Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-17 / 243. szám

4. oldal Hazai tükör - Világtükör 1997. október 17., péntek Rendkívüli kormányülés várható Az Alkotmánybíróság döntését követően a kormány várhatóan pénteken rendkívüli ülést tart, hogy meghatározza a kormány­zati teendőket - jelentette be tegnap Kiss Elemér. A Minisz­terelnöki Hivatal államtitkára a kabinet ülését követő sajtótájé­koztatón arról is beszámolt, hogy elkészült a 100 százalékos állami tulajdonban lévő és pri­vatizáció előtt álló Bábolna Rt. gazdálkodását vizsgáló szakér­tői jelentés. A hajdan virágzó cégnél súlyos vezetési, gazdál­kodási problémákat tártak fel, amelyek felvetik az igazgató, a vállalati menedzsment, az ÁPV Rt. és a földművelési tárca fele­lősségét is. A kormány utasí­totta a privatizációs minisztert, hogy november 15-ig konkrét intézkedési tervet nyújtson be a kabinetnek, s addig is tegye meg a szükséges intézkedése­ket a cég talpra állításáért. Több jogszabály tervezetét is megtárgyalta és elfogadta a ka­binet. A devizatörvényt például olyan értelemben kívánják mó­dosítani, hogy még kevesebb kötöttség szabályozza a valuta­tartást és -felhasználást. A jövő évtől devizahatósági engedély nélkül, utólagos bejelentési kö­telezettség mellett lehet majd vásárolni ingatlant külföldön. Az eddiginél szélesebb körben lehet majd értékpapírokat is forgalmazni. A kormány elfogadta a hu­mán készítmények gyártását és forgalmazását szabályozó gyógyszertörvényt, amely ga­ranciát teremt arra, hogy kizá­rólag a legszigorúbb minőségi követelményeknek megfelelő patikaszerek kerüljenek forga­lomba. Az új készítmények törzskönyvezési folyamatát maximum két év alatt le kell zárni. Új elem, hogy a klinikai kipróbálást követően a gyógy­szerek okozta esetleges káro­kért az állam anyagi felelőssé­get vállal. Németh Zsuzsa A válasz, hogy nincs válasz Az Alkotmánybíróság a kor­mány hozzá intézett kérdése nyomán már tegnap reggel megkezdte annak jogi vizsgá­latát, van-e törvényi akadálya annak, hogy november 16-án egy témáról, hazánk NATO- csatlakozásáról legyen nép­szavazás. A testület este közzétett ha­tározatának lényege, hogy nem tartja magát illetékesnek válaszolni a miniszterelnök­nek arra az indítványára, amelyben a hétfői alkotmány- bírósági határozatban foglalt alkotmányértelmezés kiegé­szítésére kérte a testületet. Mi lesz az óbortöbblettel? Elbocsátások? Tíz-tizenöt százalékos lét­számcsökkentéstől tart a Ge­neral Motors európai üzemi tanácsa, amely rendkívüli ülésen tárgyalta meg az ame­rikai autógyártó óriásvállalat egyik hatásfokmérő tanul­mányát. Az üzemi tanács a GM német leányvállalatánál, az Adam Opelnél tartott ülése után adta tudtuk az el­következő kettő-öt évben Európában valószínűleg 10- 12 ezer GM-alkalmazottat bocsátanak el a 85 ezerből. A létszámcsökkentés fele a GM német egységére eshet, 6-8 ezer főtől válhat meg az Adam Opel, noha 44 ezres ál­lománya már ma is 30 száza­lékkal kisebb, mint 1980-ban volt. Eddig mintegy 200 ezer hek­toliter bor bevizsgálását kér­ték az Országos Borminősítő Intézettől azok a szőlőterme­lők, akik borfeleslegüket le­párlóüzemek részére kíván­ják értékesíteni - tudtuk meg Urbán Andrástól, a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsának főtitkárától. A földművelésügyi tárca által - az óborkészletek levezetésére két héttel ezelőtt meghirdetett - borlepárlási támogatásra azok a jövedéki engedéllyel rendel­kező üzemek pályázhattak, amelyek vállalták a bor felvá­sárlását és a végtermék értéke­sítését. További feltétel, hogy telephelyükön literenként leg­alább 55 forintos - adókat nem tartalmazó - alapárat fizetnek a termelőknek az OBI által be­vizsgált borért. A pályázaton támogatást nyert feldolgozók november 30-ig vásárolják fel a készleteket. A palackozott és hordós borra azok a szőlőtermelők és feldolgozók igényelhetnek többletexport-támogatást, akik az 1996. szeptember 1. és no­vember 30. között exportált mennyiséghez képest az idén - 1997. szeptember 1. és novem­ber 30. között - többet szállíta­nak ki. Az állami támogatást a többletmennyiségre lehet igé­nyelni. A Szőlő és Bor Termékta­nács diszkriminatívnak tartja, hogy a kedvezményezettek kö­réből kiszorultak azok a vállal­kozók, akik tavaly nem expor­táltak. U. G. Már vetik az őszi kalászosokat A hétvégi zivataros időjárás­nak örülnek a mezőgazdá­szok. Bácsalmás térségében 35 milliméter csapadék hul­lott. Mint azt dr. Németh Ferenc, az Agráripari Rt. igazgatóhelyet­tese elmonda, az égi áldás a leg­jobbkor jött. A termőföld u- gyanis már kemény és rögös volt, rendkívül nagy költségek­kel járt az őszi kalászosok ve­tőágyának előkészítése. A szombati és vasárnapi esők ala­posan feláztatták a szomjas föl­det, így a vetőágyakba már be­került magok a legjobb feltéte­lek mellett csíráznak majd ki. A bácsalmási Agráripari Rt. parcelláin az idén 1000 hektá­ron vetnek őszi áipát és 1200 hektáron őszi búzát. Az árpa a vetési terület 50 százalékán már a földben van. A búzát ezen a héten kezdik vetni. Mindkét ka­lászos esetében a várható termés jelentős részét jövő évi vető­magnak szánják. Az időjárás kedvez, tehát mind a búzának, mind pedig az árpának lesz ideje megerősödni annyira, hogy jól átteleljen. A jelentős mennyi­ségű csapadék rövid időre meg­akasztotta a kukorica betakarí­tását. A hétfői hidegfront kísére­tében e vidékre is megérkezett szelek azonban néhány nap alatt ismét beszárítják a kukorica­csöveket. A még száron csüngő kukorica várhatóan napokon be­lül a tározókba kerül. A miniszterelnök Kiskőrösön Teljesen megtelt a kiskőrösi művelődési ház színházterme a fórumon. Hóm Gyula miniszterelnök válaszolt azokra a kérdésekre, melyeket a kiskőrösi polgárok' tettek fel azon a fórumon, me­lyet tegnap este rendeztek a város művelődési házában. Indulatos közbekiabálásoktól sem volt mentes a rendezvény, melyen a kormányfő megpró­bált kielégítő válaszokat adni a kérdezők kényes kérdéseire. Az ismert politikus, Bar- kóczi Ferenc polgármester kérdésére elmondta: jövőre az önkormányzatok csak annyi­val kapnak többet, amennyi­vel a költségvetésük reálér­téke megőrizhető. A plusz fel­adatokra természetesen kap­nak többletforrásokat. Suba György kérdéseire megje- • gyezte: a kormányzat annyit vállalt, hogy az infláció mér­tékét 1998-ra 13-14 százalékra csökkenti. A következő három évben pedig egy számjegyűre lehet a pénzromlás mértékét lenyomni. Majd hozzátette, hogy a kormányzat az árak mindössze 15 százalékát tudja befolyásolni. A többit a piac intézi. Az agrárszektorral kapcso­latban leszögezte: ’90 és ’94 között az előző kormány pad­lóra küldte a mezőgazdaságot, a szövetkezetek tönkretételé­vel lehetetlen helyzetbe került a magyar falu, a vidék. - Ezt a kártevést - mondotta - csak betetőzte az, hogy a korábbi parlament a ciklus utolsó nap­ján, 1994. április 6-án fogadta el azt a földtörvényt, melyet a koalíció módosítani szeretne. Az ugyanis igazságtalan - folytatta -, hogy földet min­denki vehet: magánember, ön- kormányzat, állam, erdőtársu­lás, egyház, közhasznú társa­ság, míg földművelésből élő szövetkezet nem. Az akkori döntés kimondottan politikai jellegű volt, semmiféle gazda­sági alappal nem bírt - hang­súlyozta Horn Gyula. Történt ez annak ellenére, hogy a me­zőgazdasági termelés 60 szá­zalékát a szövetkezetek adják, amelyek több tízezer ember­nek adnak kenyeret. Zsikla Győző METÉSZ-ve- zető kérdésére elmondta: a kormány nem tudja pontosan, mennyi zsebszerződés szüle­tett az utóbbi években. Azt vi­szont pontosan tudják, hogy 1990-1994 között 50 ezer hektárt vettek tulajdonba hiva­talosan a kárpótlás során a külföldiek. 1994—1997 között azonban külföldi legálisan nem jutott földhöz. Egyes becslések szerint - tette hozzá a politikus - talán 120 ezer hektár lehet mindenestől kül­földi polgárok kezén. Ám ez is elenyésző ahhoz képest, hogy 9 millió hektár művelhető földdel rendelkezik az ország. Barta Zsolt Nagyobb támogatás a tenyésztőknek Külön pénz a húshasznú magyar tarka elterjesztésére Az utóbbi évek javuló tendenciája ellenére a vágómarhatartás még mindig veszteséges. Biztatást jelenthet azonban a tenyész­tőknek, hogy az agrárkormányzat határozott szándéka a hús- marhaágazat jövő évi stabilizálása, s jó esély van arra, hogy e törekvés eredményes lesz. Erről Sándor István, az FM fő­osztályvezető-helyettese szá­molt be egy tegnapi regionális állattenyésztési tanácskozáson. A kormányzati tervekről szólva elmondta, hogy a terme­lési kedvet és a biztonságosabb értékesítést bevált és újabb tá­mogatási módokkal egyaránt igyekeznek elősegíteni. Elsőd­legesen a biológiai alapok fej­lesztése a cél. Ennek érdekében egyedenként 30 ezerről 40 ezer forintra emelik az állománynö­velési támogatást, és külön 15 ezer forinttal preferálják a hús­hasznú magyar tarka elterjesz­tését. A minőségi felárral együtt fennmarad a garantált és irányár. Ha az irányárnál maga­sabb a felvásárlási ár, akkor a kereskedő, feldolgozó kapja a támogatást, ellenkező esetben pedig a termelő. Exporttámogatást a fagyasz­tott és az elsődlegesen feldol­gozott marhahúshoz nyújtanak. Feltehetően még a csatlakozás előtt bizonyos EU-támogatá- sokhoz is hozzájut az ágazat, igaz, szigorú minőségi köve­telmények mellett. Sándor István szerint az ága­zat jövője szempontjából egyik legfontosabb feladat a megfe­lelő jövedelmezőséghez hozzá­segítő, szerződéseken nyugvó termelési-értékesítési integrá­ció kialakítása. A paparazzók már a babákat sem kímélik. Londonban bemutatták a legújabb Barbie-kollekciót, amely a Spice Girls nevű együttes tagjait mintázza. Tervezőik szeretnék, ha a közelgő karácsonyi vásáron nagy sikert aratnának a fiatalok körében. fotö: feb/reuter A tizenhármak tovább keresik igazukat a bírói fórumokon Első fokon elvesztette a pert az a tizenhárom megyebeli település, amelyek az Állami Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt. ellen adtak be kere­setet, mivel kizárták őket a gázprivatizáció során tör­tént részvényosztásból. Többek között Apostag, Du- navecse, Szalkszentmárton, Dunaegyháza, Gara, Gátér, Kéleshalom, Szentkirály indí­tott pert az ÁPV Rt. ellen, mi­vel a vagyonkezelő szerint az érintett települések nem jogo­sultak a Dégáz részvényeiből való részesedésre. Szabó József, Apostag pol­gármestere képviseli az ügy­ben érintett településeket. A polgármester elmondta, hogy az első fokú bírósági döntés után még folyik az egyeztetés, ám majdnem biztos, hogy a részvényosztásból kizártak fellebbeznek. A tervek szerint az Alkotmánybírósághoz és a Legfelsőbb Bírósághoz for­dulnak jogorvoslatért. A tét összesen százhuszonötmillió forint. A tizenhárom település évekkel ezelőtt nem adta át a Dégáz Rt. tulajdonába a gáz­vezetékrendszert, amelyet la­kossági, illetve önkormányzati hozzájárulásokból építettek ki. A gázszolgáltató csak üzemel­tette azt. Tavaly hosszas egyezkedés után a települések végül eladták a hálózatot a már francia tulajdonban lévő Dégáznak. A vagyonkezelő részvény- társaság azonban csak azok­nak a községeknek, városok­nak osztott a gázszolgáltató részvényeiből, amelyek veze­tékrendszere a privatizációkor már a Dégáz Rt. tulajdonában volt. A tizenhármak szerint azonban ott is osztottak gáz­részvényt, ahol ennek a felté­telnek nem feleltek meg, sőt korábban állami pénzből épí­tették ki a rendszert, nem pe­dig a lakossági hozzájárulá­sokból. W. Király Ernő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom