Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-09 / 236. szám
1997. október 9., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal A parlament, illetve a kormány „leelőzte” a népi kezdeményezést A népszavazást az elnök írja ki Az Országgyűlés kedden hosszas vita után úgy döntött, hogy a NATO-csatlakozásról, illetve a külföldiek földtulajdonszerzéséről november 16-án kíván népszavazást tartani. A népszavazás további sorsa a köztársasági elnök kezében van, hiszen neki kell kihirdetnie a voksolás időpontját. Dr. Petrétey József alkotmány- jogászt, a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárát arról kérdeztük, milyen alternatívák előtt áll az elnök, illetve ezáltal a szavazópolgár.-Hallani olyan véleményt is, hogy megkérdőjelezhető a köztársasági elnök döntési joga ez ügyben.- Ennek alighanem az az alapja, hogy az alkotmány és a hatályos népszavazásról szóló törvény másként rendelkezik a kihirdető szervről. Az alkotmány egyértelműen a köztársasági elnök hatáskörébe utalja a népszavazás kiírását. Ezzel szemben a népszavazásról szóló törvény idevonatkozó passzusa a parlamentre ruházza ezt a jogot. Mivel azonban az alkotmány a legfőbb törvény, ezért az abban megfogalmazottak érvényesek. Ez esetben tehát egyértelműen a köztársasági elnök dönt a végleges időpontról.- A Ház döntése mennyiben köti őt?- Annyiban, hogy az adott naptól - vagyis október 7-től - számítva 3 hónapon belüli időpontban kell kitűzni és megtartani a népszavazást az adott kérdésekről. Az alkotmány tehát jelentős mozgásteret ad az elnöknek ebben az ügyben, bár némi időbeli korlátok között.- Ha nem november 16-át, hanem más időpontot állapít meg az államfő, kell-e indokolnia döntését?- Nem kell semmivel sem indokolnia, de megteheti.-Milyen lehetőségek közül választhat most az elnök?-Jóváhagyhatja a november 16-i időpontot, kitűzhet másikat, s húzhatja az időt, de csak a már említett 3 hónapon belül. Ugyanakkor olyan időpontot kell megjelölnie a népszavazás lefolytatására, amikor ennek minden, törvényben foglalt feltétele adott, vagyis egyebek között elkészült a névjegyzék. Amennyiben a köztársaság elnöke nem látja biztosítottnak, hogy a javasolt időpontban meg lehet tartani a szavazást, akkor választhat másik dátumot is.-Ismeretes, hogy az ombudsman kérésére az Alkotmánybíróság vizsgálja a parlament eljárásának jogszerűségét. Az ő döntésük befolyá- solhatja-e az eseményeket?- Amennyiben alkotmányellenességet állapítanak meg, akkor ez a döntés vonatkozik a parlamentre. Ha az elnök nem várja meg a bíróság határozatát, s kitűzi a szavazás időpontját, ám kiderül, hogy alkotmányba ütköző volt a Ház eljárása, akkor az elnök döntése is ez alapján módosul, azaz: az Alkotmánybíróság döntése a mérvadó. Ebben az esetben a parlament újra napirendre tűzi a népszavazás ügyét, tehát kezdődik minden elölről.- Van-e összefüggés az aláírásgyűjtések hitelesítése és a Ház döntése között?- A téma ugyanaz, ám jogilag két különböző ügyről van szó. Magyarul: jelen esetben a parlament, illetve a kormány „leelőzte” a népi kezdeményezést. Kedden a honatyák arról döntöttek, hogy a kormány népszavazási javaslatát fogadják el. Sz. E. A parlament által elfogadott kérdések: 1. Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? 2. Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat? 3. Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen földtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt? Ellenzéki vélemény a koalíciós szavazásról Pokomi Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője az ellenzék keddi egységes parlamenti fellépése, kivonulása után a folyóson újságíróknak elmondta: az ellenzéki frakciók közösen döntöttek úgy, hogy nem kívánnak asszisztálni egy olyan szavazáshoz, amely semmibe veszi háromszázezer polgár akaratát, az alkotmányosság és a demokrácia alapelveit. „Azután döntöttünk a kivonulás mellett, hogy az alkotmányügyi bizottság és a Ház is elutasította azokat az ellenzéki javaslatokat, amelyek módot adtak volna a kormánynak arra, hogy a NATO-csatla- kozás mellett a polgárok akaratát és a demokrácia alapelveit is tiszteletben tartsa. Annak ellenére döntöttünk így, hogy meggyőződése valamennyi ellenzéki frakciónak: a NATO-hoz való csatlakozás kulcskérdés.” Torgyán József, az FKgP elnöke az MTI-nek kijelentette: a Kisgazdapárt szerint a földkerekségen egyetlen kormány sem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyjon egy népszavazáskezdeményezést. Ez minden jogállamban gondolkodó kormány számára azt a kötelezettséget írja elő, hogy a nép által népszavazásra feltett kérdést a parlament elé kell vinni. Miután a jelenlegi kormánytöbbség felrúgta ezeket az alapelveket, az ellenzéknek nem maradt más jogi lehetősége, mint hogy tiltakozásként kivonuljon. Az FKgP nem kívánt részt venni azon a szavazáson, amely semmibe veszi a népakaratot - mondta a kisgazda pártelnök. Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője kifejtette: az ellenzék tett még egy utolsó kísérletet arra, hogy jobb belátásra bírja a kormányzópártokat a népszavazás ügyében. Az érdemi vitát az ellenzék a T. Ház falai között akarta lefolytatni, s az utolsó lehetőségek egyike volt a házbizottság összehívásának kezdeményezése. Raskó György (MDNP) frakcióvezető-helyettes azt hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a Magyar Demokrata Néppárt nem csatlakozott az aláírásgyűjtéshez, mert nem tartotta jó megoldásnak, képviselői mégis kivonultak. „Miután több mint háromszázezer aláírás összegyűlt, a kormány visszaélt a joggal és visszaélt parlamenti többségével, intelligens demokráciákban ez nem szokás. A népszuverenitás sárba tiprása miatt döntött úgy a Néppárt, hogy kivonul.” Kétszázezer új kérelem Március végéig minden kárpótlási ügy végére pont kerül Lejárt a határidő: kedden éjfélig kellett benyújtani az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak, illetve hozzátartozóik kárpótlási igényeit. Ezzel a kárpótlási folyamat utolsó fázisa is zárószakaszba érkezett - nyilatkozta a FEB-nek Nagy Ferenc címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője.- 1989 októberétől „íródik” a kárpótlás története; ekkor követte meg az Országgyűlés azokat, akik politikai nézeteik vagy vallásuk miatt sérelmet szenvedtek - mondja a hivatal vezetője. - 1991-ben alkotta meg az Országgyűlés az első vagyoni, majd ezután 1992- ben, a második vagyoni és az első személyi kárpótlási törvényt. 1994 februárjában az igénylések határidejét két hónappal meghosszabbították, ami indokoltnak is bizonyult, mert több mint 615 ezer újabb igény érkezett a hivatalhoz. Ezt követte az idén az elhurcoltak és hozzátartozóik kárpótlása.- Eddig összesen milyen összegűkárpótlásban részesültek az arra jogosultak?- Szeptember végéig 1 783 053 határozatot hoztunk, s ezek nyomán kárpótlási jegyben 137 milliárd forintot kaptak a károsultak.- Hányán éltek most kárpótlási igénnyel?- Több mint 150 ezren, de - miután sokan a határidő lejárta előtt postázták kérelmüket, s ezek egy része csak most érkezik be - a végleges szám valószínűleg 200 ezer körül lesz.- Mi lesz az igények sorsa?- Az első feladat a pontos regisztrálás, a második az elbíráláshoz szükséges adatok számbavétele, a harmadik pedig a mérlegelés és a határozathozatal.- Minderre az érvényes jogszabályok szerint 6 hónap áll rendelkezésünkre. A már júniusban beérkezett kérelmek elbírálására ez a fél év elegendő, de a most beadott kérelemtömeg elbírálására igencsak szűkös a hat hónap. A hivatal azonban mindent elkövet, hogy március végéig pont kerüljön minden kárpótlási ügy végére. (koós) Beszélgetőpartnerünk; Nemcsók János, aki nehéz, de korrekt egyezséget vár A hágai ajánlásokat tartjuk szem előtt- Nincs kétségem afelől, hogy fél éven belül, a hágai bíróság ajánlásai alapján megszülető egyezség oldja majd fel a szlovák és a magyar kormány között Bős-Nagymaros ügyében feszülő ellentéteket - jelentette ki a Ferenczy Europ- ressnek Nemcsók János. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, hazánk tárgyaló delegációjának vezetője nehéz, de korrekt egyeztetésekre számít, s arra is felkészült, hogy a felek csak a határidő lejárta előtti 24. órában állhatnak fel az asztaltól.-A várakozásokhoz képest a hazai közvélemény döntő hányadát hidegzuhanyként érte a hágai bíróság ítélete. Rosszul mértük fel az esélyeinket?-A vízügyi és a környezetvédelmi lobby leértékelte a szlovák fél szakmai és anyagi képességeit, miközben indokolatlan illúziókat keltettek a hágai döntéssel kapcsolatban. A másként vélekedők pedig nem szólhattak, mert hazaárulónak kiáltották volna ki őket.- Valóban nyilvánosságra hozza a 100 oldalas hágai döntést?- Tervezem, hogy néhány napilapban közzéteszem.-A parlamenti pártok képviselőiből ad hoc bizottság alakult, a frakciók saját szakértőket is bevonhatnak a munkába. Kinek milyen szerep jut?- A formálisan már működő ad hoc bizottság tagjaival folytatandó szigorúan bizalmas megbeszéléseim a szlovák féllel való megegyezés alapját jelentő nemzeti konszenzust szolgálják. A bizottságnak csak véleményezési joga lehet, hiszen mindenéit, ami a hágai döntés után következik, a kormánynak kell vállalnia a felelősséget. Ezért is fontos, hogy a pártok „valóságos”, a mérnökkamara megfelelő engedélyével rendelkező szakértőket vonjanak be a munkába.-Mi a tárgyalások menetrendje?- A döntés előtt néhány szakértővel 4-5 lehetséges ítéletet vázoltunk fel, hozzájuk rendelve a szükséges további teendőket is. A variációk között szerepelt a tényleges döntés is. A menetrend vázlata tehát készen állt. E szerint az október végi technikai egyeztetést követően hat hónap alatt 5-10 alkalommal ül egy asztalhoz magyar, illetve szlovák területen a két plenáris delegáció. Nyolc-kilenc fős - zömmel az illetékes minisztériumok képviselőiből álló - csapatunk „keze alá” energetikai, vízügyi, pénzügyi, ökológiai szakemberekből álló csoportok dolgoznak.- Mennyibe kerül nekünk ez a munka?-A szakértői gárda tizennégy tagja közül tizenkettőt a minisztériumok „adnak kölcsön”, tehát takarékoskodunk. A bérek, az irodabérlet és a számítógépes háttér mintegy 55 milliót visznek el.- Milyen taktikát vetnek be a magyar érdekek védelmében ?- A hágai ajánlásokat tartA delegációvezető fotó. feb juk szem előtt. Nem építjük fel Nagymarost, de a hajózhatóság biztosítása végett a duzzasztást valamilyen műszaki objektummal meg kell oldani. Dunacsúny közös üzemeltetése, a környezetvédelmi károsodásokat kivédő monitoring-rendszer kiépítése, valamint a kölcsönös anyagi kártérítésről való lemondás egyébként mindkét fél érdeke.- Ön tehát bizonyos a tárgyalások sikerében, a megegyezésben?- Régi tapasztalat, hogy két ország között a már mélypontra süllyedt kapcsolatokat akár a sport-, akár a környezetvédelmi diplomácia kimozdíthatja a helyéről. A szlovák és a magyar delegáció közös küldetése, hogy felmutassa Európának: nem egymással vicsorgó, hanem egymással szót értő nemzetekről van szó. Optimizmusom alapelve: felemelt kézzel nem lehet csatába indulni. Takács Mariann SPAR ALMALE, SZŐLŐLÉ 15%-os, 1 liter W&EBB® SZÓLÓITáL SPAR SZARAZTESZTAK 500 g tarhoz ]
