Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

1998. március 16., hétfő Gazdasági Tükör 9. oldal Hátrányban a mikrovállalkozók Nem kongatjuk meg a vészharangot, de az ipari tárca munka­anyagaiban és kormányzati előterjesztésében olyan megállapí­tások és következtetések olvashatók, miszerint a gazdaságpoli­tika a jövőben nem tartaná célszerűnek, hogy az önfoglalkoz­tató és mikrovállalkozói körrel, mint valódi vállalkozói réteg­gel számoljon. Ezek a megállapítások súlyos gondok forrásai lehetnek - mondja Pesti Albertné, az Ipartestületek Országos Szövetségének főtanácsosa.-Mire alapozzák Önök ezt a feltételezést?- Az IPOSZ a Vállalkozás- fejlesztési Tanács tagjaként kézhez kapta a „kisvállalkozói konjunktúrajelentést”, amelyet a Kisvállalkozás-fejlesztési In­tézet készített. Ebben az áll, hogy az önfoglalkoztatók és a mikrovállalkozások többsége nem törekszik gazdasági tevé­kenységének bővítésére. Sőt, mi több: a jelentés szerint arra sem lehet számítani, hogy ezek a vállalkozások a közeljövőben érzékelhető növekedést produ­kálhatnak.- Attól tartanak, hogy ezzel a perifériára szorítják a mikro- vállalkozásokat ?- Ha a Vállalkozásfejlesztési Tanács ezt a véleményt magá­évá teszi, és az ipari tárca elé terjeszti, akkor a kisvállalkozói kör mindenféle támogatásból kiszorul. Nem szeretnénk, ha ez a vállalkozói réteg ilyen hát­rányba kerülne.-Milyen széles kört érint a hátrányos megkülönböztetés ?- Az 50-300 fős vagy annál nagyobb gazdálkodó szerveze­tek ma előnyt élveznek az ál­lami támogatások terén. Ez mindössze 15 ezer vállalkozást jelent - a KSH adatai szerint. Ezzel szemben a 9 főnél keve­sebbet foglalkoztató szerveze­tek száma 750 ezer körül van. Mellesleg ebből 209 ezer társas vállalkozás. Szerintünk a szá­mok önmagukért beszélnek.-A mikrovállalkozások zö­mét családi és kényszervállal­kozásoknak tartják. Márpedig az ilyeneknek nem nagy jövőt jósolnak a szakemberek. Ön nem ért egyet ezzel?-A háziorvosok, gyógysze­részek, ügyvédek, könyvelők, közjegyzők, újságírók, fotósok stb. tehát az értelmiség széles rétegei bizonyos szempontból valóban kényszervállalkozók. Ugyanakkor meg vagyok győ­ződve arról, hogy ők mindany- nyian kellő szakmai gyakorlat­tal és kapcsolatokkal vágtak neki az egyéni vállalkozásnak. Tehát szeretnének fennmaradni és fejlődni. Az orvosnak mű­szerekre, a fotósnak komoly felszerelésekre, a kozmetikus­nak szoláriumra van szüksége. Nem lehet nem számolni ezzel a réteggel. Azokat, akiknek nincs használható tudásuk, nyilván szelektálja a piac, ők lemorzsolódhatnak. Másrészről: az adatok azt mutatják, hogy stabilizálódott a működő mikrovállalkozások száma, ami már önmagában is azt jelenti, hogy fejlődőképe­sek, hiszen talpon maradtak. Belőlük fejlődhetnének ki a kisvállalkozások, amelyek idő­vel közepesekké válhatnak. Már be is indult a vállalkozások átalakulási folyamata.- Mely mikrovállalkozások sikeresek ma?-A gép-, a műanyag-, az élelmiszer-, és a kézművesipar­ban dolgozó kisárutermelőktől kezdve a szolgáltatásban mű­ködő kisiparosokig - gyógysze­részek, kozmetikusok, fodrá­szok, villanyszerelők, cipészek - egyelőre állják a versenyt. Ám szűkösek a beruházási for­rásaik. Támogatottságuk pedig egyre csökken. Holott az elmúlt öt év során ez a szféra az GDP- hez 26-28 százalékkal járult hozzá. Nem lenne szabad „le­írni” őket. Csernyánszki Judit ______________BÁLINT GYÖRGY ROVATA _________ L apok a kertész noteszából Aki mostaná­ban megpró­bált felásni akár egy kis területet is, az ta­pasztalhatta, hogy a föld por­száraz. Ennek az az oka, hogy a téli hónapokban az átlagos csa­padéknak alig egytizede hullott, és a jótékony hóréteg csupán négy napig fedte be a kiszáradt talajt, amelyből az elvetett magoknak csak a töredéke fog kikelni. Nem kedvezett a hőmérsék­let alakulása sem. Az enyhe de­cembert és januárt rendhagyóan meleg február követte, amely kicsalta a gyümölcsfák rügyeit, virágba borította a korán vi­rágzó díszcserjéket. Most ret­tegve figyeljük az időjárási elő­rejelzést, amely kilátásba he­lyezi, hogy március közepe tá­ján kemény fagyok várhatóak, amelyek megsemmisíthetik a várható gyümölcstermést, és je­lentékeny károkat okozhatnak a szőlőkben meg a veteményes kertekben is. A melegigényes zöldségfé­lék palántáit védett, zárt helyen neveljük fel. A családi konyhá­kért számára érdemes a fűtött szoba ablakpárkányán zöldség- és virágpalántákat gondozni. Tenyészedényként virágcsere­pet vagy fa-, illetve műanyag ládikát használhatunk. Ezeket friss, tápdús kerti földdel tölt­sük meg, majd vessük el a ma­gokat, s fedjük le 1-2 mm vas­tag talajréteggel. A folyamatosan meleg he­lyen tartott és rendszeresen ön­tözött tenyészedényben a ma­gok 8-12 nap alatt kicsíráznak és a sziklevelek megjelennek a talaj felszíne felett. Ettől kezdve arra kell ügyelni, hogy a talaj meleg legyen, de a levegő hőmérséklete ne emelkedjék 20-22 fok fölé. Határidők cégvezetőknek Március 17.- A befektetési szolgáltatók je­lentése a nyitott pozícióikról. Március 20.- Az áfa befizetése;-havi bevallás az adókról, tá­mogatásokról;- a társasági adó előlegének be­fizetése;- munkáltatói bevallás az adókü­lönbözetről;- munkáltatói adóigazolás a ma­gánszemélyek részére;- a jövedéki adó bevallása, befi­zetése;- a játékadó befizetése;- a tenyésztési hozzájárulás ren­dezése;- a munkaadói, munkavállalói járulék befizetése; Március 22.- A számítógéppel vezetett vám­áru-nyilvántartás hitelesíttetése a vámhivatallal. Hitelintézeti, illetve értékpapírtörvény A hitelintézeti és az értékpapír- törvény módosításai - igazodva a külföldi vállalkozások ma­gyarországi fióktelepeiről szóló törvény rendelkezéseihez - a külföldi hitelintézetek és befek­tetési szolgáltatók részére is megengedik fióktelepek létreho­zását, ehhez azonban az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye szükséges. 1999. ja­nuár elsejétől a bankok a befek­tetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevé­kenységek teljes körét folytat­hatják. A piaci kockázatok meg­határozásának alapja a kereske­dési könyv, amelyet a hitelinté­zeteknek és a befektetési vállal­kozásoknak a tőkeszükségletük meghatározása érdekében kell vezetniük a pozícióikról és koc­kázatvállalásaikról. Mentesítés a verseny- korlátozás tilalma alól F ranchise-megál lapodások Újabb szerződéscsoportot vett ki a kormány a tisztességtelen piaci magatartás és verseny tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény­ben meghatározott tisztességte­len verseny tilalma alól. A 246/1997. (XII. 20.) kormány- rendelet szerint ez évtől mente­sül a gazdasági versenyt korlá­tozó megállapodás tilalma alól a franchise-megállapodás is, ki­véve, ha például a felek azonos ; vagy egymást ésszerűen helyet­tesítő áru gyártói, és a megálla­podás erre az árura vonatkozik, illetve a megállapodás közvetve vagy közvetlenül korlátozza a franchise-vevőt a forgalmazott áru, illetve szolgáltatás árának meghatározásában. Gépjármű-forgalmazás és szerviz Mentesül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma alól az a jogügylet is, amelyben a szállító arra vállal kötelezett­séget a viszonteladóval szem­ben, hogy a megállapodásban meghatározott területen viszont- eladás vagy lízingbeadás céljá­ból új gépjárművet, valamint ahhoz kapcsolódó pótalkatrészt kizárólag a viszonteladónak vagy a forgalmazási hálózat meghatározott számú más vál­lalkozásának értékesít. A mente­sülés kiterjed arra a megállapo­dásra is, amelyben a viszontel­adó elvállalja a szervizszolgál­tatást is. A viszonteladónak legalább olyan terjedelmű jótállási és gép­jármű-visszahívási kötelezettsé­get kell vállalnia a fogyasztóval szemben, mint amilyen a szállí­tót terheli. A mentesülés további feltéte­leit a 247/1997. (XII. 20.) kor­mányrendelet tartalmazza. Nincs azonban mentesség, ha például mindkét résztvevő vagy a vi­szonteladóval kapcsolatban álló vállalkozás gépjárművet gyárt, továbbá ha a szállító kötelezően meghatározza a viszonteladási árat. Válasz a Petőfi Népe 1998. február 27-én megjelent számában "Megfizettetik az esővizet?" című cikkre és kommentárra A címben hivatkozott sajtóhír és még inkább annak kommentárja csak emocionális jellegű hiányos informá­ciókkal szolgált. A teljes körű tájékoztatás érdekében, szeretném a megjelent cikket néhány lényeges elemmel kiegészíteni. • A szolgáltatást igénybe vevők megkeresése: • A tájékoztató levelet és a megállapodástervezetet a la­kosság és a közintézmények kivételével megkapta min­den, csapadékviz-kibocsátó ipari, mezőgazdasági üzem és vállalkozás, amely ténylegesen telephellyel rendelkezik, és a Bácsvíz Rt. üzemeltetésében és tulajdonában lévő csapadékvíz-csatornán vezetteti el csapadékvizét. • E levélben leírtuk, hogy egyértelműen csak a burkolt fe­lületről, illetve a tetőfelületről lefolyó és a csapadék­csatornában elvezetett csapadékvíz után kell fizetni a karbantartási díjat. • Az előző évi átlag-csapadékmennyiséget a realitás miatt az Országos Meteorológiai Intézettől vesszük át, hiszen ők egzakt és mindenki által elfogadható adatot szolgál­tatnak. • Kecskeméti sajátosság: • A megyeszékhelyen elválasztott rendszerű a csatorna­hálózat, amely gazdaságosabban működtethető, mint az egyesített. A szennyvíz és a kevésbé szennyezett csapa­dékvíz külön kerül gyűjtésre, elvezetésre és a szenny­víztisztító telepet is csak a szennyvíz terheli. A város 1900-as évek elején élő vezetői már rendkívül fontosnak tartották a csapadék elvezetését, olyannyira, hogy szenny­vízcsatorna építésével ellentétben, a belvízzel és talaj­vízzel folytatott harcuk eredményessége érdekében előny­be helyezték azt. • Az Üzemeltetés költségei: • A csapadékcsatorna-rendszert Kecskemét város a Bács­víz Rt.-be apportálta, tehát az részvénytársaságunk tulaj­dona. Az üzemeltetés során rendszeresen kell tisztítani a beömlőket, a gerinc- és a bekötőhálózatot, a tisztítóakná­kat, pótolni szükséges az eltört és eltulajdonított (az utóbbi időben egyre többször fordul elő) fedlapokat. A csapadék a gerinccsatornákat fogadó, Csukás-éri csapadék-főgyűj­tőcsatorna nyílt és zárt részeit rendszeresen kotorni szük­séges a csapadékvízből lerakódó ülepedő anyagoktól, il­Kecskemét, 1998. március 5. letve a költséges, tápanyag-eltávolító technológia hiányá­ban jelentkező eutrofizáció következményeit is el kell tá­volítani. A hatékony csatomatisztítás érdekében kellett a múlt évben vásárolnunk egy nagy teljesítményű csatorna­mosó autót, több tíz millió forintért. A csatornákban a valós állapotok rögzítése és a később már csak rendkívül költségesen helyreállítható problémák megelőzése érdekében kamerás vizsgálatokat kell végez­nünk. Költségként jelentkezik a Vízügyi Igazgatóság által benyújtott, évi többmilliós hozzájárulási igény is, a Csukás-éri csatorna azon részének kotrásért, amely nem Kecskemét területén húzódik, de a kecskeméti csapadék­vizet is befogadja. • Joggal vethető fel a kérdés: a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton felmerülő költségeket ki térítse meg? Az rt. vezetése és a tulajdonosok képviselői szerint az igénybe vevők. Vagyis az intézményeket és a lakosságot érintő, valamint az általános ellátást jelentő területeken az önkormányzat, egyéb helyeket a szolgáltatást közvetlenül használók (ezek az érintett telephelyek). Másik megoldás lehet, hogy e költségek arányosan terhelik az összes lakost és intézményt, kedvezményezve a nagyobb telephellyel rendelkező cégeket. Ez utóbbi esetben nyilván elkülönül­ne a szolgáltatás igénybevétele és az érte fizetendő térítés. Mindez ellentétes lenne a piacgazdaság és az ágazat álta­lános szabályaival, és eseti törvényeivel is. • Törvény is támogatja a karbantartási dij kezdeményezését, az alábbiak szerint: • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. • II. fejezet 4. paragrafus e. bekezdés szerint: A csapadékvíz-elvezetés hasonlóan az ivóvízellátáshoz, a szennyvíz-elvezetéshez és annak tisztításához, vízi közüzemi tevéknység. • III. fejezet 6. paragrafus 4. bekezdés c. pont: Az ingatlan tulajdonosának tulajdonában van az ingatlanra lehulló csapadékvíz. • IV. fejezet 13. paragrafus 3. bekezdés: A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért díjat kell fizetni. • Visszajelzés a vállalkozóktól: • Viszonylag sok cégtől ellenvélemény nélkül, aláírva visszaküldött megállapodásból arra következtetek, hogy az 500 Ft-tól 50.000 Ft-ig terjedő éves költség egy jogosan elvárt szolgáltatásért, jogosan járó szolid díjazás. Köszönve a lehetőséget a kiegészítésre Tisztelettel: Sütő Vilmos csatornázási főmérnök-h. Bácsvíz Rt. 10890 ORVOS, TERMÉSZETGYÓGYÁSZ CSONTKOVÁCS Prof. CSiSZTYAKOV (íriszdiagnoszta, reflexológus, akupresszőr) Rendel: márc. 30-ápr. 3. Kecskemét, Budai u. 2. Jelentkezni: 76/321-469. Gyógyít: mozgásszervi, derék-, gerincfájdalom, gerincsérv, ízületi, ekcéma, allergia, asztma, pikkelysömör, fejfájás, gyulladásos, vérnyomás, meddőség, éhségcsillapítás, dohányzásról leszoktatás, alvászavar stb. betegségeket. (11016) MEGHÍVÓ A Matkói Mezőgazdasági Szövetkezet értesíti tagjait és üzletrész-tulajdonosait, hogy 1998. március 31-én, 8 órakor közgyűlést tart. Helye: a szövetkezet ebédlője, Matkó. Napirend: 1. Tisztségviselő-választás. 2.1997. évi mérleg elfogadása. 3. Egyéb kérdések, bejelentések. Amennyiben a közgyűlés a fenn megjelölt időpontban nem határozatképes, a közgyűlés új időpontja: 1998. március 31., de. ^ 9.30 óra, változatlan § napirenddel. v _____________Igazgatóság y A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ humán felsőfokú végzettségű munkatársat keres rehabilitációhoz kapcsolódó munkakörbe. Az alkalmazásnál feltétel a "B" kategóriás jogosítvány; a szociális gondozás területén szerzett tapasztalat és a számítógépes ismeret előnyt jelent. Érdeklődni lehet: Nagy László csoportvezetőnél, hétfőtől péntekig: 8-10 óra között (Kecskemét, Balaton u. 24. Tel.: 76/478-207). A jelentkezést szakmai önéletrajzzal, 1998. március 23-áig kérjük eljuttatni, a fenti címre. 10993 IRODÁT KERESŐK, FIGYELEM! Különböző nagyságú és kialakítású irodahelyiségek teljes infrastruktúrával kiadók 1998 áprilisától Kecskeméten, a Tatár sor 1. sz. alatt, a volt BÁCSÉPSZER-irodaházban. Parkolási lehetőség, 24 órás portaszolgálat, étkezési lehetőség a helyszínen biztosított. Az irodák 1998. március 16-ától megtekinthetők. Bővebb felvilágosítás, időpont-egyeztetés kérhető a Somogyi és Társa Kft.-nél, a 76/485-047 és a 76/481-610 telefonszámokon. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom