Petőfi Népe, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-30 / 228. szám

10. oldal 1997. szeptember 30., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC A PN-KALAUZ VENDÉGE Egy vállalkozás álljon több lábon Romantikus környezet, nyereséges vállalkozás. A szülei azt szerették volna, ha lakatosnak tanul, de ő mindig kőműves szeretett volna lenni. A családi akarat ellenére kőműves szakmun­kásvizsgát tesz Szegeden. A tanult szakmájában kezd dol­gozni, majd egy kis olajipari kitérő után visszatér az építő­iparba. Kiskunmajsán első­ként vállalkozik arra, hogy egy komplett „generál brigá­dot” foglalkoztasson. Kürtösi József építőipari cége tíz éve bizonyítja életképességét. A vállalkozás néhány éve bő­vült, a vendéglátó- és szóra­koztatóipari próbálkozások is sikereket hoztak eddig. A 42 éves majsai vállalkozó hite szerint a mai viszonyok kö­zött több lábra kell állítani egy vállalkozást, hogy az biztosan talpon maradhasson.- Meggyőződésem, hogy egy vállalkozás csak úgy működik jól, ha a vezető aktívan és állan­dóan részt vállal a munkákból - vallja Kürtösi József. A kőműves szakmához máig sem lett hűt­len, hiszen ha kell, beáll a bri­gádjába, s a többiekkel együtt keveri a maltert vagy falaz.- Az építőipar olyan, mint a hullámvasút, hol nagyon fent van, hol pedig nagyon lent. Né­hány éve mélyponton volt az ágazat, és akkor kezdtem több lábra állítani a vállalkozásomat - meséli sikertörténetét a vál­lalkozó. A Kürtösi-féle vállalko­zások önerősek, hitelek nélkül indultak. Mint elmondta, korán megtanították a bölcsességre: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! A vállalkozó állás­pontja szerint a mostani hitelfel­tételek mellett a tisztességes kisvállalkozások nem képesek a kölcsönöket kigazdálkodni. A kezdet nem volt könnyű, de kemény munkával sikerült be­törni a vendéglátóiparba is. A vállalkozás központja a majsai Ördögszigeten van. Ott talál­ható romantikus környezetben a Halászcsárda, amely a vá­rosba érkező külföldiek egyik kedvelt szórakozóhelyévé vált. A fő profil azonban a diszkó, amely rövid idő alatt országos hírnévre tett szert. A csárda szomszédságában üzemel a tórendszerrel körülvett Sziget diszkó. A szabadtéri zenéidé­ben idén nyáron például a len­gyel árvízkárosultakért rendez­tek jótékonysági koncertet. A fiataloknak a hidegebb idő­szakban sem kell vidékre utaz­niuk szórakozni, mert a diszkó a helyi művelődési központ elő­terében működik tovább. Ott található a vállalkozás „egyik lába”, egy saját presszó is.- Ez a több lábon élés stabillá tette a vállalkozásaimat, de a szívem továbbra is az építő­iparé, ott látom ugyanis az igazi megélhetési lehetőséget. A vá­ros környékén nagyon sok kül­földi települt le, akik nagy felújí­tásokba vagy építkezésekbe kezdtek a megvásárolt ingatla­nokon. Jövőre erre az ágazatra szeretnék nagyobb súlyt fek­tetni, gépesíteném minden terü­leten. Most úgy látom, hogy az építőipar fellendülőben van, és a vendéglátás halad a mély­pont felé. Elveszítettük azt a ré­teget, amely megengedhette, hogy havonta néhány alka­lommal családostól étterembe menjen. A gazdasági helyzet hozta krízis szerintem négy-öt évig is eltarthat, akkor ismét fel­lendülhet a vendéglátóipar - ér­tékelte a helyzetet a majsai vál­lalkozó.- A vállalkozások sikeréhez szerencse is kell. Egy vállalko­zást nem lehet könyvből meg­tanulni, kinézni, hogy mit kell és mit érdemes csinálni, arra sok­szor rá kell érezni, hogy mire van szükség - mondja Kürtösi József. A mennyinél fontosabb a milyen Ágazatonként kell meghatározni az optimális üzemméretet Hasznosnak ítélte Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter a nemzeti agrárprogramról Gödöllőn szervezett, kétnapos szakmai tanácskozást a konferencia zárónapján, szombaton tartott összefoglaló előadásában. A szekcióüléseken elhangzott többek között, hogy kiemelten fontos a növénytermesztés szerkezetének átalakulása. A gabonaágazat meghatározó sze­repe mellett nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a pillangós növé­nyek termesztésének és a kerté­szeti ágazatoknak. Az állatte­nyésztésben a fehéijeprogram továbbfejlesztése és az állat­egészségügyi szabályok szigo­rítása a feladat. Az agrárgazda­ságban a minőség és a megbíz­hatóság fontossága túlnő a mennyiségi kérdéseken. A miniszter indokoltnak ne­vezte a földtulajdonlással kap­csolatos aggodalmakat, ame­lyek szerint spekulánsok ke­zébe vagy külföldi tulajdonba kerülne e fontos termelési esz­köz. A kormány azonban - mint mondta - mindent meg­tesz, hogy megfelelő fékeket építsen be az esetleges próbál­kozások megakadályozására. Külön megemlítette a vidékfej­lesztés fontosságát, amelyet szerinte az agrárgazdaság ré­szeként kell kezelni. Kis Zoltán, az FM politikai államtitkára elmondta: sok kri­tika éri a tárcát amiatt, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a mezőgazdaságnak nyújtott tá­mogatási rendszerben a szociá­lis és a piaci szempontok gyak­ran keverednek, holott ezeket mielőbb szét kell választani az eredményesség érdekében. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy ágazatonként határozzák meg az optimális üzemméretet. A két és fél millió földtulajdo­nos átlagban 1,2 hektár műve­lésre alkalmas földdel rendel­kezik, ami kedvező szerkezetre vall. Az egészségesebb birtok­méret kialakítását közgazdasági eszközökkel, például a földvá­sárláshoz nyújtott kamattámo­gatásokkal kell elősegíteni. A legnagyobb magyarországi cégek A magyar gazdaságban 1996- ban elsősorban a távközlési, a gyógyszeripari és a gépjármű- ipari cégek erősítették pozíció­ikat - derül ki a legnagyobb magyarországi vállalkozások főbb mutatóit ismertető Top 200 című kiadványból. A Fi­gyelő mellékleteként immár hetedik alkalommal napvilágot látó összeállítás 1996. évi nettó árbevételük alapján rangsorolta a cégeket, amelyek összesen a nemzetgazdaság nettó árbevételének egyharma- dát, exportárbevételének pedig csaknem felét produkálták. A legjobb 200 listájának elején egyébként a sorrend 1992 óta változatlan: első a Mól Rt., amelyet az MVM Rt. és a MATÁV követ. A legna­gyobbak közé minimum 8 milliárd forint nettó árbevétel­lel lehetett bekerülni. A lista­vezető Mól tavaly kis híján 470 milliárd forintot ért el, ami 37 százalékos növekedést takar. A másik két dobogós cég hasonló mértékben erősö­dött: az MVM 44,3, a MA­TÁV pedig 35,8 százalékkal növelte bevételeit 1995-höz képest. A rangos listán tizennyolc új cég kapott helyet, közülük három azonnal az első ötvenbe került. Most szerepel első íz­ben az IBM Storage Products Ipari Vámszabadterület Kft., amely 62,6 milliárdos nettó bevételével a kilencedik helyre jutott. Ugyancsak az ötven legjobb között szerepel az or­szág legnagyobb családi vál­lalkozása, a Sepsiker Rt., amely 30,8 milliárdos nettó árbevételt könyvelhetett el 1996-ban. A Top 200 című kiadvány a vállalati sorrend, a legjobbak üz­leti adatai mellett külön toplistán mutatja be a legnagyobb banko­kat, biztosítókat és brókercége­ket. Újdonság az előző évekhez képest a külföldi befektetők, il­letve a legnagyobb hirdetők top­listája. Ez utóbbiból kiderül, hogy bár a reklámpiac bevételei tavaly lépést tartottak az infláci­óval, mégis vége szakadt a hazai hirdetési ágazat meredek növe­kedésének. Kiskunsági javaslatok a születő új bortörvényhez Zajlik az idei szüret, de eköz­ben a szakemberek, termelők, feldolgozók, hegyközségi veze­tők gondolatai már a következő szüretek körül is forognak. A parlamentben ugyanis múlt héten megkezdődött az új bor­törvény vitája. Kovács László, a Kiskunsági Borvidék Hegy­községi tanácsának titkára igen pozitívan értékeli, hogy a ter­vezet oldja a fajtahasználatra vonatkozó eddigi merev szabá­lyozást. Csak azt határozza meg, hogy Magyarországon mely kék, fehér és csemege faj­ták termeszthetők. A nemzeti fajtajegyzékből a borvidékek maguk választhatják ki a nekik tetszőket. A borvidéki fajtalista jóváhagyása a hegyközségi ta­nács hatáskörébe kerül. Az esetleges rossz választás piaci következményeit a hegyköz­ségi tagok viselik. Hegyközségi fajtalista is készül, s a “hegybíró csak az ezen szereplő fajták te­lepítésére adhat ki engedélyt. Pozitívan méltatja a titkár azt is, hogy olyan helyeket is befo­gad az új törvény a szőlőter­melő helyek közé, amelyeket a jelenlegi nem ismer el. Viszont a tervezett kategorizálás nem kedvez a Duna-Tisza közének. Kiválóan alkalmas, alkalmas, feltételekkel alkalmas és al­kalmatlan kategóriát különböz­tet meg. Errefelé a területek zöme a harmadikba tartozik. A Kiskunsági Borvidék Hegyköz­ségi Tanácsa szerint a „feltétel” politikai kurzustól vagy az ille­tékes FM-vezető egyéni beállí­tottságától függhet, ezért nei. kívánatos jelző. Javaslatuk az, hogy kiválóan alkalmas, jól al­kalmas, alkalmas legyen a sor­rend. Telepítési támogatást ugyanis csak ez esetben vehet igénybe a megyei termelők zöme. Harminc-negyven tele­pülés, ahol ma szőlőt termel­nek, így is a negyedik kategóri­ába esik. Kovács László egy szólást idézett ezeket említve: A szőlőnek nem a homok a leg­jobb termőhelye, de a szőlő hasznosítja legjobban a homo­kot. A hegyközségi tanács ezek számára is igyekszik jobb pozí­ciót elérni. Javaslataikat eljut­tatták a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához, amely továbbította a törvényalkotóknak. Várják, lesz-e foganatjuk. A. T. S. Biztonságban érezhetik magukat a tejtermelők (Folytatás az 1. oldalról) A gazdák tehát biztonságban vannak, hiszen van kinek átadni a tejet. Elmondásuk szerint másfelől sok gondot okoz az, hogy a földtörvényt még nem hozták meg. Nem lehet tudni, mit eredményez a népszavazás, tehát azt sem, ki, hogyan és mennyiért termeli majd meg a szálas- és a silótakarmányt. Többnyire a szövetkezetek a tejüzemek legnagyobb beszállí­tói. Egyben a téeszekben ter­mesztik a legtöbb silótakar­mányt. A következő 3 hónapban dől el többek között ennek az ága­zatnak a sorsa is. Hazánkban jelenleg már csak 400, egyes becslések szerint pedig 350 ezer szarvasmarha van. Ennek a törzsállománynak a termé­szetes szaporulata tejben csak egy-két év múlva mutatkozik meg (ha egyáltalán meglesz­nek a feltételek ahhoz, hogy a tejtermelés kifizetődő legyen). Amennyiben a dolgok rende­ződnek, a bácskai gazdák, va­lamint a gazdaságok számíthat­nak arra, hogy a bokodi sajt­üzem új tulajdonosa akár bér­termeltetésre is hajlandó lesz. Magyarán, ő vásárolja majd meg és adja bérbe a teheneket a tejtermelésre hajlandó gazdál­kodóknak. K. L Hamis termékek Több mint 400 ezer forint értékű hamis árut foglaltak le a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség ellen­őrei a Bőr- és Cipőipari Egyesü­lés legutóbbi vásárán. A sajtóhoz eljuttatott közlemény szerint a vásáron 127 egységet vizsgáltak meg, és 17 próbavásárlást végez­tek. Az árfeltüntetéssel nem volt gond, és a nyugtaadási kötele­zettségéről is csupán egy keres­kedő feledkezett meg. A vásárlók könyvét azonban már heten nem tudták bemutatni, emiatt meg­bírságolták őket. A felügyelők megállapították, hogy a keres­kedők nem túl jó minőségű, vi­szont ennek megfelelő árú láb­belit kínáltak a vásáron. Az e- gyesülés vásárán a textilipari termékekre a jó minőség és az olcsó ár volt jellemző. POROTHERM® N+F Amit a POROTHERM® N+F -es falazóanyag nyújt: 28%-kai kevesebb fűtési-energiafelhasználás, 38%-kai rövidebb építési idő, 57%-kai kevesebb habarcsszükséglet, ez a rendszer velejárója. A minőség igazi bizonyítéka az otthon kom­fortérzete és a tökéletes lakóklíma. Ma már Magyarországon közel 250 ezer lakó ismeri a POROTHERM® építési rendszer előnyeit. Válassza az európai minőséget! Téglaipari Rt. HA ÖN CÍMÜNKRE ELKÜLDI HÁZÁ­NAK TERVEIT, INGYENESEN KISZÁ­MÍTJUK A SZÜKSÉGES POROTHERM” TERMÉKEK MENNYISÉGÉT. I-------------------------------------------------->■# I Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. J Név:------------------------------------------­| 9 magánvásárló j Cím: □□□□. .......................... I Wienerberger Téglaipari Rt. I 1113 Budapest. Bartók Béla út 152/h. I Fax: 203-9988 Tel.: 204-0014 tervező I I kivitelező LJ Kérjük nyomtatét! betűvel kitölteni! I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom