Petőfi Népe, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-10 / 211. szám

1997. szeptember 10., szerda Hazai Tükör 5. oldal Kijátszható korlátok a külföldiek földszerzése előtt (Folytatás az 1. oldalról) Gyimóthy egyébként megkérdő­jelezte, hogy a szövetkezetek képesek lennének földvásár­lásra, hiszen saját vagyonukat élik fel. A kolhoz-típusú társulá­sok, a szűk vezetői kör helyett szerinte a családi gazdaságokat kellene támogatni. SZDSZ és örökösödés Kertész Zoltán (SZDSZ) sze­rint a szabaddemokraták amel­lett vannak, hogy az Európái Unióhoz való csatlakozásig küldföldiek ne szerezhessenek földtulajdont az országban. Emellett törekszenek a spekulá­ciók kizárására. Ezeknek a szempontoknak az előterjesztés összességében megfelel, ezért javasolják elfogadását. A képvi­selő a hazai gazdasági társasá­gok földvásárlásának fontos­sága mellett érvelve hangsú­lyozta, hogy ezzel lehet megte­remteni a valódi földpiac és a re­álisabb földárak kialakulását. Kezdeményezik, hogy egy ma­gán- vagy jogi személy ne sze­rezhessen a kistelepülések föld­területének 15 százalékánál na­gyobb tulajdonrészt. Emellett célszerűnek tartanák, ha szabá­lyoznák az örökösödési kérdé­seket is, hogy elejét vegyék a földek elaprózódásának. Torgyán József (FKgP) úgy fogalmazott, hogy a koalíció ez­zel a nép elleni bűntettel akarja megkoronázni amúgyis hosszas bűnlajstromát. A javaslat sze­rinte nem más, mint a külföldiek földszerzésének engedélyezé­sével a magyar nép totál is ki fosz- tásának programja, aminek vég­hezvitelét a kisgazdák az általuk mozgósítható tömegekkel e- gyütt teljes erejükkel meg fogják akadályozni. Torgyán a koalí­ciós frakciókat tette felelőssé azért, hogy külföldiek már jelen­leg is birtokolnak termőföldet: elutasították ugyanis azt a javas­latát, hogy az ország egész terü­letén mérjék fel a külföldi tulaj­donban lévő földek nagyságát. Nem indítottak eljárást a külföl­diek ellen és nem kobozták el a jogtalanul birtokba vett földeket sem. Véleménye szerint a kor­mány szakmailag dilettáns mó­don kezdeményezte a népszava­zást, hisz nincs földnyilvántar­tása, sem felmérése a tulajdon­lásról. A nyilvántartás készítése pedig szerinte nem is áll a kor­mány érdekében, mert „az ál­lamfő és a kormányfő környeze­tében többen is hatalmas földte­rületeket szereztek”. Orosz Sándor (MSZP) a szo­cialisták támogatásáról biztosí­totta a kormány azon törekvé­seit, hogy nyíljon lehetőség a ha­zai gazdasági társaságok föld­szerzésére és maradjon fenn a külföldiek vásárlási tilalma. Majd kifejtette, hogy az előző kormányzat az Európai Unió gyakorlatára hivatkozva az egyéni és a családi vállalkozáso­kat támogatta. Sokak számára azonban nem volt elfogadható ez a jövőkép. Az MSZP szerint módot kell adni a szervezett gaz­dálkodásra. A képviselő végül jelezte, hogy a szocialisták több módosítást kezdeményeznek. Szerintük szigorítani kell a jogi személyek földhöz jutási feltéte­leit. A föld: a haza Orbán Viktor (Fidesz) vissza­utasította azt az állítást, hogy az ellenzék népszavazási kezde­ményezését kampánycélok mo­tiválták, mondván, ezt a lépést az kényszerítette ki, hogy a kor­mány most akarja lebontani azo­kat a szigorú korlátokat, ame­lyek eddig tiltották a külföldiek földvásárlását. Mint kifejtette, a miniszterelnökkel ellentétben a földművelésügyi miniszter ex­pozéjában maga is őszintén be­vallotta, hogy a tervezett módo­sítás után a hazai bejegyzésű, de külföldi tulajdonú társaságok termőföldhöz juthatnak. A Fi­desz elnöke úgy vélekedett, hogy a beépített korlátok köny- nyen kijátszhatóak, még az a ki­tétel is, hogy csak a legalább 5 éve mezőgazdasággal foglal­kozó társaságok jogosultak földvásárlásra. A külföldi ugyanis vagy megvásárol egy ilyen céget, vagy alapít egyet és opciós bérletet köt, amelynek következtében 5 év múlva a ter­mőföld a tulajdonába megy át. Elképzelhetőnek nevezte, hogy már 1997-ben 600 ezer hektár kerül külföldi tulajdonba. Orbán Viktor azt is érvként hozta fel, hogy a föld nem hasonlítható más tulajdonhoz, egyrészt aterü- let véges volta miatt, másrészt érzelmi okok miatt: a föld ösz- szessége ugyanis maga az or­szág, a haza. Figyelmeztette a gyakran idegengyűlöletre hivat­kozó kisebbik kormánypártot, hogy ez a fogalom nem kever­hető össze a földhöz való ra­gaszkodással. Emlékeztetett arra is, hogy az idén a földtör­vény megváltoztatása nélkül is 39 százalékkal emelkedtek a be­ruházások az agrárszférában és az állami gazdaságok privatizá­ciója is jól halad annak ellenére, hogy magát a termőföldet nem vásárolhatja meg a vevő. A poli­tikus megjegyezte, hogy az Eu­rópai Unió kifejezetten tiltja a nagybirtokrendszer kialakítását, egyebek mellett azt megakadá­lyozandó, hogy a falusi lakosság a városokba áramoljon. így nem zárható ki, hogy a külföldiek ezt éppen Magyarországon akarják majd kialakítani. Attól is tartani lehet, hogy a földárak hirtelen megemelkedése az élelmiszer- árak emelkedését fogja eredmé­nyezni. Juhász Pál (SZDSZ) óvott azoktól a „politikai rögeszmék­től”, amelyek a földbe döngölik a mezőgazdaság érdekeit. Ál­láspontja szerint az előző ciklus­ban hozott kárpótlási törvények igazságtalan állapotot teremtet­tek: szétvált a tulajdonosi és a termelői réteg, a termelés mint­egy 60 százalékát adó szövetke­zeteket és társaságokat pedig tel­jes mértékben kizárták a tulaj­donhoz jutás lehetőségéből. Ez­zel kapcsolatban felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a spekulán­sok ma is akadálytalanul juthat­nak földhöz, a termelők viszont nem. Medgyasszay László (MDF) azt javasolta, hogy a népszava­zásig függesszék fel az előter­jesztés tárgyalását, hozzátéve, hogy a szavazócédulán az ellen­zék kérdésének kell szerepelnie. Úgy vélekedett, hogy mivel akié a gazdasági társaság, azé a föld is, nyilvánvaló, hogy a módosí­tás következtében a külföldiek is tulajdonosok lesznek. Hozzá­tette: az illegális adásvétel mára már elképesztő méretet öltött; azt pedig többek között német laphirdetések is bizonyítják, hogy a külföldi tőke csak a start- pisztoly eldördülésére vár. Szólt arról is, hogy a szövetkezetek­nek ma is lehetőségük van arra, hogy tagjaik számára földet vá­sároljanak, ehhez azonban a me­nedzsmentnek bíznia kellene a tagságban. Mikor lesz cseléd? Az agrárgazdaság fejlődése elodázhatatlanná teszi az 1994- es földtörvény módosítását - szögezte le hozzászólásában Nacsa János (MSZP). Vélemé­nye szerint az elaprózott birtok­szerkezet miatt - az általa idézett adatok szerint egymillió gazda birtokában egy hektárnál kisebb földterület van - cselédsors vár a vidék lakosságára. Raskó György (MDNP) ezzel szemben úgy vélte, hogy éppen a tör­vénymódosítás nyomán felsza­badított termőföldpiac süllyesz­tené cselédsorba a gazdákat. A tőkeerős társaságok technoló­giai fejlesztéseinek nyomán tíz­ezrek, százezrek munkája válna feleslegessé, mások bérmun­kásként tengődnének, a ma még életképes családi gazdaságok pedig nem tudnák tartani a ver­senyt. Az MDNP álláspontja szerint a földpiacot fokozatosan kell felépíteni, s ennek során azokat kell hosszú lejáratú hite­lekkel és minden lehetséges mó­don támogatni, akik mezőgaz­dasági bevételeikből élnek. A felszólalások után Gál Zol­tán elnapolta az általános vitát. A legkegyetlenebb magyarellenes etnikai tisztogatás volt A szlovákiai kitelepítés 50. évfordulóján Egymást követik a megemléke­zések a Bácskában a felvidéki magyarság áttelepítésének 50. évfordulóján. Az események­nek az emlékezésen kívül szo­morú aktualitást ad Meciar mi­niszterelnök ajánlata. A bács­almási emléktáblán Hérodotosz görög bölcs mondása áll: Na­gyobb kín nincs, mintha az em­ber elveszti hazája földjét. Nézzük, mi is történt a II. vi­lágháború után Csehszlovákiá­ban! Az új hatalom egységes nemzetállamot kívánt terem­teni. Ebből következett, hogy szülőföldjén nem volt többé he­lye a 3 millió németnek és a Felvidéken egy tömbben élő 600 ezer magyarnak. Miután a potsdami egyezménnyel nem sikerült elérni a szlovákiai ma­gyarság teljes számban történő áttelepítését, a prágai kormány belső intézkedéseket hozott. Ilyenek voltak az Edvard Benes köztársasági elnök nevéhez fű­ződő dekrétumok, melyeknek következtében 42 ezer magyart deportáltak a történeti cseh tar­tományokba, majd a lakosság- cserével 68 és fél ezer embert telepítettek át Magyarországra. Az innen áttelepült szlovákok megkapták a magyarok elkob­zott vagyonát és házait, a felvi­déki magyarokat pedig marha­vagonokba rakták, és elindítot­ták - csekély áthozható ingósá­gukkal - a bizonytalanságba. Amint idősb Nemes András volt naszvadi lakos elmondta: ­1947. augusztus 20-án, éppen Szent István napján cseh kato­nák kíséretében beállt az udva­runkba egy igen nagy teher­autó. Megindult a fejvesztett, minden logikát nélkülöző, ijedt pakolás. Állat, takarmány, bú­tor, minden, ami csak az udvar­ban volt. Császártöltésen olyan házba vittek bennünket, ahon­nan még nem telepítették ki a német gazdát. Aki még nem volt ilyen helyzetben, nem is tudja elképzelni, hogy ez embe­rileg egyáltalán túlélhető-e. Az egykori kitelepítettek új hazára leltek a bácskai régió szinte minden településén. A sebek azonban még mindig nem gyógyultak be a lelkekben. Gál Zoltán Az IMF jó véleménnyel van a magyar gazdaságról Pozitív üzenet a világnak A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról ké­szített legfrissebb tanulmá­nyát ismertette tegnap Akar László, a Pénzügyminiszté­rium államtitkára. Az IMF igazgatótanácsának hétfői értékelése szerint a ma­gyar gazdaság teljesítménye alapján hazánk mostantól azon országok sorába tartozik, ame­lyekkel a valutaalap időről időre konzultációt folytat a gazdaságpolitika és a pénzügyi helyzet alakulásáról. Ennek keretében évente egy­szer - legközelebb a választá­sok után - IMF-delegáció érke­zik az országba, hogy tárgyalá­sokat folytasson a kormánnyal, és tanácsokat adjon az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekben. Hangszíne alapján - ha más ki­indulópont nincs - legalább 2,5 millió lehetséges gyanúsítottat kellene elszámoltatnia a rendőr­ségnek ahhoz, hogy horogra ke­rüljön egy-egy bombariadó után az igazi tettes - mondja Dézsi Mihály, az ORFK helyettes szó­vivője. A vélt vagy valós sérel­mük miatt fenyegetőzők néha mégis elcsúsznak azon a bizo­nyos banánhéjon. Mint megtud­tuk, átlagban napi négy-öt riasz­tás fut be a tűzszerészekhez, s az idén mindegyik vaklármának bizonyult. Különösen az erről szóló sajtóhíradásokat köve­tően, valamint az iskolai dolgo­zatírások előtt és a bizonyít­ványosztások után nő a bomba­riadók száma. Az oktatási in­tézményben dolgozók néha fel­Az IMF pozitív értékelése szerint Magyarország elérte azt a szintet, amikor nincs további szüksége az alap pénzügyi se­gítségére. Ez pozitív üzenet a hitelező külföldi bankoknak - mondta az államtitkár, majd reményét fejezte ki, hogy az IMF kedvező véleménye to­vább javítja Magyarország hi­telbesorolását is. A rövidtávú eredmények el­ismerésén túl a valutaalap igaz­gatósága elégedetten szólt a strukturális reformokról. Ki­emelték a nyugdíjreformot, ami Akar László szerint különösen bátor lépésnek számít, ha tekin­tetbe vesszük, hogy az IMF igazgatóságában olyan orszá­gok képviselői is helyet foglal­nak, amelyek hasonló problé­mával küszködnek. ismerik az elkeseredett diák hangját, s akkor is könnyű a rendőrség dolga, ha behatárol­ható, kik helyeztek kilátásba bosszút - például elbocsátásuk miatt - az adott intézményben vagy társaságnál. Támpont híján azonban szinte lehetetlen a fel­derítés. A bombariadó elkerülé­séhez Dézsi szerint a legjobb módszer az, ha az intézmények, cégek székházainak ellenőrzé­sére - különösen az olyan fontos események előtt, mint például a tb-önkormányzatok hétfői el­nökválasztó közgyűlései voltak - fizetett tűzszerészeket bíznak meg, illetve ha mágneskártyás beléptetéssel, biztonsági őrök alkalmazásával, a csomagok át­világításával előzik meg a kel­lemetlenségeket. Az MSZOSZ reálbérigénye. A legnagyobb szakszervezet elfogadhatónak tartana a jövő évre egy 15,5-16,5 százalékos keresetemelési ajánlást, ha eh­hez egyes rétegek esetében személyi jövedelemadó csök­kenése járulna úgy, hogy e két módon együttesen 2-3 száza­lékkal növekedhetne az érin­tettek reálbére - közölte Wit- tich Tamás alelnök. Az ÉT csökkentené az adót. Az Érdekegyeztető Ta­nács Gazdasági Bizottságának ülésén a munkavállalói oldal a jövő évi adórendszer terveze­tét bírálva arányosabb közte­herviselést szorgalmazott. Sze­rintük ezt elsősorban a mun­kabérek adójának csökkenté­sével és a feketegazdaság el­leni erőteljesebb fellépéssel lehetne elérni. A sátoraljaújhelyi példa. Az Alkotmánybírósághoz for­dult a Funnann Imre vezette Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) a sáto­raljaújhelyi romák ügyében. A NEKI kéri, hogy az Alkot­mánybíróság semmisítse meg a városi önkormányzat határo­zatát, amellyel döntöttek „a város életébe beilleszkedni nem tudó” roma családok el­távolításáról. Visszautasított vádak. Rá­galomnak tartja az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Szövetsége az MDF tér­ségi szervezetének vádjait, amelyek szerint egyesek her­dálják a közpénzt a régióban. A nyírségi szocialista vezetők kedden kijelentették: ameny- nyiben a demokrata fórumnak bizonyítékai vannak, forduljon az igazságszolgáltatáshoz, te­gyen feljelentést a hatalmuk­kal állítólagosán visszaélők el­len. A fenyegetőzők néha egy banánhéjon csúsznak el Bombabiztos tipp riadó ellen A megbízhatóság örökös bajnoka hegyen-völgyön, úton-útfélen, négyféle karosszériával, 1.3-as, 1.6-os motorral, akár hatsebességes váltóval most szebb, jobb, mint valaha. Az autó és az Ön egyéniségéhez igazított felszereltség tovább fokozza a Toyota érzést. Meglátni és megszerezni... MÁRKAKERESKEDŐK: KOCSIS ÉS TÁRSA Kft. 6500 BAJA, Szegedi út 84. Tel/Fax: 06-79-321-810 • M+F AUTÓ Kft. 6200 KISKŐRÖS, Izsáki u. 46. Tel: 06-78-311-106 • TROMF Kft. 6000 KECSKEMÉT, Ladánybenei út 1. Tel/Fax: 06-76-320-627 ®TOYOTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom