Petőfi Népe, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-05 / 30. szám

1998. február 5., csütörtök 5. oldal Hazai Tükör Tudományos tanácsadók a bős-nagymarosi problémáról Folyamszabályozás vagy duzzasztás A már elköltött 350 milliárdhoz képest viszonylag „csekély” összegbe, 30 milliárd forintba kerülne a bős-nagymarosi prob­lémakör végleges és megnyugtató megoldása - jelentette ki tegnap Somjodi László professzor a magyar-szlovák tárgyalá­sok kapcsán felkért tudományos tanácsadó testület egyik tagja. A professzor szavaiból kiderült, hogy vízmémökök, ökológusok és más szakemberek bevonásá­val 16 szempont szerint ele­mezték a hágai döntés utáni megoldási javaslatokat s végül két változat mellett tették le a voksot. Az egyik a klasszikus folyamszabályozás, amelynek révén - évi 2 milliárdot fel­emésztő karbantartással - biz­tosítható a hajózás. A másik változat a duzzasz­tás. E megoldás előnyei közé tartozik, hogy az energiaterme­lésből az állam tisztes bevételre tehet szert. Ugyanakkor a víz­lépcső olyan végleges megol­dásnak számít, amelyen később módosítani már nem lehet. Arra a kérdésre, hogy ponto­san hol épüljön meg ez a víz­lépcső, a professzor diplomati­kusan azt válaszolta: „A ta­nácsadó testület szerint nem in­dokolt nem Nagymarosnál megcsinálni.” Később hozzá­tette: az MTA szakemberei ez ügyben nem foglalnak állást, mert a döntés a politikusoké. Aláhúzta, hogy Szlovákia és Maevarorszáe csakis közösen nyúlhat a Dunához. A szakem­berek becslése szerint meg­egyezés híján Magyarország­nak négyszázmilliárd forintos kártérítést kellene fizetnie. De arra is figyelmeztetnek, hogy kapkodni bármilyen vonatko­zásban is hiba volna. Részletes gazdaságossági számításokkal is alátámasztott hatástanul­mányra van szükség, ám ez a munka 8-9 hónapig is eltarthat. Baráth Etele, a Környezet­védelmi Bizottság elnöke beje­lentette: a bizottság javasolja a kormánynak, hogy a hatásta­nulmányt és a problémakörrel összefüggő egyéb vizsgálódá­sokat nemcsak az adott tér­ségre, hanem a Duna teljes sza­kaszára terjessze ki. Takács Mariann Eddig kereken 350 milliárd forintot vittek el a munkálatok. FOTÓ: FEB/DIÓSIIMRI Polgármester-találkozó Félegyházán Március 6-án Kiskunfélegy­háza ad otthont a városi pol­gármesterek idei országos ta­lálkozójának - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap délelőtt tartottak a házi­gazda város polgármesteri hiva­talában. A városi önkormány­zati vezetők fórumát - Veszp­rém, Szolnok és Vác után - immár negyedik alkalommal rendezik meg, ezúttal Kiskun­félegyházán. A sajtótájékoztatón Ficsór József polgármester mellett részt vett - az ugyancsak házi­gazda szerepét betöltő - Balogh László, a Bács-Kiskun megyei Közgyűlés elnöke, valamint Pap Gyula és Deák József, a rendezvényt elindító és szer­vező Szféra Kulturális Szolgál­tató Kft. két ügyvezetője. Tájékoztatójában Ficsór Jó­zsef polgármester elmondta: a találkozó minden résztvevőnek kiváló lehetőséget ad a kapcso-Melocco Miklós szobra. latteremtésre, ugyanis a pol­gármesterek, jegyzők mellett - miniszteri vagy államtitkári szinten - a legtöbb miniszté­rium is képviselteti magát. Kérdésre válaszolva Ficsór József közölte, hogy Félegy­háza mint helyszín kiválasztá­sában közrejátszott a Petőfi­­emlékünnepség is. A polgár­­mester szerint a találkozó ked­vező alkalmat nyújt a városnak, hogy megmutassa értékeit, ha­gyományait. A rendezvény programjaiban a szekcióülések, pódiumbe­szélgetések mellett gyár-, temp­lom- és múzeumlátogatás, va­lamint bugaci kirándulás is sze­repel. Az idei találkozón másodíz­ben adják át Az év polgármes­tere (alpolgármestere, jegyzője) díjat (Melocco Miklós: A vá­rosépítés allegóriája című szob­rát), valamint először a Váro­sok Kulcsa elismerést. A városi polgármesterek or­szágos találkozója jótékonysági esttel ér véget, melynek teljes bevételét a kiskunfélegyházi ötös ikrek - és nővérük - isko­láztatásának segítésére fordít­ják. (-ász) Nézeteltérések az egészségbiztosító és a PM között Bonyolultabb jogszabályok Az Egészségbiztosítási Ön­­kormányzat nem ért egyet a Pénzügyminisztériummal ab­ban, hogy a jövőben a tb-járu­­lékokat is az adóhatóság szedje be, járulékbevallást évente egyszer kelljen készí­teni, de havonta legyen köte­lező járulékelőleget fizetni. A testület tegnapi közgyű­lésén elfogadott állásfoglalás leszögezi: a járulékrendszer nem attól lesz átláthatóbb, ha a tb-től megvonják a pénz be­szedésének jogát, hanem ha egyszerűsítik a szabályokat. Egy kormányhatározat sze­rint február 15-ig át kell tekin­teni a tb-járulékok rendszerét. Az előkészítő munka során ki­derült, hogy a pénzügyi tárca és a biztosító között jelentős nézeteltérések vannak a járulékreform megítélésében. Míg a Pénzügyminisztérium szerint a járulékrendszer nem igényel lényeges változtatást, addig a biztosító szerint igen. A biztosítónál úgy látják: a járulékok kérdését egységben kell kezelni, és óvakodni kell a gyakori módosításoktól. Az utóbbi években olyan jogsza­bályok születtek, amelyek a korábbinál is bonyolultabbá, áttekinthetetlenebbé tették a járulékfizetés rendszerét. Mindeközben a járulékok még ma sem nyújtanak fedeze­tet az egészségügyi ellátá­sokra. Ezért a egészségbizto­sító azt tervezi, hogy a nyug­díjbiztosítóval közösen mun­kacsoportot hoz létre az átfogó járulékreform kidolgozására. Választói névjegyzék március elején Az Internetre is vonatkozni fog a kampánycsend Ha a májusi választások előtt legkésőbb 72 nappal megszüle­tik a politikai döntés, technikai okok nem fogják akadályozni a kisebbségi választások megtartását sem - hangsúlyozták a Belügyminisztériumban tegnap tartott tájékoztatón. A parlamenti választások elő­készületeiről Zsuffa István közigazgatási államtitkár el­mondta: tíz napon belül kiad­ják a választási eljárási tör­vény végrehajtására vonat­kozó belügyminiszteri rende­leteket. Parlamenti döntésre vár azonban, hogy a jelöltek kampányára szánt 100 millió forintos állami keretet miként osszák szét. Az Országos Választási Iroda már a múlt évi népszá­­vazás előtt megkezdte a felké­szülést a parlamenti választá­sokra - közölte Tóth Zoltán hivatalvezető. Ez most folyta­tódik. Készülnek feladataikra a szakemberek, egyeztetnek a pártokkal többek között az in­formatikai igényeikről és gya­korlatilag már megújították a választás Internet-rendszerét. A tavalyi népszavazáshoz ké­pest egyébként tízszer na­gyobb adatbázissal kell majd dolgozniuk. Elhangzott, hogy a válasz­tási iroda jogértelmezése sze­rint a kampánycsendek idején az Interneten sem szabad köz­zétenni közvélemény-kutatá­si adatokat. A kampánycsend megsértése esetén az Országos Választási Bizottság foglal majd állást. A belügyminiszteri rende­lettervezet szerint a választók március 5-13. között kapnak értesítést a névjegyzékbe való felvételükről. A választási bi­zottságok tagjait március 20- ig, a szavazatszámláló bizott­ságok tagjait április 20-ig kell megválasztani, a jelöltet állí­tok pedig április 24-ig dele­gálhatják megbízottjaikat a vá­lasztási bizottságokba. Jelölteket ajánlani április 17-ig lehet, a területi listákat április 20-ig, az országos listát pedig 21-ig kell bejelenteni. Két nyilatkozatot kell kitölteniük az adózóknak Egy százalék az egyházaknak is Az idén a személyi jövedelemadó bevallásakor az szja kétszer 1 százalékáról magunk dönthetünk. A tavalyihoz hasonlóan fel­ajánlhatunk 1 százalékot valamilyen civil szervezetnek, és - az idén először - további 1 százalékot valamely egyháznak vagy a szociálisan rászoruló családokat, gyermekeket és fiatalokat támogató költségvetési alap javára. Kovács István, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal osz­tályvezetője elmondta: az adó­zóknak az egy százalékokról kü­­lön-külön rendelkező nyilatko­zatot kell kitölteniük, ha élni akarnak a törvényes lehetősé­gekkel. Azok az egyházak része­sülhetnek a támogatásából, ame­lyeket a bíróság 1998. január 1- je előtt nyilvántartásba vett. Az egyházakon belüli intézménye­ket nem lehet kedvezményezett­ként megjelölni. A vallási kö­zösségeket az APEH úgyneve­zett technikai azonosító szám­mal látja el, és ezeket a Magyar Közlönyben közzéteszi. Fontos, hogy mindezzel együtt június 30-ig az egyházaknak is be kell jelenteniük bankszámlaszámu­kat az APEH-nél. Az adóhatóság a beérkezett rendelkező nyilat­kozatok alapján legkésőbb szep­tember 1 -jéig értesíti a címzette­ket az adózókfelajánlásairól. ők harminc napon belül kérhetik a pénz átutalását. Ennek feltétele azonban, hogy előzőleg az APEH-hez eljuttassák a jogsza­bályban felsorolt igazolásokat például arról, hogy nincsenek köztartozásaik. Az adóhivatal­nak az átutalást 1999. január 10- ig kell teljesítenie. A felajánlá­sok elfogadása természetesen senki számára nem kötelező, így az egyházaknak is jogukban áll azokat visszautasítani. Ha vi­szont elfogadták az egyszáza­léknyi adományokat, akkor azok felhasználásáról - miként tavaly acivil szervezetek tették-1999. október 31-ig nyilvánosan - saj­tóközlemény útján - el kell szá­molniuk. Folytatódott Tocsik Márta pere a Fővárosi Bíróságon Kedden folytatódott Tocsik Márta pere a Fővárosi Bírósá­gon. Bár a vádiratban a jogász­nőt adócsalással nem gyanúsít­ják, Tocsik Márta a bíróságnak bemutatta az adóhatóság 1997. évi kimutatását, amely szerint - számlája októberi zárolásáig - 31,7 millió forintos áfa és 68 000 forintos személyijövedelem­­adó-túlfizetése volt 1996-ban. Bírói kérdésre Tocsik Márta elmondta: Szokai Imrével le­vélben vette fel a kapcsolatot: pénzügyi-jogi tanácsadói iro­dája szolgáltatásait az APV Rt. elnökének írásbeli megkeresé­sével ajánlotta fel a privatizációs szervezet számára. Suchman Tamással 1996 ápri­lisában találkozott Szokai Imre irodájában. A privatizációt fel­ügyelő tárca nélküli miniszter ott elhangzott megjegyzéseiből - „Egyszer volt Budán kutyavá­sár!” és „Tanúsítson némi ön­mérsékletet a sikerdíj tekinteté­ben!” - arra következtetett, hogy Suchman Tamás szeretné lejjebb szorítani korábban meg­állapított munkadíját. Ismertette: amikor 1995. de­cember 11-én Kocsis István, az APV Rt. vezérigazgató-helyet­tese szóbeli meghatalmazást adott az önkormányzatokkal való egyezkedésre, először a munka ügyvédi hátterét terem­tette meg a Szőgyényi Józseffel kötött szerződésben. Akkori munkatársai közül más nevét nem említette. Azt azonban el­árulta, hogy alvállalkozóival szóbeli szerződést kötött, és zsebből fizette őket. Ez összes­ségében 42 millió forintot tett ki. Tocsik Márta arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a büntetőper kilenc vádlottja közül azt a hár­mat, akit még nem hallgatott meg a bíróság - Boldvai László szocialista országgyűlési képvi­selőt, Vitos Zoltán és Budai György üzletembereket - mikor és milyen körülmények között ismerte meg. A bíró ezek után felolvasta azokat a jegyzőkönyveket, ame­lyeket a Központi Bűnüldözési Igazgatóságon készítettek To­csik Márta kihallgatásai alkal­mával. Köztük volt a nevezetes 1996. október 15-i vallomás is, amelyet 1997. január 13-án egy beadványban Tocsik Márta visszavont. Az akkor elmondottakban szerepel az az eset, amikor Budai György - közvetítő útján - talál­kozót kért tőle egy sörözőbe. A jogásznő a férfit SZDSZ-es ér­dekeltségű üzletemberként is­merte, a vele érkezett ismeretlen pedig - mint később kiderült - Boldvai László volt. „Csak nem gondolja komo­lyan, hogy támogatásunk nélkül megtarthatja a szerződését?” - kérdezte Budai György, majd közölte, hogy az APV Rt.-től az önkormányzatokkal kötött szer­ződések „második csomagjáért” kapott díj 25-25 százalékát kérik az általuk megjelölt cégek szám­lájára, de pártjuk céljaira. A bí­róság birtokában lévő iratok sze­rint Tocsik Márta az Arány Rt.­­vel és az Utilitas Rt.-vei kötött szerződés alapján, üzletviteli ta­nácsadás címen a cégek számlá­jára át is utalta a 450 millió forint megállapodott részét, sőt Vitos Zoltán és Boldvai László az Arány Rt. számára az „első cso­mag” 350 millió forintos hono­ráriuma egyharmadát is megkö­vetelte. A „Tocsik-botrány” ki­pattanása után az Arány Rt. - márTipicRt. néven-és az Utili­tas is visszautalta a pénzt. ARTEX Nemzetközi Kereskedelmi Rt., mint budapesti székhelyű bútorimportőr széles kapcsolatrendszerrel rendelkező, a hazai bútorkereskedelemben nagy tapasztalattal bíró ónálló ügynököt keres. Érdeklődés: (1)-156-9244-es telefonszámon vagy írásbeli pályázattal a 1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 12. levélcímre. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom