Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-24 / 70. szám

4. oldal Hazai tükör - Világtükör 1998. március 24., kedd Az európai egyesülési folya­mat kiteljesedéséért tett erőfe­szítései elismeréseként kitünte­tésben részesítette Göncz Ár­pád magyar államfőt a ham­burgi Alfred Toepfer Alapít­vány. A köztársasági elnök az egykori luxemburgi kormány­főről, Joseph Bechről elneve­zett díjat kapta meg, az átadás szertartására Luxembourgban került sor hétfőn. Az 50 ezer márkával megtoldott kitünte­téshez csatlakozik egy 24 ezer márkát érő ösztöndíj is, ame­lyet a díjazott által kiválasztott fiatalnak adományoznak kuta­tómunkára. Göncz Árpád vá­lasztottja a heidelbergi egye­temen tanuló Bariska Zsolt, aki az Európai Unió és a visegrádi országok kapcsolatait kutatja. Még mindig aggódnak ame­rikai szenátorok amiatt, hogy a NATO-ban lazulást okoz Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele - véli Jesse Helms, a szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke. Magabiztosan vezetnek a kommunisták a vasárnap meg­rendezett moldovai parlamenti választásokon. A Moldovai Kommunista Párt a szavazatok egyharmadát szerezte meg, míg fő vetélytársa, a naciona­lista Demokratikus Konvenció tömörülés 16,5 százalékot ka­pott. Nem teljesült Le Pen és pártja kérése: a francia mérsékelt jobboldal pártjai nem támogat­ták az általa oly fontosnak tar­tott Provence-Alpes-Cote d’Azur régió hétfői elnökvá­lasztásán cserébe azért, hogy Ile-de-France megyében segí­tett a centrumhoz közelebb ál­lók jelöltjét megválasztani. A Gázai övezetbe érkezett Kofi Annan ENSZ-főtitkár, hogy a palesztin vezetőkkel megvitassa a félbeszakadt kö­zel-keleti békefolyamatot. Áremelkedéssel reagáltak az ázsiai piacok az OPEC és az olajkartellen kívüli eladók vár­ható termeléskorlátozására. Ugyanakkor Irak az olajterme­lés növelése mellett döntött. Tizenhat nap alatt a Föld kö­rül: a párizsi újgazdagok leg­újabb hobbija „gyorsított ki­adásban” követi Verne Gyula elképzeléseit. Egy utazási iroda kínálata szerint a Concorde-dal megtett út Alaszkán, Hawaiin és Uj-Kaledónián, valamint Ba­lin és a Seychelle-szigeteken keresztül vezet. A hét díszva­csorával körített út ára mintegy 4,5 millió forintba kerül. Moszkva politikája változatlan marad Borisz Jelcin már a 2000. évi választásokra készíti elő országát Borisz Jelcin hétfőn csaknem két órát elnökölt az immár ügy­vezető kabinet ülésén, majd miután ügyvezető kormányfővé nevezte ki Szergej Kirijenkót, ismét Moszkva melletti rezi­denciájára, a Gorki 9-be távozott. Kirijenko elfogadta a megbízatást. fotó: feb/reuters Az orosz államfő megbízta Szergej Kirijenkót az új kor­mány megalakításával, s annak személyi összetételére „hama­rosan” javaslatot vár az ügyve­zető miniszterelnöktől. Az új kabinet névsora az államfői jóváhagyást követően kerül majd a törvényhozás elé. Kiri­jenko úgy nyilatkozott, hogy az államfő által kapott mandá­tuma értelmében feladata a kormány folyamatos munkájá­nak biztosítása. A legfonto­sabb problémák között a bér- elmaradások rendezését, az olaj- és gázáresés okozta gon­dokat, az árvízkárok felszámo­lását említette. „Az orosz külpolitikában nem lesz változás - hangsú­lyozta Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter, aki hi­vatalában maradt. Emlékezte­tett arra, hogy Moszkva külpo­litikáját az államfő szabja meg, s személyesen ő felügyeli a tárca munkáját. Primakov saj­tótájékoztatóján közölte azt is, hogy Borisz Jelcin nemzetközi programjaiban nincs változás, azokra az előzetes terveknek megfelelően kerül sor. Szergej Kirijenko minisz­terelnöki kinevezésének támo­gatására szólította fel az orosz törvényhozást Viktor Cserno- mirgyin leváltott kormányfő, aki azonban hétfői sajtóérte­kezletén nem adott választ arra a kulcskérdésre, hogy indul-e a 2000-ben esedékes elnökvá­lasztásokon. A volt kormány­főt az ezredfordulón esedékes elnökválasztások „politikai előkészítésével” bízta meg Bo­risz Jelcin. Oroszországnak egy új, erős kormánycsapatra van szük­sége, amely „képes igazi eredmények elérésére, hogy a lakosság érzékelje a kedvező változásokat”, ezért az új kor­mánynak a gazdasági és szoci­ális feladatok megoldására kell összpontosítania, s kevesebbet kell közvetlenül foglalkoznia a politikával - indokolta dönté­sét rádió- és tévébeszédében az orosz államfő. Anatolij Csubajsz „nyugod­tan” fogadta, hogy leváltották első miniszterelnök-helyettesi posztjáról, és közölte: „Jelcin csapatában marad”. Az orosz politikus nyilatkozata szerint „az elnök hétfőn bejelentett döntését már régóta készítette elő”, s erről vele is konzultált. Az orosz politikus azonban- aki kormányfunkcióit meg­előzően Jelcin adminisztráció­ját irányította, és kulcsszerepe volt a reformfolyamatokban - egyelőre nem nyilatkozott ar­ról, a jövőben milyen minő­ségben fog az államfő mellett dolgozni. Növekszik Afrika gazdasága Bili Clinton, az Amerikai Egyesült Államok elnöke hétfőn reg­gel megérkezett tizenkét naposra tervezett afrikai körútja első állomására, a Ghánái Köztársaságba. Az elnök dicsérő szavakkal szólt Afrika átalakulásáról, gazdasági fejlődéséről az or­szág fővárosában, Accrában mondott beszédében. Úgy vélte, hogy mostani afrikai útja is „az afrikai újjászületést” fémjelzi. Az elmúlt két évti­zedben nem járt amerikai elnök a fekete földrészen. „Ma Ghá­nától Mozambikig és Elefánt­csontparttól Ugandáig növekvő gazdaságokat láthatunk, ame­lyek segítik Afrika átalakulá­sát” - szögezte le Bili Clinton. Ugyanakkor arra figyelmezte­tett, hogy a kontinens még nem jutott túl minden veszélyen. „A hidegháború, a kolonializmus, az apartheid véget ért. Ugyan­akkor a múlt maradványai még mindig zavarokat okoznak” ­hangoztatta a több tízezres hallgatóság előtt, egyben remé­nyét fejezve ki, hogy Afrika egy napon maga mögött hagyja belső harcait, háborúit. Clinton egyébként szorult helyzetbe ke­rült Accrában: beszéde után annyian sereglettek köré, hogy a tévékamerák tanúsága szerint majdnem összenyomták az el­nököt, akit feleségén és lányán kívül nagy létszámú - elsősor­ban fekete bőrű amerikai sze­mélyiségekből álló - küldöttség kísért el az útra. Keresztény-muzulmán szolidaritást sürget a pápa. II. János Pál nigériai lá­togatásán, az abujai pápai nunciatúrán fogadta a nigériai muzulmánok vezetőit, köztük a Sani Abacha elnökhöz közel álló Sokoto szultánt. fotó: feb/reuters Hírháttér Különös választás A hét végén úgy rendeztek párhuzamos elnök- és parlamenti választá­sokat Koszovóban, Szerbia déli, mintegy kétmilliós tartományában, hogy annak eredményét sem a belgrádi hatóságok, sem a külvilág nem tekinti érvényesnek. A politikai erőpróbát ugyanis a népesség mintegy 90 százalékát kitevő'albánok vezetői hirdették meg, s azon csak a helyi albánság vett részt. Nem először került sor hasonló, demonstratív vok­solásra, mióta Belgrad 1989-ben megfosztotta autonómiájától a tar­tományt. A helyi, albán vezetés a „ saját állam, a demokrácia és a sza­badság ” melletti kiállásnak minősítette a voksolást, Belgrádban vi­szont „céltalan bohózatnak" nevezték az erőpróbát. Mindkét értéke­lésben lehet igazság. A magas részvételi arány azönrendelkezésijogért - sőt, hosszabb távon vélhetőleg önállóságért - küzdő albánok tettre- készségétjelzi. A szerb vezetés lekicsinylése viszont azt tükrözi, hogy hi­vatalosan senki, sem az EBESZ, sem az Európai Unió, de még Tirana sem akar a koszovói albánok elszakadási törekvései mögé állni támo­gatóként. Más kérdésekben már nyoma sincs hasonló összhangnak. Egyes vélemények szerint Belgrádot újabb szankciókkal lehet csak jobb belátásra bírni, mások ellenzik a büntető intézkedéseket. Bizony­talanok a vajdasági párhuzamok is, nolui e tartomány ugyanakkor és ugyanúgy vesztette el autonómiáját, mint Koszovó, így annak esetleges helyreállítása is azonos megoldást követelne. Szortdy Gábor „Mit akarnak Tőkésék?” Bírálja a román vezetést a volt államfő pártja a koszovói prob­léma kezelése miatt. „A román diplomácia vezetői - abbeli tö­rekvésükben, hogy elnyerjék Európa hatalmasainak tetszését - megfeledkeznek a nemzeti érdekekről, amikor cserben­hagyják a hagyományos szerb barátokat” - írja a Dimineata, az Iliescu vezette ellenzéki párt szócsöve. Az újság szerint a „kevésbé kozmopolita, egy­szerű románok” azonban nyug­talanul figyelik a koszovói al­bánok elszakadási törekvéseit. „Ez a forgatókönyv a románok szemében csupán főpróba a Hargita és Kovászna megyei műveletekhez” - írja a lap. „A magyar irredentizmus akcióit Jugoszláviában és Romániában ugyanazok hangolják össze és rendezik meg. A román hatósá­gok viszont meg sem mukkan­nak az albánok elszakadási tö­rekvéseivel kapcsolatban, ám az RMDSZ Csíkszeredán ösz- szegyűlt vezetői siettek kinyil­vánítani szolidaritásukat a ko­szovói akciókkal” - olvasható a cikkben. F ebruár hónapban a keleti országrészben is csökkent a politikusok népszerűsége, szél­sőséges változások azonban nem fordultak elő. 24 politikus közül tizenöten szenvedtek el kisebb-nagyobb veszteséget, s mindössze öten tudtak újabb pontokat szerezni. Mindez nem változtat az alap­vető arányokon, a pártvezetők és miniszterek nagy többségé­nek tevékenységét a közvéle­mény továbbra is közepesre ér­tékeli. Orbán Viktor és Keleti György a múlt hónapban is fel­jebb lépett egy-egy hellyel. A kormánypárti oldalon tar­tós, több hónapja tartó süllye­dés Magyar Bálint művelődési, és Baja Ferenc környezetvé­delmi miniszter esetében kö­vetkezett be, Horn Gyula nép­szerűsége nem változott a keleti országrészben. Az ellenzék politikusai közül Pusztai Erzsébet és Boross Pé­ter vesztett legtöbbet, 4-4 pon­tot, illetve Deutsch Tamás hár­mat. Torgyán József népszerű­sége (a merénylet előtt) 2 pont­tal csökkent. Ferenczy Europress Kik most a legnépszerűbbek? c oi a A Szonda Ipsos februári felmérése 73 73 +1-1 93 68 74 88 n I 41 Orbán Viktor Deutsch 90 iid 81 84 Kuncze 64 62 62 60 60 60 58 IICIO 58 55 Dór 56-2-2 +1 +1 0-1-3-1 0 +1 91 Magyar Bálint I 55 77 népszerűség (%l a keleti országrészben népszerűség (%l országosan Medgyessy Péter Pokorni Zoltán Ferenc t ismertség (%l a keleti országrészben Gál Zoltán ismertség (%) országosan J Pusztai Erzsébet 53 51 51 51 48 49 49 50-3 +1 +2-1-3-1-1 H-1 B» 84 52 71 76 48 Horn Gyula 93 Kósáné Szent-lványi Kovács Magda István 48 48 0-1 48 +2 76 Szabó Iván Szekeres Imre Lezsák Sándor m~ Demeter Ervin Kávássy Sándor Torgyán József 47 +1 44-1 46 0 44-1 42-3 42-2 42-1 42-2 43-1 42-i 42 0 1 37-2 i a Boross Péter 1 39-2 2» 81 Giczy György “34 o 73 Az adatfelvétel ideje: 1998 február 16-26. Módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek szá­ma: 2000, akik az egész országot kép­viselik; közülük 980 a keleti országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idő­sebb állandó kelet-magyarországi la­kóhelyű magyar állampolgár. Az alap­sokaság és a megkérdezettek össze­tétele a korcsoport, a nem és a lakó­hely típusa szerint megegyezik. A nép­szerűségi pontszám 0-tól 100-ig ter­jedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek sta­tisztikailag nem jelentősek. Az azo­nos pontszámú politikusokat a tized- pontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom