzedék más és más értékét, jelentőségét emeli ki. De abban mind közös, hogy a forra­dalom és szabadságharc kor­szaka mint a nemzeti összetarto­zás élménye él tovább. Ez az örökségünk. A népből ekkor lett nemzet. Ekkor lett egységes az ország, politikai, kulturális és szellemi téren. 1848. március 15-ének sajá­tossága, hogy ezen a napon el­lentétet, társadalmi rangot, poli­tikai' meggyőződést, szikrázó nézeteltérés háttérbe szorított a mindent elsöprő hazaszeretet és önfeláldozás. Az első, nemzeté­nek felelős kormányban ott volt a múlt, a jelen és a jövő. Az utó­kor számára e kormány és mi­niszterei mindenkihez szóló üzenete: Létezik egy mindennél fontosabb ügy, a magyar népé, a hazáé, amely alázatot követel jk legnagyobb államférfitól is. Az átlagembernek békés tör­ténelmi korokban ritkán, vagy soha nincs módja rendkívüli tet­tekre. Szeretjük a békés, nyu­godt történelmi korokat, szere­tünk békében élni. Mégis vala­mennyiünknek szükségünk van a példákra, mert a hazát, a me­gyét, a várost nem lehet önbecsü­lés nélkül építeni. Az önbecsülés nem alapulhat másra, mint biz­tos és követendő példákra. Ez a példa most a százötven évvel ez­előtti 1848-as forradalom és szabadságharc történelmi és személyes példája. A megyei közgyűlés megtár­gyalta és elfogadta a Népjóléti Minisztérium pályázati felhívá­sára beadandó pályázatokról szóló javaslatot. A Népjóléti Közlöny idei 3. számában jelentek meg azok a pályázati felhívások, melyek a költségvetési törvény értelmé­ben az egyes programoknál megjelölt összegű pénzkeret elosztására irányulnak. A pá­lyázati felhívásra a Bács-Kis­kun Megyei Önkormányzat in­tézményrendszeréből a gyer­mekvédelmi és egészségügyi ellátórendszer intézményei ad­hattak be pályázatot. Az elő­terjesztő, dr. Ferenczi István főjegyző indítványozta, hogy a pályázók közé vegyék fel a Dunavecsei Óvoda, Általános Iskola és Diákotthont is. A közgyűlés elfogadta a határo­zattervezetet, eszerint az alábbi intézmények nyújthat­nak be pályázatot fejlesztésre és tárgyi feltételeik biztosítá­sára: a kecskeméti Faragó Béla, illetve a Napsugár Spe­ciális és a hajósi Haynald Gyermekotthon, valamint a la- josmizsei Nefelejcs Idősko­rúak Szociális Otthona és a Dunavecsei Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon. Ugyancsak pályázatot nyújthat be a Népjóléti Mi­nisztériumhoz a megyei kór­ház hagyományos röntgen­parkjának korszerűsítésére, va­lamint a 15 évesnél idősebb altatógépeinek cseréjére. A közgyűlés egyetértett a kórház pályázatának beadásával. Petőfi Sándor Szülőföldemen című megzenésített költeményét a félegyházi zenebará­tok egyesületének kórusa, az ifjúsági vegyeskar és a városi koncert-fúvószenekar adta elő. Emlővizsgáló Félegyházára? Az egyebek napirendi pon­tok között Markolt Endre, a megyei közgyűlés tagja fel­olvasta a kiskunfélegyházi nagycsaládosok egyesületé­nek felhívását egy emlővizs­gáló készülék vásárlásának támogatására. A felszólaló elmondta: a félegyházi nők­nek - mivel helyben nincs megfelelően kiépítve a szű­rővizsgálati rendszer Kecskemétre kell utazniuk mammográfiai vizsgálatra. Hasonlóképpen több telepü­lés lányainak, asszonyainak is. így a kecskeméti készü­lék nagyon leterhelt. A kezdeményezés sikere esetén, az új készülék üzembe állításával, jóval több szűrővizsgálatra nyílna lehetőség. A megyei kórház igazga­tója elismerte a mammográ­fiai vizsgálatok jelentőségét az emlőrák korai felismeré­sében, ezért támogatta a kis­kunfélegyházi nagycsaládo­sok kezdeményezését. Az igazgató elmondta, hamaro­san a népjóléti tárca orszá­gos radiológiai fejlesztési programot indít. Ez sok in­tézményt hozzásegít majd a készülékekhez. Elismerések átadása A március 15-ei ünnep alkal­mából a megyei közgyűlés ülé­sén elismerések, jutalmak át­adására is sor került. Belügy­miniszteri dicséretben részesült dr. Annus Rózsa, a Bács-Kis­kun Megyei Önkormányzat ön- kormányzati és jogi osztályá­nak vezetője, aki dr. Balogh Lászlótól vette át az okleve­let. Szakmai munkája elismeré­seként Magyar Köztársasági Sportdíjban részesült Fekete László, a megyei önkormányzat testnevelési és sportosztályának vezetője, akinek a kitüntetést Greminger János, az OTSH el­nökhelyettese adta át. A megyei közgyűlés tagjai és a meghívottak a félegyházi Móra Ferenc Művelődési Köz­pont dísztermében tartott ülésen. gulyás Sándor felvételei Megalakulnak a választási bizottságok A Bács-Kiskun Megyei Köz­gyűlés - a választási eljárásról szóló törvény alapján -, az or­szággyűlési egyéni választóke­rületi, illetőleg területi válasz­tási bizottságba három-három tagot, illetőleg a szükséges számban póttagot választott - a megyei főjegyző indítványa alapján -, az alábbiak szerint. Egyéni választókerületi bizottságok 1. sz. OEVK Kecskemét Tagok: dr. Karácsonyi Ist­ván, dr. Reményi Júlia, Eidl Er­zsébet. Póttagok: Sándor Imréné, Józsa Katalin. 2. sz. OEVK Kecskemét Tagok: Baltás Dániel, dr. Buzinkay Zoltánná dr., Öveges László. Póttagok: Bárdos Ferenc, Óvári Frigyes. 3. sz. OEVK Tiszakécske Tagok: Nagy Lászlóné, Paf­féri Istvánné, Vincze János. 4. sz. OEVK Kunszentmiklós Tagok: Baranya Lajos, Jám­bor János, Sirkó Lajos. Póttagok: Csupor Sándor, Vörös János. 5. sz. OEVK Kiskunfélegy­háza Tagok: Bozóky László, dr. Konkolyné dr. Csikós Klára, Lukács Ferenc. Póttag: dr. Sulyok László. 6. sz. OEVK Kiskőrös Tagok: dr. Karafiáth Károly, dr. Pál György, Varga József. Póttagok: Haszilló József, Pálfi Istvánné. 7. sz. OEVK Kalocsa Tagok: Aladics Ferenc, Kun­sági Ferenc, dr. Vincze Tamás. Póttagok: dr. Bóta Zoltán, Cselik Magdolna. 8. sz. OEVK Kiskunhalas Tagok: dr. Czár Imre, Ko­vácsné dr. Nagy Gabriella, dr. Téglásné dr. Zoltán Erna. Póttagok: Farkas Péter, dr. Martinov Tibor. 9. sz. OEVK Baja Tagok: dr. Bemschütz Sán­dor, dr. Kiss István, dr. Tirpák József. Póttagok: Kerényiné dr. Fölki Mária, dr. Vattay Álmos. 10. sz. OEVK Bácsalmás Tagok: Kozák István, Pásztói Ferenc, dr. Sövény Mihály. Póttagok: dr. Ádám István, dr. Györfy Lajos. A Megyei Területi Választási Bizottság Tagok: dr. Herold József, dr. Jobbágy Lajos, Kiss János. Póttag: dr. Szelei Zoltán. * A választási bizottságok tag­jai és póttagjai március 16-án, hétfőn a megyeházán teszik le az esküt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom