Petőfi Népe, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-07 / 32. szám

Egészség- és életmódmagazin A grépfrút a modern kozmetika új csodaszere A nőgyógyász tanácsa: mindig érdemes védekezni Időszerű jó tanács: ismerjük meg jogainkat, lehetőségeinket As új egészségügyi •• Az új egészségügyi tör­vényt a parlament de­cemberben fogadta el. Előírásai idén január 1- jétől, illetve egy része majd csak 2000. janu­ár 1-jétől lép életbe. Az egészségügyről ezt megelőzően negyed­századdal készült átfo­gó szabályozás. Az az­óta eltelt 25 év alatt sokat változott a világ. Az új egészségügyi törvény a megváltozott körülmények között szabályozza a gyógyí­tók és betegek kapcsolatát, meghatározza a kötelezettsé­geket és jogokat. Követelmény: az emberközpontúság Kicsit túlzóan ez a törvény a 21. század törvénye. Választ kell ugyanis adnia a jövő évez­red elejének szociális kihívá­saira is. Az elmúlt évtizedek or­vostudományi és technológiai fejlődése a fejlett országokhoz hasonlóan Magyarországon is soha nem látott feladatok elé állította az egészségügyi szak­embereket, az ellátást finanszí­rozókat és a lakosságot. Ez a magyarázata annak, hogy so­kat beszélnek a szakemberek az orvosilag indokolt és a gaz­daságilag lehetséges optimum megtalálásáról. Az egészségügyi törvény legfontosabb új vonása az em­berközpontúság. Az embert, a szolgáltatások minőségét és hatékonyságát helyezi a kö­zéppontba. Megteremti az egészségügy modernizációját, tágabban értelmezve az egész­ség ügyét támogató jogi kör­nyezetet. A jogszabály alapelvei kö­zött szerepel a szakmai köve­telmények szektorsemleges­sége. Mit jelent ez a kifejezés? Az egészségügyi szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei az állami és a magánszférában nem lehetnek eltérőek. Alap­elve az esélyegyenlőség és a méltányosság, más szóval: az egyének a számukra szüksé­ges és orvosilag indokolt szol­gáltatásokhoz egyenlő esély­­lyel férjenek hozzá, tekintet nélkül társadalmi és gazdasá­gi helyzetükre. A törvény kimondja: az egészség megőrzésének leg­fontosabb eszköze a betegség megelőzése. Az alapelvek so­rába tartozik az egészségügyi ellátás fokozatossága, azaz: minden beteg ott és akkor kapjon kezelést, ahol és ami­kor betegségének megfelelő ellátást kaphat. Külön fejezetként szerepel­nek a betegek jogai, az egész­ségnevelés, a család- és nővé­delmi gondozás, a környezet­és munkaegészségügy, a jár­ványügy, az egészségügy szervezésének és irányításá­nak legfontosabb kérdései. Szabályozzák a paragrafusok az egészségügyi dolgozókra vonatkozó szakmai követel­ményeket, képzésüket és to­vábbképzésüket. Jogaikat a vizsgálati és terápiás eljárások megválasztására, adott ese­tekben az ellátás megtagadá­sára, a szakmai fejlődésre. És persze kötelezettségeiket is: a színvonalas ellátásra, a tájé­koztatásra, a dokumentálásra, a titoktartásra. A törvény rendezi a szolgál­tatások és ellátások (például szűrővizsgálatok, alapellátás, járó- és fekvőbeteg-ellátások, mentés stb.) rendszerét, s meghatározza az állam fele­lősségét az egészségügyben. Törvénybe foglalt különleges szabályok Szabályozza egyes speciális területek meghatározó és alapvetően fontos kérdéseit. Például a pszichiátriai betegek jogait, azon belül is többek kö­zött magánéletük védelmét és tájékoztatáshoz való jogukat, s részletesen foglalkozik az in­tézeti kényszerelhelyezéssel. A gyógyászati ellátásokról szóló fejezet az alternatív és/vagy kiegészítő gyógy­módok - a nem konvencioná­lis gyógyászat - helyzetét tisz­tázza. Külön rész tárgyalja a mesterséges megtermékenyí­tést, a gyógyszerügyet, a ha­lottakkal kapcsolatos rendel­kezéseket, a mentést, a katasztrófaellátást, a vérellá­tást, az orvostechnikai ellá­tást, a gyógyhelyeket. A szerv- és szövetátültetés­ről a törvény kimondja: min­den halottból történhet sejt-, szövet- és szervkivétel, ha ez ellen a személy életében nem tiltakozott. A halál utáni szö­vet- és szervadományozás el­len azonban mindenki még életében írásban vagy szóban tanúk előtt tiltakozhat. Aki nem tesz nyilatkozatot, annak szerveit eltávolíthatják, mi­után az agyhalált egy három­tagú bizottság megállapította. Méltóság és önrendelkezés Az egészségügy átalakításá­nak célja a lakosság megbete­gedési arányainak csökkenté­se, a gyógyítás eredményeseb­bé tétele, az életkor meghosz­­szabbítása, a hasznosan meg­élt évek számának növelése; a halálozási adatok javítása. Eh­hez elengedhetetlen az ellátás színvonalának emelése. A minőségi követelmények bevezetése lehetővé teszi az egészségügyi intézmények működésének értékelését, cél­zott fejlesztésüket, átalakításu­kat, esetleg visszafejlesztésü­ket vagy bezárásukat. A törvény nagy gonddal ke­zeli az emberi méltóság és ön­­rendelkezés érvényesülését az egészségügy területén. Felso­rolja a beteg emberek jogait és rögzíti érvényesülésük ga­ranciáit, panasz esetére pedig a jogorvoslat lehetőségeit. A legalapvetőbb betegjogként említi az illető egészségi álla­potának megfelelő ellátáshoz fűződő jogot. Kimondja a be­teg jogát orvosa és az igénybe veendő egészségügyi intéz­mény szabad megválasztásá­ra. A ritka, korlátozottan elér­hető orvosi eljárások esetére előírja a várólisták alkalmazá­sát annak érdekében, hogy a rászorulók számára a kivá­lasztás igazságosan, diszkri­minációmentesen és ellenőriz­hetően történjen. Új fogalom: a tájékozott beleegyezés A törvény alapvető jelentősé­get tulajdonít az önrendelkezé­si jog érvényesülésének. Beve­zeti az orvosi beavatkozások­ba való tájékozott beleegyezés fogalmát. Eszerint a beteg em­beren bármiféle orvosi beavat­kozás csak akkor végezhető, ha előzőleg őt annak előnyei­ről, hátrányairól, veszélyeiről, alternatíváiról tájékoztatták. A beteg e tájékoztatás után dönthet, hogy elfogadja-e a ja­vasolt orvosi beavatkozást vagy elutasítja azt. Egyes kivé­telektől eltekintve a beteg tájé­kozott beleegyezése nélkül semmiféle beavatkozást nem szabad elvégezni. A törvény emellett kimond­ja a beteg ember jogát orvosi dokumentációja megismeré­séhez. így lehetségessé válik, hogy a beteg a róla készült va­lamennyi egészségügyi doku­mentációba betekintsen, azokról másolatot vagy jegy­zetet készítsen. Az egészség megőrzése rendkívül fontos mindenki számára. Legtöbbet saját ma­gunk tehetünk ennek érdekében. Első lépésként magunkban kell tudatosítani, hogy a megelőzés érték. A költ­ségvetés 1997-ben minden korábbinál többet, összesen mintegy 2-2,5 milliárd forintot költött a betegségek megelőzésére. A szakemberek véleménye szerint a megelőző medicina kedvező hatását 100 milliárd forintokban lehet mérni. A ren­delkezésre álló adatok azt jelzik, hogy ha szerény mértékben is, de javult a ma­gyar állampolgárok egészségi állapota az 1993-as mélyponthoz képest, amikor a születéskor a várható élettartam csak 64,5 év volt. Javult az 1000 főre vetített halálozási arány is. Sajnos tovább csökkent a születések arányszáma, így a de­mográfiai mutatók területén nem sikerült előbbre lépni. A különböző kezdeményezések felkarolására, összefogására, a szakmai össz­hang biztosítására a megelőzési programok koordinátora miniszteri biztosként kapott megbízást. Az elmúlt évben mintegy ezer konkrét javaslatot, támogatást kérő pályázatot nyújtottak be hozzá, ezek közül azoknak a javaslatoknak a meg­oldása kapott elsőbbséget, amelyek az egészséges gyermekek felnövekedését biztosítják. Támogatást kaphattak a szülést megelőző életvitelt befolyásoló kez­deményezések csakúgy, mint a „családbarát kórház" akciók, vagy a szív és ér­rendszeri betegségek megelőzését szolgáló kezdeményezések is. Iskolás korban lehet hatékonyan fellépni a fiatalon megelőzhető egyes népbe­tegségek, mint például a szív és érrendszeri károsodások, valamint a mozgás­­szervi megbetegedések ellen. Kiemelt jelentőségűek a tartásjavító, valamint a differenciált testnevelést elősegítő programok. A betegségek több mint háromnegyed részét a krónikus nem fertőző betegsé­gek adják Magyarországon. Az elmúlt két évtizedben számuk tovább növekedett. A szív és érrendszeri panaszok, a rosszindulatú daganatok, a balesetek, mérge­zések, a krónikus májbetegségek és májzsugorodás vezető halálokként szerepel, s e téren sajnos Európában a legrosszabb mutatókkal rendelkező országok közé tartozunk. Alapvetően ezek felelősek a korai halálozásból és rokkantságból szár­mazó társadalmi veszteségekért, az életminőség megromlásáért. A kutatási eredmények meggyőzően mutatják be, hogy a nem fertőző krónikus betegségek nagy része megelőzhető, vagy legalább kialakulása későbbre halasztha­tó. Finnországban például a megelőző intézkedések a szív és érrendszeri betegségek halálozását a felére, a rosszindulatú daganatokét pedig a harmadára csökkentették. Határozzuk el, hogy 1998-ban többet törődünk magunkkal, egészségünkkel, csa­ládunkkal, barátainkkal és munkatársainkkal. Figyeljünk jobban az étkezésre, hasz­náljunk ki minden alkalmat a mozgásra, káros szokásainkkal - például a dohányzás­sal - ne terheljük környezetünket, s ha hívnak, menjünk el a szűrővizsgálatokra. Ehhez kívánunk ebben az évben segítőtársak lenni. Fekete Tibor nyugtatja és erősíti az idegeket C csökkenti a szorongást C elősegíti az általános jó közérzet kialakulását C megkönnyíti az egészséges, mély alvást Jól elaludni - kipihenten ébredni Kizárólag gyógynövények hatóanyagait tartalmazó gyógyhatású készítmény A kockázat és mellékhatások tekintetében kérjük olvassa el a 0 Kapható a gyógyszertárakban és gyógynövény szaküzletekben. Naturprodukt Információs Szolgálat: (06-20) 287-096 2046 Törökbálint, (Depó) Pf 8. Tel.: 06 (23) 336-131 06 (23) 336-333 ^orgolrnozz^: T^ncesztőjó tanácsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom