Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-02 / 230. szám

1997. október 2., csütörtök Hazai tükör - Világtükör 5. oldal Átadták a rendőrszékkázat. Göncz Árpád avatta fel tegnap Budapesten, a Teve ut­cában az új Rendőrségi Igazgatási Központot. A korszerű igényeknek is megfelelő székház előcsarnokában a köztársasági elnököt a „házigazdák”, Kuncze Gábor belügyminiszter és Forgács László országos rendőrfőkapitány fogadták. fotó: feb/kallus györgy A magyar Aranybulla mutatja az utat Kontinensünk országai mér- földes léptekkel haladnak a szorosabb együttműködés, az integráció felé. Eközben a gazdasági kérdések mellett mind nagyobb figyelem for­dul az egyén és jogai felé. Munkatársunk Strasbourg- ban az Európa Tanács svéd főtitkárával, Dániel Tar- schysszal és a Parlamenti Közgyűlés német elnökével, Leni Fischer asszonnyal be­szélgetett. A főtitkár szobájával szem­ben, a falon az 1222-ben ki­adott magyar Aranybulla hite­les másolata látható. Az első kérdés így önként adódott:- Vajon ez a középkori tör­vény mennyiben mutat utat Európa számára az emberi jo­gok kiszélesítéséhez?- Valóban nem véletlen, hogy ez a gyönyörű oklevél itt látható, az Európa Tanács épü­letében - válaszolta a főtitkár. - Kontinensünkön az Arany­bulla az elsők közé tartozik, amely megfogalmazta az egyének és a közösségek alapvető jogait. Magyaror­szágnak akkor sem volt, most sincs szégyenkeznivalója: amikor a történelem úgy hozta, síkra szállt önmaga és mások szabadságáért, s ezt te­szi ma is - bátran, elszántan.- Ebből adódóan milyen szerep várhat hazánkra az egységesülő' Európában ?- Az önök országa már bi­zonyított, ezért véleményem szerint főszerepet játszhat a kontinens jövőjének alakítá­sában. S ahogy annak idején megtörtént a francia-német történelmi kiegyezés, ugyan­úgy örültünk a magyar-román kapcsolatok javulásának is. Reméljük, hamarosan Szlová­kiával is megtörténik a meg­békélés.- Ön sokáig Németország­ban dolgozott, most viszont európai ügyeket intéz. Mit je­lentett ön számára a váltás? - hangzott a kérdés Leni Fi­scher elnök asszonyhoz.-Nos, nem éreztem, hogy bármiben váltanom kellett volna. Feladatom, hogy a kö­zös Európa felépítésén mun­kálkodjam - ez mindannyiunk erkölcsi kötelessége, dolgoz­zunk bárhol is a kontinensen. Gyulay Zoltán Pozsonyi önbírálatok A reformok csak az új tagokkal képzelhetők el Átalakulás előtt a NATO Decemberre dönteni kell a NATO katonai szerkezetének átalakításáról - határozták el immár hagyományossá vált, évi egyszeri, nem hivatalos ta­lálkozójukon az észak-atlanti szövetség tagországainak vé­delmi miniszterei. A reform halogatása ugyanis hatással lehet a szervezet Mad­ridban testet öltött bővítési fo­lyamatára. A katonai struktúrát úgy kell megreformálni, hogy a három közép-európai meghí­vott taggá válása után ne csök­kenjen a szövetséget összetartó erő - tették hozzá. A NATO vezérkarában már eddig is folyamatosan dolgoz­tak a reformterveken. Walter Slocombe amerikai védelmi ál­lamtitkár szerint már a pa­rancsnoki rendszer kidolgozá­sánál is figyelembe kell venni az új tagországok érkezését, mert a NATO csak így marad­hat egységes. Az ülésen részt vett a francia védelmi miniszter, Alain Ri­chard is, jóllehet országa nem tagja a NATO katonai szerve­zetének. Nem is titkolt NATO- remény volt, hogy Párizs ezen az ülésen bejelenti: visszatér a szervezetbe. De nem ez történt, pedig Franciaország mai hely­zetében kisebb nyomatékkai szólhat bele a parancsnoki rendszer átalakításába. Nem helyénvaló, hogy Szlová­kiában „eufóriát gerjesztenek” a bősi ügy körül. Úgy tesznek, „mintha olyan győzelemről lenne szó, amely segít vissza­fordítani a Szlovákia belső tör­ténései láttán kialakult kedve­zőtlen külföldi megítélést” - írta kommentárjában a pozso­nyi Pravda főszerkesztője, aki rámutatott: Európa minden or­szágot egységes mércével mér. A Práca című szlovák napi­lap szerdai kommentárja Po­zsony „gyerekes sértődéseire” emlékeztetve azt írta, hogy a hágai döntés után „duzzogó” Szlovákia magatartása láttán az volt a kérdés: ki teszi meg az első lépést a másik fél felé? Horn Gyula megtette - állapí­totta meg a lap, utalva a magyar kormányfő levelére. Népszerűségi mutatók Nem találják az ellenszerét Szúnyogok fenyegetik Disney világát Mintha a történet maga is egy fantasztikus rajzfilmből eredne: gyilkos szúnyogok fenyegetik a floridai Orlan- dóban felépült Disneyworl- döt, a gyermekek és felnőttek kedvelt szórakoztató paradi­csomát, Miki egeret, Donald kacsát és a gyerekek több hű­séges barátját. Az apró vérszívók súlyos be­tegségeket terjesztenek - első­sorban agyhártyagyulladást. Egyszer már volt 1990-ben Flo­ridában ilyen szúnyoginvázió: akkor 223-an betegedtek meg, s a kór tizenegy halálos áldozatot követelt. Azóta sem találtak el­lene hatásos oltóanyagot. A Disneyworld ugyan nem zárt be, de ezrek és ezrek nagy bánatára lemondták az éjszakai programokat, és egyelőre nem fogadnak látogatókat az intéz­ményhez tartozó uszodák és golfpályák sem. A szakértők szerint ez óriási bevételkiesést jelent majd a világhírű szóra­koztatóközpontnak. A floridai hatóságok felhí­vást tettek közzé, arra kérve a lakosságot, hogy naplemente és napfelkelte között - ami a szú­nyogok kedvenc ideje - lehető­leg nem menjenek a szabadba. S ha mégis, a meleg ellenére vi­seljenek hosszú nadrágot, hosz- szú ujjú inget, és kenjék be ma­gukat szúnyogriasztóval, (réti) A brit kormányfő, Tony Blair hazai népszerűsége változatla­nul a csúcson van, míg Helmut Kohl kancelláré tovább esett: híveinek száma a német válasz­tók ötödét sem éri el. A többi európai uniós ország vezetői a nyári hónapokban általában növelték népszerűségüket, de bírálóik (53 százalék) még így is többségben vannak. Franciaországban Lionel Jospin tevékenységének meg­lehetősen kedvező a megítélése (48 százalék támogatja őt). Olaszországban Romano Prodi javított bizalmi indexén, de tá­mogatóinak aránya csak 41 százalék. A spanyol konzerva­tív kormány vezetőjének, Jósé Maria Aznar támogatóinak tá­bora 40 százalékra esett vissza. Az alkotmánybíró szerint nem kérhető normakontroll Vélemények a népszavazás kérdéseiről Ahogy várható volt, élénk visszhangot váltott ki és máris vi­tákat kavart a földtulajdonlásról szóló népszavazáson felte­hető kérdésekről kétharmados többséggel született parla­menti döntés. Mint ismeretes, eszerint a referendumon a koalíció által megfogalmazott kérdések kerülnek föl a szava­zólapokra. Az ellenzék véleménye szerint a kormánytöbbség erőfölényével meghozott döntés a több mint 300 ezer aláírás­sal megerősített népakarat semmibe vétele. A Gazdakörök Országos Szö­vetsége, a Magyar Paraszt Szövetség és a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szö­vetsége tegnap bejelentette: számukra csakis az ellenzék több mint 300 ezer polgár alá­írásával nyomatékosított aka­rata a mérvadó. A vitákban fölmerült: ha 50 honatya az eljárás jogszerű­sége kapcsán az Alkotmány- bírósághoz fordul, s norma­kontrollt kér, az aktus halasztó hatályú, ami annyit jelent, hogy a népszavazás a tervezett november 16-ai időpontban aligha tartható meg. Ennek kapcsán Ádám Antal alkotmánybíró elmondta: míg egy-egy törvény végszavazása előtt 50 képviselő akaratára normakontroll férhető az Al­kotmánybíróságtól, addig egy konkrét jogi probléma tisztá­zására alkotmányértelmezést végezhet a testület. A földdel kapcsolatos referendum körül kirobbant vita eldöntésére az utóbbi forma vonatkozik. Általános alkotmányértel­mezést azonban sem politikai pártok, sem képviselők nem kezdeményezhetnek, erre csu­pán a köztársasági elnöknek, a legfőbb ügyésznek, a Legfel­sőbb Bíróság elnökének, az Állami Számvevőszék elnö­kének, valamint az Ország- gyűlésnek, a t. Ház állandó bi­zottságainak, illetve a kor­mánynak és a kabinet tagjai­nak van joga. Az esetleges ilyen értelmű beadvány megérkezése után a bíráknak arra a kérdésre kel­lene választ találniuk: mi tör­ténjen, ha ugyanabban a tárgykörben két népszavazási kezdeményezés találkozik össze. A döntésben - amely nem ütközhet az Alkotmány- bíróság egyetlen korábbi hatá­rozatával sem - a testületet nem kötné semmilyen határ­idő, bár természetesen az ügy elsőbbséget élvezne a bírák ügymenetében. Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke a Ferenczy Euro- pressnek úgy nyilatkozott: döbbenetes, hogy a kormány­pártok saját hatalmi törekvé­seik érdekében semmibe ve­szik az Alkotmány népszava­zásról szóló rendelkezését, amely kimondja: 200 ezer ál­lampolgár hiteles aláírásának megléte esetén a polgárok ál­tal megfogalmazott kérdésben kell kiírni a referendumot. Mint mondta, a koalíció mesterkedésének megakadá­lyozására valóban célszerű volna alkotmányértelmezést kérni, de félő, hogy akik ezt megtehetnék, azok - koalíciós lojalitásuk miatt - nem teszik meg. A patthelyzet feloldása ér­dekében a Fidesz elnöke és frakcióvezetője kihallgatást kért a köztársasági elnöktől, de mint Deutsch elmondta, két héttel ezelőtti levelükre még választ sem kaptak. Hozzá­tette: Göncz Árpádtól olyan lépéseket várnak, amelyek ré­vén megakadályozható volna a demokrácia súlyos sérelmét jelentő erőpolitika felülkere- kedése. Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke munkatársunknak azt hangoz­tatta: régóta ismert tény, hogy az Alkotmány és a népszava­zásról szóló törvény között több ponton ellentmondás van, ezért is kíván a koalíció e tör­vények mielőbbi módosításá­val tiszta helyzetet teremteni. Az Alkotmánybíróság - s ezt korábbi, hasonló eset is bi­zonyítja - aligha foglalna ál­lást ebben a felemás ügyben, s nem tartozik feladatkörébe az sem, hogy a várhatóan jövő héten megszülető parlamenti határozatot felülvizsgálja. Kérdésünkre, hogy mit szól a mezőgazdasági érdekképvi­seletek által kilátásba helye­zett megmozdulásokhoz, Kó­sáné sajnálattal állapította meg: ez a fajta fenyegetés mu­tat rá igazán az ellenzék és a kormánypártok szándékainak különbségére. Míg a demonst­rálni akarók kizárólag az egyéni gazdák érdekeit képvi­selik, s azt mondják: annak jusson föld, aki meg tudja fi­zetni, a koalíció a vidéken élő emberek megélhetését hosszú távon is garantáló, őket fog­lalkoztatni kívánó szövetkeze­teknek is juttatni akar a földből. Takács Mariann Demokrácia kínai módra. Hongkongban rendőrsorfal veszi körül azokat a polgárjogi aktivistákat, akik a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén, október 1-jén a Tienanmen téri áldozatokra emlékezve kommunistaellenes jelszavakat skandálnak. fotó: feb/reuter Oroszlánköröm-díj a miniírónak, zeneszerzőnek, filmrendezőnek Szász Marci után Túri Tímea A kilencéves Szász Marci után az idén a tizenkét éves, makói Túri Tímea nyerte a fiatal tehetségek felkarolá­sára alapított Oroszlánkö­röm-díjat. Az elismeréshez értékes ajándék is társul, mégpedig egy mobil, multi­médiás alkalmazásokra kifej­lesztett számítógép, amit a kislánynak a díj alapítója, Polló László adott át tegnap. Tímea a makói Bartók Béla Ének-Zenei Általános Iskola hetedikes tanulója. Nyolcéves korában már saját illusztráci­ókkal színesített verseskötete jelent meg, zenét szerez, ta­nulmányi versenyeket nyert, sőt rövidfilmrendezőként is díjat kapott. A 12 éves polihisztoiFOTó: feb Szülei óvodás korában elvál­tak, jogász-filozófus édesapja korán meghalt, édesanyját ma­gyar-orosz szakos tanárként korkedvezménnyel nyugdíjaz­ták. Szerény körülmények kö­zött élnek, de a családban gene­rációs hagyományai vannak a művészet szeretetének. Édesanyja elmondta, hogy nagyon örül ennek a díjnak, de reméli azt is, hogy Time. megmarad olyan kedves, sze rény, igazi gyereknek, mini amilyen most, s megőrzi mai já­tékos kedvét is. Jó tanuló, kü­lönösen matematikából jeles­kedik. De akadnak neki is „gyengéi”: a testnevelés órán nem ő a legjobb. Tímea a díjátadáson magá­hoz ölelte a csodamasinát és boldogan újságolta: ennek se­gítségével könnyebb lesz ani­mációs filmet készítenie. Ugyanis újabban filmrendező­nek készül. (n. zs.) 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom