Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-31 / 76. szám
1998. március 31., kedd 13. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Forintszilárdító intézkedések A hazai fogyasztói árszínvonal-emelkedés, vagyis az infláció mértéke az idén januárban nagyobb mértékű volt, mint várták, s mint ami az 1998-ra számított éves inflációs rátába beleillenék. Februárban viszont az árszínvonal növekedésének ü- teme erőteljesen csillapodott, s úgy tetszik, megvan a reális lehetősége annak, hogy az idén végül is leszoruljon évi 14 százalékra. A Magyar Nemzeti Bank, az ország monetáris hatósága láthatóan mindent elkövet, hogy a pénz tervezett szi- lárdulása bekövetkezzék. Az MNB fenntartja a forint havi 0,9 százalékos leértékelési ütemét, amit az indokol, hogy exporttermékeink költsége gyorsabban növekszik, mint a fogadó országok importárszínvonala. Más szóval azt a különbséget igyekszik ellensúlyozni, ami a főbb piacainkat alkotó országok és hazánk inflációs rátája között megmutatkozik. Az importárak bizonyos növelése némi - a számítások szerint havi 0,3 százalékos - belföldi fogyasztói áremelkedést is kivált. Egyidejűleg az MNB folytatja óvatos kamatcsökkentési politikáját is, ami a hazai költségtényezők mérséklődésével jár. Fékezi az inflációt, egyben ösztönzi a gazdaság élénkítését, a többlettermelést, a kínálat bővítését és fokozza a versenyt, ami szintén ármérséklő hatású. Ügyel a jegybank arra is, hogy megmaradjon a megtakarításokat előmozdító úgynevezett pozitív reálkamat, azaz a névleges kamat meghaladja az áremelkedési rátát. A jegybanki intézkedések sorozata azonban csak egyik frontszakasza az infláció elleni harcnak. A másikat mi magunk alkotjuk - úgy is, mint termelők, úgy is, mint fogyasztók. Termelőként akkor segíthetjük a forint stabilitását, ha tartózkodunk a termelékenység növekedését meghaladó bérkövetelésektől. Fogyasztóként pedig akkor, ha ésszerűen takarékoskodunk, s költekezésünk aránya nem haladja meg jövedelmünkét. Mert nem nehéz belátni: a megtakarítási ráta csökkenése a pénz gyorsabb forgásához vezet, s ennek pontosan ugyanaz a hatása, mint ha több pénz kerülne forgalomba. Ezt a többletet azonban mi magunk teremtjük - kiadásaink mértéken fölüli növelésével. Ami ugyan pillanatnyilag népszerű és kellemes feladat lehet, de egyértelműen sérti távlati érdekeinket. Bácskai Tamás Elsőként a hajósi szőlőültetvényekben alkalmazzák Jelzi, ha támad a betegség A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által meghirdetett elvek alapján - pályázatot írt ki a műszaki fejlesztési témakörben. A kamara Közhasznú Társasága és a Hajósi Borász Szövetkezet eredményes pályázatot nyújtott be szőlő- és gyümölcskultúrában környezetkímélő növényvédelmi előrejelző figyelőrendszer kiépítésére. A pályázat célja korszerű technika, technológia alkalmazása a szőlő- és gyümölcskultúrák növényvédelmében, mégpedig egy műszeres megfigyelésen alapuló előrejelző rendszer kiépítésével, amely a növényvédelmet környezetbarát módon tudja optimalizálni és egyúttal költségkímélővé tenni. Magyarország EU-hoz történő csatlakozásának egyik alapfeltétele - amelyet minden területen szem előtt kell tartani - a környezetvédelem maximális biztosításának követelménye. A mező- gazdaságban ez a permetezőszerek alkalmazásának minimalizálását követeli meg. Távlatilag a térségben a legjelentősebb ültetvények egész területének műszeres lefedettségét tűzték ki célul, aminek első lépcsőfoka a hajósi szőlőültetvényekbe kitelepített három műszer. Egy mindenki által hozzáférhető, üzenetrögzítős telefonról az adatok (szükség esetén naponta frissítve) a gazdálkodók által lekérdezhetők, így az adott körzetben széles gazdálkodói kör juthat információkhoz. A feladat megoldására a Luft GmbH német cég által kifejlesztett HP-100 típusú elektronikus növényvédő előrejelző, valamint légnedvességfigyelő készüléket alkalmazzák, amely egyedülálló a magyar piacon. Németországban összefüggő, több ezer hektáros területen alkalmazzák hálózatszerűén, nagy sikerrel. A készülék segítségével a környezetszennyező és költséges permetezéseket jelentősen lehet csökkenteni. A HP-100-as készülék különösen alkalmas az almavarasodás, almamoly, Er- winia, peronoszpóra, oidium, vörösüszög, szőlőmoly, Phytoph- tora stb. veszélyének időben történő előrejelzésére. A műszer segítségével az okszerű és időben végzett növény- védelemmel 10-30%-os költségmegtakarítás érhető el (nem számítva az optimális növényvédelem következtében várható, becsült, legalább 10%-os terméstöbbletet). Ebből következően a számított, várható megtakarítás 1 műszer által bevédett területen (max. 100 ha) biztosítja a gép 1, illetve 2 év alatti megtérülését. Ez fedezetet biztosíthat a további területek műszeres előrejelzővel történő ellátására. Az agrárkamara a kht. segítségével és a növényvédő állomás szakmai támogatásával rendelkezésére áll azoknak, akik a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével szeretnének csatlakozni a rendszer bővítéséhez. Hat hónap a cipőnek A meghibásodott lábbelikre hat hónapig terjed ki a szavatossági idő - hívja fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség közleményében. Amennyiben fél éven belül a lábbeli meghibásodik, a vásárló kérheti a kijavítást vagy a megfelelő árleszállítást, illetve, ha ez nem lehetséges, a termék kicserélését, továbbá a vételár kifizetését. Amennyiben a termék érték- csökkenés nélkül javítható, és ez nem sérti a vásárló érdekeit, vagy nem kér árleszállítást, a vásárló csak a javításra tarthat igényt. A hiba kijavítását legkésőbb annak bejelentésétől számított 8 napon belül kell elvégezni. Ha addig az időpontig nem készül el a javítás, a vásárló kívánsága szerint az áru vételárát csökkenteni kell, vagy vissza kell adni. Amennyiben a vásárló az árut kijavítja, vagy mással kijavíttatja, ennek költségeit részére meg kell téríteni. A CIB-bank új tulajdonosa A Banca Commerciale Italiana (BCI), a CIB-bank új többségi tulajdonosa nem akar változtatni a bank magyar jellegén és mostani vezetésén - hangsúlyozta újságírók előtt a napokban Budapesten Luigi Fausti, a BCI elnöke. Az olasz pénzintézet Luxemburgban bejegyzett leány- vállalata, a Comit Holding International SA révén vált a CIB Bank Rt. többségi tulajdonosává azáltal, hogy 95 százalékban megvásárolta a pénzintézetet. A Katona József Színházban tegnap két megye, Bács-Kiskun és Szolnok több száz könyvvizsgálója tette le az esküt és vette át a Könyvvizsgáló Kamara vezetőitől az igazolványát. ' FOTÓ: BANCZIK RÓBERT A kisszállási gazdák is készülnek az Unióba A európai uniós tagság feltételeitől sok magyar gazdálkodó tart. FOTÓ: POZSGAI ÁKOS A kisszállási polgármester bizakodik, hogy hamarosan újra megpezsdül a gazdasági élet a településen, és elindul abba az irányba, aminek hagyományai és adottságai vannak. Bór Józsefné minderről azon a szakmai konferencián beszélt, amelyet a múlt hét végén rendeztek Kisszálláson a Külügyminisztérium támogatásával, a kistermelők és a kisvállalkozók részére. A kiállítással és vásárral egybekötött kétnapos rendezvényre a helybélieken kívül sok kiállító érkezett a szomszédos megyékből is. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legvitatottabb kérdése a magyar mezőgazdaság. Ezért a megyei agrárkamara, a területfejlesztési tanács, valamint a Magyar Tudományos Akadémia előadói is elsősorban a mezőgazdaságot és a vidéket érintő feladatokról beszéltek. A szervezők, a helyi Kulturális Információs és Mentálhigénés Szolgáltató Egyesület és a település önkormányzata bíznak abban, hogy a helybéliek a jövőben több kedvet kapnak majd a vállalkozáshoz. A kisszállásiak azonbart még kételkedve fogadják az EU-hoz való csatlakozásunkat. A gazdák attól tartanak, hogy földjeiken azután nem termelhetnek majd azt és anynyit, amennyit szeretnének. A mezőgazdaság mellett szó esett a megyei területfejlesztési lehetőségekről, a falusi turizmusról és a lótenyésztésről is. P. Á. Az agrártámogatások rendszere nem felel meg az EU követelményeinek Nagy lehetőségek a vidéknek A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara, a megyei gazdakörök szövetsége és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara sikeres szakmai konferenciát szervezett az Aranyhomok Expo keretében pénteken. A kecskeméti kertészeti főiskolán megtartott rendezvény előadásainak témáit az Európai Unióba történő integráció jegyében határozták meg. Dr. Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium Integrációs Főosztályának vezetője A magyar agrárgazdaság uniós integrációja címmel adott tájékoztatást a felkészülésről. Többször is kihangsúlyozta, hogy a felkészülést nem csupán állami szinten kell megkezdeni, hanem minden egyes gazdának személyesen is. Az ezekben a napokban elkezdődő és az év végéig tartó csatlakozási tárgyalásokon az EU arról akar meggyőződni, hogy Magyarország - és a többi tagjelölt - képes lesz-e 2002-ben beintegrálódni az Unióba. Min méri ezt le? Azon, hogy az egységes belső piac működési szabályait milyen mértékben tettük magunkévá a saját jogrendünkben és a gyakorlatban. Az Európai Unió közös jogszabályai mintegy ötvenezer oldalt tesznek ki, abből 25 ezer oldal az agrárgazdasággal foglalkozik. Ezt a 25 ezer oldalt át kell vennünk a belépésig. Sok a tennivaló még a felkészülésben, bár az utóbbi nyolc évben meghozott törvények már vagy szó szerint vagy a szellemükben megfelelnek az uniós elvárásoknak. Ilyen például a bortörvény, amelyet a múlt év végén fogadott el a parlament. Viszont például az agrártámogatások rendszere, a pénzek odaítélése és kifizetése, a felhasználás ellenőrzése nem felel meg az EU-követelmé- nyeknek. Eyébként a hatóságok intézményei jól haladnak a felkészüléssel. Az emberi oldalt tekintve a vidéki lakosság körében sok a tennivaló. Fokozni kell a tájékoztatást, el kell érni, hogy az emberekben tudatosuljon, milyen előnyökkel és kihívásokkal jár az EU-tagság. És mindenekelőtt el kell hinniük, hogy tagja leszünk az Európai Uniónak. Milyenek a magyar agrár- gazdaság esélyei az Unióban? Az egységes belső piac azt jelenti, hogy mindennemű korlátozás nélkül jöhetnek be az országba a többi tagország mező- gazdasági terményei, élelmiszer-ipari termékei stb. Senki sem fogja védeni az itthoni gazdálkodókat a külföldiekkel szemben. Ugyanakkor természetesen a magyar termékek is korlátozás nélkül juthatnak el az Unió bármelyik országába. S ha abból indulunk ki, hogy az agrárszféra támogatása minimum kétszeresére nő az EU-ba történő belépésünkkel, akkor bizakodóak lehetünk az esélyeket illetően. Hiszen a magyar mezőgazdaság jelenleg is nettó exportőr, a kivitele háromszorosa az importjának. Ha nem lesznek vámok, más korlátozások, az exportunk még dinamikusabban nőhet. Dr. Vajda László az EU döntéshozatali mechanizmusáról is beszélt. A tagországok a lélekszámúk alapján kapják a szavazati pontokat, de azért a kis országok is befolyásolni tudják a határozatokat, mert közös érdekeik védelmében összefognak a szavazáskor. Ha megszületett a döntés, akkor az mindenkire nézve kötelező, akár tetszik, akár nem. Példaként említette az előadó a kergemarhakórt. A beteg állatok kiirtása Nagy-Bri- tanniának súlyos veszteségeket okozott, de hiába próbálkozott enyhítést elérni, alá kellett rendelnie a nemzeti érdeket a Unió érdekeinek. Az FM főosztályvezetője elmondta, hogy az EU-ba való fölvételünk óriási lehetőségeket hoz a falvaknak, a vidék népességének. Remek támogatási formák léteznek ugyanis az Unióban például a falusi turizmus fejlesztésére. Ezeket a lehetőségeket s minden mást is minél előbb meg kell ismernünk, hogy a belépésünk első napjától élni tudjunk velük. Szóba kerültek azok az engedmények is, amelyeket Ma- gyaroszág kérni fog az EU-ba való belépésekor bizonyos nemzeti érdekek védelmében. Derogációs listának nevezik ezen óhajok gyűjteményét. A főosztályvezető egyelőre csak annyit tudott elmondani: ezt a listát a lehető legszűkebbre kívánja a kormány kurtítani, a jövő évben elkezdődő új tárgyalási szakasz idejére. Ennek az az oka, hogy a belépéstől kezdődően élnünk érdemes a teljes jogú tagsággal járó minden előnnyel. Nem szabad, hogy ezek az engedmények akadályozzák az egységes piacba való azonnali beintegráló- dásunkat. Dr. Vajda László ismertette az Unióban működő kvótarendszert is, amellyel a túltermelést akadályozzák meg bizonyos termékekből. Nem közömbös, hogy a Magyar Köztársaság mekkora kvótákat kap majd például tejből, borból stb. A. T. S. Nőtt a Herbária nyeresége A Herbária Rt. tavaly 1,5 milliárd forintos forgalmat ért el, 300 millió forinttal nagyobbat, mint 1996-ban. Az évek óta tartó stagnálás után a társaság tavaly megháromszorozta üzleti eredményét, amely így 36 millió forintra növekedett - közölte Soproni Tamás, a Herbária Rt. elnöke a napokban tartott sajtótájékoztatóján. A gyógyhatású készítmények, gyógynövények forgalmazásával, gyógynövény-alapanyagú kozmetikumok gyártásával és értékesítésével foglalkozó cég megkezdte hiteleinek visszafizetését: a rövid és hosz- szú lejáratú hitelek együttes összege jelenleg 440 millió forintra rúg. Az elnök elmondta azt is, hogy a Herbária Rt. májusban a Csongrád megyei Székkutason működő üzemének felújítását tervezi. A beruházás költségei közel 70 millió forintot tesznek ki. A felújításnak köszönhetően körülbelül 40 új munkahely létesítésére nyílik lehetőség. Hétszázezer fácántojás A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. a Dusnokhoz közeli, lenesi fácántelepéről idén hétszázezer tojást kívánnak értékesíteni. Elsősorban a vadász- társaságokat látják el, amelyek a keltetés után növelhetik területükön az apróvadállományt - tájékoztatott Rádi József igazgatóhelyettes. A telepen már gyűjtik a tojásokat, amelyekből júliusig tudnak értékesíteni.
