Petőfi Népe, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-04 / 257. szám

1997. november 4., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 13. oldal Űj lappal jelentkezünk szombaton olvasóinknál A Petőfi Népe Alapárral kopogtatunk Szombat reggel a Petőfi Népe új szolgáltatói infor­mációs kiadványával ko­pogtatunk be 95 ezer csa­ládhoz. November 8-án je­lenik meg a Petőfi Lap- és Könyvkiadó új terméke, a 16 oldalas Alapár. Új kiad­ványunkkal 300 ezer jelen­legi, illetve leendő olva­sónkhoz szeretnénk eljutni. A sajtótermékünk hamaro­san elkészül. Az Alapár előkészületeiről, szerkesztési elképzeléseiről kérdeztük a Petőfi Népe marketingigaz­gatóját, Palásti Györgyöt.- Az információs kiad­vánnyal kapcsolatos piacfel­mérések jó két hónapja kez­dődtek. A hirdetések gyűjté­sével foglalkozó kollégák há­rom héttel ezelőtt kezdték felkeresni és tájékoztatni az ügyfeleinket. A visszajelzések alapján óriási igény mutatko­zik az Alapárban történő meg­jelenésre - mondotta Palásti György.- Ezt bizonyítja az is, hogy eredetileg 8 oldalasra tervez­tük beköszöntő számunkat, ám hétfő délután 12 oldalra kellett módosítanunk a ter­vünket. A nyomdába küldés előtt 24 órával már 16 oldalra kellett - éppen a duplájára - ügyfeleink kívánságára mó­dosítanunk a felületünket - folytatja a marketingigazgató. Palásti György Hogy miért is érdeklődnek a partnereink ennyire a szom­baton megjelenő új termé­künk után? Talán azért, mert Ceglédtől Hercegszántóig óri­ási területen terjesztjük a Petőfi Népe Alapár című la­punkat - véli Palásti György. - Cegléden, Nagykőrösön, Kecskeméten, Kiskunfélegy­házán nemcsak az előfizető­inkhez, hanem az összes csa­ládhoz eljuttatjuk új, ingyenes termékünket. Másrészt az is igaz, hogy hirdetőink hosszú évek ta­pasztalatai alapján megbíznak a Petőfi Népe információ­közvetítési hatékonyságában. A név, mely bennünket köte­lez, jól cseng ügyfeleink előtt. De ugyanígy olvasóink előtt is. A kiadvány különlegessége az, hogy tematikus alapon rendezi az információkat. A marketingigazgató elmondása szerint az első oldalon min­den egyes megjelenés során bemutatkozik egy vállalkozó. A hónap kérdése rovatunkban négy polgárnak tesszük fel ugyanazt a kérdést. Szomba­ton a fűtéssel kapcsolatban érdeklődünk, melyhez egy egész oldalnyi tematikus blokkot kapcsoltunk. De olvasóink találkozhat­nak értékes pénzügyi infor­mációkkal, kulturális, illetve utazási ajánlókkal is. Aki au­tót szeretne venni, ugyancsak megtalálja a megfelelő part­nerét lapunkban. A lap sike­rében bízva egy játékot is meghirdetünk az Alapárban, mellyel egy színes televíziót nyerhet a szerencsés pályázó. Az Alapár munkatársai úgy tervezik, hogy az év vé­géig a partnerek igényei alapján még kétszer megje­lentetik az információs kiad­ványukat. Minden alkalommal 95 ez­res példányszámban 300 ezer olvasóhoz szeretnénk eljutni. Olyan lapot tervezünk, amelyben az olvasók igényei a megrendelők elképzelései­vel találkoznak. A jonatánnál ma sincs jobb Az immár hét éve tartó almaválság leküzdésére az ágazat teljes korszerűsítésének felgyorsítását sürgetik a kutatók. Az ültet­vényrekonstrukció nagyobb mértékű folytatása mellett szük­ségesnek tartják a szakszerű növényápolás megszervezését, a tárolótér jelentős bővítését, az árucsomagolás és -feldolgozás piaci követelmények szerinti megújítását, valamint az értékesí­tési marketingmunka új alapokra helyezését. Szabó Tibor, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató Állomás főmunkatársa szerint a ’60-as és a ’70-es években tele­pített ültetvényekben ma már érthetően nem lehet piacképes almát termeszteni. A iák cseré­jére, az igényekhez igazodó faj­ták ültetésére van szükség. A követelmények közé tarto­zik a növényápolás megújítása is, hiszen jövedelmezőségi szempontból tarthatatlan a mai helyzet, miszerint mindössze tízszázalékos arányban terem étkezésre alkalmas alma a fá­kon, a többi csak ipari feldol­gozásra jó. A szakemberek sze­rint a 70-30 százalékos arány lenne az optimális. A kutatók úgy vélik: a gyü­mölcsként eladható magyar alma piacképessége - a hosszú ideje tartó értékesítési zavarok ellenére - jó, mivel a minősége az éghajlati adottságokból ere­dően kiváló. A gondot szerin­tük az okozza, hogy nem az igényeknek megfelelő a vevők kiszolgálása. A nyugati piac elvárja a ve­vőcsalogató csomagolást, s azt, hogy ne két hónapra szűküljön a szállítás, hanem a megrende­léshez igazodóan folyamatos legyen. Ehhez kellenek a hűtő­házak, az ízléses csomagolás, valamint olyan almafajták, amelyek választékot bővítenék Nyugaton. A szakemberek a jonatánt és annak változatait, így például a jonadelt és az ida- redet tartják a legjobbnak, mi­vel ezek a világ más termőtá­jain ismeretlenek. Ami pedig a keleti piacot il­leti: kezd újra fogadókészséget mutatni, főként Oroszország­ban lehetne több almát eladni. Az ottani követelmények azon­ban ma már ugyanolyanok, mint a nyugati piacé, a minő­ségi váltás tehát elodázhatatlan. Új mézüzem Dunavarsányban Az ország legkorszerűbb méz­feldolgozó üzemét avatták pénteken a Pest megyei Duna­varsányban. Az Aranynektár Kft. zöldmezős beruházásában 140 millió forintból megépült 1.000 négyzetméter alapterü­letű üzemben évi 4 ezer tonna méz kezelésére, csomagolására rendezkedtek be, s e mennyi­ség 70 százalékát exportra, el­sősorban a nyugat-európai pi­acokra szállítják. Amint Takács Ferenc, a kft. tulajdonosa elmondta, össze­sen 20 ezer méhésszel állnak kapcsolatban, akiktől a virág-, akác-, fenyő- és hársmézet felvásárolják. Az üzemben 30 helybéli la­kosnak teremtettek munkalehe­tőséget. Integrációs képzés fiatal agrárszakembereknek Ismerd meg az Uniót! A Földművelésügyi Minisz­térium támogatásával az Agrár- és Falusi Ifjúság Szövetsége, az Agrya euró­pai integrációs képzést szervez fiatal agrárszak­emberek számára. A képzés célja, hogy a hazai szakmai, vidéki egyesületek­ben aktív szerepet vállaló fiatalok hatékonyan képvisel­jék hazánkat és szervezetü­ket a nemzetközi együttmű­ködésben, az európai fóru­mokon. Emellett ismerjék meg a tagországok agrárpoli­tikáját, a társult országok csatlakozási folyamatának sajátosságait. A jövő év első felében, négy egymást követő hét vé­gén tartandó képzésre - amelynek munkanyelve elő­reláthatólag részben az angol lesz - olyan 20-30 év kö­zötti fiatalokat várnak, akik vállalják, hogy a tanfolyam után egy éven át a hazai ag­rár-, illetve vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó nonpro­fit szervezeteknél végeznek önkéntes munkát. A részvétel ingyenes. A pályázatokat az Agrya szö­vetséghez (1438 Budapest, Pf. 497.) „Európai integrá­ciós képzés” jeligével kell elküldeniük az érdeklődők­nek november 14-ig. Jobban sikerült a premier, mint remélték Újbor származási bizonyítvánnyal (Folytatás az 1. oldalról) Előfordult, hogy felvásárlók szívesen lemondtak volna a szőlő származási bizonyítvá­nyáról, de a törvényt nekik is be kell tartaniuk. Akik mustot exportáltak - ezt a terméket az előállítása után azonnal szállí­tani kell a megrendelőnek -, utólag azoknak is be kellett szerezniük 8 napon belül a feldolgozott szőlő származási igazolását, ezt az Országos Borminősítő Intézet megköve­teli. Vannak olyan pincésze­tek, amelyek ebben az ügyben még nem jelentkeztek a hegy­községi tanácsnál, de bizo­nyára jönni fognak. A kocsma felé vezető úton Kovács László elmondta: a folytatást még nem látja, vagyis annak a technikának a kidolgozása még hátravan, hogy a származási bizonyít­ványnak miként kell kísérnie a bort, hogy a kocsma felé ve­zető úton valamiképp le ne maradjon. A megoldást az OBI-val közösen dolgozzák ki a hegyközségek. A jövő évre a Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsa 340 mil­lió forintot kért a költségvetés­től a hegyközségi hálózat mű­ködtetéséhez. Egyelőre még csak remélhetik, hogy ebből valamennyi meglesz. Ami a borhamisítók vissza­szorítását illeti, gyors sikerre ezen a téren nem számít a származási bizonyítványok bevezetése után sem. Fontos­nak tartja a szigorú ellenőrzé­seket a fogyasztóhelyeken is, és a szigorú büntetéseket a borhamisítókkal és az italu­kat forgalmazókkal szemben. Tavaly hektáronként 6,8 tonnás volt a szőlő átlagter­mése a Kiskunsági Borvidé­ken, az idén ennél valamivel több termett. A minőség jobb a tavalyinál, s a mustfokok is magasabbak. Ennélfogva jobb borokat lehet készíteni, szép a színanyag, jó a savtartalom. A kiskunfélegyházi hegy­községben is probléma nélkül zajlott le a szőlők származási igazolásának kiadása - tudtuk meg Selb László hegybírótól. - Kiskunfélegyháza körzeté­ben jelenleg 277 hektár szőlő- terület van, és közel száz iga­zolást adtak ki. Pár éven belül eléri a célját A hegybíró kérdésünkre el­mondta: az idén a vártnál gyengébb, közepes mennyi­ségű, minőségileg pedig igen jó évjáratú volt a termés. Saj­nos az árakról ez már nem mondható el. A borászok ugyanis nagy termésre számí­tottak, ezért az árakat alacso­nyan határozták meg. A jelen­legi ár és a termésmennyiség - hangsúlyozta Selb László - tu­lajdonképpen néhol még a termelési költségeket sem fe­dezi. Tavaly például a cser­szegiért 42 forintot fizettek, az idén csak 38-at. Ha a származási igazoláso­kat a törvény szabta úton vé­gig tudjuk vinni, akkor pár éven belül eléri a célját a hegyközségi törvény - véleke­dett Selb László. Kunfehértón a származási igazolások rendszere beindult, és egyelőre jól működik - tud­tuk meg Méray Imre kunfehér­tói hegybírótól. Hasonlóak a tapasztalatai Mongyi Aladár kiskunhalasi hegybírónak is. A Halas környéki szőlősgazdák elinte idegenkedtek az újabb „papírmunkától”, de végül a többség pozitívan fogadta a származási bizonyítvány beve­zetését, mert úgy ítélték meg, ezzel az ő érdekeiket védik a hamisítókkal szemben.- A bizonylatokat kicsit késve kaptuk meg, de utána zökkenőmentesen zajlott a származási igazolások kiadása- mondta el a halasi hegybíró.- Úgy ítélte meg a hegyközség vezetése is, hogy mindezt gyorsan rendezni kell a szüret alatt. Aki kérte, időben meg­kapta a származási bizonyít­ványt. Halason mintegy száz­hatvan igazolást adtunk ki ed­dig. Most várjuk a visszajelzé­seket a felvásárlóktól, de még elég kevés helyről szóltak. Legtöbb helyen még most gyűjtik össze az adatlapokat a város környékén vásárolt sző­lőkről, de még akadhatnak ké­sei szüretelők is. A legtöbb szőlőt a Halas Borászati Kft. vásárolta fel. Törvénytisztelő embereknek-Úgy véljük, hogy a gaz­dák elfogadták a származási bizonyítványt, hiszen ezáltal valóban végig követhetővé vá­lik a szőlő útja a bor forgal­mazásáig. Ezek a rendszabá­lyok szerintem a törvénytisz­telő embereknek készültek, mert aki nem tiszteli a tör­vényt, annak mindegy, hogy mit csinálunk, de az nem is hegyközségi eset - mondta Mongyi Aladár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom