Petőfi Népe, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-02 / 281. szám
4. oldal Világtükör 1997. december 2., kedd A NATO védelmi minisztereinek ma kezdődő kétnapos brüsszeli találkozóján várhatóan döntenek arról, hogy a három tagjelölt ország a szervezet északi, vagy déli parancsokságához tartozzon. Ezt Keleti György honvédelmi miniszter mondta el hétfőn Budapesten azt követően, hogy találkozott Dieter Stockmann tábornokkal, a NATO Közép-európai Szövetséges Erők parancsnokával. Toloncegyezményt kötött hazánk - Ausztria, Franciaország és Olaszország után - Németországgal is. A megállapodást hétfőn Kurt Scheiter német szövetségi belügyi államtitkár és Világosi Gábor, a Belügyminisztérium államtitkára írta alá Budapesten. Befejezte a mosztari Öreg-híd összes használható elemének kiemelését a Neretvából a volt Jugoszláviába vezényelt Magyar Műszaki Kontingens. A Mosztarban dolgozó egység már visszatért a horvátországi Okucaniban kiépített magyar SFOR-táborba. Trianon revíziójával vádolja a magyar külpolitikát a szlovák kormányhoz közel álló Slo- venská Republika hétfői kommentárjának szerzője, Roman Hofbauer, a Vladimír Meciar vezette legerősebb kormánypárt, a HZDS parlamenti képviselője. Álláspontja szerint a magyar euroatlanti integrációs törekvések minimum a bécsi döntés során kijelölt határok, de legszívesebben Nagy-Magyar- ország felújítására irányulnak. Új, román gyártmányú harci eszközöket felvonultató katonai díszszemlét tartottak hétfőn a román nemzeti ünnep alkalmával. Emil Constantinescu államfő a gyulafehérvári központi ünnepségen mondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a románok nem vesztesei, hanem győztesei a történelemnek. Az elnök a reformok folytatására szólította fel az ország népét. Amerikai kémet fogtak a rosztovi repülőtéren. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint Richard Loren Bliss amerikai állampolgár, a QUALCOMM cég munkatársa topográfiai-geodéziai megfigyelést végzett olyan különleges műholdvevő berendezésekkel, amelyeket jogszerűtlenül vitt be az országba. Meredek áreséssel reagált a világpiac hétfőn az OPEC olajipari minisztereinek hétvégi döntésére, hogy csaknem 10 százalékkal növelték a jövő év első felében hivatalosan kitermelhető olaj mennyiségét. A kereskedők a közeli napokban további áresésre számítanak. Václav Klaus hibái és erényei A rendszerváltás utáni legnagyobb kormányválság Európa-szerte különbözőképpen értékelik Václav Klaus cseh miniszterelnök és kabinetje vasárnapi lemondását. Idegesen reagált a lépésre a prágai devizapiac, amelynek működőképessége is veszélybe került. A Cseh Nemzeti Bank ezért hétfőn 14,8-ról 18,5 százalékra emelte a kéthetes repokamatot. Az 1989. évi fordulat utáni legnagyobb válságnak tartja a Die Presse osztrák jobboldali- konzervatív lap a Václav Klaus kikényszerített lemondása utáni helyzetet Csehországban. Az újság úgy véli: már jó ideje több jel mutatott arra, hogy Klaus ideje lejárt. A külkereskedelmi mérleg hiánya, a koronára nehezedő nyomás, a hírhedt privatizáció nem könnyű kiindulópont a krízis legyőzéséhez. A mostani prágai kormányválság megoldásától függetlenül Csehország gazdasági és társadalmi gondjai várhatóan még sokáig napirenden szerepelnek - állapította meg több vezető német lap. A Frankfurter Rundschau elemzése szerint a cseh kormányfő azon bukott meg, hogy nem tudott kompromisszumokat kötni. A neoliberális reformer szem elől tévesztette, hogy a lakosság nem bízik a folyamatok állami ellenőrzésében, a politikusok tisztakezűségében. Jóllehet a szociáldemokrata Zeman és társai szívesen látnák Václav Klaust a „politika szemétdombján”, Klaus korántsem távozik majd oly gyorsan a politikából, mint ahogy azt sokan szeretnék - írja a legnagyobb példány- számú szlovák napilap, a negyedmilliós Novy Cas. A lap rámutat: Klaus volt az, aki Meciarral meg tudott egyezni Csehszlovákia kettéválásában, aki még a szövetségi ország keretei között elindította a gazdasági reformokat, aki egyenesbe tudta hozni a cseh-német viszonyt, majd az Európai Unió és a NATO küszöbéhez tudta vezetni Csehországot. Kiotóban a jövő évezred környezetvédelméről tanácskoznak Kötélhúzás az Európai Unióval Kiotóban, a japán császárok ősi székvárosában hétfőn hivatalosan megnyílt a globális felmelegedés problémakörével foglalkozó ENSZ-konferencia. Csaknem 170 ország mintegy 1500 képviselője vesz részt a december 10-ig tartó értekezleten, amelyen a Föld általános felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében kötelező normákat kívánnak a nemzetek elfogadni. „Nemcsak az évszázad u- tolsó nagy vitájának, hanem az eddigi legfontosabb környezetvédelmi tanácskozásnak” minősítette az értekezletet a Greenpeace szervezet egyik illetékese, hiszen a szakértők szerint Kiotóban eldőlhet: milyen mértékben emelkedik az óceánok vízszintje és kerülnek világszerte víz alá part menti területek; milyen ütemben folytatódik a Föld elsivatago- sodása? A hétvégi utolsó szakmai egyeztetések során a hírek szerint nem közeledett egymáshoz a légszennyezésért kétharmadrészben felelős ipari államok, Japán, az Egyesült Államok és az Európai Unió tagországainak álláspontja. Mivel az amerikai szenátus határozatban kötötte ki Clinton elnöknek, hogy a fejlődő országok kötelezettségvállalásának hiányában nem írhat alá megállapodást, Washington ragaszkodik az ő bevonásukhoz is. Kína és India, amely 2025-re a jövőben a világ legnagyobb légszennyező országává válhat, de a többiek is, ezt a gazdasági növekedés szükségességére hivatkozva elutasítják. Japán az ártalmas gázok kibocsátásának az 1990. évihez képest ötszázalékos csökkentését javasolja 2008 és 2012 között, az Európai Unió a radikálisabb, 15 százalékos mérséklés híve. Brüsszelnek ehhez közelítő javaslata van az Unió tagjelölt országai, köztük Magyarország számára is, míg az Egyesült Államok az ártalmas gázok kibocsátásának 1990. évi szinten történő befagyasztását támogatja. A kiotói konferencia nyitónapján az amerikai küldöttségvezető egyenesen „szappanbuboréknak” minősítette az Európai Unió elképzeléseit. CANADA PHILIPPINES lNIVUIMAND -41 Norway Gyermektüntetés a káros gázok húszszázalékos csökkentéséért. fotó: feb/reuter HÍR HATTE K Schengeni sorompók A nyugat-európai integráción belüli, szabadabb mozgást - ám egyben a „külső” határoknál alaposabb ellenőrzést - hozó schengeni megállapodás már jó néhány éve életbe lépett. A magyar utazók számára azonban csak most hétfőtől érzékelhető igazán a szigorodás: Ausztria ugyanis december 1-jétől alkalmazza az egyezmény előírásait. Fennakadásokat nem lehetett tapasztalni - szóltak a tegnapi határbeszámolók. Igaz, a gondok nem is most, télvíz idején, hanem majd a turistaszezon alatt várhatók. Mindez azonban további kérdéseket is fölvet. Nem jelenti-e a schengeni sorompó leeresztése egyfajta „korszerűsített vasfüggöny” kialakulását? Mennyire vagyunk képesek alkalmazkodni a rendelkezésekhez? S ami legalább ennyire fontos: miként lehet megoldani, hogy amikor uniós csatlakozásunk révén magunk is „Schengen-ország" része leszünk, ne jöjjenek létre újabb elválasztóvonalak szomszédainkkal szemben? Ha ugyanis a schengeni határ néhány év múlva hazánk keleti és déli határáig tolódik, az a szomszédságban élő magyarság utazási lehetőségeit is alapvetően érinti. S ami ennél is nagyobb kihívás: a majdani EU-tagság egyben a brüsszeli vízumpolitika átvételét is feltételezi, vagyis elvileg olyan országokkal szemben is vissza kell majd állítani a vízumkötelezettséget, amelyekkel az ma nincs érvényben. Szondy Gábor Német fegyverek Iraknak Bagdad az embargó feloldását sürgeti Fegyver szállítási botrány pattant ki Németországban; Hans Walden most megjelent könyvében, amely hamburgi fegyvergyártókról és -kereskedőkről szól, a Hanza-város száztíznél is több, részben jó nevű cége szerepel. A könyv nem más, mint leleplezett titkok sorozata. Kiderült, hogy az ismert cégek Tajvantól kezdve Törökországon és Görögországon át egészen Szad- dám Húszéin Irakjáig szállítottak fegyvereket, vegyi és biológiai fegyverek előállítására alkalmas berendezéseket. * Irak szerint nem nyújt teljes megoldást az ország lakosságát sújtó élelmezési problémákra, hogy növelik az ENSZ-szel kötött megállapodás alapján tavaly decemberben kezdődött „élelmiszert olajért” program értékét. Muhammad Mahdi Sza- leh kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy noha Bagdad az ENSZ-szankciók teljes feloldását akarja elérni, egyelőre nincs más lehetőség, mint a program meghosszabbítása. Az iraki vezetés az amerikai katonai felvonulás ellenére sem hajlandó beengedni az ENSZ- ellenőröket az elnöki palotákba. Iraki részről közölték: Szaddám Húszéin palotái kívül esnek az ENSZ ellenőrzési határain. Bagdad ugyanakkor más szakértőket meghívott, hogy tekintsék meg az objektumokat. Kuba a külföldi rokonok pénzéből él Amerikai nagybácsik Az Egyesült Államok külpolitikájának egyik célja 35 éve az, hogy felszámolja a földrész egyetlen kommunista rendszerét, Fidel Castro kubai diktatúráját. Amerikai források tárták fel azt a meghökkentő tényt, hogy Fidel Castro fennmaradása mögött - amióta Moszkva 1990- ben megszüntette az évi hat- milliárd dolláros támogatást - elsősorban legádázabb ellenségei állnak. Az Egyesült Államokban élő kubai emigránsok, bár gyűlölik Castrót, rendszeresen küldenek pénzt az otthon maradt rokonoknak. Az ily módon befolyó összeget évi nyolc- százmillió dollárra becsülik. Ez annyi, mint amennyire Kuba két másik nagy bevételi forrásából, a cukoreladásból és az idegenforgalomból összesen szert tesz. Az amerikai kormány a legszigorúbban tiltja a kapcsolatokat, és még szövetségeseivel is keményen hadakozik: Washingtonban törvény írja elő, hogy megtorló intézkedésekkel sújtják azokat az országokat, amelyek a Kubában államosított magánvállalatokba fektetnek be. Ä Floridába szökött kubaiakat azonban nem tudják megakadályozni abban, hogy segítsék az otthoni szegény rokonokat, barátokat. így nyithatott a Castro-rendszer - a régi, kelet-európai minta nyomán - devizás boltokat, ahol az állampolgár elköltheti akár az illegálisan bekerült dollárt is. Ferenczy Europress Egy vírus, mely ellen nincs menekvés Immár tizedszer rendezték meg világszerte az AIDS elleni harc napját. A hétfői rendezvények mottója a fiatalkori AIDS elleni küzdelem volt, számtalan rendezvényt tartottak a különböző országokban, többek között az iskolákban. Az AIDS által leginkább sújtott országban, Indiában (ahol az egymilliárdos lakosságból hétmillióan fertőződtek meg a vírussal, s félő, hogy 2000-re ez az adat 20 millióra növekszik) mintegy kétezren vonultak fel Bombay-ben, az ottani vöröslámpás negyedben. E- gyedül ebben a városban, India pénzügyi központjában mintegy 250 ezer vírusfertőzött él. Rómában ezren vonultak fel a betegekkel való szolidaritást és a betegség megelőzésére irányuló akciók folytatását követelve. Franciaországban több tízezer plakáttal és iskolai rendezvények sokaságával emlékeztek meg a világnapról, Koppenhágában viszont az egyik szélsőjobboldali párt az alkalommal élve a bevándorlók elleni szigorúbb fellépést követelte. Algériában az AIDS-ellenes világnap kapcsán már hosszabb ideje információs heteket tartanak, s ezek az akciók hétfőn különböző vitafórumokkal, konferenciákkal, kiállításokkal fejeződtek be. Kínában - ahol a hivatalos adatok csak 8300 vírusfertőzöttről beszélnek, szakértők szerint alighanem jelentősen alábecsülve a’ valós számot - a vonatokat fogják felhasználni az AIDS-ellenes kampányra: a hatóságok szerint ugyanis így lehet a leginkább eljuttatni az üzenetet ahhoz a százmillió paraszthoz, aki a megélhetés reményében a falusi körzetekből a városokba áramlott, s az AIDS szempontjából veszélyeztetett lakossági csoportnak számít. Az ENSZ adatai szerint az AIDS-járvány kezdete óta, azaz az elmúlt 17 évben mintegy 30 millió embert fertőzött meg a vírus a világban, s közülük 6,4 millióan (illetve egyes adatok szerint már 8,4 millióan) meghaltak. A vírushordozók kilencven százaléka a fejlődő országokban él, s különösen rossz a helyzet a Szaharától délre lévő afrikai régiókban, Indiában, illetve Ázsia csendes-óceáni térségében. Bezárás fenyegeti a Tretyjakov-képtárat A biztonsági őrök bérhátraléka miatt bezárás fenyegeti a világhírű moszkvai Tretyjakov-képtárat, amely középkori ikonok, orosz festmények és szobrok páratlan gyűjteményének ad otthont. Valentyin Rogyionov, a múzeum igazgatója az NTV orosz televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a biztonsági őrök hónapok óta nem kaptak fizetést, a képtár több mint 6,1 milliárd rubeles (1 millió dollárt meghaladó) összeggel tartozik nekik. A pénznek a szövetségi költségvetésből kellene érkeznie, de a múzeumvezetés ismételt sürgetései ellenére nem kapták meg. Az igazgató közölte, hogy az őrök általános sztrájkot helyeztek kilátásba, ha január elsejéig nem fizetik ki elmaradott bérüket. Rogyionov szerint egy részük hétfőn már nem lépett szolgálatba. „Ha a múzeum őrzése megszűnik, kénytelenek leszünk bezárni a képtárat” - mondta. Olga Gu- szeva, a képtár szóvivője kijelentette, hogy a bérhátralékra hivatkozva a belügyminisztérium csökkentette a múzeum őreinek számát. Guszeva szerint a képtár történetében először fordulna elő, hogy őrzés hiánya miatt, a műkincsek védelmében be kellene zárni az ajtót a látogatók előtt. A képtár néhány alkalmazottja elmondta, hogy a központi támogatás csökkentését az értékes képzőművészeti alkotások is megsínylik, mert a múzeumnak nem telik a szükséges restaurá- ciós munkák elvégzésére, sőt nem tudja biztosítani a levegő megfelelő hőmérsékletét és nedvességtartalmát sem. A kifizetetlen villanyszámlák miatt az év elején az áram kikapcsolásával fenyegették meg a képtárat. Guszeva közölte: Rogyionov igazgató hivatalos levélben találkozót kért Mihail Zadornov pénzügyminisztertől, hogy áttekintsék a képtárban kialakult súlyos helyzetet. A megbeszélésre kedden kerül sor. A 141 éves Tretyjakov-képtárat egy évtizedig tartó felújítási munkák után, két éve nyitották meg a közönség előtt. A műkincsszakértők akkor Oroszország első világszínvonalú múzeumaként méltatták hatalmas gyűjteménye és korszerű állagmegőrző berendezései miatt.
