Petőfi Népe, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-17 / 217. szám

1997. szeptember 17., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 7. oldal Kit terhelnek vajon a góré lebontásának költségei? Kinek mennyit ér a vér? Szerkesztőségünk nemrégiben levelet kapott egy katymári ol­vasónktól, aki abban kér segít­séget, illetve tanácsot, mitévő legyen szomszédjával való épí­tésügyi vitájával kapcsolatban. Közel két éve húzódik már Katymáron a két szomszéd vi­tája. Ispánovits Sándor azért fordult panasszal az önkor­mányzathoz, mert véleménye szerint szomszédja túl közel épí­tette lakóépületéhez a góréját. A hivatal a helyszíni szemle során jogosnak vélte a panaszt, ám a terménytároló lebontásának 100 ezer forintra becsült költségét nem vállalták. Úgy vélték, hogy A Halasi Hetek egyik leg­szebb rendezvénye volt az al­sóvárosi római katolikus temp­lomban megtartott orgonakon­cert és kórushangverseny. Csodálatos élményt jelentett számomra Kovács Endre eu­rópai hírű orgonista és a halasi Fedora Vegyes Kar Faddi Ist­vánná karnagy vezetésével kö­zösen megrendezett előadása. A műsorban felváltva hangzot­tak el a hallgatóság számára nagyon kedves, gyönyörköd­Sajnos az én kislányom is az úgynevezett „problémás” gye­rekek közé tartozik. Ez nagyon nagy gondot okoz nekem! Ép­pen ezért örülök annak, hogy vannak, akik segítettek, illetve segítenek ebben a helyzetben. Külön köszönetét szeretnék mondani a Máriavárosi Általá­nos Iskola tanárainak, akikre mindig számíthattam. Jelenleg is támogatást ka­a panaszosnak kellene megelő­legezni ezt a pénzt. Ispánovits Sándor ezért a megyei közigaz­gatási hivatalhoz fordult. A köz- igazgatási hivatal állásfoglalása szerint az első fokú hatóság, azaz a helyi önkormányzat a rendőr­ség közreműködésével végez­tetheti el a bontást, a kötelezett terhére. Katymár építésügyi elő­adója, Léderer Márton szerint azonban a régi haragos felek kö­zött nem ez lenne a megfelelő megoldás. A góré építéséhez egyébként nem kell kérelmet benyújtani. A góré azóta is ott áll, három méterre a panaszos lakóházától. tető dallamok Bach, Mozart, Liszt, Pelligrini művei közül. A koncert végén vastapssal köszönte meg a zsúfolásig megtelt nagytemplom közön­sége az orgonaművész és a ha­lasi énekkar felejthetetlen pro­dukcióját. Köszönet érte a szereplők­nek és a rendezőknek egy­aránt. Halászná Horgosi Rózsa, nyugdíjas pedagógus, Kiskunhalas pok még Földi Mária doktor­nőtől (háziorvosunktól) és Deák Zsuzsannától, aki a gyámügyi osztályon dolgozik. Az ő korrektsége, megértése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megoldást találjunk problémáimra. További sikeres munkát kí­vánok nekik! Balog Teréz, Kecskemét A Petőfi Népe múlt hét csütör­töki számában megjelent „A vér drága kincs” című íráshoz sze­retnék néhány gondolatot hozzá­fűzni. Valóban, a vérdrágakincs és minden tiszteletet megérde­melnek azok, akik erről a saját testük szerves részét képező kincsről rászoruló embertársaik részére lemondanak. De talán a tiszteleten túl többet is érdemel­nének. Az ingyenes véradás annak idején terjedt el, mikor még in­gyenes volt az egészségügyi el­látás, valamint a gyógyszerek is megfizethetőek voltak mindenki számára. A honpolgár akkoriban a humanitárius indíttatáson túl bizonyos mértékig erkölcsi köte­lességének is érezte a véradáson való megjelenést. Szinte nincs olyan nap váro­sunk életében, hogy a helyi re­pülőtéren „szolgálatukat töltő” sorkatonák ne botránkoztatnák meg lakóhelyünk polgárait. Gondolok itt elsősorban a 20.15-kor, valamint a 21.15-kor kiinduló 4. sz. autóbuszjáraton tapasztalható megnyilvánulá­sokra. A városközponti autó­busz-pályaudvaron a járat elin­dulásáig, majd a járművön 30-40 kiskatona tartja rettegésben az utazóközönséget. Munkahelye­ikre, hazafelé tartó, igyekvő lá­nyok és asszonyok vannak ki­téve otromba, gusztustalan meg­szólalásainak, fenyegető maga­tartásának. A fennálló helyzetre való te­kintettel mint adófizető és ál­lampolgár, azt hiszem, jogosan teszem fel kérdéseimet, amelyek az alábbiak: Meddig kell eltűrni ezt az állapotot? Tisztában van-e a laktanyaparancsnok katonái­nak magatartásával (a laktanyán Hogy mennyire poros levegőjű város Kecskemét, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy házi nagytakarítást köve­tően pár nap múlva ismét lehet kézujjal írni vagy rajzolni a la­kásban található porfedte tár­gyakon. E tényen lényegesen a város vezetői tudnak javítani, ők tudják elbírálni, hogy van-e még szükség a város belterüle­tén több benzinkútra, melyek megépítése mind több zöldterü­letet igényel. Mára azonban sokat válto­zott a helyzet. Mára az amúgy sem sűrű szociális védőhálóból már jóformán csak szociális lyuk maradt. Bár ezt is inkább fekete lyuknak lehetne ne­vezni, mert benne súlyos milli- árdok tűnnek el. A múlt tűnő emléke lett az ingyenes egész­ségügyi ellátás is. Egy valamirevaló műfogsor egy kis fizetésű dolgozó, azaz bérből és fizetésből élő körül­belül féléves keresete; a házi­orvos azt latolgatja, milyen gyógyszert is írjon fel a bete­gének, amit az még kis is tud fizetni. Mindennek ára lett, még a becsületnek és tisztességnek is, csak egyvalami tartja magát keményen, a donor által lea­kívül)? Hol marad a katonai ren- dészek ellenőrző, rendfenntartó tevékenysége? Ha ilyen maga- tartású katonák minősülnek fe- gyélmileg problémamentesnek, milyenek a fegyelmezetlen ka­tonák? Név és cím a szerkesztőségben Olvasónk levelében leírtakról Téglás László alezredest, a kecskeméti repülőezred pa­rancsnokhelyettesét kérdeztük.- Lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk annak ér­dekében, hogy a szabadságon, eltávozáson, kimaradáson lévő sorkatonák viselkedésükkel ne zavarják a város polgárainak nyugalmát. Ezek a lehetőségek azonban eléggé korlátozottak. A szülők, a hozzátartozók ké­résére ugyanis a katonák jelen­leg alanyi jogon hagyhatják el a laktanyát. Ezt mi nem tilthatjuk meg. Ráadásul ezek a fiatalem­Csak „tenyérnyi” csupasz fe­lületek maradtak, amelyek nem nyújtanak szépet, megnyerőt, de főleg nem felelnek meg a higié­niai követelménynek. Ha pó­tolni fogja a város vezetősége a különböző okok miatt kivont zöldterületet, feltétlen gondol­janak a Dózsa György úton üze­melő szabadtéri büfére, amely­nek környéke enyhén szólva is elhanyagolt. A terület felszíne gödrös és poros, mely füvesítést igényel. A kihelyezett asztalnak dott vér ingyenessége! Ezen a téren valahogy nem akar be­gyűrűzni a nyugati gyakorlat, ahol is a diákóknak, kispénzű embereknek bevett pénzszer­zési lehetőségük a havi egy­szeri, netalán kétszeri véradás, amit az ott alkalmazott techno­lógia lehetővé tesz. Lényege­sen jobb megoldás egy kis pénzkeresetre, mint végső megoldásként lopni menni vagy leütni valakit a néhány forintjáért. Azt hiszem, lassan ideje lenne ezen a téren is átvenni a vezetőink által példaképnek tekintett országok ebbéli nor­máit is, a nagybetűs Európa felé ballagtunkban. Koncz Miklós AB+ berek legfeljebb 9 hónapot tölte­nek nálunk, s eznagy on rövid idő arra, hogy viselkedésüket lénye­gesen tudjuk befolyásolni. Akik­kel a levél írója találkozott, való­színűleg civilként is hasonlóan viselkednek, csak egyenruha nélkül kevésbé feltűnőek. S egy dologra még nagyon fel szeretném hívni mindenkinek a figyelmét: a levélben említett ka­tonák a kecskeméti polgárok gyermekei. Azt, hogy ók hogyan viselkednek, nemcsak rajtunk, de legalább annyira szüleiken is számon lehet kérni. Ennek ellenére köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet erre a problémára. A helyőrségi kommendáns szolgálatnak meg fogom parancsolni, hogy a jövő­ben fokozottan ellenőrizze a buszmegállókat és a járatokat. A laktanyákból kilépő katonák fi­gyelmét pedig még erőteljeseb­ben felhívjuk a kulturált viselke­désre. nevezett valamik felújítása már jól felfogott üzleti érdek, de lehet arról véleménye a város illetékes vezetőinek is. Az élelmiszert árusító bódé környékének felújí­tását két ok is indokolja. A köz­vetlen szomszédságban műkö­dik egy nagyhírű középiskola. Másik, hogy az új zeneiskola megnyitásával megnövekedhet a forgalom, ha vonzóvá teszik a fabódé környékét. Lédeczi József, Kecskemét Akihez naponta járunk Szabó Dénesné Bács­almáson a postahivatallal szembeni újságospavilon­ban árusítja a Petőfi Né­pét. Mint mondja, naponta szinte minden lapunkat eladja, de előfordul, hogy nem is elég az újság. Hob­bija természetesen az ol­vasás - mi más, mint a Pe­tőfi Népe. A kedves és mosolygós fiatal hölgyet otthon két kisgyermeke és férje várja haza a munká­ból. Olvasószolgálat Véget ért a lekvárfóző verseny Lezárult lekvárfőző verse­nyünk, már csak az van hátra, hogy a nagytudású zsűri holnap elbírálja a beérkezett „pálya- műveket”. Meghívás hétvégére A beküldött szelvények száma jelezte minden fordulóban a szállodás játékaink népszerűsé­gét, a nyertesek pedig felejthe­tetlen hétvégéről számoltak be. A jövő héttől újra indul la­punkban a szállodás játék! Az úti célként kiválasztott hotel három emblémáját kell majd az újságban megtalálni, kivágni és egyszerre beküldeni. A pályá­zók közül a sorsolás nyertese egy hétvégét tölthet el partne­rével teljes ellátással a szállo­dában. Műholdvevő szettet nyerhet Már ismert Szerencsekártya-já- tékunk résztvevői közül valaki a TV2 vételére alkalmas mű­holdvevő szettet nyer. Ehhez elegendő a Petőfi Népében megjelenő nyereményszelvé­nyek közül egyetlenegyet be­küldeni, de korlátlan számban elfogadjuk, így a további cédu­lák csak növelik az esélyt. A szelvények egyenként vagy egyszerre is átadhatók a Petőfi Népe kézbesítőinek, a terjesz­tési ügynökségen, a szerkesztő­ségben vagy az Olvasószolgá­latnál. A második díj, egy hifi­torony és a harmadik díj, egy CD-lejátszó mellett további 197 ajándék talál majd gazdára az októberi sorsoláson. A Sze- rencsekártya-játékban részvé­telnek a szelvények beküldése mellett még egy feltétele van: az előfizetés. Kérjük, hogy csak az újság előfizetői töltsék ki a nyereményszelvényt, illetve akik most rendelik meg a Petőfi Népét. Rendeljen telefonon - ingyen! Olvasószolgálatunk zöldszáma délelőttönként (hétfőtől pénte­kig) 8 és 11 óra között ingyen hívható. Munkatársunk várja az előfizetni szándékozók jelent­kezését, a terjesztéssel kapcso­latos kérdéseket és észrevétele­ket. Vidékről és Kecskemétről is így kell tárcsázni: 06-80/480- 756. Címünk változatlan: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. A PETŐFI NEPE AZ ORSZÁGBAN A MÁSODIK LEGOLVASOTTABB MEGYEI LAP olvasók száma (ezer) Népszabadság Kisalföld Népszava PETŐFI NÉPE Kelet-Magyarország Új Dunántúli Napló Délmagyarország Zalai Hirlap Vas Népe Fejér Megyei Hírlap Hajdú*Bihari Napló Békés Megyei Hírlap (Veszprémi) Napló Magyar Hirlap Észak-Magyarország f országos terjesztésű napilap menup: vámci nanilan Tábláztunk a Szonda tpsos és a OfK megyei, városi napilap Hungária felmérése alapján késiül! A legfrissebb felmérés szerint a Petőfi Népe az ország negyedik legolvasottabb napi­lapja! A megyei napilapok között második helyen van, köszönet érte olvasóinknak! A mi pénzünket ne használja senki saját céljaira! Itt az ősz, küszöbön a fűtési idény. Ismét kezdődik a már jól ismert hercehurca a távfű­tési díjak körül. Kiskunfélegyházán,' ahol lakom, néhány éve egy duna­újvárosi cég vásárolta meg a helyi fűtőművet. Az átmeneti időszak problémáin túljutva sokadmagammal azt hittem, végre megnyugszanak a kedé­lyek és a többi szolgáltatás­hoz hasonlóan majd szépen fűtenek, mi pedig - ugyan­csak szépen - fizetünk. Nem így történt. A dunaúj­városi cégtulajdonos ugyanis kitalálta, hogy nyaranta is fi­zessünk fűtésdíjat. Pontosab­ban: készenléti vagy rendel­kezésre állási díjat - ahogyan ők nevezik. A pénzt tehát nyaranta is éppúgy szedik tő­lünk, mintha fűtenének. Csakhogy nem fűtenek. Épp ezért jómagam és harminchá­rom szomszédom, illetve la­kótársam elhatároztuk: nem fizetünk! A fűtés ugyanis szolgálta­tás. Ha fűtenek, szolgáltatnak, ha nem fűtenek, akkor nem szolgáltatnak. Ez világos. Márpedig egy meg nem tör­tént szolgáltatásért ellenszol­gáltatás sem jár. Az illetékesek szerint per lesz a dologból. A készenléti díj ugyanis nem félegyházi (dunaújvárosi) találmány. A megye, de az ország számos településén alkalmazzák. Lehet. Csakhogy legjobb tudomásunk szerint a kör­nyező megyék városaiban a készenléti díjat bankszámlára, nem a hőszolgáltató címére kell befizetni. A befizetett összeg után a bank kamatot fizet. A dunaújvárosi cég pe­dig nem. Egyszerűen csak be­szedi a pénzt és használja. Ráadásul - tudomásunk sze­rint - a közelmúltban a fűtést egy kft.-nek adták ki alvállal­kozásba. Mi történik, ha télig a kft. csődbe megy? Ki hiszi el nekünk, egyáltalán kit ér­dekel majd, hogy mi egész nyáron előre fizettük a téli fű­tésdíj egy részét? A mi pén­zünket ne használja saját cél­jaira senki. Ha pedig igen, akkor fizessen kamatot utána. Arra gondolt-e már valaki, mi van akkor, ha enyhe telünk lesz? A hőszolgáltató majd visszafizeti a beszedett plusz­pénzeket? Ez nevetséges és hihetetlen. A cégek manapság nem nagyon szoktak visszafi­zetni pénzeket. Mivel nem vagyunk tisztá­ban azzal, van-e egyáltalán a készenléti díj fizetésére vo­natkozó érvényes önkor­mányzati rendelet, elhatároz­tuk: nem fizetünk. Inkább perbe megyünk a dunaújvá­rosi céggel, de többé felesle­gesen egyetlen fillért sem adunk ki. Jómagam és szomszédaim is többnyire kis- és közép­nyugdíjasok vagyunk. A mai körülmények között örülünk, ha a kevéske pénzből a leg­szükségesebbekre futja. Nincs kidobni való pénzünk. Főleg nem ilyen feltételek mellett. A. Cs., Kiskunfélegyháza Felejthetetlen hangverseny Mindig találtunk megoldást Nem az egyenruha teszi az embert Egy tenyérnyi felület is fontos lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom