Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-04 / 53. szám
8. oldal Tisztelt Szerkesztőség: 1998. március 4., szerda Válasz Egy Olvasói Levélre Szögesdróttal védett virágok A minap idős anyósomat vittem kórházba. Sajnos a kiskunfélegyházi városi kórház környékén nem túl sok hely van parkolásra. Ahol már nem a tábla, ott a háztulajdonos teszi lehetetlenné a megállást. A járda és az úttest közötti területet ugyanis szögesdróttal kerítette be. S ahogy ez már lenni szokott, szegény anyósom egyetlen kabátja jócskán el is szakadt emiatt. Úgy tudom, ha a házam előtt, a jeges járdán valaki elesik, engem büntetnek meg, mert nem szórtam le vagy takarítottam el a havat. Mi van akkor, ha valaki a szögesdrótba esik bele? Szabó Pálné, Kiskunfélegyháza A járda, mint telekhatáron kívül eső terület közterületnek számít. Még inkább igaz ez a járda és az úttest közé eső területre. Indokolt esetben a közterület is bekeríthető, de nem szögesdróttal. Ezen a véleményen van König István, a kiskunfélegyházi polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályának vezetője is, aki elmondta: a szögesdrót-kerítés balesetveszélyes, ezért a ház- tulajdonosnak azonnal el kell távolítania - a szerk. Nyílt levél a Kecskeméti Robbantóhoz Nagy betűvel írtam azt, hogy a Kecskeméti Robbantóhoz, mert remélem, hogy egyedi eset vagy, tehát tulajdonnévnek vehetjük. A tegezésért se haragudj, gondolom, koromnál fogva megtehetem. Közel fél évszázada élek ebben a szép városban, sok mindent láttam, átéltem. Most egy gyermekkori plakát lebeg előttem, az volt nagy betűkkel rányomtatva, hogy „Reszkess, te sötétben bujkáló, gyáva ellenforradalmár!”. Valahogy Veled tudom összehozni ezt á plakátot. Torz plakát volt, torz, sötétben bujkáló emberekkel, olyanokkal, mint Te vagy. Nem tudom a helyedbe beleélni magam. Lehet, hogy parancsra tetted, lehet, hogy beteges hajlamod nyert így kielégülést. Elítélendő mind a kettő. Gondolom, hogy Neked is vannak gyerekeid, idős szüleid. Mit szólnál hozzá, ha ő mellettük robbana fel egy ilyen szerkezet? Miért nem akarod, hogy a gyerekek nyugodtan, önfeledten játszhassanak a szabadban, miért nem akarod, hogy az idős emberek békésen sétálhassanak az utcán? Miért akarsz zavart, káoszt, amikor úgyis nehéz az élet? Ember vagy Te, vagy csak egy gondolkodásra képtelen élőlény? Csak monogramot írok a levél aljára, mert féltem a gyerekeimet az olyan emberektől, mint te vagy. M. L, Kecskemét Összefogás a bennünket ért bajban Február 16-án Szabadszállás, Jókai u. 5. szám alatti lakóházunk padlása kigyulladt. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak az embereknek: elsősorban a szomszédoknak, akik észlelték a tüzet, önzetlen segítségükért, valamint a helyi és önkéntes tűzoltók, a kecskeméti tűzoltóság munkáját, akik segítettek eloltani a tüzet. Janovics Péter, Szabadszállás A dyslexiás gyerekekért Február 18-án megalakult a „Meixner-műhely” Iskolaközi Munkaközösség. Célunk általánosságban tenni a dyslexia megelőzéséért, korrekciójáért. Szeretnénk minden helyi iskola számára biztosítani a lehetőséget, hogy a komplex képességfejlesztést és Meixner Ildikó dyslexia-prevenciós olvasástanítási módszerét megismerhessék. Szakmai továbbképzést szervezünk a Meixner-módszer elsajátítására, s szeretnénk létrehozni a dyslexiás gyermekek szüleinek városi egyesületét. Alternatív megoldást mutatunk a dyslexiás gyermekek ide- gennyelv-tanulásához, hogy ne csak az idegen nyelv alóli felmentés eszközével rendelkezzünk. Lisztes Jánosné igazgató, Pityi Mária, a munkaköz. vezetője Cikkünk Nyomán Érdeklődéssel és vegyes érzelmekkel figyelem a Kecskeméten folyó távfűtési vitát. Legutóbb Görbe Gyula úr „Nem a Termostar a Pistike” című levele akadt a közembe. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy véleményem kialakításában segítségképpen ismerőseim között tudhatok egy személyt, aki tevékenyen részt vett a Széchenyiváros tervezésében, így tájékozott vagyok a kulisszák mögött történtekről is. Meg kell állapítanom, hogy Görbe úrnak igaza van abban, hogy a fűtőmű nem •Pistike. Csak egy aktív végrehajtó! A város „akkori” vezetői a Széchenyiváros III. ütem felépítése után még mindig azt kérték számon a tervezőktől, hogy is nézzen ki a Széchenyiváros valójában. Igazolhatják ezt a volt tanácsi, most önkormányzati urak. A tervezők több variációs épületegyüttest bocsátottak az érdekeltek rendelkezésére. Ezek között volt olyan terv is, ami egyedi fűtést biztosított volna az egyes épületek számára. Ne felejtsük el, hogy ezek a panel típus tervek Svédországból származnak, egy kis szovjet kerülővel. Az akkori olcsónak beállított energiaárak miatt ez az ajánlat lekerült a napirendről. A Széchenyiváros építésekor a tervezőintézet már rég kapcsolatban állt olyan külföldi fűtés- technikai cégekkel, akik megfelelő technológiai berendezéseket ajánlottak a lakótelepek fűtési problémáinak korszerű megoldására. Ezek között volt az a cég is, amelynek fűtésszabályozó egységeit most annyira reklámozza a fűtőmű. Ezek a most korszerűnek mondott eszközök 1975-ben voltak korszerűek. A fűtéssel már a tervezés időszakában kell spórolni. Amennyiben a fűtés szabályozható, s az épületek külső szigetelése is rendben van, akkor egyenletesen kell fűteni ezeket az épületeket az időjárásnak megfelelően és nyugodtan hátra lehet dőlni a meleg szobában. A szigetelés sem belülről történik, hanem kívülről. Ezt az általános iskolában is így tanítják. Mit tapasztalunk a fűtőmű mai ajánlatában? Ha elmész otthonról, szabályozd a fűtést. Meglátod, 30-40%-os számlacsökkenést eredményez. Tehát szereltesd fel a költségmegosztót vagy bármilyen egyedi mérőórát és tekergesd a szelepeket, magyar! Összegzésem szerint a Termostar 1991-1997 között a hődíjat 349%-al, a meleg víz díját 450%-al, a fűtési alapdíjat 421%-al, a melegvíz alapdíját 261 %-al, a mért hődíjat 299%- al emelte. Úgy gondolom, hogy tekergethetem én akár a lézervezérlésű fűtésszabályozómat is, ha az árakat az ön- kormányzati képviselők ilyen arányban szavazzák meg. Weiss Jánosné, Kecskemét Szellemi kapacitás és sok dolgos kéz Remélem, nem tévedek, amikor sajnálattal állapítom meg, hogy a megyében működő kutatóintézetek munkájáról, tevékenységéről kevés újságcikk, publikáció jelenik meg. Megyénkben szinte nincs is olyan település, ahol a lakosság ne foglalkozna szőlőtermesztéssel és borászattal. Milyen segítséget ad ehhez az FM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet? Amikor válságban van a magyar szőlőtermesztés és borászat, akkor kell az ágazatért mindent megtenni. Az ágazat felkarolását elsősorban a szőlészetet és borászatot jól ismerő szakemberektől várjuk, akik az ország, Európa és a világ újabb eredményeit ismerve, értékes szaktanácsot adhatnak. A kutatóintézmény szerintem az, amely szakmailag felelőse kell hogy legyen az ágazat fellendülésének (fajtaszerkezet kialakítása, művelési rendszerek, eredetvédelem, bor finomszerkezetének vizsgálata, szaktanácsadás, stb.). A Jakabszállási Népfőiskola hallgatói évente meglátogatják az intézetet és nagy érdeklődéssel hallgatják a szőlészettel kapcsolatos előadásokat, bemutatókon vesznek részt. Ilyenkor derül ki, hogy a ragyogó eredmények hátterében rendkívül kevés állami dotáció áll. Anyagi nehézségekkel küszködnek általában a kutató- intézetek, pedig a szellemi kapacitásuk óriási érték, amelyet nem tudnak kamatoztatni a magyar mezőgazdaságban. A magyar növénynemesítők által kikísérletezett fajták hazai elismertsége hol van? Szabad volt-e magyar paradicsomnemesítést külföldnek eladni? Most, amikor az Európai Gazdasági Közösség ajtajai nyílnak ki előttünk, nincs szégyenkeznivalójuk a magyar szakembereknek és jó lenne, ha ez a szellemi kapacitás nem válna az EU martalékává, hanem hazánkat gyarapítaná. Szabó Mihály hegyközségi elnök, Jakabszállás Imrehegyi vígasságok Emberségből ötös Köszönetét szeretnék mondani annak az ismeretlen telefonálónak, aki a kecskeméti könyvtár parkolójában megtalált egy számomra fontos okiratot. A címzés alapján felhívott telefonon, s bár az okirat már a hatályát vesztette, de ő ezt nem tudhatta. Emberségből csillagos ötösre vizsgázott, tehát még vannak ebben a világban becsületes emberek. Remélem magára ismer az ügyben. Horváth Margit, Nyárlőrinc Az elmúlt két hét péntekén farsangi bál volt az imrehegyi Általános Művelődési Központban. Egy hagyomány folytatása volt ez, mert az első bálban együtt szórakoztak az iskolások a szülőkkel, a másodikon az óvodások szüleinek bálját tartottuk. Egész héten volt nagy készülődés az iskolában. A gyerekek régi farsangi énekeket, verseket, vidám jeleneteket tanultak nevelőik segítségével. Péntek délután az anyukák szendvicseket készítettek az esti bálozók {észére. Öt órakor megkezdődött a gyerekek nagy sikert hozó műsora. Utána együtt táncoltak a gyerekek a szülőkkel, nagyszülőkkel. Nagyon sok ajándék érkezett a tombolahúzásra a szülőktől és vállalkozóktól egyaránt. Az értékes ajándékokat, amivel mindkét bál résztvevőit meglepték, külön is köszönjük. Az éjszakába nyúló vigasságok sokáig szép emléke marad a gyerekeknek, szülőknek, nevelőknek. Czár László ÁMK-igazgató, Imrehegy Kivetik az iparűzési adót? Egy városnyi emberrel vagyunk kevesebben A Petőfi Népe február 27-i, pénteki számában jelent meg a Kivetik az iparűzési adót című cikk. Az abban olvasottakra szeretnénk reagálni. Előrebocsátjuk, hogy nem az adó elleni tiltakozásként ragadtunk tollat. A Madarason élő iparosok zöme eddig is támogatta az iskolai, óvodai, községi rendezvényeket, s s azután is számíthat a falu a vállalkozókra. Értelmes cél esetén a vállalkozók részt vesznek a falu fejlődését szolgáló beruházások megvalósításában. A madarasi önkormányzat összehívta a vállalkozókat, hogy felmérést készítsen az új adóformáról, s hogy első kézből kapjon képet a vállalkozók hozzáállásáról. Szeretnék néhány, ott elhangzott kérdést és véleményt - röviden - csokorba szedni. Ha a képviselő-testület megszavazza az új adónemet, természetesen fizetünk. De menynyi az a minimum például, amit fizetnünk kellene? Aki hosszú évek, évtizedek óta bejelentett kisiparos (magam 28 éve), az eddig is fizette a tb-t, az adókat. Csakhogy nemcsak regisztrált iparosok dolgoznak, akár nálunk is, sok az engedély nélküli szolgáltató. Ők meg nevetnek a markukba, de fizetni semmit nem fizetnek. Ez ellen mit tud tenni az önkormányzat? A legszívesebben azt mondanánk: ha majd ők is fizetnek, mi is fogunk. Hajói számolunk, ez már a hatodik adónem lenne, miért riogatják újabbal a vállalkozókat? S amíg mi dolgozunk, mások a segélyért állnak sorba. A falunkban sokan vannak, akiket sorban állni már láttunk, de dolgozni még sosem. Biztosan akadnak jó páran, akiknek más a véleményük, de azok hallgattak. így nem tudhatjuk, kivel értenek egyet. Ezen az összejövetelen egy képviselő volt jelen - hogy az önkormányzat valóban első kézből kapja az információkat -, de az is a vállalkozók soraiban ült. A véleményt nyilvánítók nevében: Gunity József, Madaras Eltűnt egy város, mely még meg sem született: 1997-ben minden eddigi adathoz viszonyítva 40 000-nél kevesebb gyermek kapott új életet. A szomorú folyamat a 80-as években kezdődött, majd a rendszerváltás társadalmi, gazdasági robbanásai miatt felerősödött, ám a kegyelemdöfést a Bokros-csomag szociális elvonásai jelentették. Talán ezért történhetett meg, hogy a várt demográfiai hullám, melyet a Ratkó-korszak gyerekeinek unokáitól vártak - elmaradt. Vajon csak az anyagiak döntenek ma egy gyermek vállalásában? Lehetséges-e, hogy mindez egy társadalom automatikus védelmi reakciója gazdasági vészhelyzet esetén? Vajon hova tűntek azok a tiszta emberi értékek, melyek miatt évtizedekkel ezelőtt sokkal sanyarúbb körülmények között is a gyermek mellett döntöttek? A kényelem, a testi szabadság, az AIDS réme, a terhességmegszakítások, az egyház tanainak gyengülése, a házasságok csökkenése, a válások magas száma, lakáshiány, munka- nélküliség... -köztük, s köztünk vannak a bűnösök, akik megtizedelik a gyermekáldást. Fekete Attila, Kecskemét Akihez naponta járunk Krascsenics Gábor Csávolyon a Csipet vegyeskereskedésben árusítja lapunkat a hét minden napján. Reggel hatkor már érkeznek az első vevői, s mint mondja, a Petőfi Népét mindig eladja az utolsó darabig. Nejével együtt az újságokon kívül a szép kertet és a virágokat is nagyon szeretik. Olvasószolgálat Mitől aranyszőrű a bárány? Több olvasónk érdeklődött az új, félmillió forintos nyereményjátékunk fődíjáról. „Gyermekkoromból emlékszem egy mesére, amiben aranyszőrű bárány szerepelt” - írja egy kunszentmik- lósi előfizetőnk. A játék fődíja nem mese, nagyon is valóság lesz a nyertes számára, amikor átveheti a bárányt, és vele - mert így lesz „aranyszőrű” - az értékes aranyláncot. Erre minden olvasónknak egyenlő esélye van, illetve ez az esély a beküldött nyereményszelvények számával növelhető. A cédulák a PN-lapcsaládban jelennek meg: a Petőfi Népe mellett megtalálhatók a Vasárnapi Petőfi Népében és a Petőfi Népe Alapárban. Sorsolás: húsvét előtt! Április 3-áig váijuk a nyereményszelvényeket, mivel 7-én sorsolunk. A kivágott és kitöltött cédulák átadhatók a Petőfi Népe kézbesítőinek, a terjesztési ügynökségeken, a helyi szerkesztőségben, illetve az olvasószolgálatnál, vagy borítékban feladható címünkre: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. Kockázatmentesen Naponta érdeklődnek vállalkozók a Vasárnapi Petőfi Népe árusításának módjáról és lehetőségéről. Szívesen fogadjuk a jelentkezését olyan üzleteknek, ahol vasárnaponként sok vevő megfordul, mert így egyszerűbben megvásárolhatják hetilapunkat. Olvasószolgálatunk vagy a terjesztési ügynökségek hívhatók, felvilágosítással szolgálunk erről a lehetőségről. A nyertes választ Ma 16 óráig várjuk a pénteki lapszámban és a Vasárnapi Petőfi Népében közölt, kétfordulós játék megfejtéseit. A beküldött szelvénynek tartalmaznia kell a kiválasztott nyereményt (sorszámát) is, hiszen a sorsoláskor kihúzandó szelvény beküldője az általa megjelölt ajándékot kapja. Pénteken és vasárnap újabb nyerési esélyt kínálunk a Petőfi Népe és a Vasárnapi Petőfi Népe olvasóinak! Telefonáljon, írjon! Ingyen hívható zöldszámunk (hétfőtől péntekig 8 és 11 óra között): 06-80/480-756. Címünk:. 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A.
