Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-06 / 233. szám

1997. október 6., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Együtt Magyarországért választási szövetség Tárgyalások a jövő évi minimálbérről A növekedés meghaladhatja az inflációt Hamarosan ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a szociális partne­rek, hogy a jövő évre esedékes minimálbér-emelésről egyez­tessenek. A jelenlegi 17 ezer forintos minimálbért a szak- szervezetek legalább az átlagos béremelési mértéknek megfe­lelően kívánják növelni. Az eddigi tárgyalásokon a jö­vőre országosan ajánlandó béremelési mértékekre konk­rét ajánlatot csak a kormány­zat fogalmazott meg. E szerint 14,5 százalékos átlagos bér­emelési mértéket és 16 száza­lékos maximumot tartana el­fogadhatónak a kabinet. Amennyiben ezzel egyetér- tenének a szakszervezetek és a munkaadók, illetve jóváhagy­nák azt is, hogy a minimálbér­emelést ehhez igazítsák, akkor jövőre reálértékben is javul­hatna a legalacsonyabb bérek pozíciója. A minimálbér eme­lése így kis mértékben megha­ladhatná a feltételezett 13,5 százalékos inflációt. A mini­málbér-emelés az elmúlt év­ben 6 százalékkal, 1995-ben 9, 1994-ben 1, 1993-ban 10 szá­zalékkal maradt el az átlagos fogyasztói áremelkedéstől. A Munkaügyi Minisztérium szakmai főosztályának össze­állítása szerint a minimálbér bruttó összege ezekben az években még az átlagkereset 33 százalékát sem érte el. A bruttó minimálbér 1996-ban 30,5 százaléka volt az átlagke­resetnek, 1995-ben 31, 1994- ben 31,2, 1993-ban 32,8 szá­zaléka. A minimálbér az idén 17 ezer forint, az előző évek­ben 14 308; 12 058; 10 375, il­letve 8917 forint volt. A szakszervezetek már ko­rábban is felléptek azért, hogy a minimálbéreket január 1-jé- től emeljék, ezt az idén sike­rült elérniük. Attól viszont to­vábbra is elzárkóznak a mun­káltatók érdekképviseletei, hogy valamennyi ágazatban egyszerre alkalmazzák a meg­emelt legkisebb bért. Az ag­rárágazat korábban is csak hó­napokkal később tudott átállni. Számvevőszéki jelentés a közműfejlesztésről Jogtalan felhasználás - félreértésből Az önkormányzatoknak juttatott központi előirányzatok - a normatív támogatással szemben - pontosan meghatározott feladatok támogatására szolgálnak. Gyakran mégsem a cél­nak megfelelően használják fel e pénzeket, s nyilvántartásuk is pontatlan. Ezekre a visszásságokra hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék jelentése. A civil társadalom és összefogás eszméinek a parlamentben való megjelenítésére, érdekeinek vé­delmére „Együtt Magyarorszá­gért” elnevezéssel választási szövetséget hozott létre és meg­állapodást írt alá vasárnap Mó­ron a Vállalkozók Pártja, a Köz­társaság Párt, a Szövetség a Köz­társaságért Egyesület, a Jogvédő Egyesületek Szövetsége, a Kék Szalag Társaság, a Keresztény Szociális Unió, a Keresztény Szociális Párt, a Keresztény Szociális Egyesület és a Kis­gazda Szövetség. Bár az alá­írásra invitáló meghívón még je­lezték az Agrárszövetség-Nem­zeti Agrár Párt részvételét is, az nélküle történt meg. Az ünnepélyes külsőségek között lezajlott aláírás alkalmá­val hangsúlyozták: az aláírók a választási szövetség szorosan együttműködő, integrált magvát alkotják, de nyitottak voltak és nyitottak is maradnak a további kapcsolatfelvételre, együttmű­ködésre. A szövetség egésze Nagyszerű kezdeményezésnek minősítette Kuncze Gábor bel­ügyminiszter a kalocsai tűzol­tóság létrehozását, a szervezet fennállásának 125. évfordulója alkalmából rendezett szombati ünnepségen. Kuncze Gábor ki­emelte, hogy a hajdan önkénte­sekből felállt csapat ma már 25 településen, mintegy 62 ezer Kalocsa-kömyéki lakos életére és vagyonára vigyáz, menti az esetleges vészben, illetve felvi­lágosítások sokaságával. is. igyekszik megelőzni a tüzeket. Az érseki városban ünnepi állománygyűléssel kezdődött egész napos esemény látványos része volt a tűzoltók felvonu­lása. A helyieken kívül a kecs­keméti, a kiskunfélegyházi és a A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének országos elnöksége szomba­ton, rendkívüli ülésén vissza­vonta korábbi határozatát és helyreállította Kosa Gyula el­nöki tisztét. Zsikla Győző al- elnök minderről szóvivői mi­nőségében tájékoztatta az MTI-t. Mint elmondta: kezdettől fogva nem közte és Kosa Gyula között volt ellentét, ha­nem az elnök és az elnökség között. Az érdekképviselet egysége érdekében vállalta a több parlamenten kívüli pártot, továbbá 60-65 civil szervezetet tömörít, s országosan mintegy 950 ezer tagot számlál. Az 1998- as országgyűlési és önkormány­zati választásokon együttesen ál­lít jelölteket, s 9-11 százalékos választási eredményre számít. Nem ideologikus összefogást hirdet, hanem a biztonság jólét, tisztesség hármas jelszavával, s nemzeti összefogáson alapuló, társadalmi, gazdasági moderni­zációt felmutató jövőképpel akarja megnyerni a választókat. A választási szövetség a civil társadalom, a polgárok érdekeit akarja képviselni a parlament­ben, azért, mert mint a felhívásá­ban megfogalmazta „Magyaror­szágon valamennyi parlamenti, s azon kívüli párt teljes tagsága alig haladja meg a lakosság 1 százalékát. Valójában nem a tár­sadalom, nem a pártok tagjai, hanem csupán a pártelit pár száz képviselője az, amely - befolyá­soktól sem mentesen - határoz hazánk fontos kérdéseiről.,, bajai hivatásos, valamint a har- tai és a keceli önkéntes tűzoltók vonultak végig a város főutcá­ján, összesen tizenhárom tűzol­tóautóval. A menetben lévő járművek között volt egy mu­zeális értékű kocsifecskendővel felszerelt lovasfogat, amelyet még a háború előtt használtak. Az ünnepség részeként megko­szorúzták az első tűzoltópa­rancsnok, a kalocsai tűzoltóság megalapítója, Símig Rezső em­léktábláját egykori lakóházá­nál. Az alapító egykor ’48-as honvédhadnagy, városszerte ismert közéleti személyiség volt. Emléktáblájánál a Magyar Honvédség, az érseki hivatal, az önkormányzat és a tűzoltó­ság képviselői tisztelegtek. közvetítést, így jött létre a mostani országos elnökségi ülés. Tekintettel arra, hogy Kosa vállalta a Metész de­mokratikus működésének biz­tosítását, illetve hozzájárult egy független bizottság létre­hozásához a személyi kérdé­sek kivizsgálására, az elnök­ség visszavonta előző határo­zatát. Mint az korábban is­mertté vált: a Metész október 11-én Kiskőrösön tartja köz­gyűlését. Ezen a tanácskozá­son választják meg a szóban forgó független bizottságot.- A rengeteg jogszabály és az adminisztratív kötelezettségek valóban bonyolítják az ön- kormányzatok munkáját - szögezi le Németh Péterné, az ASZ főtanácsosa. - Gyakoriak a jogszabályok pontatlan meg­fogalmazásából eredő félreér­tések. Például a közműfejlesz­tések esetén nem mindegy, hogy kapacitásnövelésről vagy a kapacitáskihasználás növeléséről van-e szó. A törvény értelmében az új közmű beruházásához vagy a Egész napos konferencián elemezték a kollégiumok helyzetét a szakemberek szombaton Budapesten. Tisz­tázandó az alapkérdést, Bá­thory Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára elöljáró­ban leszögezte: ez az intéz­ményrendszer nem mostoha- gyermek, de kétségtelen, hogy a jelenleginél nagyobb fi­gyelmet kell kapnia. Mint mondta, a közoktatás meglévő kapacitás bővítésé­hez 15 százalékos támogatás vehető igénybe. Ha valaki az elkészült közműre utólag kap­csolódik rá, az nem jelent ka­pacitásnövelést, csak a meg­lévő kapacitás jobb kihaszná­lását. Erre pedig nincs költ­ségvetési támogatás. Ráadásul nemcsak magán- személyeknek, hanem közin­tézményeknek, vállalatoknak is nyújtottak ilyen támogatást egyes önkormányzatok, holott a törvény csak lakossági tá­távlati fejlesztésével kapcsola­tos alapdokumentumok több­nyire elkészültek, ám jó né­hány kérdéskör még nyitott. Ilyen például a tehetségneve­lés és a felzárkóztatás, ami el­választhatatlan a kollégiumok jövőjétől. A helyettes államtitkár nem vitatta: a hálózat súlyos, meg­oldatlan gondja a fenntartó önkormányzatok érdekeltsé­gének hiányával magyaráz­ható. Ennek következtében az mogatásra vonatkozik. A közműfejlesztésre nyújtott 75 milliós támogatásból 3 és fél milliót jogtalanul használtak fel az önkormányzatok. Az ÁSZ ugyanakkor szor­galmazza, hogy a lakosság el­szegényedése miatt mielőbb kerüljön sor a ’91-es rendelet módosítására. 1992-94-ben voltak a legnagyobb vízköz­műfejlesztések, a kapacitások még ma is kihasználatlanok, a lakossági beruházások viszont erősen visszaestek. A vidékiek zöme nem engedhet meg ma­gának jelentősebb, 60 ezer forintos vagy annál nagyobb kiadást. A kapacitásnövelés fogal­mát pontosítani illetve tágítani kellene. Csernyánszki Judit intézmények elszegényednek, s akár meg is szűnhetnek, ahogy erre már volt példa. Fenntartásuk érdekében a Kollégiumi és Szakmai Ér­dekvédelmi Szövetség által javasolt közalapítványi forma helyett a tárca inkább azt sze­retné, ha a kollégiumok a me­gyei önkormányzatok tulajdo­nába kerülnének át. A közala­pítványok, mint fenntartók, létrehozásával kapcsolatban nehézséget okoz ugyanis, hogy ahhoz törvényt kellene módosítani. Ezzel a szövetség is tisztában van, emiatt már több párt parlamenti képvise­lőjét meg is keresték. Alkotmánybírósági ülés. Az Alkotmánybíróság mai ülésén megtárgyalja azt az indítványt, amely kifogásolta, hogy az Or­szággyűlés házszabálya nem teszi lehetővé, hogy 50 képvi­selő alkotmányossági vizsgála­tot kérhessen a zárószavazást megelőzően. Olajszennyeződés a Dunán. Ötszáz liter olaj került szomba­ton a Dunába a Mól Rt. százha­lombattai kikötőjében. Az olaj­ból átfejtés közben folyt ki ezer liter, amelynek csak a felét si­került felfogni - közölte tegnap Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter. A viszonylag kis mértékű szennyeződés várha­tóan mára elhagyja hazánkat. Nyugdíjasok fóruma. Az idősek világnapja alkalmából közös fórumot rendezett a Ke­reszténydemokrata Néppárt és a Nyugdíjasok Pártja szomba­ton a KDNP központjában. El­hangzott, hogy a nyugdíjak re­álértéke 1990 óta több mint 50 százalékkal csökkent. Lemondott utazás. G. Nagyné Maczó Ágnes, az Or­szággyűlés alelnöke lemondta amerikai útját, „az ellene indí­tott agresszív támadások soro­zata miatt”. így nem tud részt venni költő férje társaságában az amerikai magyarok ’56-os emlékünnepségén sem. Szabó Magda 80 éves. Szabó Magda Kossuth-díjas írót 80. születésnapja alkalmából szombaton szülővárosában, Debrecenben, a Református Kollégium dísztermében kö­szöntötték, és átnyújtották neki Bíró Lajos festőművész róla készített portréját. Aranyhalak. A szombati hor­gász évadzárón tizennégy spe­ciálisan megjelölt halat bocsá­tottak a Tisza-tóba. Az „arany­halak” kifogói egy évig ingyen horgászhatnak majd a kedvelt pihenőhely vizében. Az ünnep­séghez kapcsolódó alkalmi ki­állításon bemutatták az orvha­lászok elkobzott szerszámait is. Vége az Automobil ’97-nek. Az előzetes adatok szerint az október l-jei nyitástól a vasár­nap esti zárásig több mint 200 ezer látogatója volt a Budapesti Autószalonnak, illetve a buda­pesti vásárközpont területén rendezett Automobil ’97 szak- kiállításnak. A forgalom min­den eddiginél nagyobb volt. Piarista gimnázium. Elhe­lyezték a helyi Dugonics And­rás Piarista Gimnázium új épü­letének alapkövét vasárnap Szeged Rókus városrészben. Az alapkőletétellel egyúttal év­fordulót is ünnepeltek: megem­lékeztek a Rómában 400 évvel ezelőtt megnyitott első piarista iskoláról. Tűzoltóparádé Kalocsán Az elnökség visszavonta a Metész-elnök felfüggesztését Tehetséggondozó kollégiumok A problémák a jelenlegi gazda érdektelenségéből fakadnak Az iskolai kollégiumok gyakran több megyére kiterjedő ré­giók, vagy az egész ország igényeit elégítik ki, fenntartóik mégis a helyi önkormányzatok. Ez az ellentmondás időnként már-már a létüket veszélyezteti. Pannonhalma Világörökség lett Szent Márton monostora, az 1000 éves Pannonhalmi Bencés Főapátság, a Világörökség része lett. A kitüntető oklevelet Bernd von Droste, az UNESCO Világörökség Központ igazga­tója szombaton adta át Baja Ferenc miniszternek valamint a házigazda Várszegi Asztrik főapátnak. A keresztény magyarság honi bölcsője - hangzott el az ün­nepségen -, egyetemes emberi és kulturális értékek hordozója. A monostor nemcsak páratlan értékű műemléki együttes, hi­szen a ház él ma is: falai között imádkozik és dolgozik a bencés közösség, tanul több száz fiatal. Baja Ferenc hangoztatta: a budai Vámegyed, Hollókő és Aggtelek után, amely a szlovák karszttal közösen került fel a vi- lágörökségi jegyzékbe, Pan­nonhalmát, államiságunk jel­képét is az egyetemes értékek közé emelték. A jegyzékben 104 ország 509 emléke szerepel, egyebek között a Kínai Nagy Fal, Ve­lence lagúnái, az athéni Akro- polisz. Ä kitüntető cím kötelez bennünket a múlt értékeinek gondozására - figyelmeztetett a miniszter. Mint elmondta: az elmúlt években csaknem egy- milliárd forintot költöttek a Vi­lágörökség részét képező hazai emlékek megóvására. A Világörökség státusát jogi­lag az épített környezet alakítá­sáról és védelméről szóló tör­vény rögzíti, amelyet az idén fogadott el a Parlament. A megőrző rekonstrukciós mun­kákat folytatják, erre a célra jö­vőre mintegy 100 millió forin­tot különítenek el. A Főapátság főkönyvtárának gyarapítására, a Bazilika falképeinek, ólom­üvegeinek restaurálására 14 millió forintos támogatást ad a környezetvédelmi alap. Bernd von Droste Pannon­halma jelentőségét méltatta: az európai kultúra egyedi szimbó­luma, a magyar identitás meg­testesítője. Az igazgató hangoz­tatta: a világörökségi együtt­működés jogi alapját az a nem­zetközi egyezmény alkotja, amely éppen 25 éve létesült. Ebben a világméretű kulturális dialógusban alkalom nyílik a tolerancia gyakorlására, a sok­féleség tiszteletére, a másság elfogadására. Állatvédők felvonulása. Állatbarátok százai vonultak tegnap végig Budapesten, az Andrássy úton, kedvenceik társaságában, hogy felhívják a figyelmet az állatok szeretetére és jogaira. A menet élén az Állatkert pónilófogata haladt. fotó: feb/diósi imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom