Petőfi Népe, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-10 / 211. szám
1997. szeptember 10., szerda Hazai Tükör 5. oldal Kijátszható korlátok a külföldiek földszerzése előtt (Folytatás az 1. oldalról) Gyimóthy egyébként megkérdőjelezte, hogy a szövetkezetek képesek lennének földvásárlásra, hiszen saját vagyonukat élik fel. A kolhoz-típusú társulások, a szűk vezetői kör helyett szerinte a családi gazdaságokat kellene támogatni. SZDSZ és örökösödés Kertész Zoltán (SZDSZ) szerint a szabaddemokraták amellett vannak, hogy az Európái Unióhoz való csatlakozásig küldföldiek ne szerezhessenek földtulajdont az országban. Emellett törekszenek a spekulációk kizárására. Ezeknek a szempontoknak az előterjesztés összességében megfelel, ezért javasolják elfogadását. A képviselő a hazai gazdasági társaságok földvásárlásának fontossága mellett érvelve hangsúlyozta, hogy ezzel lehet megteremteni a valódi földpiac és a reálisabb földárak kialakulását. Kezdeményezik, hogy egy magán- vagy jogi személy ne szerezhessen a kistelepülések földterületének 15 százalékánál nagyobb tulajdonrészt. Emellett célszerűnek tartanák, ha szabályoznák az örökösödési kérdéseket is, hogy elejét vegyék a földek elaprózódásának. Torgyán József (FKgP) úgy fogalmazott, hogy a koalíció ezzel a nép elleni bűntettel akarja megkoronázni amúgyis hosszas bűnlajstromát. A javaslat szerinte nem más, mint a külföldiek földszerzésének engedélyezésével a magyar nép totál is ki fosz- tásának programja, aminek véghezvitelét a kisgazdák az általuk mozgósítható tömegekkel e- gyütt teljes erejükkel meg fogják akadályozni. Torgyán a koalíciós frakciókat tette felelőssé azért, hogy külföldiek már jelenleg is birtokolnak termőföldet: elutasították ugyanis azt a javaslatát, hogy az ország egész területén mérjék fel a külföldi tulajdonban lévő földek nagyságát. Nem indítottak eljárást a külföldiek ellen és nem kobozták el a jogtalanul birtokba vett földeket sem. Véleménye szerint a kormány szakmailag dilettáns módon kezdeményezte a népszavazást, hisz nincs földnyilvántartása, sem felmérése a tulajdonlásról. A nyilvántartás készítése pedig szerinte nem is áll a kormány érdekében, mert „az államfő és a kormányfő környezetében többen is hatalmas földterületeket szereztek”. Orosz Sándor (MSZP) a szocialisták támogatásáról biztosította a kormány azon törekvéseit, hogy nyíljon lehetőség a hazai gazdasági társaságok földszerzésére és maradjon fenn a külföldiek vásárlási tilalma. Majd kifejtette, hogy az előző kormányzat az Európai Unió gyakorlatára hivatkozva az egyéni és a családi vállalkozásokat támogatta. Sokak számára azonban nem volt elfogadható ez a jövőkép. Az MSZP szerint módot kell adni a szervezett gazdálkodásra. A képviselő végül jelezte, hogy a szocialisták több módosítást kezdeményeznek. Szerintük szigorítani kell a jogi személyek földhöz jutási feltételeit. A föld: a haza Orbán Viktor (Fidesz) visszautasította azt az állítást, hogy az ellenzék népszavazási kezdeményezését kampánycélok motiválták, mondván, ezt a lépést az kényszerítette ki, hogy a kormány most akarja lebontani azokat a szigorú korlátokat, amelyek eddig tiltották a külföldiek földvásárlását. Mint kifejtette, a miniszterelnökkel ellentétben a földművelésügyi miniszter expozéjában maga is őszintén bevallotta, hogy a tervezett módosítás után a hazai bejegyzésű, de külföldi tulajdonú társaságok termőföldhöz juthatnak. A Fidesz elnöke úgy vélekedett, hogy a beépített korlátok köny- nyen kijátszhatóak, még az a kitétel is, hogy csak a legalább 5 éve mezőgazdasággal foglalkozó társaságok jogosultak földvásárlásra. A külföldi ugyanis vagy megvásárol egy ilyen céget, vagy alapít egyet és opciós bérletet köt, amelynek következtében 5 év múlva a termőföld a tulajdonába megy át. Elképzelhetőnek nevezte, hogy már 1997-ben 600 ezer hektár kerül külföldi tulajdonba. Orbán Viktor azt is érvként hozta fel, hogy a föld nem hasonlítható más tulajdonhoz, egyrészt aterü- let véges volta miatt, másrészt érzelmi okok miatt: a föld ösz- szessége ugyanis maga az ország, a haza. Figyelmeztette a gyakran idegengyűlöletre hivatkozó kisebbik kormánypártot, hogy ez a fogalom nem keverhető össze a földhöz való ragaszkodással. Emlékeztetett arra is, hogy az idén a földtörvény megváltoztatása nélkül is 39 százalékkal emelkedtek a beruházások az agrárszférában és az állami gazdaságok privatizációja is jól halad annak ellenére, hogy magát a termőföldet nem vásárolhatja meg a vevő. A politikus megjegyezte, hogy az Európai Unió kifejezetten tiltja a nagybirtokrendszer kialakítását, egyebek mellett azt megakadályozandó, hogy a falusi lakosság a városokba áramoljon. így nem zárható ki, hogy a külföldiek ezt éppen Magyarországon akarják majd kialakítani. Attól is tartani lehet, hogy a földárak hirtelen megemelkedése az élelmiszer- árak emelkedését fogja eredményezni. Juhász Pál (SZDSZ) óvott azoktól a „politikai rögeszméktől”, amelyek a földbe döngölik a mezőgazdaság érdekeit. Álláspontja szerint az előző ciklusban hozott kárpótlási törvények igazságtalan állapotot teremtettek: szétvált a tulajdonosi és a termelői réteg, a termelés mintegy 60 százalékát adó szövetkezeteket és társaságokat pedig teljes mértékben kizárták a tulajdonhoz jutás lehetőségéből. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a spekulánsok ma is akadálytalanul juthatnak földhöz, a termelők viszont nem. Medgyasszay László (MDF) azt javasolta, hogy a népszavazásig függesszék fel az előterjesztés tárgyalását, hozzátéve, hogy a szavazócédulán az ellenzék kérdésének kell szerepelnie. Úgy vélekedett, hogy mivel akié a gazdasági társaság, azé a föld is, nyilvánvaló, hogy a módosítás következtében a külföldiek is tulajdonosok lesznek. Hozzátette: az illegális adásvétel mára már elképesztő méretet öltött; azt pedig többek között német laphirdetések is bizonyítják, hogy a külföldi tőke csak a start- pisztoly eldördülésére vár. Szólt arról is, hogy a szövetkezeteknek ma is lehetőségük van arra, hogy tagjaik számára földet vásároljanak, ehhez azonban a menedzsmentnek bíznia kellene a tagságban. Mikor lesz cseléd? Az agrárgazdaság fejlődése elodázhatatlanná teszi az 1994- es földtörvény módosítását - szögezte le hozzászólásában Nacsa János (MSZP). Véleménye szerint az elaprózott birtokszerkezet miatt - az általa idézett adatok szerint egymillió gazda birtokában egy hektárnál kisebb földterület van - cselédsors vár a vidék lakosságára. Raskó György (MDNP) ezzel szemben úgy vélte, hogy éppen a törvénymódosítás nyomán felszabadított termőföldpiac süllyesztené cselédsorba a gazdákat. A tőkeerős társaságok technológiai fejlesztéseinek nyomán tízezrek, százezrek munkája válna feleslegessé, mások bérmunkásként tengődnének, a ma még életképes családi gazdaságok pedig nem tudnák tartani a versenyt. Az MDNP álláspontja szerint a földpiacot fokozatosan kell felépíteni, s ennek során azokat kell hosszú lejáratú hitelekkel és minden lehetséges módon támogatni, akik mezőgazdasági bevételeikből élnek. A felszólalások után Gál Zoltán elnapolta az általános vitát. A legkegyetlenebb magyarellenes etnikai tisztogatás volt A szlovákiai kitelepítés 50. évfordulóján Egymást követik a megemlékezések a Bácskában a felvidéki magyarság áttelepítésének 50. évfordulóján. Az eseményeknek az emlékezésen kívül szomorú aktualitást ad Meciar miniszterelnök ajánlata. A bácsalmási emléktáblán Hérodotosz görög bölcs mondása áll: Nagyobb kín nincs, mintha az ember elveszti hazája földjét. Nézzük, mi is történt a II. világháború után Csehszlovákiában! Az új hatalom egységes nemzetállamot kívánt teremteni. Ebből következett, hogy szülőföldjén nem volt többé helye a 3 millió németnek és a Felvidéken egy tömbben élő 600 ezer magyarnak. Miután a potsdami egyezménnyel nem sikerült elérni a szlovákiai magyarság teljes számban történő áttelepítését, a prágai kormány belső intézkedéseket hozott. Ilyenek voltak az Edvard Benes köztársasági elnök nevéhez fűződő dekrétumok, melyeknek következtében 42 ezer magyart deportáltak a történeti cseh tartományokba, majd a lakosság- cserével 68 és fél ezer embert telepítettek át Magyarországra. Az innen áttelepült szlovákok megkapták a magyarok elkobzott vagyonát és házait, a felvidéki magyarokat pedig marhavagonokba rakták, és elindították - csekély áthozható ingóságukkal - a bizonytalanságba. Amint idősb Nemes András volt naszvadi lakos elmondta: 1947. augusztus 20-án, éppen Szent István napján cseh katonák kíséretében beállt az udvarunkba egy igen nagy teherautó. Megindult a fejvesztett, minden logikát nélkülöző, ijedt pakolás. Állat, takarmány, bútor, minden, ami csak az udvarban volt. Császártöltésen olyan házba vittek bennünket, ahonnan még nem telepítették ki a német gazdát. Aki még nem volt ilyen helyzetben, nem is tudja elképzelni, hogy ez emberileg egyáltalán túlélhető-e. Az egykori kitelepítettek új hazára leltek a bácskai régió szinte minden településén. A sebek azonban még mindig nem gyógyultak be a lelkekben. Gál Zoltán Az IMF jó véleménnyel van a magyar gazdaságról Pozitív üzenet a világnak A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról készített legfrissebb tanulmányát ismertette tegnap Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Az IMF igazgatótanácsának hétfői értékelése szerint a magyar gazdaság teljesítménye alapján hazánk mostantól azon országok sorába tartozik, amelyekkel a valutaalap időről időre konzultációt folytat a gazdaságpolitika és a pénzügyi helyzet alakulásáról. Ennek keretében évente egyszer - legközelebb a választások után - IMF-delegáció érkezik az országba, hogy tárgyalásokat folytasson a kormánnyal, és tanácsokat adjon az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekben. Hangszíne alapján - ha más kiindulópont nincs - legalább 2,5 millió lehetséges gyanúsítottat kellene elszámoltatnia a rendőrségnek ahhoz, hogy horogra kerüljön egy-egy bombariadó után az igazi tettes - mondja Dézsi Mihály, az ORFK helyettes szóvivője. A vélt vagy valós sérelmük miatt fenyegetőzők néha mégis elcsúsznak azon a bizonyos banánhéjon. Mint megtudtuk, átlagban napi négy-öt riasztás fut be a tűzszerészekhez, s az idén mindegyik vaklármának bizonyult. Különösen az erről szóló sajtóhíradásokat követően, valamint az iskolai dolgozatírások előtt és a bizonyítványosztások után nő a bombariadók száma. Az oktatási intézményben dolgozók néha felAz IMF pozitív értékelése szerint Magyarország elérte azt a szintet, amikor nincs további szüksége az alap pénzügyi segítségére. Ez pozitív üzenet a hitelező külföldi bankoknak - mondta az államtitkár, majd reményét fejezte ki, hogy az IMF kedvező véleménye tovább javítja Magyarország hitelbesorolását is. A rövidtávú eredmények elismerésén túl a valutaalap igazgatósága elégedetten szólt a strukturális reformokról. Kiemelték a nyugdíjreformot, ami Akar László szerint különösen bátor lépésnek számít, ha tekintetbe vesszük, hogy az IMF igazgatóságában olyan országok képviselői is helyet foglalnak, amelyek hasonló problémával küszködnek. ismerik az elkeseredett diák hangját, s akkor is könnyű a rendőrség dolga, ha behatárolható, kik helyeztek kilátásba bosszút - például elbocsátásuk miatt - az adott intézményben vagy társaságnál. Támpont híján azonban szinte lehetetlen a felderítés. A bombariadó elkerüléséhez Dézsi szerint a legjobb módszer az, ha az intézmények, cégek székházainak ellenőrzésére - különösen az olyan fontos események előtt, mint például a tb-önkormányzatok hétfői elnökválasztó közgyűlései voltak - fizetett tűzszerészeket bíznak meg, illetve ha mágneskártyás beléptetéssel, biztonsági őrök alkalmazásával, a csomagok átvilágításával előzik meg a kellemetlenségeket. Az MSZOSZ reálbérigénye. A legnagyobb szakszervezet elfogadhatónak tartana a jövő évre egy 15,5-16,5 százalékos keresetemelési ajánlást, ha ehhez egyes rétegek esetében személyi jövedelemadó csökkenése járulna úgy, hogy e két módon együttesen 2-3 százalékkal növekedhetne az érintettek reálbére - közölte Wit- tich Tamás alelnök. Az ÉT csökkentené az adót. Az Érdekegyeztető Tanács Gazdasági Bizottságának ülésén a munkavállalói oldal a jövő évi adórendszer tervezetét bírálva arányosabb közteherviselést szorgalmazott. Szerintük ezt elsősorban a munkabérek adójának csökkentésével és a feketegazdaság elleni erőteljesebb fellépéssel lehetne elérni. A sátoraljaújhelyi példa. Az Alkotmánybírósághoz fordult a Funnann Imre vezette Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) a sátoraljaújhelyi romák ügyében. A NEKI kéri, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a városi önkormányzat határozatát, amellyel döntöttek „a város életébe beilleszkedni nem tudó” roma családok eltávolításáról. Visszautasított vádak. Rágalomnak tartja az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége az MDF térségi szervezetének vádjait, amelyek szerint egyesek herdálják a közpénzt a régióban. A nyírségi szocialista vezetők kedden kijelentették: ameny- nyiben a demokrata fórumnak bizonyítékai vannak, forduljon az igazságszolgáltatáshoz, tegyen feljelentést a hatalmukkal állítólagosán visszaélők ellen. A fenyegetőzők néha egy banánhéjon csúsznak el Bombabiztos tipp riadó ellen A megbízhatóság örökös bajnoka hegyen-völgyön, úton-útfélen, négyféle karosszériával, 1.3-as, 1.6-os motorral, akár hatsebességes váltóval most szebb, jobb, mint valaha. Az autó és az Ön egyéniségéhez igazított felszereltség tovább fokozza a Toyota érzést. Meglátni és megszerezni... MÁRKAKERESKEDŐK: KOCSIS ÉS TÁRSA Kft. 6500 BAJA, Szegedi út 84. Tel/Fax: 06-79-321-810 • M+F AUTÓ Kft. 6200 KISKŐRÖS, Izsáki u. 46. Tel: 06-78-311-106 • TROMF Kft. 6000 KECSKEMÉT, Ladánybenei út 1. Tel/Fax: 06-76-320-627 ®TOYOTA
