Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-29 / 252. szám

4. oldal Világtükör 1997. október 29., szerda A külföldiek termőföldvásár­lását Magyarországon is a szi­gorú osztrák és dán modell alapján kellene szabályozni - fejtette ki Brüsszelben Lezsák- Sándornak, a Magyar Demok­rata Fórum elnökének Franz Fischler, az Európai Unió me­zőgazdasági ügyekkel foglal­kozó biztosa. A hamarosan létrejövő magyar-szlovén-olasz béke- fenntartó dandár megalakítá­sáról is tárgyalt Budapesten Albin Gutman vezérezredes, szlovén vezérkari főnök, ami­kor kedden találkozott Keleti György honvédelmi miniszter­rel. Az év légitársasága a Malév lett Izraelben. A legnagyobb izraeli utazási iroda, az Ophir- turs szervezésében a világ 121, Izraelben képviselt légi- társasága közül minden évben megválasztják a legjobbat. Újabb listát tesznek közzé ma a svájci bankok a második világháború időszakából szár­mazó „alvó számlákról”. A névsorban 10 ezer svájci és 3700 nem svájci név szerepel. A külföldi neveket az Inter­neten ( http://www.dormant­accounts.eh) teszik közzé. NATO-segítséget kér a török fegyveres erők vezérkari fő­nöke, Ismail Hakki Karadayi tábornok a Görögország és Oroszország között az Egei- tenger térségében kialakult együttműködés miatt. Kína csatlakozott az ENSZ két, emberi jogokkal kapcsola­tos szerződésének egyikéhez, a társadalmi, gazdasági és kul­turális jogok nemzetközi szer­ződéséhez. Az okmányt Pe­king ENSZ-nagykövete New Yorkban írta alá. Kihallgatják Pándy Andrást. A többszörös gyilkossággal gyanúsított, Belgiumban letartóztatott lelkész brüsszeli és dunakeszi házában a hatóságok különleges eszközök beve­tésével folytatják a keresést további holttestek és más áruló nyomok után. fotö: feb/reuter A Magyar Nemzeti Bank elnökét is nehezen engedték be Olaszországba Szigorúan ellenőrzött repülők Olaszország csatlakozása a schengeni egyezményhez az Itáli­ába érkező magyar állampolgárok számára az érvényben lévő szabályok sokkal szigorúbb számonkérését és ezzel gya­korta rendkívül kellemetlen meglepetéseket okoz. Itália vasárnap óta tagja a schengeni egyezménynek, de a magyar utazókkal már ezt megelőzően jócskán megsza­porodtak a problémák. Olasz részről ugyanis régóta igye­keznek megnyugtatni a schen­geni partnereket: az olasz csat­lakozás véletlenül sem jelenti majd azt, hogy átjárhatóbbá válnak az Európai Unió külső határai. Az ígért szigort egyelőre valóban mindenkivel szemben alkalmazzák. Még a Magyar Nemzeti Bank elnökének is gondot jelentett vasárnap es­te az Itáliába való belépés Milánó Linate nevű repülőte­rén, meit nem tudta felmutatni az országban tartózkodáshoz szükséges készpénzt - közölte Vargha Gábor milánói konzul. Olaszországban az 1990- ben elfogadott úgynevezett Martelli-törvény szabályozza a külföldiek belépését, ott-tar- tózkodását. Ez annyit mond ki, hogy a külföldinek megfe­lelő mennyiségű készpénzzel kell rendelkeznie. Jelenleg az előírást az olasz hatóságok napi 150 ezer lírára taksálják. Hitelkártya felmutatását hol elfogadják, hol nem. Az olasz hatóságok elvárják azt is, hogy a nem gépkocsival érkező turistának érvényes visszaútra vagy továbbuta­zásra szóló jegye legyen. Az olasz szigor mindenekelőtt a repülőtereken érvényesül. Mi­lánóban a múlt hét végén több magyart feltettek az azonnal visszainduló Malév-gépre. Várható, hogy az olaszországi határon, Tarvisiónál is na­gyobb szigort alkalmaznak november folyamán a magya­rokkal szemben. A NATO bővítése szélesíti a hadiipar piacait is Élni kell a lehetőségekkel Magyarország csatlakozása az euroatlanti szervezetekhez egyszerre lehetőség és szük­ségszerűség. Lehetőség, mert átkerülhetünk a szerencsésebb történelmű or­szágok csoportjába, és ezzel élni kell. És szükségszerűség, mert másképpen nem biztosít­hatók az ország boldogulásához szükséges nemzetközi feltéte­lek. Erről Kovács László kül­ügyminiszter beszélt' kedden a magyarországi nem kormány­zati szervezetek képviselői számára tartott előadásban. A magyar diplomácia veze­tője ugyanakkor arról is szólt, hogy az átalakulással járó gaz­dasági nehézségek több helyen szociális feszültségeket válta­nak ki Kelet-Közép- és Délke- let-Európában. Kovács László hangsúlyozta, hogy a NATO- hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás szorosan összefügg egymással, hiszen az Unió olyan országokkal kíván tár­gyalásokat kezdeni, amelyek a NATO-tagságot is célul tűzték ki maguk előtt. A NATO-tagállamok szá­mára az első 9-12 milliárd dol­lárról szóló becslésekhez ké­pest nagyságrendekkel keve­sebbet, 1 milliárd 270 millió dollár költséget jelent majd Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele az észak-atlanti szövetségbe - írta keddi számában a Corriere Della Sera című olasz napilap. Az újság emlékeztetett arra, hogy Olaszország számára a bővítés azt jelentheti, hogy hadiipara előtt megnyílik az új tagok felvevőpiaca is. Példa az autonómiára Magyar tapasztalatok Moldovának Magyarország a híd szerepét kí­vánja betölteni Moldova és a Nyugat között, ezért minden al­kalmat felkínál, amelyek ki­használásával az ország köze­lebb kerülhet a nyugati integrá­cióhoz - jelentette ki kedden Chisinauban folytatott tárgyalá­sai után Göncz Árpád államfő. A magyar elnök konkrét lehe­tőségként említette ezzel kap­csolatban moldovai menedzse­rek magyarországi képzését. Tárgyalópartnere, Petru Lu- cinschi moldovai elnök országa nemzetiségi politikáját ismer­tette. Elmondta: a térség stabili­tása szempontjából figyelemre méltó a lakosság mindössze 3,5 százalékát kitevő gagauzok számára megteremtett, a térség­ben egyedülálló mértékű, terü­leti elvű autonómia. Hozzátette: a különböző nemzetiségek kép­viselői számára nincs más lehe­tőség, mint a nyugodt együtt­élés. Göncz Árpád beszédet mon­dott a moldovai parlamentben is. Kifejtette: a Moldovai Köz­társaság a nemzeti kisebbsé­gekkel kapcsolatos megbékélést szolgáló politikájának is kö­szönheti, hogy a nemzetközi közösség elismert tagja lett. „Mindkét országnak érdeke az együttműködés továbbfejlesz­tése” - szögezte le a chisinaui parlamentben a magyar köztár­sasági elnök. Háromezer új munkahelyre várja a Magyar Honvédség a 18 és 30 év közötti munkavállalókat, akik kedvelik a kihívásokat, a férfias megmérettetést. A jelentkezés feltételei: • magyar állampolgárság és magyarországi állandó lakhely, • 18-30 év közötti életkor, • letöltött vagy legalább 4 hónapos sorkatonai szolgálat, • büntetlen előélet, • egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság. A Magyar Honvédség minden alakulata, különösen Debrecen, Szentkirályszabadja, Kecskemét, Pápa, Tata, Hódmezővásárhely várja a jelentkezőket. Kezdő fizetés: a hivatásos és szerződéses szolgálatot teljesítők jogállásáról szóló (1996. évi XLIII. törvény) alapján - beosztástól függően - 27.500-31.000 Ft. A szerződéses katonák jogai és járandóságai hasonlóak a hivatásos katonákéhoz. Jelentkezés: a Magyar Honvédség katonai alakulatainál és a megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságokon. | $ SUZUKI SUZUKI BARNA Hivatalos márkakereskedés és szerviz "5x5 az nagyon sok" óriási születésnapi akció október 1-jétől november 5-éig Ezenkívül: nyugati és keleti autók javítása, karosszériamunkák, fényezés végzése, műszaki vizsga, zöldkártya, biztosítási ügyintézés. Katalizátorszerelés állami támogatással- keleti gyártmányú autókhoz: 999 Ft- nyugati gyártmányú autókhoz: 5999 Ft ALKATRÉSZ-ÉRTÉKESÍTÉS 5090 Kunszentmiklós, Vásártér 9. Tel./fax: 76/351-080 Tel.: 30/552-258 Bértüntetés Bukarestben. Román tanárok százai követeltek a késő őszi hóesésben fizetésemelést. Több szakszervezet is kilátásba helyezett hasonló megmozdulást az életszín­vonal drámai csökkenése és a kompenzációk elmaradása miatt. fotó: feb/reuter Az Air Force One a filmvásznon és a valóságban egyformán elképesztő Az amerikai elnök légi erődje Közönségsikernek ígérkezik - Magyarországon is - a Harri­son Ford főszereplésével forgatott Áz elnök különgépe című amerikai film. Az Air Force One, azaz az amerikai légierő 1. számú gépe a mindenkori elnök által használt repülő erőd. A világ legkorszerűbb, legbiz­tonságosabb és örökös készen­létben álló légi járművét az amerikai elnök használja. Bili Clinton Boeing-747-ese 22 hónapig készült, 130 milliárd forintnak megfelelő összegbe került, a legjobb mérnökök és titkosszolgálati szakértők ter­vezték; 1990 őszén állították „csatasorba”, egy Boeing- 707-es helyett. Az Air Force One minden adata állam- és hadititok. Ami egyáltalában tudható róla, az most a német Flug-Revue című szaklapnak köszönhető. A repülő erőd fedélzeti elektronikája mindennemű zavarás ellen védve van, még atomtámadás esetén is kifo­gástalanul működnék. Négy­tonnányi számítógép-techni­kája révén tökéletes harcállás­pont is. Képes a radarral vezé­relt rakétákat is elhárítani az­zal, hogy veszély «esetén tör­zséből megtévesztő repülő­gép-utánzatokat bocsát ki, majd másodpercek alatt irányt változtat. Repülő Fehér Ház: megta­lálható benne a híres, ovális iroda, az elnöki dolgozószoba kicsinyített mása, az ablaknál tikfa íróasztal, mögötte a nem­zeti zászló. A fedélzeten 85 lehallgathatatlan telefon mű­ködik. Az elnök még a hadi­flotta tengeralattjáróival is kapcsolatba léphet a magas­ból, a világ bármely pontjáról. A készülékeket a gép törzsé­ben futó, 400 kilométernyi ká­bel élteti. Repülő luxusszálló is az el­nöki Boeing-747-es: akár 100 személyre főző konyhája ínyencek ízlését is kielégítené. Az USA 1. számú polgára számára bőrgarnitúrával ren­dezték be a légi nappalit, ágy, fürdő- és öltözőszoba szol­gálja kényelmét, tágas tárgya­lóban fogadhatja munkatár­sait. Ferenczy Europress A leghosszabb lesz a világon Az első, nagyon is sokatmondó tervvázlatokat máris elkészítet­ték a brit Symonds-csoport szakemberei. Ahogyan az euró­pai szárazföldet a brit szigetor­szággal alagút köti össze a csa­torna alatt, így lehetne - talán nem is az annyira távoli jövőben - száraz lábbal átkelni az angliai Holyheadből az ír Dublinba. Egy-egy víz alatti „csőben” személy- és tehervonatok ro­bognának oda-vissza, köztük, il­letve velük párhuzamosan futna a szervizalagút. Az Anglia és Írország között, az ír-tenger és a Szent György- csatorna találkozásánál, a mély­ben 89,6 kilométer hosszú alag­utat képzelnek el merész mérnö­kök. A munkálatok mintegy hat évig tartanának. A világ leg­hosszabb, víz alatti vasútvonala mai árakon előreláthatólag jó 4000 milliárd forintnak megfe­lelő összegbe kerülne. A Symonds-csoport napja­inkban a Dániát Svédországgal összekötő Öresund-alagutat építi. A létesítményt 2000 júliu­sában adják át a forga­lomnak. Gareth Davies, a Symonds igazgatója magabizto­san mondja: „Megvan a szakmai tudásunk és a technikánk a fel­adat kivitelezéséhez.” A terveket ezekben a hetek­ben terjesztik a londoni és dub­lini kormány elé. Csupán a kivi­telezési elképzelések véglegesí­tése kétmilliárd forintba ke­rülne. Symondsék remélik, hogy e költségeken a brit és az ír költ­ségvetés megosztozik. Az új alagút 38,4 kilométerrel lenne hosszabb, mint a La Manche alatti, és mindössze 45 percre csökkentené a menetidőt a két ország között. A kivitelezés megkezdéséről egyelőre még korai volna találgatni, ebbe az ingatag angol-ír viszony is bele­szólhat. (kulcsár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom