Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-30 / 303. szám

1997. december 30., kedd Az Európai Unió Küszöbén in. A koppenhágai parlamenti képviselők is tanultak Grundtvik iskolájában Népfőiskolák Bács-Kiskunban Dánia az egyik legnagyobb ag­rárexportőre az Uniónak. A gaz­dag parasztok országában világ- színvonalú farmergazdálkodás- sal találkozhat a szakember, ha idelátogat. Itt hozták létre a gaz­dák jó százéve az első szövet­kezeteket. Mindenekelőtt azért szövetkeztek, hogy gazdasági érdeküket a megfelelően tudják a piacokon képviselni. Mi volt a siker titka? Szorgalom, szeren­cse? Ez is, az is. Illetve az a nép­főiskolái hálózat, mely csaknem másfél évszázada oktatja a leg­újabb ismeretek alapján a dán polgárokat, köztük a gazdákat. A mai skandináv kisország parla­menti képviselőinek a fele vett részt valamilyen népfőiskolái kurzuson. Sőt, ugyanennek az iskolahálózatnak volt a diákja három korábbi miniszterelnök is. A szövetkezeti gazdálkodás zseniális ötlete is a népfőiskolái mozgalomhoz kapcsolható. Ah­hoz a szabad és kötetlen iskola- rendszerhez, mely alapítója Ni­kolai Frederik Severin Grundt­vik protestáns püspök volt. ő fo­galmazta meg az iskola lénye­gét: „A népfőiskolák szabadis­kolaként jöjjenek létre, és az élet iskolájává váljanak, a társada­lom minden rétegére terjedjenek ki.” Idehaza 1936-ban alakultak meg az első népfőiskolák, me­A népfőiskola résztvevői egy gépkiállításon. lyeket 1948-ban megszüntettek. A rendszerváltás óta Bács-Kis- kunban újraszerveződött ez a mozgalom. Ma legjelentőseb­bek a lakiteleki, a hercegszántói, illetve a jakabszállási iskolák. Hercegszántón 1992 szep­temberében 27 polgár alakította meg a népfőiskolát. Az érdeklő­dők száma később növekedett. A témákat s az előadókat az igé­nyek alapján válogatták össze, hívták meg. Az előadások több­sége a gazdálkodás kér- dóséiról szólt. Mindenekelőtt a tb-, az adójogszabályok változásáról, a biogazdálkodás lehetőségéről, illetve a szakszerű vegyszere­zés lehetőségéről. De szó volt még más, a gazdákat érdeklő kérdésekről is. A hallgatók ta­nulmányi kirándulásokon is részt vettek Tölgyesi Gábor, a népfőiskola szakmai referensé­nek a vezetésével. Ellátogat­tak a bábolnai napokra, az OMEK-ra, s egyéb megyei szakkiállításokra is. Az isko­la működését az agrárkamara mellett támogatta a megyei Vál­lalkozás-fejlesztési Alapítvány is. A hercegszántói iskola hall­gatóinak a száma- a sikeres elő­adásoknak köszönhetően - ma már 51, mely a délvidéki te­lepülés méreteihez képest igen­csak figyelemreméltó. A tá­mogatók jelzései alapján a si­keres intézmény jövőre is gon­dok nélkül indíthatja a tanfo­lyamait. (A népfőiskolákat bemutató sorozatunkat januári uniós mellékletünkben folytatjuk.) Barta Zsolt - Tölgyesi Gábor A legigényesebb borpiacot is kiszolgálják A keceli Borker Kft.-nél a na­pokban befejeződött az a több mint száz millió forintos beru­házás,;»uueü.yel olyan technoló­giai fejlesztést valósítottak meg, hogy a legigényesebb borpiacot is ki tudjak elégíteni. Ide sorol­ják a már meglévő német és svájci vevőiket. Ők a könnyű, üde reduktív típusú italokat kedvelik, mint például fehér­borból a Rizlingszilváni, a Zöld veltelíni, a Rajnai rizling. Per­sze az sem mindegy, hogy mi­ként néz ki az a palack, amiben határon túlra jut a keceli bor. A 0,75-ös és 0,50-es üveg az EU- szabvány, esztétikus megjele­nésben s persze parafadugóval. A nagyvolumenű fejlesztés­ből jutott az irányított erjesztés technológiájára, amelynek ab­ban van nagy szerepe, hogy a szőlőben megtermelt illat- és aromaanyag a borban is benne legyen. Vagyis a fajtajellemzőt át kell menteni a pohárba, mert a határainkon túl s ott is, ahová a keceliek exportálnak, csak így szeretik a keceli bort. Az Uni- kristal borkőstabilizálóval mint egyedi berendezéssel elérhető, hogy az instabil borkő nem csa­pódik ki a palack alján. A borkőstabilizáló berendezés a minőség egyik garanciája. A gép kiszolgálása, felügyelete egyszemélyes. Bergman Gábor ifjú borásztechnikus örömmel dolgozik az elmés szerkezetnél. A Borker nemcsak EU-or- szágokba szállít, hanem keceli bort isznak például Cseh- és Lengyelországban, Szlovákiá­ban, sőt a tengeren túl, Ameri­kában, Kanadában, Új-Zélan- don s Tajvanon. Elengedhe­tetlen volt a raktárbővítés az exportáruk számára. Nem vé­letlen, hogy e cég hazánk hete­dik legnagyobb borforgalma­zója. Ezt az idei ötmillió palack - exportra 3,5 millió - eladásá­val érték el. Pulai Sára Hosszú menetelés elé nézünk R ossz nyelvek szerint, ha titkos szavazással kel­lett volna dönteni Lu­xemburgban az Európai Unió bővítéséről, az indítvány nem kapta volna meg a voksok többségét. A hat ország - köztük ha­zánk - csatlakozási meghívása nagy próbatétel mind a pá­lyázó államoknak, mind az in­tegrációs szervezetnek. Nem­csak a tagság várományosai cipelhetik be problémáikat a közösségbe - például Ciprus a török-görög ellentéteket -, hanem most már az EU felépí­tése is megkérdőjelezhető: a bővítés melletti döntéssel el­odázhatatlan a reform. A képlet ma úgy szól: nem csupán Magyarországnak, Csehországnak, Lengyelor­szágnak, Észtországnak, Szlo­véniának és Ciprusnak kell felzárkóznia, és bizonyítania érettségét a belépésre, hanem az Uniónak is fogadókésszé kell válnia. Mai számítások szerint ez akár tíz évig is el­tarthat. Kulcsfontosságú kérdés a mezőgazdasági támogatások átalakítása, a szerkezeti re­form végrehajtása. Vajon meg­birkóznak-e ezzel Brüsszelben belátható időn belül, miközben az ajtó előtt toporgók lázas siet­séggel igyekeznek „honosí­tani” a 200 ezer oldalnyi uniós jogszabályt? Még arra sincs egyértelmű elképzelés, miként kíván a Nyugat hozzájárulni a közös biztonsághoz az Europol, a földrész közös rendőrségé­nek megerősítésével akkor, amikor majd Magyarország lesz a megnagyobbodott integ­rációs szervezet végvára. Különösen a gazdaszövetsé­gek idegesek, főként a szegé­nyebb déli tagállamokban. Az­zal riogatják a parasztokat, hogy a keletről beáramló áru tönkreteszi őket, ráadásul min­den támogatás az elmaradot­tabb jövevényeknekjut majd. A volt NDK példáját emlegetik, pedig a párhuzam hamis. Míg ugyanis az egyesülés után a ke­letnémeteket a társadalmi fe­szültségek csökkentése érde­kében gyorsan a nyugati élet- színvonalhoz kellett legalábbis közelíteni, az Unió keleti bőví­tésével ilyen kényszer nem áll fönn. A különbségek még jó ideig megmaradhatnak, mint ahogyan ma is léteznek például Görögország és Olaszország vagy Portugália és Németor­szág között. Annak idején Spa­nyolország belépése nem kis riadalmat keltett Franciaor­szágban, később viszont épp a határrégiók profitáltak a leg­többet a közös tagságból. A Nyugat félelmei tehát aligha­nem alaptalanok. Mint ahogyan a bővítés kapcsán sokat emlege­tett többletköltségek is érzékel­hetően csak négy-öt év múlva jelentkezhetnek. Az üzletem­berek a megmondhatói, hogy a befektetések, az olcsó munka­erő révén máris tetemes haszon származik a nyitásból - mind­két oldalon. Toronyi Attila Mennyit dolgozik a svéd a napi betevő falatért? A svédeknek egyre kevesebbet kell azért dolgozniuk, hogy megkeressék mindennapi be­tevő falatjukra a pénzt - jelen­tette a svéd távirati iroda egy közelmúltban elvégzett felmé­résre hivatkozva. 1995 és 1997 között 26 perccel csökkent a napi élelmiszerszükséglet fede­zéséhez szükséges munkaidő. A felmérésben szereplő nyolc ország közül az élelmi­szerek megvásárlásához szük­séges pénz előteremtésére Finnországban szükséges a legrövidebb munkaidő, 3 óra és 9 perc - ez 20 perccel keve­sebb, mint 1995-ben volt. Svédországban ugyanennyi élelmiszer árát 3 óra és 18 perc alatt keresik meg. Egy 1977-es felmérés szerint akkor a své­dek még 5 órát és 49 percet dolgoztak a napi élelmiszer áráért. Időközben Svédország­ban a tej, a tojás, a csirkehús, a marhahús, a tonhalfiié, a ke­nyér és a liszt ára csökkent, míg a vaj, a sajt, az alma, a cu­kor és a kávé drágult. Bemutatkoznak a testvérvárosok Kiskunmajsa és Lommatzsch Lommatzsch városát már kö­zel két évtizedes kapcsolat fűzi Kiskunmajsához. A Drezda és Meissen közelében található település és a máj saiak a terme­lőszövetkezeteik révén kerül­tek annak idején „szocialista barátságba”. Az évek múlásá­val az emberi kapcsok nem szakadtak meg. Jórészt ezek­nek a barátságoknak köszön­hető, hogy a majsaiak isme­rősként térhetnek vissza a szászországi városba. A baráti viszonyt néhány éve hivatalo­san is újjáélesztették. A két te­lepülés partnervárosi szerző­dést kötött. Az okmányok szentesítésére idén nyáron ke­rült sor. A majsai delegáció egy emlékfát is ültetett az alka­lomból. A vendéglátók több­ször is köszönettel emlékeztet­ték arra a majsaiakat, hogy a német nép soha nem felejti el a magyarok nemes gesztusát, amikor megnyitották a kelet­német állampolgárok előtt az osztrák határt, hiszen a két Németország egyesítését ez a lépés indította útjára. Az 1200 kilométeres távolságban is működő barátságnak látható jelei is vannak, hiszen a német partnerek soha nem érkeznek üres kézzel Majsára. Anyagi támogatást nyújtottak a helyi kollégium felújításához, kor­szerű takarítógépekkel, toló­kocsikkal, ruhaneműkkel segí­tették a majsai szociális ott­hont, játékokat ajándékoztak az óvodáknak, legutóbb pedig egy kisbuszt kaptak a majsa­iak. Cserébe Kiskunmajsa ön- kormányzata egy telket aján­lott fel Lommatzsch városának az üdülőfaluban. A baráti szá­lak erősítését elsősorban a di­ákcseréktől remélik, de kultu­rális téren máris bővült a kap­csolat. Majsai közvetítéssel a vajdasági testvérváros, Topo­lya néptáncosai is felléptek már Lommatzscban. A maj­saiak németországi kötődése most egy újabb településsel is bővülhet, hiszen a gyógy- idegenforgalmáról ismert Badschönbom jelezte, szíve­sen alakítana ki partnervárosi viszonyt Majsával. T. K. Népesedési gondok Az Európai Unióban változnak a születési arányok - derül ki a szervezet statisztikai hivatalá­nak, az Eurostatnak a jelentései­ből. A tagországokban az 1995. évi, egy nőre jutó születések száma az elmúlt esztendőben 1,44-ről 1,43-ra csökkent. Szak­emberek szerint a generációk megújulásához minden szülőké­pes nőre legalább 2 gyermek­nek kell jutnia. Az európai kö­zösség tagországainak összla­kossága 1 millióval növekedett, és eléri a 373 691 200-at. Mivel pedig a halálozási arány megha­ladja a születésekét, a népsza­porulat alapvetően a menekültek számának emelkedésével ma­gyarázható. A legtöbb migráns Németországba, a legkevesebb pedig Luxemburgba érkezik. A statisztika szerint az Euró­pai Unió a világ lakosságának 6,4 százalékát teszi ki; eközben a Föld népessége évente 81 millióval-egyNémetországgal- növekszik. Túl sok a kiskereskedő Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint Kelet-Közép-Európa kiskeres­kedelemi hálózata kb. 30 éves lemaradást mutat az EU álla­mainak szintjéhez képest, és arra hasonlít, amit a nyugatiak a hatvanas évek elején éltek át. Kelet-Közép-Európában mintegy kétmillió üzlet talál­ható valamivel több mint százmillió lakosra, Nyugat-Eu- rópában pedig ennek a kétsze­rese majdnem négyszázmilli­óra. A boltoknak csaknem a fele egyetlen országban, Len­gyelországban található (46 százalék), Csehországban és Magyarországon pedig további 16-16 százalékuk. Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Barta Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom