Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-24 / 70. szám
1998. március 24., kedd Hazai Tükör 5. oldal Vizsgálat vizsgálat hátán a bajai hivataloknál / Ervényes-e az abortuszengedély? A bajai városházán a polgármester és a kórházigazgató tárgyalt a lehetséges lépésekről. (Folytatás az 1■ oldalról) Nem hiányzott ez a megkülönböztetett nyilvánosság Bajának és a Bácskának - nyilatkozta hétfőn Széli Péter, Baja polgármestere, amikor sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a megyei gyámhivatal és a Népjóléti Minisztérium vizsgálatba kezdett annak kiderítésére, hogy hibázott-e valaki a dávodi terhes kislány állam- igazgatási ügyében. Amint elmondta, ezzel párhuzamosan belső vizsgálat is indult, amely érinti a családsegítő szervezetet is. A polgár- mester tárgyalt a bajai kórház igazgatójával is és bár beletekintett a kórház ezirányú aktáiba, arra kérte dr. Poór László igazgatót, hogy készítsen feljegyzést az ügy legapróbb részleteiről is. Emellett faxot küldtek a népjóléti miniszternek, amelyben állásfoglalást kérnek a még megtehető lépésekről. A válaszra ma számítanak Baján. Ma egyébként a szokatlan ügy jogi oldalával kapcsolatban a Duna-parti városban minden bizonnyal nyilatkozik az igazságügy-miniszter. Dr. Vastagh Pál ugyanis délután fél 4-kor tart fórumot Baján, a Bányai Júlia Szakközépiskola nagytermében. A Népjóléti Minisztérium, a Bács-Kiskun Megyei Gyámhivatal, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai tegnap közös vizsgálatot kezdtek Baján, hogy mielőbb megoldást találjanak a jelenleg tizenegy hetes terhes, 13 éves P. Katalin abortuszügyében. Azt vizsgálják, hogy- pontosan mit jelent a precedens nélküli bírósági határozat, azaz szükséges-e megvárni a másodfokú döntést a magzat elvételéhez. Elvégezhető-e a bajai, vagy más kórházban a már kiadott - az elsőfokú bíróság által hatálytalanított - engedély alapján a művi beavatkozás, vagy új engedélyt kell kiadni, esetleg másik kórházat kijelölve.- milyen esetleges jogsértés, szabálysértés, mulasztás történt.- valóban az ÁNTSZ felügyeletéhez tartozó családvédelmi központ egyik alkalmazottja informálta-e a későbbiekben az Alfa Szövetséget értesítő bajai káplánt. Ha igen, akkor az alkalmazott személyiségi jogot sértett, s megszegte hivatali titoktartási kötelezettségét is.- szabályosan járt-e el a bajai gyámügyi hatóság, amikor - noha a terhes kiskorúnak az édesanyja a törvényes felügyelője - azzal a jogi indokkal, hogy az Alfa Szövetség százezer forintot letétbe helyezett a meg nem született gyermek javára, egy miskolci ügyvédet nevezett ki az immár jogalannyá vált magzat védelmében.- egy kilátásba helyezett polgári perről kapott tájékoztatás alapján volt-e joga a bajai kórháznak megtagadni az engedélyezett abortuszt. Az együttes vizsgálat eredményéről leghamarabb várhatóan kedden értesülhet a sajtó révén a nyilvánosság. Mást mond a pápa, és mást a lengyel nők A magyar katolikus egyház bíborosérseki hivatala tegnap nem kívánt állást foglalni a 13 éves dávodi P. Katalin terhességének tervezett megszakításával kapcsolatban. Általános alapelvként a magyar egyház az élethez való jogot vallja a magáénak - összhangban VI. Pál az emberi életről szóló enciklikájának alaptételével, továbbá azzal az állásponttal, amelyet II. János Pál pápa fejtett ki Átlépni a reménység küszöbén című interjúkönyvében. II. János Pál szerint jogunk van a világra jönni és kitartani a létezés mellett mindaddig, amíg természetes módon be nem fejeződik. A megfogant és meg nem született gyermek kérdése kényes, de világos probléma - vélte a pápa. A terhesség megszakításának a törvényesítése nem más, mint hogy a felnőttek a törvény segítségével felhatalmazzák magukat arra, hogy megfosszanak az élettől egy olyan embert, aki nem tud védekezni. Ezt a kérdést gyakran úgy fogják föl, mint a nő szabad választási jogát az életről, melyet magában hordoz, pedig - a pápa szerint - nem lehet választási jogról beszélni, amikor nyilvánvaló a „morális rossz”. Első oldalas cikkben ismertette a bajai abortuszügyet hétfőn a legnagyobb példányszámú lengyel napilap. A liberális Ga- zeta Wyborcza részeletesen ismertette a precedens nélküli eset előzményeit, a bajai kórház magatartását, a bíróság vitára okot adó döntését, valamint az ügyet elindító pap szerepét. Lengyelországban egy tavalyi alkotmánybírósági határozat gyakorlatilag teljesen megtiltotta a terhességmegszakítás lehetőségét. A baloldali ellenzék szerint az alkotmánybíróság döntése elrugaszkodott a realitásoktól, s az erkölcsi kategóriákat az érvényes jogrendszer fölé helyezte. Különböző közvélemény-kutatási adatok szerint a lengyel polgárok 65 százaléka a liberálisabb terhességmegszakítási szabályozás híve. Az állami kórházakban az or vosok jelentős része morális indítékokra hivatkozva megtagadja a művi vetélés végrehajtását, ám a magán- rendelőkben ugyanezek az orvosok súlyos pénzeket tesznek zsebre a beavatkozásért - tartja a közvélekedés. A lengyel nőszövetség szerint a jelenlegi törvény abból indul ki, hogy a terhes nő elveszti állampolgári jogainak egy részét, s nem dönthet szabadon a saját életét befolyásoló kérdésekben. Ez teljes ellentétben áll több nemzetközi konvencióval - állítják a szervezet tagjai -, ráadásul a tiltás eddig még sehol sem eredményezte a probléma megszűnését - teszik hozzá a lengyel nők. A katolikus egyház szerint a magzatnak meg kell születnie Akislány szülni akar-mondja a püspök Gyulay Endre, a Szeged-csa- nádi Egyházmegye megyés püspöke úgy tudja, hogy a 13 éves dávodi P. Katalin ragaszkodik magzatához és nem akarja megszüntetni terhességét. A megyés püspök ismeretei szerint családi konfliktus támadt P. Katalin és édesanyja között, és édesanyja szeretné elvétetni leánya magzatát. Ideje volna, hogy a sajtó pontos képet fessen a történtekről, ne pedig szenzációt hajhásszon - vélekedett. A Magyar Katolikus Egyház ellenzi a magzat életének kioltását, mert gyilkosságnak tartja ezt az eljárást. - Amikor életről van szó, nincs más lehetőség, mint helyet adni az életnek - fűzte hozzá Gyulay püspök. Az egyház egyetért az Alfa Szövetség álláspontjával, nevezetesen azzal, hogy a megfogant gyermek megszülessen. Az egyház csak abban az esetben fogadja el a magzat életének kioltását, ha az anya élete veszélybe kerül és csak a magzat élete árán menthető meg. A püspök nagy hangsúlyt fektet a felelősség kérdésére, és azt mondta, hogy „a férfira érvényes a büntetőjog”, hiszen tisztában lehetett a kislány életkorával. A lánynak is tudatában kellett lennie azzal, hogy minek teszi ki magát és mit vállal azzal, hogy testi kapcsolatra lép gyermekének apjával. A megyés püspök az iskolák és a médiumok felelősségét külön is kiemelte az üggyel kapcsolatban: olyan nevelést kellene ad- niok, amely valóban hozzásegít az erkölcsös élethez, segít abban, hogy a fiatalkorúak ne tegyék ki magukat ilyen eseteknek. Nagyobb sebességgel őrölnek a bíróság malmai Az Országos Igazságügyi Tanács (ÓIT) hivatalának sajtófőnöke a sajtónak elmondta, hogy a bíróságok igazgatásáról szóló törvény alapján az ÓIT a bírósági elnökök igazgatási tevékenységének irányítása során - többek között - figyelemmel kíséri az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását. Kivételesen - bármely tagjának javaslatára - az ÓIT elrendelheti a társadalom széles körét érintő, vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését. A Bajai Városi Bíróság által első fokon ítélt üggyel kapcsolatban Solt Pál, az ÓIT elnöke kezdeményezte a soronkívüliség elrendelését. Az OIT-tagok telefaxon közölték álláspontjaikat a testület elnökével. Az ÓIT hivatala a döntésről értesítette a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnökét. Az azonnali ügyintézés - az elrendelést követően - a lefolytatandó bírósági eljárás valamennyi mozzanatára vonatkozik: az elsőfokú határozat írásba foglalására, kézbesítésére, a fellebbezés alapján az ügyiratok felterjesztésére a megyei bíróságra, a fellebbezési tárgyalás kitűzésére és megtartására, valamint a határozathozatalra. A művi abortusz jelenleg törvénytelen lenne? Szinte biztos, hogy a jelen körülmények között nem akad olyan nőgyógyász Magyarországon, aki végrehajtaná a 13 éves P. Katalinon az abortuszt. A bajai bíróság döntése miatt ugyanis a terhességmegszakítás ez esetben törvénysértésnek minősülne - állítja a Szülészeti- Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke. Papp Zoltán professzor felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság megsemmisítette az abortuszra vonatkozó engedélyt, ennek hiányában pedig törvényellenes elvégezni a beavatkozást. A jogszabályok szerint a terhességmegszakításra jelentkező nőnek a családvédelmi szolgálathoz kell fordulnia, ahol kétpéldányos engedélyt állítanak ki. Az egyiket a terhes nőnek adják, a másikat elküldik abba az intézménybe, ahol az abortuszt el kívánja végeztetni. Az orvos csak e két papír birtokában vállalkozhat a beavatkozásra. A professzor - aki otromba akciónak tartja a kislánnyal történteket - hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kislány megkapja az újabb abortuszengedélyt. A bíróság döntése orvosszakmai- lag és jogilag is elfogadhatatlan.- Ha egy magyar polgár terhessége 12. hete előtt kéri az abortuszt, azt el kell végezni - mutatott rá. Kiskorúaknál a terhességmegszakítás határa ugyan magasabb, ennek ellenére az abortuszt a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani, mert azután a kislány biológiailag is károsodhat - mondta Papp Zoltán. Hozzátette: örülni kellene, hogy P. Katalin idejében felfedezte terhességét, nem úgy, mint sok más gyereklány, aki csak a 20. hét tájékán észleli terhességét, amikor már megmozdul a baba. Tárgyalás talán hét-nyolc nap múlva Lapzártakor érkezett hír szerint tévhit, hogy még kedden ítélet születhet másodfokon az abortuszügyként elhíresült polgári perben. Ezt az MTI megkeresésére Bodóczky László, a Bács- Kiskun Megyei Bíróság elnöke nyilatkozta. Emlékeztetett rá, hogy az ÓIT döntése nem jelenthet azonnaliságot, hiszen vannak eljárási szabályok, amelyeket be kell tartani, amelyektől az ÓIT sem tekinthet el. Egyelőre még mindig nincs írásba foglalva az elsőfokú bírósági határozat, amelyért, ha elkészül, azonnal futárt küldenek - közölte. A lehető leggyorsabban kikézbesítik észrevételezésre a felperes magzatot képviselő ügyvédnek a fellebbezéseket, amelyek közül a kiskorú terhes anya jogi képviselőjének fellebbezése még hiányzik. Az Alfa Szövetség a sajtót hibáztatja „P. Katalin és családja nem az Alfa Szövetség, hanem a sajtó hecckampányának áldozata. A szövetség a legkisebb erőszakot sem alkalmazta, hogy az abor- mszt megakadályozza. Az Alfa és a család között bizalmi kapcsolat alakult ki, amikor a sajtó beavatkozott az életükbe” - nyilatkozta Téglásy Imre, az Alfa Szövetség főtitkára. A szervezet vezetősége hasonló tartalmú állásfoglalást tett közzé. Ebben leszögezik: a 13 éves kislány „arra utaló magatartást tanúsított, és környezetének olyan üzeneteket küldött, hogy megfogant gyermekét szeretné megszülni. Abortuszának első kitűzött időpontjára a kórházban nem jelent meg”. Jogfílozófíai problémákkal kell megküzdenie a kijelölendő bírónak A bajai „magzat kontra anya” per másodfokú tárgyalását a megyei bíróság soron kívül fogja tárgyalni - tudtuk meg Bodóczky Lászlótól, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnökétől. A bíróság elnökének becslése szerint körülbelül két hét múlva sort keríthetnek rá. Dr. Bodóczky László elmondta lapunknak, hogy a tárgyalás időpontja gyakorlatilag az első fokú ítélet kézbesítésének időpontjától, és a törvényben meghatározott fellebbezési határidőtől függ. (Az Országos Igazságügyi Tanács határozatáról a bíróság elnöke akkor még nem értesülhetett, amikor lapunknak nyilatkozott. Ebből fakad a tárgyalás Bodóczky László által meghatározott, és lapunk elsőoldalán feltüntetett-lehetséges-időpontja közötti eltérés.) A megyei bíróság elnöke arról tájékoztatta a Petőfi Népét, hogy az ügyet majdan tárgyaló tanácsnak tulajdonképpen egy jogelméleti, jogfilozófiai problémát kell feloldania. Nevezetesen arról van szó, hogy a magzat milyen jogokkal bír, mikortól bírja ezeket, illetve, hogy a megfogant fiatalkorú személyiségi, és egyéb - az alkotmányban foglalt - jogai miként viszonyulnak ezekhez. A NATO-csatlakozásról Kiskunfélegyházán Nem késlelteti Magyarország csatlakozását az, hogy az amerikai szenátus hirtelen levette napirendjéről a NATO bővítésének tárgyalását. Erről Kovács László külügyminiszter egy lakossági fórumon beszélt tegnap Kiskunfélegyházán. Ebben azért lehetünk biztosak mondta a miniszter -, mert az amerikaiak nem politikai okok miatt állították meg a vitát. A szenátus elsőként az oktatási törvényt tárgyalja és csak ezt követően tűzi napirendre a NATO bővítését. A külügyminiszter utalt arra, hogy a csatlakozási tárgyalások akkor érnek véget, ha a 16 tagállam ezt jóváhagyja. Jelenleg Kanada, Dánia és Norvégia parlamentje szavazta meg a három ország csatlakozását. A lakossági fórumon Kovács László beszámolt még a négyéves kormányzati munka külpolitikai eredményeiről is. V. P. Megint támad a szegények betegsége Az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézetnek a tuberkulózis világnapja alkalmából készült tájékoztatója szerint a Földön minden harmadik ember fertőzött e betegséggel. A gümőkórosok közül évente 3 millióan halnak meg. A tuberkulózis elsősorban a harmadik világ népességét sújtja, de a fejlett országokban is egyre terjed. Magyarországon évente 4300 új gümőkórost fedeznek fel, egyre többet súlyos, elhanyagolt állapotban. Tavaly nálunk 127-en haltak meg tbc következtében. Hazánkban a legfertőzöttebb területek Szabolcs-Szatmár-Be- reg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye. A tbc cseppfertőzés útján terjed, ezért a legbiztosabb védekezés a beteg meg- gyógyítása, amire korszerű és hatékony, nálunk térítésmentesen kapható gyógyszerek állnak rendelkezésre. A gyógyuláshoz igen hosszú, több hónapos folyamatos kezelésre van szükség.
