Petőfi Népe, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-04 / 257. szám
1997. november 4., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 13. oldal Űj lappal jelentkezünk szombaton olvasóinknál A Petőfi Népe Alapárral kopogtatunk Szombat reggel a Petőfi Népe új szolgáltatói információs kiadványával kopogtatunk be 95 ezer családhoz. November 8-án jelenik meg a Petőfi Lap- és Könyvkiadó új terméke, a 16 oldalas Alapár. Új kiadványunkkal 300 ezer jelenlegi, illetve leendő olvasónkhoz szeretnénk eljutni. A sajtótermékünk hamarosan elkészül. Az Alapár előkészületeiről, szerkesztési elképzeléseiről kérdeztük a Petőfi Népe marketingigazgatóját, Palásti Györgyöt.- Az információs kiadvánnyal kapcsolatos piacfelmérések jó két hónapja kezdődtek. A hirdetések gyűjtésével foglalkozó kollégák három héttel ezelőtt kezdték felkeresni és tájékoztatni az ügyfeleinket. A visszajelzések alapján óriási igény mutatkozik az Alapárban történő megjelenésre - mondotta Palásti György.- Ezt bizonyítja az is, hogy eredetileg 8 oldalasra terveztük beköszöntő számunkat, ám hétfő délután 12 oldalra kellett módosítanunk a tervünket. A nyomdába küldés előtt 24 órával már 16 oldalra kellett - éppen a duplájára - ügyfeleink kívánságára módosítanunk a felületünket - folytatja a marketingigazgató. Palásti György Hogy miért is érdeklődnek a partnereink ennyire a szombaton megjelenő új termékünk után? Talán azért, mert Ceglédtől Hercegszántóig óriási területen terjesztjük a Petőfi Népe Alapár című lapunkat - véli Palásti György. - Cegléden, Nagykőrösön, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán nemcsak az előfizetőinkhez, hanem az összes családhoz eljuttatjuk új, ingyenes termékünket. Másrészt az is igaz, hogy hirdetőink hosszú évek tapasztalatai alapján megbíznak a Petőfi Népe információközvetítési hatékonyságában. A név, mely bennünket kötelez, jól cseng ügyfeleink előtt. De ugyanígy olvasóink előtt is. A kiadvány különlegessége az, hogy tematikus alapon rendezi az információkat. A marketingigazgató elmondása szerint az első oldalon minden egyes megjelenés során bemutatkozik egy vállalkozó. A hónap kérdése rovatunkban négy polgárnak tesszük fel ugyanazt a kérdést. Szombaton a fűtéssel kapcsolatban érdeklődünk, melyhez egy egész oldalnyi tematikus blokkot kapcsoltunk. De olvasóink találkozhatnak értékes pénzügyi információkkal, kulturális, illetve utazási ajánlókkal is. Aki autót szeretne venni, ugyancsak megtalálja a megfelelő partnerét lapunkban. A lap sikerében bízva egy játékot is meghirdetünk az Alapárban, mellyel egy színes televíziót nyerhet a szerencsés pályázó. Az Alapár munkatársai úgy tervezik, hogy az év végéig a partnerek igényei alapján még kétszer megjelentetik az információs kiadványukat. Minden alkalommal 95 ezres példányszámban 300 ezer olvasóhoz szeretnénk eljutni. Olyan lapot tervezünk, amelyben az olvasók igényei a megrendelők elképzeléseivel találkoznak. A jonatánnál ma sincs jobb Az immár hét éve tartó almaválság leküzdésére az ágazat teljes korszerűsítésének felgyorsítását sürgetik a kutatók. Az ültetvényrekonstrukció nagyobb mértékű folytatása mellett szükségesnek tartják a szakszerű növényápolás megszervezését, a tárolótér jelentős bővítését, az árucsomagolás és -feldolgozás piaci követelmények szerinti megújítását, valamint az értékesítési marketingmunka új alapokra helyezését. Szabó Tibor, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató Állomás főmunkatársa szerint a ’60-as és a ’70-es években telepített ültetvényekben ma már érthetően nem lehet piacképes almát termeszteni. A iák cseréjére, az igényekhez igazodó fajták ültetésére van szükség. A követelmények közé tartozik a növényápolás megújítása is, hiszen jövedelmezőségi szempontból tarthatatlan a mai helyzet, miszerint mindössze tízszázalékos arányban terem étkezésre alkalmas alma a fákon, a többi csak ipari feldolgozásra jó. A szakemberek szerint a 70-30 százalékos arány lenne az optimális. A kutatók úgy vélik: a gyümölcsként eladható magyar alma piacképessége - a hosszú ideje tartó értékesítési zavarok ellenére - jó, mivel a minősége az éghajlati adottságokból eredően kiváló. A gondot szerintük az okozza, hogy nem az igényeknek megfelelő a vevők kiszolgálása. A nyugati piac elvárja a vevőcsalogató csomagolást, s azt, hogy ne két hónapra szűküljön a szállítás, hanem a megrendeléshez igazodóan folyamatos legyen. Ehhez kellenek a hűtőházak, az ízléses csomagolás, valamint olyan almafajták, amelyek választékot bővítenék Nyugaton. A szakemberek a jonatánt és annak változatait, így például a jonadelt és az ida- redet tartják a legjobbnak, mivel ezek a világ más termőtájain ismeretlenek. Ami pedig a keleti piacot illeti: kezd újra fogadókészséget mutatni, főként Oroszországban lehetne több almát eladni. Az ottani követelmények azonban ma már ugyanolyanok, mint a nyugati piacé, a minőségi váltás tehát elodázhatatlan. Új mézüzem Dunavarsányban Az ország legkorszerűbb mézfeldolgozó üzemét avatták pénteken a Pest megyei Dunavarsányban. Az Aranynektár Kft. zöldmezős beruházásában 140 millió forintból megépült 1.000 négyzetméter alapterületű üzemben évi 4 ezer tonna méz kezelésére, csomagolására rendezkedtek be, s e mennyiség 70 százalékát exportra, elsősorban a nyugat-európai piacokra szállítják. Amint Takács Ferenc, a kft. tulajdonosa elmondta, összesen 20 ezer méhésszel állnak kapcsolatban, akiktől a virág-, akác-, fenyő- és hársmézet felvásárolják. Az üzemben 30 helybéli lakosnak teremtettek munkalehetőséget. Integrációs képzés fiatal agrárszakembereknek Ismerd meg az Uniót! A Földművelésügyi Minisztérium támogatásával az Agrár- és Falusi Ifjúság Szövetsége, az Agrya európai integrációs képzést szervez fiatal agrárszakemberek számára. A képzés célja, hogy a hazai szakmai, vidéki egyesületekben aktív szerepet vállaló fiatalok hatékonyan képviseljék hazánkat és szervezetüket a nemzetközi együttműködésben, az európai fórumokon. Emellett ismerjék meg a tagországok agrárpolitikáját, a társult országok csatlakozási folyamatának sajátosságait. A jövő év első felében, négy egymást követő hét végén tartandó képzésre - amelynek munkanyelve előreláthatólag részben az angol lesz - olyan 20-30 év közötti fiatalokat várnak, akik vállalják, hogy a tanfolyam után egy éven át a hazai agrár-, illetve vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó nonprofit szervezeteknél végeznek önkéntes munkát. A részvétel ingyenes. A pályázatokat az Agrya szövetséghez (1438 Budapest, Pf. 497.) „Európai integrációs képzés” jeligével kell elküldeniük az érdeklődőknek november 14-ig. Jobban sikerült a premier, mint remélték Újbor származási bizonyítvánnyal (Folytatás az 1. oldalról) Előfordult, hogy felvásárlók szívesen lemondtak volna a szőlő származási bizonyítványáról, de a törvényt nekik is be kell tartaniuk. Akik mustot exportáltak - ezt a terméket az előállítása után azonnal szállítani kell a megrendelőnek -, utólag azoknak is be kellett szerezniük 8 napon belül a feldolgozott szőlő származási igazolását, ezt az Országos Borminősítő Intézet megköveteli. Vannak olyan pincészetek, amelyek ebben az ügyben még nem jelentkeztek a hegyközségi tanácsnál, de bizonyára jönni fognak. A kocsma felé vezető úton Kovács László elmondta: a folytatást még nem látja, vagyis annak a technikának a kidolgozása még hátravan, hogy a származási bizonyítványnak miként kell kísérnie a bort, hogy a kocsma felé vezető úton valamiképp le ne maradjon. A megoldást az OBI-val közösen dolgozzák ki a hegyközségek. A jövő évre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 340 millió forintot kért a költségvetéstől a hegyközségi hálózat működtetéséhez. Egyelőre még csak remélhetik, hogy ebből valamennyi meglesz. Ami a borhamisítók visszaszorítását illeti, gyors sikerre ezen a téren nem számít a származási bizonyítványok bevezetése után sem. Fontosnak tartja a szigorú ellenőrzéseket a fogyasztóhelyeken is, és a szigorú büntetéseket a borhamisítókkal és az italukat forgalmazókkal szemben. Tavaly hektáronként 6,8 tonnás volt a szőlő átlagtermése a Kiskunsági Borvidéken, az idén ennél valamivel több termett. A minőség jobb a tavalyinál, s a mustfokok is magasabbak. Ennélfogva jobb borokat lehet készíteni, szép a színanyag, jó a savtartalom. A kiskunfélegyházi hegyközségben is probléma nélkül zajlott le a szőlők származási igazolásának kiadása - tudtuk meg Selb László hegybírótól. - Kiskunfélegyháza körzetében jelenleg 277 hektár szőlő- terület van, és közel száz igazolást adtak ki. Pár éven belül eléri a célját A hegybíró kérdésünkre elmondta: az idén a vártnál gyengébb, közepes mennyiségű, minőségileg pedig igen jó évjáratú volt a termés. Sajnos az árakról ez már nem mondható el. A borászok ugyanis nagy termésre számítottak, ezért az árakat alacsonyan határozták meg. A jelenlegi ár és a termésmennyiség - hangsúlyozta Selb László - tulajdonképpen néhol még a termelési költségeket sem fedezi. Tavaly például a cserszegiért 42 forintot fizettek, az idén csak 38-at. Ha a származási igazolásokat a törvény szabta úton végig tudjuk vinni, akkor pár éven belül eléri a célját a hegyközségi törvény - vélekedett Selb László. Kunfehértón a származási igazolások rendszere beindult, és egyelőre jól működik - tudtuk meg Méray Imre kunfehértói hegybírótól. Hasonlóak a tapasztalatai Mongyi Aladár kiskunhalasi hegybírónak is. A Halas környéki szőlősgazdák elinte idegenkedtek az újabb „papírmunkától”, de végül a többség pozitívan fogadta a származási bizonyítvány bevezetését, mert úgy ítélték meg, ezzel az ő érdekeiket védik a hamisítókkal szemben.- A bizonylatokat kicsit késve kaptuk meg, de utána zökkenőmentesen zajlott a származási igazolások kiadása- mondta el a halasi hegybíró.- Úgy ítélte meg a hegyközség vezetése is, hogy mindezt gyorsan rendezni kell a szüret alatt. Aki kérte, időben megkapta a származási bizonyítványt. Halason mintegy százhatvan igazolást adtunk ki eddig. Most várjuk a visszajelzéseket a felvásárlóktól, de még elég kevés helyről szóltak. Legtöbb helyen még most gyűjtik össze az adatlapokat a város környékén vásárolt szőlőkről, de még akadhatnak kései szüretelők is. A legtöbb szőlőt a Halas Borászati Kft. vásárolta fel. Törvénytisztelő embereknek-Úgy véljük, hogy a gazdák elfogadták a származási bizonyítványt, hiszen ezáltal valóban végig követhetővé válik a szőlő útja a bor forgalmazásáig. Ezek a rendszabályok szerintem a törvénytisztelő embereknek készültek, mert aki nem tiszteli a törvényt, annak mindegy, hogy mit csinálunk, de az nem is hegyközségi eset - mondta Mongyi Aladár.
