Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-29 / 252. szám

1997. október 29., szerda Tisztelt Szerkesztőség: Halottak napja előtt Ezekben a napokban sokan fog­ják felkeresni többek közt a kecskeméti Köztemetőt is, hogy fejet hajtva emlékezzenek szeretteik síremléke előtt. Kö­zülük számosán megtekintik majd a temető hivatali épületé­nek ablakába kihelyezett gyász­lapokat, amelyek bizonyára in­formálási céllal lettek kirakva. Az elhalt felismerését nehe­zíti, hogy női házastárs esetén csak a férjezett név van feltün­tetve a gyászlapon. Emiatt kez­detét veheti a találgatás - mivel százakra tehető városunkban a teljes névazonosság -, hogy kit gyászolhatnak az elhunytban. Megkönnyítené az informáló­dást, ha egy „tollvonással" kiír­nák a leánykori nevet is. Érthe­tetlen, hogy többszöri felve­tésre miért nem valósítható ez meg! Az meg kizárólag a temetőt üzemeltetők érdeke, hogy az ugyanott kihelyezett kimutatás könnyen olvasható legyen, amelyen értesítenek arról, hogy mely sírhelyek kegyeleti (hasz­nálati) ideje jár le hamarosan. De a tökéletesen látók sem tud­ják azt hunyorgatás nélkül fo­lyékonyan olvasni a távolság és a fény vibrálása miatt. Az érdekeltek nyilván elis­meréssel szólnak azzal kapcso­latban, hogy kerekekkel látták el a kolumbáriumoknál rendel­kezésükre álló, mozgatgató fa­lépcsőket, de van még egy ke­rék nélküli, amely csak nehe­zen, csörgés-csattogás köze­pette vihető tovább. Pedig ezekben a napokban azt is igénybe fogják venni. Lédeczi József, Kecskemét Mi lehet a legjobb megoldás? Támogatás a nyugdíjnélkülieknek Tájékoztatni kívánjuk az ön­hibájukon kívüli okokból (gyermeknevelés, szülők ápo­lása, betegség stb.) nyugdíj nélkül maradt, egyedülálló (70 év feletti) idős embereket, hogy ez évben is, ha csekély mértékben is, lehetőségünk határáig fűtési támogatást nyújtunk. Pályázati űrlap no­vember 31-ig igényelhető a következő címen: Nyugdíj­nélküli Időskorúak Országos Szervezete, 6800 Hódmező­vásárhely, Bercsényi u. 21. A támogatásból kimaradt igény­lőket értesíteni nem áll mó­dunkban. Emlékezés a régi sporttársakra Több hozzáfűznivalót szeret­nék tenni az .Akkor Kerekegy­háza győzött” című íráshoz és képhez. A kép dátuma kb. tíz évet téved. A játékosok szere­lése a 30-as évek divatjának fe­lel meg. A kép a régi pályán ké­szült, amely a mostani végében, az úttal párhuzamosan feküdt. Ennek építésére már emlék­szem - iskolába még nem jár­tam -, tehát a 30-as évek elején készült. A játékosok maguk ké­szítették, az akkor fiatal dr. Bedő Béla orvos vezérletével. Dr. Hantó József állatorvos a 30-as években jött Kerekegy­házára. Első lakása a megürült régi iskolában - a mai varroda helyén - volt, majd az Andrási utcában épített házat, Flescher Aranka boltja mellett. Felesége korán meghalt. Tündérszép lá­nya, Lili pesti intézetben nevel­kedett, és a nyári itthonléte lázba hozta a fiúkat, különösen Pali bátyám szívét. Hantó dr. 1992-ben halt meg. A leventesapkás Bán Tibor, kiváló céllövő, 1945-ig élt Ke­reken. A bank épületében la­kott, kertjében lőpálya volt, a Rákóczi utcában. A képen csak Pali bátyámat ismerem fel, sor­ban az utolsó. De kik lehetnek a többiek: Ficek Ernő (Cuni), Pá­linkás Ferenc (Bodó), Czarbol Csákvári Feri, Kovács Pista, Bíró Lajos (Zsoli), Juránik Jóska (Dagi), Ondrus Lajos, Kozák Laci - ő atléta válogatott ■ volt, Szélesi Miska, Tóth Ba­lázs, Mold Béla, Kovács Jóska (Csikesz). E kis írásommal emlékszem régi sporttársaimra, akik közt én még csak labdaszedő vol­tam. Dr. Kozák Endre, Kecskemét Érdeklődéssel olvastam a Petőfi Népe c. napilap több írását á távfűtésről és a felborult hőház­tartásról. Szabad legyen ezek­hez az írásokhoz néhány fontos megjegyzést fűznöm, részben mint távhőellátásban részesülő, részben mint egy ilyen lakóház közös képviselője. Úgy vélem, helyes döntést hozott a képviselő-testület, hogy nem fogadta el a Termo- star Kft. ismételt díjemelési elő­terjesztését, mivel nem ez a megoldás a feszítő problé­mákra. A lakók elégedetlenek a távhőrendszerrel s a jelenlegi helyzettel. A közelmúltban izzó légkörben megtartott lakossági fórumon is ez igazolódott be, s véget nem érő panaszáradat zú­dult a Termostar Kft. ügyveze­tője felé. Egyöntetű volt az a vé­lemény, hogy évek óta megol­datlan Kecskeméten a távhőel­Jövőre, másokkal, ugyanitt? Ismét véget ért a nyár, a gondtalan (?) pihenés, nya­ralás és itthon tartózkodások boldog ideje. Történetesen sajnos csak ez utóbbiban volt részem gyermekeimmel, de a Petőfi S. utca mindig tartogatott speciálisan forró nyári es­tékre és délutánokra jel­lemző eseményeket. Itt voltak a péntek délutá­nok: szerencsés esetben legalább 1-2 esküvői me­net volt szíves végigdudál­ni az utcát. Ha elmulasztot­tuk, szombaton kárpótoltak: néha 4-5 menet is tudatta azt, milyen boldogok is ők. Köszönet mindezért a sok ifjú párnak és emelkedett hangulatú násznépének. Az utca lakói velük ujjongtak déltől egészen este 1/2 9-ig. Jövőre - másokkal - ugyanitt...?! (Ha lehetne: neeeeü!) Csontos Zsoltné, Kecskemét Továbbra is várom közér­dekű problémákról és apró emberi gondokról szóló le­veleiket: Sz. Miklós Magda Mit ér az ember, ha nő? A szüfrazsettmozgalom - a nők választójogáért vívott harc - a XIX. század végén Nagy- Britanniában bontakozott ki, s a század elején, 1906-1914. között előmozdította a nők vá­lasztójogának megadását. Ez­zel elérték azt is, hogy ember­számba vegyék őket. Ez jelen­tős lépés volt ahhoz képest, hogy sok férfi úgy gondolja, egy nő csak arra alkalmas, hogy gyerekeket szüljön, ne­veljen, kézi- és házimunkáz- zon, a sütésről, főzésről érte­kezzen. Azzal, hogy a nők kikerültek a „csak háztartási munkára al­kalmas” kategóriából, egyúttal egy csomó plusz terhet is aka­ratlanul magukra vállaltak. Mi, nők akartuk, hogy egyenrangúnak, netalántán esetenként különbnek tekint­senek bennünket, mint férfitár­sainkat. Ezért a megkülönböz­tetésért azonban nap mint nap nagyon sok plusz terhet kell vállalnunk, de mi ezt boldogan tesszük, bírjuk a terheket. Nemcsak ápoltnak, szépnek kell lennünk, jól öltözöttnek, munkahelyünkön is ragyogó­an kell kinéznünk esetenként, hogy sikeres legyen a tárgya­lás, amivel megbíztak bennün­ket. S bármilyen fáradtak va­gyunk, amikor este hazakerü­lünk, még nem ért véget a nap: be kell vásárolni, vacsorát ké­szíteni, főzni, mosni, moso­gatni, s kell, hogy maradjon még egy pici energiánk a mel­lettünk élők lelkének ápolására is, mert párbeszéd nélkül ők is számyaszegetté válnának. A „tudatosabb” nők között sok olyan van, aki a család he­lyett csak a hivatást vállalja: nem tudja és nem is akarja megosztani figyelmét a mun­kahely és a család között. Aki­nek kielégíti a becsvágyát a munkasiker, a jó fizetés, annak ez talán elég is. Nem mindenki képes arra, hogy feláldozza a hivatását a családjáért. Házasságkötés után átér­tékelődik sok férfi szemlélete. Ha előtte támogatta is szere­tettje törekvéseit, a diplomata­táskásjói öltözött, keveset ott­hon tartózkodó nő kevés férfi­emberben vált ki szimpátiát, főleg akkor, ha távolléte köz­vetlenül őt érinti. Melyik férfi tud örülni an­nak, ha késő éjszaka fáradtan hazaérő sikeres üzletasszony feleségét neki kell meleg va­csorával, vetett ággyal, tiszta lakással várnia? Modemek va­gyunk, nyitottak az újra, de azért a legtöbb férfi nem sze­reti, ha felcserélődnek a szere­pek. Ők meg vannak győződve arról, hogy jól van ez így, mert a szerepek szerint asszonynak otthon a helye! Egy nőnek ma sem illik túl későn hazaérnie, még akkor sem, ha üzleti ügy­ben volt távol. Ezek szerint modernségünk csak látszat? Mert bizony van­nak munkahelyek, amelyek bi­zonyos munkakörökben elvből nem alkalmaznak nőket. Egy­szerűen csak azért, mert nő­nemű! Meg sem nézik a jelent­kező külsejét, iskolai végzett­ségét, rátermettségét, s netalán­tán még az sem számít, hogyha az IQ-ja kedvező. Ezer ok van, amiért nem alkalmazzák. A sikeres nőket a legtöbb férfi csak a képernyőn szereti látni, vagy legfeljebb akkor, ha más felesége. Hiába bizonyít­juk nap mint nap, hogy bírjuk, vállaljuk a megmérettetést, fér­fitársaink többsége csak úgy vélekedik rólunk, hogy csak a konyhában a helyünk. Hajdú Zoltánná Kiskunmajsa látás megfelelő üzemeltetése és gazdaságos működtetése. A fo­gyasztó már nem tud több terhet vállalni. Éppen a gondok megoldása érdekében írta ki a város a rend­szerek fejlesztésére és üzemel­tetésére vonatkozó pályázatát, hogy találjon olyan befektető vállalkozót, aki többek közt: alacsonyabb díjak mellett ké­pes vállalni teljes körűen a szolgáltatást és a fejlesztést; minőségi szolgáltatást tud vé­gezni, vagyis biztosítani tudja, hogy a lakó akkor és annyi hőt vételezhessen, amennyit akar; a szükséges fejlesztésekhez s elsősorban a lakások fűtési rendszereinek korszerűsítésé­hez ne igényeljen sem önkor­mányzati, sem lakossági pénz­összegeket, stb. A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a Termostar Kft. képes lenne ezeknek az elvárá­soknak megfelelni, s például költségeinek csökkentésével olcsóbbá tudná tenni a távfű­tést. Erre egyébként van példa a közel eső városokban is. Meg kell vizsgálni, hogy vannak-e ilyen pályázatok, s ha igen, ezek közül kell a legmegfele­lőbbet kiválasztani. Nekem ki­mondottan szimpatikusak a la­kossági fórumon bemutatkozó és a környező városok távhő­szolgáltatását üzemeltető duna­újvárosi cég elképzelései. A döntéshez azonban függet­len, hozzáértő szakemberekből és képviselőkből álló bizottság munkája szükséges, hogy mind az önkormányzat, mind a la­kosság érdekében a legkedve­zőbb megoldást tudják megta­lálni. Nagy István, Kecskemét Nem látok, nem hallok, s nem akarok beszélni Egyre keményedik a bűnözés, és egyre nehezebb helyzetben van az igazságszolgáltatás, mivel a bűncselekmények el­követésénél jelenlévő tanúk félnek az esetleges követ­kezményektől. Minden magyar állampol­gárnak a törvény írja elő a tanúzási kötelezettséget, de a tanúvallomás után nem védi meg a törvény. Szinte szabad prédájává válnak a bűnözők­nek, akik jelenleg is a törvé­nyek felettinek érzik magu­kat. Sokan inkább felveszik a három kismajom pózát: nem látni, nem hallani, nem be­szélni. Inkább elfordulnak vagy elszaladnak, csak ne kelljen tanúskodni. Kicsi ez az ország, és nem lehet meg­csinálni azt, ami Amerikában van, hogy név- és lakcímvál­toztatással „eltüntetik” a ta­nút. Ezért kellene a törvénynek más módon megvédeni őket, ha már kötelességet ír elő számukra. Ennek egyik módja, hogy maximum ügyé­szi szakban kelljen személye­sen megjelennie a hatóság előtt, a bírói tárgyaláson már nem. Ott a korábban írásban tett vallomását vennék alapul nevének titokban tartása mel­lett. Hiszen a személyiségi jogok a bűnözőt is védik. Andol András Új szelek a szemétfronton Amit mérni lehet, annak az ára is változó, miért lenne kivétel a háztartási hulladék. A váltást nyár óta mindenki saját pénztár­cáján érezheti. Azonban valami hiba csúszott a számításba, mert a kiküldött számlák éppen a fel­mért (kukaméret-szállítási perió­dus) adatok kétszeresét mutat­ják. Érdeklődésemre elmondták, hogy a Városgazdálkodási Kft. vezetője saját hatáskörben intéz­kedett: ezután egyéni algorit­musa (családméret=kukaméret) szerint kell szemetelnünk. Ha ké­pesek vagyunk rá, ha nem. Nem tudom, a kecskeméti szenátorok mit szólnak efféle külső jogszabály-módosításhoz, de az ő céljuk a rendeletalko­tással (55/96.) biztosan nem az volt, hogy még intenzívebb sze­metelésre ösztönözzék a város polgárait. Fekete Attila, Kecskemét Mindent az ottlakók érdekében A Solti Szociális Foglalkoztató Intézetben él egyetlen gyerme­künk. Mi havonta megyünk lá­togatóba, tapasztalatunk na­gyon megnyugtató. Az intézet élén két éve Papp János igaz­gató úr van. Ez idő alatt sok szépet és jót tett az ott lakók ér­dekében, hogy jól érezzék ma­gukat. Október elején szüreti bált rendeztek az ott lakók örömére. A szülőket is megtisztelte meghívásával. Ezért mondunk köszönetét Papp János igazgató úrnak, a nővéreknek és az ot­tani dolgozóknak, akik munká­jukkal besegítettek. További jó munkát kívánunk. P. D.-né, Kecskemét Ellátás felső fokon Hozzátartozómat kényszerítő okok miatt szociális otthon­ban kellett elhelyezni. Tájé­kozódtunk az elhelyezés le­hetőségeiről, de vagy nem volt hely, vagy a körülmé­nyek nem tetszettek. Végül eljutottunk a Felsőszentiváni Idősek Otthonához. Előzetes látogatásunkkor ez az otthon mindenben megfelelt elképzelésünknek, így hozzátartozónk szeptem­ber 15-én ebbe az otthonba került. Ez idő alatt csak felső fokon tudok az ellátás­ról beszélni. A leglényege­sebb, az emberséges bánás­mód van ott meg. Orvosi felügyelet mellett gondozzák az elhelyezetteket. A tiszta­ság példamutató. Érthetetlen előttem, hogy ilyen szolgáltatás mellett az otthonban van szabad hely. Gondolom azért, mert keve­sen tudnak erről az otthon­ról. Köszönetét mondok az otthon vezetőinek és minden dolgozójának az ilyen hoz­záállásért, mellyel megköny- nyítik hozzátartozónk elhe­lyezését. Név és cím a szerkesztőségben 7. oldal Akit mindennap várunk Juhás/.né Nagy Zsuzsa a Petőfi Népe saját ter­jesztői hálózatának kiala­kítása óta, azaz mintegy négy éve viszi Felsőlajosra és Lajosmizse külterüle­tére az újságot. A nagy kiterjedésű tanyavilágban naponta ötven kilométert tesz meg, míg hajnali fél négytől hat óráig kézbesíti a lapot. Olvasószolgálat Tudnivalók ajánlóinknak „Magam is új előfizetőnek számítok, alig két hónapos múltammal. Ezért lehet, hogy nem értem pontosan egy akció­juk működését. Az Ajánljuk magunkat... címűről van szó. Ha lehetséges, ne levélben, ha­nem az újságon keresztül vála­szoljanak, hátha másnak is új: hogyan lehet nyerni 10 ezer fo­rintos ajándékcsomagot?” - érdeklődött egy levélíró La- dánybenéről. Az „Ajánljuk magunkat - ajánljon ön is” ak­cióban előfizetőink új előfize­tőnek ajánlhatják ismerősei­ket, rokonaikat, szomszédaikat. Mindössze annyi teendőjük van, hogy a lapban megjelenő játékszelvényt kitöltve, levél­ben, levelezőlapon vagy akár telefonon bediktálva megadják a jelölt nevét és címét. Az ajánlott személyt kézbesítőink felkeresik, és ha előfizet a Pe­tőfi Népére, az őt ajánló nem­csak ajándékot kap, de a kö­vetkező sorsoláson is részt vesz. Ezen dől el, ki nyeri meg abban a hónapban a 10 ezer fo­rintos ajándékcsomagot. Vár­juk az ön ajánlatát is, és sok szerencsét kívánunk! Három embléma, egy hétvége Egy félegyházi olvasónk a szállodás játék részleteiről ér­deklődött. „Eddig a Solar Ho­tel egy emblémáját találtam meg, amit kivágtam” - írja. Összesen három emblémát je­lentetünk meg, ezeket kell majd egyszerre, november Kj­éig a szerkesztőség címére be­küldeni. A nyertest a beküldők közül sorsoljuk ki, egy hétvé­gére és két főre szóló üdülési lehetőséget kap, teljes ellátás­sal, péntek vacsorától vasárnap ebédig. A levélírónak a nagy­atádi gyógyvízre vonatkozó kérdéseivel kapcsolatban azt javasoljuk: forduljon közvetle­nül a szállodához. (A telefon­szám a játékszelvényeken meg­található.) Az ajándék legyen meglepetés Sajnos nem derült ki. honnan érkezett az a levél, melynek feladója hétvégi magazinunk keresztrejtvényét helyesen fej­tette meg, és valamit nyert. Örömmel olvasta, hogy aján­dékot kap, de még nem érke­zett meg. Néhány nap türelmét kérjük csupán: a nyertesek ne­vének közlése után két héten belül mindig megérkezik az ajándék. Hogy mi, az hadd le­gyen addig meglepetés!

Next

/
Oldalképek
Tartalom