Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-31 / 76. szám

4. oldal Hazai tükör - Világtükör 1998. március 31., kedd Határozottan ellenzi Orosz­ország az atomfegyverek elter­jedését. A múltban sem segí­tette, s most sem támogatja azokat az országokat, amelyek „a nukleáris fegyver birtoklá­sának határára jutottak” - jelen­tette ki hétfőn Moszkvában Jevgenyij Primakov. Az orosz külügyminiszter Kofi Annan- nal, az ENSZ főtitkárával foly­tatott megbeszéléseket. Megoldási javaslatot tett Fa- tos Nano albán miniszterelnök a koszovói válságra. Szerinte a Szerbiához tartozó, 90 száza­lékban albánok lakta tarto­mányt tagköztársasággá kell alakítani, azzal a megszorítás­sal, hogy Koszovónak nem lenne joga az elszakadásra. Felbomlott a csak Törökor­szág által elismert Észak-cip­rusi Török Köztársaság kormá­nya az Európai Unióval meg­kezdett csatlakozási tárgyalá­sok előtt. A török ciprióták An­karával együtt ragaszkodnak ahhoz, hogy a csatlakozás előtt rendezzék a ciprusi konfliktust. Kitüntette Hajós Ferencet, a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetét a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Középke­resztjével Göncz Árpád köztár­sasági elnök. A magyar államfő a két ország közötti kapcsola­tok kiépítésében végzett tevé­kenysége elismeréseként, a mi­niszterelnök előterjesztésére ré­szesítette a kitüntetésben a dip­lomatát, aki szolgálati idejének lejártával a közeljövőben távo­zik budapesti posztjáról. Városok a békéért díjjal tün­tette ki az UNESCO három földrész nyolc nagyvárosának polgármesterét, közöttük - az európai régió képviseletében - Pécs önkormányzatának veze­tőjét, Páva Zsoltot. Géprablás! kísérletet hiúsí­tottak meg a rendőrök Ankará­ban. A ciprusi török légitársa­ság Boeing 727-es utasszállító gépén egy huszonéves fiatal­ember a felszállást követően azzal fenyegette meg a pilótát, hogy felrobbantja a légijármű­vet, ha azt nem irányítja Bonnba. A kapitánynak sikerült meggyőznie a fiatalembert, hogy nincs elegendő üzem­anyag, így a gép visszatért az ankarai repülőtérre, ahol külön­legesen kiképzett rendőri alaku­latok elfogták a légikalózt. Letartóztatták Argentínában azt a férfit, aki a főnöke volt a Jan Philip Reemtsma német dohány gyárost 1996-ban el­rabló bandának. A 37 esztendős Thomas Drachot egy luxusho­telben vették őrizetbe. Hazaérkezett Norodom Rana­riddh, Kambodzsa júliusban el­űzött társminiszterelnöke. Tárgyalási rajt Brüsszelben Brüsszelben az Európai Unió 15 tagállamának, továbbá 11 kelet-közép-európai ország, valamint Ciprus külügyminisz­tereinek részvételével ünnepélyesen megnyílt az Európai Unió közelgő bővítésének tárgyalássorozata. Robin Cook brit külügymi­niszter az Európai Unió soros elnökségének nevében kijelen­tette: az unióban minden idők legnagyobb arányú bővítési folyamata kezdődött meg, amely lehetőséget teremt arra, hogy elkerüljék a kontinens újabb megosztását. Kovács László külügymi­niszter hangsúlyozta: a ma­gyar kormány mindent meg­tett, hogy felkészüljön a tár­gyalásokra, és készen áll a megbeszélésekre. A tárgyalá­sok első szakasza a közösségi jogszabályrendszer átvilágí­tása lesz, amelynek lényege, hogy az országértékelésekkel ellentétben nem egyoldalúan, hanem közösen felméijék: a magyarországi normák milyen mértékben felelnek meg az uniós szintnek, hol kell átme­neti könnyítést kémünk. A ta­valyi luxemburgi kormányfői találkozó döntései megfelel­nek a magyar nemzeti érde­keknek. Az Európai Unió országje­lentéseinek és egyéb megnyi­latkozásainak alapján hazánk­nak a konkrét csatlakozási tár­gyalások során elsősorban a határellenőrzést kell erősítenie és méltányosabban kell bánnia a menedékjogot keresőkkel. Az olasz Giorgio Bonacci lesz annak az európai bizott­sági csoportnak a vezetője, amely Magyarországgal foly­tatja majd a csatlakozási tár­gyalások első szakaszát - szi­várgott ki hétfőn a hír Brüsz- szelben. A hat főtárgyaló ki­nevezésére hivatalosan szer­dán kerül sor. Eddig már összesen 3,5 mil­liárd ECU-t, 3,8 milliárd dol­lárt bocsátottak négy nemzet­közi intézmény rendelkezé­sére az Európai Unió csatla­kozási folyamatának támoga­tására - jelentették be az érin­tett szervezetek hétfői közle­ményükben. Rolls-Royce-ot vett a BMW. Pontosabban egy egész gyárat. Persze, a német cég nem azért tette ezt, amiért az egyszeri ember tehenet vásárol, ha tejet akar inni: a brit autógyár versenyképessége került tőke híján veszélybe. Az ár 120 milliárd forint volt. fotó: feb/reuters Clinton fölfedezte Afrikát Ma érkezik Szenegálba, afrikai kőrútjának utolsó állomá­sára az amerikai elnök. Clinton, aki több mint tíz napja van úton, ezt megelőzően a többi között Dél-Afrikában és Bots­wanában járt, és segítséget ígért a földrész népeinek. Jó két évtized múltán tesz kör­utat ismét az Egyesült Államok első embere a fekete kontinen­sen. Az amerikai sajtó most ar­ról cikkezik, hogy Bili Clinton valósággal felfedezte Afrikát. A tévében mutatott képso­rokból ítélve egy-egy ország­ban valóságos megváltót láttak benne, aki gyógyírral szolgál­hatna a szegénységre. Annyi­ban nem is csalatkoztak, hogy Johannesburgban az elnök megígérte: kieszközli a lesza­kadt harmadik világbeli orszá­gok fokozott megsegítését. Ki­látásba helyezte, hogy az USA elengedi az érintett országok 1,6 milliárd dolláros adósságát, és ajelenlegi évi 700 milliós fej­lesztési támogatást felemeli. Clinton új gazdasági partnervi­szonyt szorgalmaz Áfrikával, egy erre vonatkozó törvényter­vezet máris a washingtoni kongresszus előtt fekszik. Newt Gingrich, az amerikai képviselőház elnöke élesen bí­rálta az elnököt, amiért Fokvá­rosban nem vette védelmébe az Egyesült Államok külpolitiká­ját: szó nélkül hagyta ugyanis Nelson Mandela dél-afrikai ál­lamfő beszédét, amelyben a Kuba és Líbia elleni amerikai embargó feloldására szólított föl. Nigériában ugyanakkor szóvá tette az emberi jogok megsértését. Az amerikai körutat mégis több dicséret, mint kritika éri. Elvégre a Szovjetunió felbom­lásával az Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhata­lom, viselnie kell az ezzel járó felelősséget, de élhet az adódó lehetőségekkel is. Washington hosszú távon a kereskedelmi kapcsolatok élénkítésében lát fantáziát, bár egyértelmű, hogy a mindinkább leszakadó orszá­gok főként a segélyektől vár­hatják a szegénység, a száraz­ság, az erőszak, az éhínség, a pusztító betegségek leküzdé­sének ellenszerét. FEB A titokzatos szálak Moszkvába vezetnek Kémbotrány Bonnban A történet tulajdonképpen két vonalon fut, mint a leg­jobb krimikben. De hogy a szálak találkoznak-e valami­kor, az egyelőre a jövő titka. Adva van egy 63 éves férfiú, Volker Foertsch, a német hír­szerzés főigazgatója, akit a hat­vanas években még maga Re­inhard Gehlen, Hitler egykori tábornoka vett föl a céghez. Karrierje napjainkig töretlen volt: 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után az általa veze­tett operatív megfigyeléseket végző osztály megszűnt, akkor új feladattal, katonabiztonsági felderítésekkel bízták meg. Ezzel párhuzamosan azon­ban egyre inkább terjedt a hír, hogy „vakond” dolgozik a szervezetben. Sőt: 1995-ben Jurij Drozdov, a volt KGB egyik vezetője is elismerte, hogy D-104 fedőnéven saját ügynökük működik a német hírszerzés legfelső köreiben. A Der Spiegel tegnap megje­lent számában arról ír, hogy ez a vakond nem lehet más, mint Foertsch, akit épp a napokban mozdítottak el hivatalából. A hírt - persze - senki nem kívánja sem megerősíteni, sem cáfolni. Az érintett csak annyit közölt: „Most még nem mond­hatok semmit, nem volna ér­telme.” Egyelőre mélyen hall­gatnak a vizsgálat folytatói is. A kancellári hivatal állammi­niszteri rangban lévő titkos- szolgálati felügyelője, a keresz­ténydemokrata Bernd Schmid­bauer csak annyit ígér: a nyo­mozás eredményei 4-6 héten belül kerülnek nyilvánosságra. (gyulay) Jelcin dicsérő szavai Az orosz elnök nem jelölteti újra magát Amit már régóta híresztel- nek, valósággá válni látszik: Borisz Jelcin bejelentette, hogy 2000-ben nem jelölteti magát az államfői posztra. Viktor Csernomirgyin döntése, hogy indul a következő elnök- választásokon „megfelel politi­kánk általános irányvonalának, az elmúlt években folytatott együttműködésünk szellemé­nek, annál is inkább, mert én kiesem a választásokból” - je­lentette ki Borisz Jelcin. Az államfő hétfői sajtónyi­latkozatában azt hangsúlyozta, a kormány menesztéséről egy hete hozott döntésénél figye­lembe vette, hogy „Viktor Csernomirgyin veszi át a vá­lasztási kampány irányítását”, hiszen e téren „erőskezű veze­tőre van szükségünk”. Az elnök kitért az elől, hogy „utódjának” nevezze a volt kormányfőt. Szergej Kirijenko ügyvezető orosz kormányfő, akit az orosz elnök pénteken miniszterel­nöknek jelölt, hétfőn megbeszé­léseket folytatott Szergej Sztye- pasinnal, a belügyminiszteri tárca várományosával. Kreml- béli források szerint biztos, hogy Sztyepasin lesz az utódja az egy hete menesztett Anatolij Kulikovnak a belügyminiszter posztján. Hírháttér A kijevi erőpróba A hivatalos végeredményre ugyan még várni kell, a vasárnap meg­rendezett ukrán parlamenti választások fő tendenciája azonban vi­lágos: a jelek szerint nagy fölénnyel (a voksok mintegy 26 százalé­kával) végzett az élen a kommunista párt, míg a második helyre szorult nacionalista RUH csak mintegy 11 százalékot gyűjtött. Harmadik a Zöld Párt, a maradékon jórészt más baloldali csopor­tok osztoztak. A kijevi törvényhozásban tehát erős baloldali domi- nanciájú koalíciós kabinet alakulhat, ám hogy ez miként hat ki hosszabb távon keleti szomszédunk bel- és gazdaságpolitikájára, azon még a szakértők is vitatkoznak. Annyi biztos, hogy a mostani voksolás egyfajta tiltakozás volt: széles körű elégedetlenség kifeje­ződése Ukrajna meglehetősen mostoha gazdasági helyzete miatt. Az 52 milliós népességű állam függetlenné válása, azaz 1991 óta próbálja elszánni magát a határozottabb reformok valóra váltá­sára. Helyben topog a privatizáció, nemigen sikerült felkelteni a külföldi beruházók érdeklődését sem. A kommunisták győzelmét elősegítette az önálló valuta, a hrivnya bukdácsolása, az orosz ki­sebbség kezelésének dilemmája, a Kijev-Moszkva viszony buktatói, a munkanélküliség megugrása és a krími válság állandósulása nyomán a szovjet korszak sok ember szemében ma már a nyugal­mat és biztonságot jelképezi. A vasárnapi erőpróba Leonyid Kucsma államfő számára is figyelmeztető jel lehet a majdan sorra következő elnökválasztás előtt. (szondy) Márciusi közvélemény-kutatás a pártok népszerűségéről Többen mennének szavazni Csökkenő sörfogyasztás A korábbinál kevesebbet és ritkábban fogyasztanak sört Magyarországon. Ennek oka elsősorban az ital árá­nak jelentős emelkedése és a jövedelmi viszonyok át­rendeződése. Ez derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézetnek a magyar sörfo­gyasztási szokásokat taglaló elemzéséből. 1989-ben a felnőtt lakos­ságnak még egyharmada so­rolta kedvelt italai közé a sört, tavaly már csak alig több, mint negyede. Az át­lagnál jelentősebben csök­kent a nők körében a fo­gyasztás. Korábban a 8 osz­tályt vagy kevesebbet vég­zettek harmada ivott szíve­sen árpalét, napjainkban egyötödének jut rá fedezet. A Szonda Ipsos legutóbbi vizsgálata szerint Kelet-Ma- gyarországon csökkent a két kormánypárt népszerűsége, bár az MSZP 22 százalékkal tartja első helyét. Megközelí­tette őt a Fidesz-MPP, amely 19 százalékot ért el. Az FKgP helyzete nem válto­zott jelentősen, 12 százalékon áll, az SZDSZ indexe azonban a keleti országrészben csak 3 százalékos. Az MDF 2 százalé­kos támogatottsága a korán in­dított választási offenzíva elle­nére sem javul, s a KDNP sem képes változtatni a 2 százalékos eredményén. Most, néhány héttel a meg­mérettetés előtt egyre fonto­sabb kérdés a várható részvételi arány, s ezzel együtt az egyes pártok szavazótáborának vár­ható aktivitása is. A keleti or­szágrész választópolgárainak 54 százaléka jelezte, hoav biz­tosan részt vesz a májusi vá­lasztáson, s további 20 százalék valószínűleg ugyancsak elmegy szavazni. A valamilyen pártot választó biztos szavazók véleménye alapján a most vasárnapi vá­lasztáson az MSZP nyerne 35 százalékkal a Fidesz-MPP előtt (30 százalék). A Független Kisgazdapárt helyzete lényegé­ben e körben is változatlan, 18 százalék. Az SZDSZ kelet-ma­gyarországi támogatottsága 4 százalékos, a KDNP 2 száza­lékkal és az MDF 3 százalékkal valószínűleg nem érné el a par­lamenti küszöböt. A keleti országrészben, mint ahogy országosan is, az MSZP győzelmét valószínűsítik a leg­többen: a megkérdezettek 39 százaléka. A Fidesz-MPP első helyére 14 százalék, a Függet­len Kisgazdapártéra 11 száza­lék számít. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1998. már­cius 5-12. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden fel­nőtt, állandó kelet-magyaror­szági lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 480 fő. A minta és az alapso­kaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak tekinthető. Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, ön melyik pártra szavazna? országos adatok: a keleti országrész adatai: nem szavazna, bizonytalan 37 _______ KDNP 1 S ZONBAl szósz 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom