Petőfi Népe, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-10 / 58. szám

10. oldal 1998. március 10., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Gazdaszemmel messze még Európa A napokban Baján is megtartot­ták azt a vándorelőadást, ame­lyen egyrészt az új hazai előírá­sokat, másrészt az EU-csatla- kozás előfeltételeit ismertették a szakemberek, a megyei gaz­dakörök szövetségének szer­vezésében. Az előadás-soroza­tot a helyi gazdakör részéről 60- an hallgatták végig. Bagi Béla, a Bács-Kiskun Megyei Gazdakörök Szövetsé­gének elnöke előadásában éle­sen bírálta a törvényhozást. Mint mondta, az FM által kia­dott törvényerejű rendeletek követhetetlenek. Az egykama­rás rendszer összefonódik a po­litikával. Ezért a mezőgazda- sági termelőknek, úgy, mint Európa-szerte, a civil szerveze­tekre és a valós civil érdekkép­viseleti szervekre kellene tá­maszkodniuk. Sajnos ezekben ma még nem dúskálunk. S a kormányzat nem engedi dön­tésközeibe a civil szervezete­ket. Mindenekelőtt a nagyon hiányzó érdekvédelmi törvényt kellene meghozni. Ez lehetne a mezőgazdaság biztonságának alfája. Ennek hiányában 83 úgynevezett érdekképviseleti forma létezik, de ezek nagy ré­szében csak látszattevékenység folyik. Itt tért ki Bagi Béla az Európában közel 50 éve létező két nagy civil szövetségre, amelyeknek EU-csatlakozá­sunk esetén feltétlenül tagjaivá kell válnunk. Hazánkban jelenleg a gaz­daköröknek 43 ezer tagjuk van. Ez jó alap ahhoz, hogy bekap­csolódjunk mind a COPA (me­zőgazdasági szervezetek szö­vetsége az EU-ban), mind pe­dig a másik civil tömörülésbe, melynek rövidített neve CO- GECA és a mezőgazdasági, ag­ráripari szövetkezeteket öleli fel. Az előbbinek 30 tagszerve­zete van 15 tagállamban, az utóbbinak pedig 33 ezer mező- gazdasági és halászati civil szervezet a tagja. A két tömörü­lés együttesen 800 ezer munka­helyet ad a farmergazdaságo­kon belül, és lát el alapanya­gokkal. Brüsszelben ennek a két civil tömörülésnek a szava lesz döntő a mi csatlakozásunk­ról folytatott tárgyaláson - emelte ki Bagi úr. Ugyanakkor az EU-csatla- kozás küszöbén tudnunk kell azt is - hangsúlyozta az előadó -, hogy a nyugat-európai or­szágokban a lakosság 2 száza­léka él a mezőgazdaságból (ná­lunk ez 10 százalék körül mo­zog). Következésképpen a táp­lálék megtermelése nem cél, hiszen beszerzése csupán pénzkérdés, importtal megold­ható. Az EU-tagállamok adófi­zetői tehát a környezetkímélő gazdálkodást, az egészséges ivóvízellátást, a természetvé­delmet hajlandók támogatni adókkal. A mi esetünkben még kitörést jelenthet a falusi turiz­mus, a tájgazdálkodás, a bio­termelés. Ha ezeket az ágaza­tokat rendkívül magas szintre tudjuk felfejleszteni, és ha lesz rá fizetőképes kereslet, akkor érdemes lesz bevonni őket a támogatási rendszer körébe. Király László Talpra állt a szentmiklósi Temaforg Lehetne sikertörténet az, amit a húszéves múlttal rendelkező Temaforg Kunszentmiklós Kft. végrehajtott az elmúlt néhány évben. De a cégvezetéstől és László Tibor ügyvezető igazga­tótól távol áll a hurrá optimiz­mus, tisztában vannak azzal, hogy mindennapos, kemény és céltudatos munkát követel meg a talpon maradás, az eredményes­ség fenntartása és a dolgozók megélhetése.- Történetünk abban az érte­lemben szokványos, hogy egy fővárosi cég vidékre telepített üzemeként indultunk húsz éve, hulladéktextíliákat dolgoztunk fel fő tevékenységben - mondta az igazgató a hétvégén rendezett szakmai tanácskozáson. - A pri­vatizáció révén került tulajdo­nunkba az üzem, kedvezőtlen feltételekkel, egymilliós forgó­tőkével és üres készáruraktárral. Ezzel és óriási elszántsággal in­dultunk útnak, alakítottuk ki termékskálánkat, fejlesztési cél­jainkat. Ma már az ország és fél Európa egyik legjelentősebb geotextíliákat előállító gyára vagyunk. Termékeinket hasz­nálják a bútoriparban, a ruházati iparban, de nagy mennyiséget ál­lítunk elő ipari szűrőkből is. Az évtizedes folyamatos és dinami­kus fejlesztések hatására sikerült megvetni lábunkat a nem szőtt geotextíliákkal az útépítéseknél, vasútépítéseknél, árvízvédelmi töltések építésénél és korszerűsí­téseknél. Keresett a specialitá­sunknak számító Fűtex fűmagos textília. Farkas Pál PARAFA DUGÓK - PORTUGÁLIÁBÓL! A közismert parafa a paratölgy - Quercus Suber - kérge. A para­tölgy mediterrán éghajlaton honos, és különös ismertetőjegye, hogy lehántolt kérgét újranöveszti. A le­hántolt kéreg sokoldalúan hasz­nálható és rendkívül sok, jó tulaj­donsággal rendelkezik: könnyű, rugalmas, ellenáll a rothadásnak, állati kártevőknek, penészgom­báknak. A különféle műanyagoktól a ter­mészetes anyagok felé forduló ko­runkban reneszánszát éli ez a csodálatos, rendkívül sokfélekép­pen hasznosítható anyag. A kecskeméti székhelyű HUN- GAROKORK Kft. portugál-magyar közös vállalat - lánynevén DE- KORK Kft. - Kiskőrösi üti telephe­lyén parafadugó-hegyek között beszélgetünk ezekről a dolgokról Bíró Máriával, a kft. ügyvezetőjé­vel.- Bács-Klskun megyében komoly mennyiségű bort ter­melnek; gondolom, ennek meg­felelően sok parafa dugót is használnak. így van ez?- Nem egészen, hiszen az al­földi bor - kategóriájánál fogva - általában gyors fogyasztásra kerül, ritka, ha évekig kell palackozva tá­rolni. Ezért inkább az olcsóbb zá­rási módokkal palackozzák, ese­tünkben agglomerált vagy kolma- tált dugókkal.- Mit jelentenek ezek a sza­vak?- Röviden nem könnyű elmon­dani, hiszen a parafa-feldolgozás sok évtizedes technológiája szerint készülő termékekről van szó, de próbáljuk meg: A paratölgy kérgé­ből, amit hosszadalmas előkészítő munka után - pihentetés, főzés, simítás, szeletelés, többszöri mi­nősítés - csíkokat vágnak, amiből egészen egyszerűen automata vagy kézi vezérlésű fúrógéppel a kívánt méretű dugókat kifúrják: ez a natúr dugó. A natúr dugók gyen­gébb minőségű részét púderfi- nomságú parafa őrleményből ké­szült bevonattal látják el: ezek a kolmatált dugók, amit kozmetiká­zott dugónak is hívnak. A dugó­gyártás során kb. 40%-ban kelet­kező, ún. esedék egy részéből ké­szült őrlemény az alapanyaga az agglomerált - röviden aggló dugó­nak. Az őrlemény többi részéből készülnek a különféle szigetelő, tőmítő, burkoló, azaz műszaki pa­rafa termékek.- Ezek szerint a bor minősége dönti el, milyen típusú dugóval zárják a palackokat?- Tulajdonképpen igen, de azért ez kissé komplikáltabb. A dugó tí­pusa - hogy natúr, kolmatált vagy aggló kerüljön a palackba - első­sorban a bor minőségétől függ, és attól, hogy mennyi ideig tárolják a palackban. Figyelembe kell venni még a bor színét, a palack nyaká­nak belső méretét - jól zárjon, de ne legyen kihúzhatatlan - és a pa­lackozógépet is.- Szóval ez egy külön szakma?- Majdnem. A dugót eladni, az kereskedelem, de a felhasználó­nak leginkább megfelelő típust együtt kell kiválasztani, és az egy kicsit faipar, egy kicsit borászat, egy kicsit gépészet, egy kicsit rek­lámgrafika. Újabban nálunk is el­várja a bortermelő, hogy a palack dugóján is ott legyen a neve, emb­lémája. A parafára írni-égetni lehet ezeket a jeleket, rajzokat.- Ha valakinek kell 2000, név­vel ellátott dugó, ez Kecskemé­ten megoldható?- Elvileg igen, hiszen a felirato­zógépek szerelése folyamatban van, és rövidesen indul a próba­üzem. Addig is tudunk feliratozott dugót adni, csak kicsit hosszabb időt vesz igénybe az elkészítés, mert Portugáliában kell elkészít­tetni, és, ugye, Portugália azért nem a szomszédban van ...- Van Magyarországon egy hasonló nevű cég - Hungaro- kork-Amorlm -; nem zavaró ez a hasonlóság?- A mi nevünk korábban DE- KORK volt, elsősorban műszaki parafával foglalkoztunk. 1996 őszén a Hungarokork-Amorim Rt. neve "Első Hazai Parafa" Rt. lett, és hasznosnak láttuk a szabaddá vált Hungarokork nevet felvenni. Időközben ők meggondolták ma­gukat. Semmi közünk egymáshoz - hasonló a nevünk. A megrende­lőt szerintünk az érdekli, hogy jó minőségű árut kapjon, korrekt ki­szolgálással, a pénzéért. Várjuk az érdeklődőket, függetlenül attól, hogy 500 vagy 500.000 dugóra van szükségük. Címünk: HUNGAROKORK Kft. 6000 Kecskemét, Kiskőrösi út 18-20. Telefon/fax: 76/417-827 vagy 20/221-307 Dr. Mára! Géza, a Biokultúra Egyesület elnöke - balról ismerteti a német közönséggel a magyar biotermékeket. Frankfurtban BIO FACH 98 el­nevezéssel biotermesztési vi­lágkiállítást és vásárt tartottak február 26-ától március 1-jéig. A látni- és megvennivalók 60 százaléka élelmiszer-ipari ter­mék, bioétel és -ital volt. Az 1200-nál is több kiállító biojá­tékokat, -kozmetikumokat, -ék­szereket, -bútorokat stb. is be­mutatott. Németországból, Ausztriából, Olaszországból, az USA-ból, Dél-Amerikából, a vi­lág szinte minden civilizált or­szágából elvitték Frankfurtba specialitásaikat a biotermelők. Visszatérés a természethez- Hol tart ma a világon a bio­termesztés? - kérdeztem Zentai Ferenc kertészeti biotermesztő szakmérnöktől, aki kinn járt a frankfurti vásárban, ő a Biokul­túra Egyesület dél-magyaror­szági térségfelelőse.- Világtendenciává erősödött a természethez való visszatérés, ami azt is jelenti, hogy gyors tempóban növekszik a bioter­melés és a biotermékek fogyasz­tása egyre bővülő áruválaszték mellett - mondta Zentai Ferenc. - Ezt mutatta a frankfurti világ- kiállítás is. És most már nyu­godtan megállapítható: a bio­termesztés ma már nem csupán egészségvédelem, környezet­védelem, hanem kiváló profit- szerzési lehetőség is.- Mekkora területen folytat­nak jelenleg a világon bioter­mesztést?- Csak európai adatot tudok mondani: ezen a kontinensen je­lenleg 1,9 millió hektár az el­lenőrzött biotermesztési terület. Magyarország a huszonötezer hektárnál tart. Reményeink sze­rint ez a következő öt évben 300 ezerre nő, akkorára, mint amek­kora jelenleg Ausztriában. Ez az ország pillanatnyilag az első Európában a biotermesztésben és a fogyasztásban is. Megje­gyezném, hogy 1960-ban Ausztriában és Magyarorszá­gon a rákos megbetegedések aránya egyforma volt, most vi­szont a mi adatunk kétszerese az osztráknak. Ebben kifejeződik egyebek közt a két ország kör­nyezetpolitikájának különböző­sége is.- A világkiállításon jelen vol­tak a magyar biotermelők?- A Biokultúra Egyesületnek volt standja Frankfurtban, itt mutatkoztak be. Ott voltak a Burján László kecskeméti bio- üzemében készített termékek: sűrített paradicsom, dzsemek, konzervek. Megkóstolhatták az érdeklődők az apajpusztai Szo- mor Dezső biokolbászát, amely szürkemarha és mangalica ser­tés húsából készült. A kalocsai Berta Zoltán biofűszereket állí­tott ki a standon. Nagy sikert arattak a tarpaiak is a biomézzel kezelt biodiójukkal, a szatmári aszalt szilvával. A lehetőségek óriásiak- Vevők voltak a németek a magyar kínálatra?- A hungaricumokat, ma­gyar ételspecialitásokat az osztrákok is, a németek is megszokták a világháború előtti időkben. Óriási lehető­ségek állnak a magyar bioter­mesztők előtt. Az említett két országban a szupermarketek megrendelései meredeken emelkedő tendenciát mutatnak.- Nálunk is kaphatók bio­termékek?- Igen, Kecskeméten a Lut- her-udvarban és a Wesselényi utcában van bioüzlet. Biotermék csak az, amin rajta van a védjegy. Ha valaki a piacon odaírja a krumplijára, hogy bio, azt nem kell komolyan venni. El kell kérni az árustól a tanúsítványt, ha van neki.-Növekszik a hazai bioterme­lők tábora?- A terület folyamatosan nő. Az agrárkamara gazdajegyzőjétől- Hogyan térhet át valaki a biotermesztésre?- Legalább három év kell hozzá, míg valaki az eddig meg­szokott technológiákról át tud térni a biotermesztésre. Aminek a lényege tulajdonképpen az, hogy szintetikus szereket nem használunk. Persze permetezni a biotermesztők is permeteznek, de csak kén- és réztartalmú sze­rekkel, ahogyan valamikor a nagyapáink tették. Legalább negyvenféle permetezőszer áll a biotermesztők rendelkezésére. A biotermesztők nem használ­nak műtrágyát sem. Egyébként az idén a kormány már anyagilag is támogatja a biotermesztésre való áttérést. Ha valaki bele akar fogni, az agrárkamara gazda­jegyzőjétől megtudhatja, mi a teendője. Egyébként a biogaz­dálkodásra bejelentett területe­ket a Biokultúra Egyesület rend­szeresen ellenőrzi. Egyedül is meg lehet kísérelni az áttérést, de érdemesebb szaktanácsadót igénybevenni—tanácsolta Zen­tai Ferenc. A. T. S. Nagybani díszfapiac nyűt OMMF-ellenőrzés Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) februárban háromezer munkáltatót ellenőrzött, és 30 százalékuknál talált szabályta­lanságot. A munkáltatóknál 25 ezer munkavállaló közül 4 ezret szabálytalanul foglalkoztattak. Az ország első nagybani díszfa­piaca nyílt meg hétfőn Budapes­ten, a XIX. kerület Méta utca 31. szám alatt. A cégtulajdonos, Kalmár Jenő kecskeméti vállal­kozó a megnyitón elmondta: az eddigi beruházási költség hat­millió forint volt, de további bő­vítésekre készül. Az induló kész­let értéke 50 millió forint, a piac éves forgalmát 200 millió fo­rintra tervezik. Az eladásra kí­nált facsemeték és dísznövények döntő többsége hazai nemesítés. HUNGEXPO TOVÁBB ÉRSZ! Aki a mezőgazdaságban dolgozik, vagy bármilyen módon érdekelt, feltétlenül érdemes ellátogatnia az év legnagyobb eseményére. A mezőgazdaság nagy léptekkel fejlődik, s ezt a fejlődést csak úgy követheti, ha Ön is megtekinti kiállításunkat. Idén is várja az 18. NEMZETKÖZI MEZŐGAZDASÁGI ÉS MEZŐGAZDASÁGI GÉPKIÁLLÍTÁS 1998. MÁRCIUS 11-15. • BUDAPESTI VÁSÁRKÖZPONT A rendezvényre a MÁV 50%-os kedvezményt biztosít! HÉTMÉRFÖLDES LÉPTEKKEL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom