Petőfi Népe, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-31 / 26. szám
1998. január 31., szombat Hazai Tükör 5. oldal Van már csapatzászlójuk is A megyei közgyűlés szalagját dr. Balogh László kötötte fel. Csapatzászlót kapott tegnap az Alföldi Kiképző Központ. Göncz Árpád adományozó okiratát Tóth Kálmán ezredes, a köztársasági elnök katonai irodájának a vezetője ismertette. Az ünnepségen dr. Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a csapatzászló adományozása kivételes jelentőségű esemény az alakulat és az egész személyi állomány életében. Meit a zászló a legfontosabb katonai jelkép, a hősiesség, a dicsőség, a haza védelmének szimbóluma. Kifejezi a személyi állomány egységét, a haza védelme iránti elkötelezettségét. Az Alföldi Kiképző Központba bevonuló újoncok közül sokan Bács-Kiskunban laknak. Dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke ezért is tartja fontosnak az együttműködést az alakulat parancsnokságával. Ezért tett eleget a felkérésnek, és kötött szalagot az új csapat- zászlóra. - galambos Áprilistól: csak hivatásosok A Határőrségnek idén is akárcsak tavaly - szigorú gazdálkodási feltételeket kell teljesítenie - mondta Kuncze Gábor belügyminiszter pénteken, a Határőrség tavalyi munkáját értékelve. Ki kell dolgozni azt a programrendszert, amely évekre előre meghatározza a Határőrség feladatait, és ehhez hozzárendeli a finanszírozást. Magyarország csak így tud majd megfelelni a feltételezett csatlakozási időpont után 1-2 évvel az uniós igényeknek. Európa azt várja Magyar- országtól, hogy álljon ellent az illegális bevándorlásnak, és járuljon hozzá az Unió védelméhez - mondta a miniszter. A tavaly elfogadott határőrizeti törvény révén április végén elhagyja az utolsó sorozott állomány is a laktanyákat, és utána már csak hivatásosok tevékenykednek a Határőrségnél. Ez jelentős átszervezést igényel, és másfajta vezetői magatartást követel meg. Nováky Balázs tábornok, országos parancsnok szólt arról, hogy a hivatásos állomány létszámának teljes feltöltése akadályokba ütközik, mert sok jelentkező nem felel meg az egészségügyi követelményeknek, mások pedig a fizetést tartják alacsonynak. Kiss Kálmán tábornok, rendészeti főigazgató a Határőrség nyomozati jogkörének eddigi tapasztalatairól számolt be. Elmondta: eddig mintegy 400 nyomozati eljárás indult, amelyből negyvenet átadtak a bíróságnak. Hová lett a szőlőtermelők pénze? (Folytatás az 1■ oldalról) A kft. értesítette a gazdákat, hogy minden határidő utáni fizetés esetén harmincszázalékos kamatot adnak. A külföldi partner felé az évek óta fennálló jó kapcsolatok miatt nem akarnak erőteljesebben fellépni. Ez komoly piacvesztést jelentene, ami a szőlősgazdáknak sem lenne jó. Mint Horváth Pál hegybíró elmondta, úgy tudja, hogy a szlovák lél decemberben kiegyenlítette fennálló tartozását. W. Király Ernő Traffipaxot ígérnek az önkormányzatok a rendőröknek (Folytatás az /. oldalról) A fórumon a házigazda, dr. Kastyják János rendőrkapitány az önkormányzatok és a rendőrség együttműködését értékelte a rendőrség hároméves fejlesztési programjának tükrében. Elmondta, hogy az önkormányzatok támogatása nélkül a rendőrség saját költségvetéséből ma már az alaptevékenységét sem tudná megoldani. A halasi kapitányság kivételezett helyzetben van. Korábban, időben nyitott az állampolgárok felé. A példát mások is hamarosan követték, s így ma már több mint száz alapítvány létesült szerte az országban. A térségben annyiféle többlettevékenység folyik más kapitányságokhoz viszonyítva, amelyek megoldásához nem is igényelhetnének támogatást a rendőrségi költségvetésből. Megemlítette, hogy a jövőben nő majd bűnmegelőzés szerepe. Rendkívül hatásos visszatartó erőnek, és közbiztonságérzetet növelőnek ítélte a kapitány a közterületi rendőri jelenlétet. Beszámolt arról a kezdeményezésről, amely a három város - Kiskunhalas, Kiskunmajsa és Jánoshalma - önkormányzata és a rendőrség összefogásával új típusú járőr- szolgálat létrehozását eredményezi. A rendőr-vagyonőr járőrpárosok felállításával gyakorlatilag megkettőzhető lesz a jelenlét a területen. A városok által vásárolt járőrkocsik felszerelését és üzemeltetését a megyei főkapitányság magára vállalta. ^tolnai.aMskomt^mdók Rakató levél a konnányfóhöz Hét roma illetve emheri iocr- kát* rp.kp.ss7ok ki snrnikhnl a7i Februártól Budapesten és néhány - főleg kelet-magyarországi - megyében „húskommandók” látnak munkához, és koncentrált, összehangolt ellenőrzéseikkel megpróbálnak a feketevágások nyomára bukkanni. Bencze József, a Gazdaság- védelmi Koordinációs Bizottság elnöke szerint hazánkban évente másfél millió sertést vágnak le engedély nélkül. Ez egészségügyi szempontból veszélyes és mintegy 15 milliárd forintos kárt okoz az államnak. Az ugyancsak engedély nélkül levágott baromfi mennyisége eléri az évi 45-50 ezer tonnát. A zugvágások ellenőrzésére létrehozandó csoportok öt-hattagúak lesznek, és munkatársaikat a helyi hatóságok - a rendőrség, a tisztiorvosi, az állatorvosi szolgálat, esetleg az adóhivatal - jelöli ki. Szükség van rájuk, mert bár csökkent hazánkban a fekete- gazdaság aránya, becslések szerint még mindig 28 százalék. Mentőautó karambolja Koraszülöttet szállító mentőautóba ütközött pénteken egy személyautó Pécsett a városon átvezető 6-os főút egyik forgalmas kereszteződésében, A baleset következtében ketten súlyos, de nem életveszélyes, hárman könnyebb sérüléseket szenvedtek. A Pécsi Orvostudományi Egyetem traumatológiai osztályára szállították a sérülteket, 700 ezren szavaznak először A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén mintegy 153 ezren töltik be a 18. életévüket. A hatályos törvények szerint közülük azok vehetnek részt a parlamenti választásokon, akik május 10-e előtt ünnepük születésnapjukat. Akik pedig a két forduló között válnak nagykorúvá, azok a május 24-ei fordulóban szólhatnak bele az ország ügyeibe. Az első szavazók táborát úgy 700 ezer 18-21 év közötti fiatal alkotja. Az idén 78 ezer fiú és 75 ezer lány tölti be 18. életévét - derül ki a KSH felméréséből. Szavazni közülük csak mintegy 65 ezren fognak, hiszen a többiek csak május 24-e után érik el a felnőttkort. köztük a mentőkocsi vezetőjét és az újszülöttet kísérő pécsi gyermekorvost. A másik három kórházba szállított személy zebrán átkelő gyalogos volt, őket az összeütközött járművek sodorták el. A Szekszárdiból Pécsre szállított újszülöttet az inkubátor szerencsére megóvta a sérüléstől, bár a készülék használhatatlanná vált. Hét roma, illetve emberi jogvédő szervezet nyílt levélben fordult az Országgyűléshez és a kormányfőhöz Horn Gyula miniszterelnök cigányellenesnek tartott kijelentései miatt. Az aláírók tiltakozó levelükben szorgalmazzák, hogy Horn Gyula „vonja vissza egy egész népcsoportot sértő szavait, és kormánya nevében foglaljon állást minden magyar állampolgár egyenlősége mellett”. A levélben Horn Gyulától származó idézetek is állnak. 1997. július 16-án, egy nagyköveti értekezleten állítólag a következőket mondta a kormányfő: „Sajnos eléggé visszhang nélkül maradtak azok az igények, felvetések, hogy például a cigányságnak is feladata, kötelessége lenne elhatárolódni a cigányság körében tapasztalható bűnözőktől, garázdáktól...” Az idén januárban Horn Gyula részt vett a Lungo Drom gyűlésén, ahol - a le vél egy napilapot idéz - a következőket mondotta: „közismert, hogy a cigány lakosságon belül ugrásszerűen megnőtt a bűnözés”; ezért ismételten felhívta a romákat: „rekesszék ki soraikból azokat, akik bűncselekményekkel próbálják meg életfeltételeiket biztosítani.” Egy másik napilap szerint Horn ugyanott „nem tartotta elfogadhatónak, hogy a roma családok egyetlen megélhetési formája a... családi pótlék legyen, és úgy vélekedett, ezen munkavállalással lehetne segíteni.” A tiltakozók szerint „a kormányfő szavai jól ismert előítéleteket visszhangoznak. Demokratikus országokban ezt rasszista hangulatkeltésnek nevezik. A Miniszterelnöki Hivatal a levél vádjait közleményben utasította el. Eszerint a kormányfő a Lungo Drom kongresszusán éppen arról beszélt, hogy a cigányság helyzetének megoldása nemzeti ügy: a többség és a kisebbség nem boldogulhat egymás ellenében. Felelőtlenség békétlenség szításával vádolni azt a kormányt, amelyik konkrét programmal rendelkezik a cigányság helyzetének javítására, a kisebbségbarát társadalmi környezet megteremtésére, mutat rá a közlemény. FEB Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Katherine Kelly Lang Német szépfiú Hollywoodban Kate Mulgrew remek vendéglátó Roger Moore és a bálnák Robin Williams szórakozott professzora A Savannah ifjú titánjai Tvr-hét - a műsorújság Megváltozott a hulladékgazdálkodás és szemétszállítás módja Kecskeméten Szolgáltat a Városgazdasági Kft. A kecskeméti polgárok tapasztalhatták, hogy megváltozott a szemétszállítás módja a hírős városban. A Városgazdasági Kft. ügyvezető igazgatóját, dr. Mayer Antalt a változásokról kérdeztük. A kecskeméti polgárok közül talán kevesen tudják, hogy a 1995/XLII.- es törvény értelmében abban a városban, ahol az önkormányzat szervezett formában oldja meg a szemétszállítást, ott ezt a szolgáltatást minden ingatlan- tulajdonos vagy ingatlanhasználó köteles igénybe venni. Kecskeméten az önkormányzat a száz százalékos városi tulajdonban lévő Városgazda- sági Kft.-t bízta meg a szemétszállítási és hulladékgazdálkodási feladatok ellátásával, amelyek tehát a törvény értelmében kötelezően igénybe veendő közszolgáltatások. A törvény arra is kötelezi az önkormányzatokat, hogy szabályrendeletet alkossanak a szemétszállítás rendjéről. A kecskeméti képviselő- testület 54/1996 (XII.23.) rendeleté szabályozza az ingatlanok és közterületek tisztántartását. A rendelet tavaly július elsején lépett hatályba. Az űj szabályozás nem lakásnagyság szerint állapítja meg a szemétszállítás diját, hanem a szeméttartó edény- zet nagysága és a szemétürítés gyakorisága szerint. A szabályrendelet az országos átlagot veszi alapul, miszerint egy háztartásban naponta és fejenként három liter szemét termelődik. Az alapdijat is e szerint állapította meg a rendelet: az alapdíj a 60 literes edény heti egyszeri éves ürítési dija. Az űj szabályozás változást hozott abban a vonatkozásban is, hogy korábban a szervezett hulladékszállítás csak a város belterületére vonatkozott, tavaly július óta azonban már Kecskemét közigazgatási területére. Az azonban még egyelőre kérdéses, hogy az egyre gyorsabb ütemben beépülő és lakottá váló úgynevezett hobbikertes városi övezetek szemétszállítását milyen módon szabályozza a város, illetve hogyan oldja meg a VG. Kft. A változásokról tavaly széles körben tájékoztattuk a kecskeméti polgárokat. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy sokan nem veszik igénybe a szemétszállítást, s a közterületeken vagy a kukák mellé ürítik a szemetet. Ennek a jelenségnek az is oka lehet, hogy a szükségesnél kisebb szeméttartó edényt vásároltak vagy béreltek a VG. Kft-től. A megoldás véleményünk szerint a nagyobb térfogatú edényzet volna, amely olcsóbbá is tenné a szemétszállítást. Számításokat végeztünk, melyek szerint a nagyobb térfogatú edényzet (240 literes) heti egyszeri ürítése lényegesen olcsóbb, mint a kisebb edényzet (60, 110 literes) heti kétszeri ürítése. A Városgazdasági Kft. ügyfélszolgálata minden szemétszállítással kapcsolatos kérdésben a kecskeméti polgárok rendelkezésére áll személyesen a Béke fasor 71/A szám alatt reggel 9-től délután 14 óráig, illetve telefonon a 76-480-602- es számon. Amiben viszont nem tudunk segíteni: az alapdíj megfizetésétől szociális indok alapján sem tudunk eltekinteni. Ezért kérjük ügyfeleinket, hogy ebben az ügyben az önkormányzathoz forduljanak. Érdemes tudni, hogy a rendkívüli hulladék kirakásához VG Kft. emblémával ellátott zsákot lehet vásárolni a telephelyeinken, illetve a szemétszállító autók vezetőinél. A zsák ára tartalmazza az elszállítás és az elhelyezés költségeit is. Sokan kérdezik, az újságokat elszállítja-e a VG. Kft. A válasz igen, a szelektív papír- gyűjtésre szolgáló edények elsősorban újságpapír gyűjtésére vannak kihelyezve. Ezek ürítésének, elszállításának dija nem terheli a polgárokat. Január elsejétől új díjszabás érvényes Kecskeméten. A szemétszállítás dija 29-30 százalékkal emelkedett, például a 110 literes edény heti egyszeri ürítése a tavalyi bruttó 65 forint helyett bruttó 84 forintba kerül. Az alapdíj (50-60 literes kuka heti egyszeri ürítése esetén) bruttó 2912 forintra emelkedett. A díj megállapításánál figyelembe kellett vennünk, s az áremelést is az indokolja, hogy a kecskeméti szemét- szállítási dijak nem tartalmazták a fejlesztés költségeit, mind az eszközök, mind a szemétlerakó tekintetében.
