Petőfi Népe, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-29 / 227. szám

1997. szeptember 29., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Nem tartanak attól, hogy a föld idegen kézbe kerül Az MSZP csatlakozáspárti Fura baleset. Gyalogost gázolt a hétvégén egy vitor­lázógép, amely leszállás közben szárnyával nekiüt­között egy idős hölgynek. Az asszonyt, aki a budapesti sportrepülőtér gyalogosok számára tiltott zónájában tartózkodott, csonttöréssel szállították kórházba. Alkotmánybírósági ülés. Ma kerül az Alkotmánybí­róság elé annak az 59 or­szággyűlési képviselőnek az indítványa, akik előzetes normakontrollt kértek arról a törvényjavaslatról, amely megszüntetné a lehetőséget, hogy a képviselők előzetes alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezhessenek az Alkotmánybíróságon. Koszorúzás Kecskén. Koszorúzási ünnepséget tar­tottak szombaton, a láger felszámolásának 54. évfor­dulóján a recski emlékmű­nél. A megemlékezésen el­hangzott, hogy a történelem az egykori foglyokat iga­zolta, szenvedésük nem volt hiábavaló. Hármas szövetség. A Fi­desz országos választmánya tegnap úgy döntött, hogy a párt választási együttműkö­dést köt a Magyar Demok­rata Fórummal, valamint a Kereszténydemokrata Szö­vetséggel -jelentette be Or­bán Viktor elnök az ülést követő sajtótájékoztatón. Egyházjogi fakultás. A Szentszék az egyházjogi fa­kultás rangjára emelte a bu­dapesti Kánonjogi Posztg­raduális Intézetet, amely a múlt év novemberében ala­kult. Ezt Pio Laghi bíboros, a Vatikán „művelődési mi­nisztere” jelentette be szombaton az intézet tanév­nyitóján. Belügyi követelések. A Belügyi Dolgozók Szak- szervezete országos taná­csának hétvégi siófoki ülé­sén megállapították, hogy az általuk képviselt dolgozók jövedelmi és szociális hely­zetében nem látszik az elvá­rásaiknak megfelelőjavulás. Ezért a belügyi vezetőkhöz fordultak követeléseikkel. Ajándék a felvidékiek­nek. A Rákóczi Szövetség hétvégi sajtótájékoztatóján jelképesen átadták a felvi­déki pedagógusok képvise­lőinek azt a 45 számítógé­pet, amelyet a szövetség ál­tal a csehországi és szlová­kiai magyar kultúráért létre­hozott alapítvány a határon túli általános és középisko­lák számára gyűjtött. Támogatta hétvégi, évadnyitó tanácskozásán a Magyar Szo­cialista Párt országos vá­lasztmánya a kormány és a parlamenti MSZP-frakció népszavazással kapcsolatos döntését. A testület üdvözölte, hogy a kormány magához ragadta a kezdeményezést, és érdemi módon, a kérdések pontos meg­fogalmazásával teremti meg a lehetőséget a népszavazáshoz. Baja Ferenc választmányi elnök az ülést követő sajtótájé­koztatón bejelentette: a vá­lasztmány állásfoglalást tett közzé a NATO-tagságról, to­vábbá a földtulajdonlással ösz- szefüggő népszavazási kezde­ményezésről. Elégedettségük­nek adtak hangot, amiért a ha­zai politikai erők egységesen Nagyobb költségvetési támo­gatást szorgalmaznak a sza­baddemokraták az önkor­mányzatoknak, mint amek­kora összeg a büdzsé jövő évi tervezetében szerepel. Az SZDSZ a hétvégén tartotta meg III. önkormányzati talál­kozóját, amelynek középpont­jában a helyhatóságok gazdál­kodása állt. A háromnapos fó­rumon az SZDSZ polgármeste­rei és önkormányzati képviselői vettek részt. Az ott elhangzot­takat Wekler Ferenc országgyű­lési képviselő foglalta össze. Mint mondotta, az önkor­mányzatoknak a kormánytól várható költségvetési forráso­kon túl további 53 milliárd fo­rintra volna szükségük ahhoz, hogy elláthassák az időközben támogatják az ország csatlako­zását a NATO-hoz. Külön üdvözölték az Észak- atlanti Szervezet nyilatkozatát, miszerint a szövetség nem kí­ván atomfegyvereket telepíteni Magyarországra, és szerződé­ses együttműködésre épülő biz­tonsági garanciákat nyújt Oroszországnak és Ukrajnának. Ez a nyilatkozat megkönnyíti a csatlakozás magyarországi tá­mogatóinak helyzetét. A földtulajdonlással kapcso­latban a testület támogatja a kabinet megfogalmazását, mert az az agrárszféra modernizáció­ját és versenyképességének erősítését szolgálja az uniós csatlakozás előtt. A választ­mány véleménye szerint meg­nyugtatóan ki lehet zárni a kül­földieket a magyarországi tu­lajdonszerzésből. rájuk ruházott új feladatokat. Emelhessék a közalkalmazot­tak bérét és elvégezhessék a legszükségesebb fejlesztéseket. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere kifejtette, a közvélemény-kutatások szerint az önkormányzatok munkájá­val lényegesen elégedettebbek a polgárok, mint a politikai in­tézményrendszer egyéb ele­meivel. Ez a helyhatóságok si­keres munkáját dicséri és egy­ben arról is tanúskodik, hogy az 1990-es önkormányzati törvény végrehajtása jó úton halad. Számos tény azt mutatja, hogy a települések választott testületéi képesek ésszerűen gazdálkodni és otthonos kör­nyezetet teremteni polgáraik­nak - tette hozzá a főpolgár­mester. Vasútmodell-parádé. Az utóbbi évek egyik leglátvá­nyosabb kiállítása látható október közepéig a Petőfi Csar­nokban, ahol száznál is több vasútmodellt állítottak ki hazai és külföldi mesterek. Különösen nagy sikere van az orszá­gosan ismert modellező, Süveges Gyula 4 x 10 méteres já­tékasztalának. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Otthonossá lehet tenni településeinket További 53 milliárd kellene A takarékoskodni szándékozóknak megszervezik a lakásszigetelést Az energiaárak legutóbbi emelése bizonyára sokakat késztet arra, hogy takarékossági lehetőségek után nézzenek. Hol tu­dunk megspórolni egy-egy forintot, hogyan tudjuk energia­takarékosán üzemelteti a fűtőtesteket? - kérdeztük a Ma­gyar Energia Hivatal főtanácsosát, Matos Attilát. A Tiszta Egészséges Környe­zetért (TEK) program kereté­ben erre bárkinek lehetősége nyílik, ha a központi támoga­tás mellett hajlandó a pénz­tárcájába is nyúlni. A ’80-as évektől alkalmazott hőszigete­lési szabványok, mint ahogy utólag az a hőfényképek alap­ján kiderült, korántsem voltak tökéletesek. A házak hőszige­telésének javítására júliusban központi programot hirdettek, amelynek keretében a falfelü­letek és nyílászárók utólagos szigeteléséhez nyújtanak tá­mogatást. A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány helyi szervezetei 100 kisebb-na- gyobb vállalkozással együtt­működve megszervezik a je­lentkezők lakásainak szigete­lését. Számításaik szerint egy átlagos, 70-80 négyzetméteres lakás energia-háztartásának gazdaságosabbá tétele 200— 350 ezer forintba kerül, ehhez az Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány 60 ezer forint vissza nem térítendő támoga­tást nyújt a jelentkezőknek. A legkisebb ráfordítást igénylő, mintegy 2-3 ezer fo­rintból megoldható módszer mindenkinek javasolható: ér­demes a fűtőberendezéseket rendszeresen karbantartani. A téli szezon előtt ki kell tisztít- tatni az égőket, mert a lera­kodott korom akár 20-30 szá­zalékkal növelheti az energia­felhasználást. A kazánokat meg kell sza­badítani a vízkőtől, így a 10 évnél fiatalabb készülékek ha­tásfoka javítható. Cs. J. Tíz esztendeje alakult a Magyar Demokrata Fórum A nemzetstratégiáról Lakiteleken Az eszmecseréit sok ismert politikus, tudós és gazdasági szakember vett részt. (Folytatás az I. oldalról) A Lakiteleki Népfőiskolán Magyarország és Európa 2025-ben címmel megrende­zett eszmecserén közel félszá- zan szólaltak fel, közöttük szo­ciológusok, politológusok, tár­sadalomkutatók, tudósok, gaz­dasági szakemberek. Egon Klepsch, az Európa Parlament volt elnöke az európai keresz­ténydemokrata pártok szüle­tésnapi üdvözletét is tolmá­csolva hangsúlyozta: Magyar- országnak, mint a NATO és az Európai Unió jövendő tagjá­nak arra kell törekednie, hogy az integráció tovább folytatód­jon kelet-európai irányba. Bo- ross Péter, az MDF alelnöke arról szólt, hogy a bűnüldözés­nek mindenképpen be kell töl­tenie polgárvédelmi funkció­ját. Ezt azonban úgy kell meg­oldani, hogy a rendvédelmi szolgálattal ne tudjon vissza­élni a mindenkori hatalom. Kádár Béla egyetemi tanár, a rendszerváltás utáni kormány külgazdasági minisztere azt fejtegette, a gazdaság felemel­kedése érdekében egy nemzeti stratégiát kell kidolgozni. Az ebben megfogalmazott célok rendszerének nem szabad kor­látoznia, sőt ösztönöznie kell a teljesítményeket. Bíró Zoltán irodalomtörté­nész arról szólt: nincs olyan or­szág, amely kiszolgáltatta volna a nemzeti alapintézmé­nyeket az álliberalizmusnak. Kifogásolta, hogy a „nem libe­rális" vádtól félve egyik párt sem lépett fel e folyamat ellen, holott a tőke ölti magára a libe­ralizmus álarcát. Bíró szerint nem lett volna szabad a felső- oktatást, a kultúrát, a színháza­kat, a könyvkiadást, a kórhá­zakat kiszolgáltatni a piacgaz­daságnak. Gémesi György, az MDF alelnöke hangsúlyozta: kor­szakalkotó lépés volt 1990-ben az önkormányzati rendszer ki­alakítása. A rendszerváltás utáni első kormány által meg­teremtett decentralizáció azonban 1994 óta megfordult, visszarendeződés kezdődött, ami veszélyezteti a települések működését. Ünnepség a kecskeméti RITZ-nél A mérőtranszformátorok gyártása nagy figyelmet igényel. A hét végén, szombaton avatták fel a kecskeméti, kadafalvi Heliport Bázison a RITZ Mérőtranszformátor Kft. három csarnokból álló, impozáns, összesen több mint 3500 négyzetméter alapterületű üzemét. A RITZ Németország egyik leghíresebb, s a világ él­vonalába tartozó cége, amelynek hamburgi köz­pontján kívül még hat üzeme van. A RITZ-csoport legfiata­labb tagja a kecskeméti RITZ Mérőtranszformátor Kft., melynek létrehozásá­val a cég központi vezetése Csécs Nándor cégvezetőt bízta meg. A cég rohamlép­tekkel, alapos és körülte­kintő szervezéssel alig né­hány hónap alatt - idén ja­nuártól májusig - jutott el az első, száz százalékosan Kecskeméten készülő mé­rőtranszformátor gyártásá­hoz. A cég a hírős város­ban száz százalékos német tulajdonban, tisztán német tőkével indult útjára, janu­árban még csupán egy munkatárssal. S ma már negyven munkatársa van a kft.-nek. A gyártás műszaki feltételeit jelentő gépeket, berendezéseket és nyers­anyagot két hét alatt szállí­tották át Németországból május első felében, majd azonnal beindították a gyár­tást. Az első munkapadokat még raklapokból állították össze, ám hamar feltalálták magukat. Félkész terméke­ket állítottak elő folyamatos, ma is zajló németországi betanulásokkal, kitűnő né­met szakemberek segítsé­gével, felügyeletével. A kft. fontos feladatot vál­lal magára, a mérőtransz­formátor illeszti ugyanis a mérőműszer bemenő jel­lemzőit a mérendő primer áramkörhöz. Kettős funk­ciót lát el: áttételt biztosít és szigetel. Különleges transz­formátor tehát, amely ára­mot és feszültséget mér tetszőleges paraméterek­kel, a mérendő körrel veze­tői összeköttetésben nem lévő mérőkörök útján. Fel- használása változatos: fel­öleli a fogyasztók és az erőművek minden területét. A kecskeméti RITZ Mé­rőtranszformátor Kft. első­sorban Európába exportálja termékeit, valamint a Távol- Keletre. A cég számára nagy kihívást jelent a kelet­európai piac meghódítása. A cég büszke lehet ed­digi, ígéretes kezdetére, hi­szen idegen környezetben, nem honos gyártást, új üzemet telepíteni nehéz feladat. Köztudott az is, hogy termelő tevékenysé­get folytató cég csak jól ki­épített kapcsolatokkal ké­pes működni. Elsősorban a cégvezetés, a dolgozók, de pénzintézetek, hivatalok, s alvállalkozók érdeme is, hogy a kecskeméti RITZ Mérőtranszformátor Kft. re­kord idő alatt talpra állt, sőt lendületesen fejlődik. Sike­reikhez az is hozzájárul, hogy Kecskemét könnyen elérhető távolságra van az ország fővárosától, s a feri­hegyi repülőtértől. Jelkép­ként is felfogható, hogy az autópálya egyik szakasza éppen ott ér véget, ahol a RITZ Mérőtranszformátor Kft. kezdődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom