Petőfi Népe, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-15 / 190. szám
4. oldal Világtükör 1997. augusztus 15., péntek Sikeres koncerteket adott a héten a híres Edinburghi Fesztiválon a Budapesti Fesztivál- zenekar. Fischer Iván vezényletével az együttes két alkalommal lépett fel az idén 50 éves, nagy hím kulturális rendezvényen. A szólista Schiff András zongoraművész volt. Nagyra értékelik dr. Tóth Lorándnak, a Magyar Köztársaság távozó rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövetének a tevékenységét - hangsúlyozza Kárpátalja megye állami közigazgatásának a sajtóközleménye, amit a diplomata Ungváron tett búcsúlátogatásáról adtak ki. Ugyanakkor Kárpátalja magyar közvéleményét nyugtalanítja az ultranacionalista ukrán párt, az UNA-UNSZO vezetőinek az a bejelentése, hogy az országos szervezet fennállásának hatodik évfordulója alkalmából augusztus 17-én Ungváron tartandó központi ünnepség csúcspontjaként nyilvánosan elégetik a megye területén élő kisebbségek nemzeti lobogóit. Budapestre érkezik Horn Gyula meghívására szeptember 19-én Benjamin Netanjahu az izraeli kormányfő. A hírt mindkét ország fővárosában megerősítették. Konkrét eredményeket várunk Jasszer Arafattól - közölte a Közel-Keletre készülő Madeleine Albright amerikai külügyminiszter. Washingtonban azt tartják a leglényegesebbnek, hogy az erőszakos cselekmények szűnjenek meg és a terrorista csoportokat számolják fel. Izrael ezenközben feloldotta két újabb, a nyugati Jordán-vi- dék palesztin önkormányzati területein fekvő város, Rámal- láh és Hebron zárlatát. Palesztinok azonban változatlanul nem léphetnek Izrael földjére. Törökország elhalasztja Izraellel közösen tervezett hadgyakorlatát a Földközi-tengeren. Ezt Hoszni Mubarak egyiptomi elnök jelentette be szerdán. A hadgyakorlatot a nyár folyamán tartották volna meg. Még ebben a hónapban hazatér Pekingből Kambodzsába Norodom Szihanuk, az indokínai ország uralkodója. Értesülések szerint a király végül is hajlandó volt teljes jogú társmi- niszterelnöknek elfogadni Ung Huotot, aki épp az ő fiát váltotta fel a kormányzásban. A kínai államtanács az 55 éves Liao Hujt, a „belkínai” ügyek eddigi igazgatóját nevezte ki a Hongkong és Macau ügyeit intéző hivatal vezetőjévé és a hongkongi ügyek legfőbb irányítójává. Az új igazgató Lu Pinget váltja fel, aki 1990-től állt a hivatal élén. Kanada nem örül a cseh romáknak Tömeges kivándorlási hisztéria tört ki a cigányok között Kanadának nem áll szándékában megkönnyíteni a csehországi romák számára a menekültstátus megszerzését, de az egy éve megszüntetett vízumkényszert sem állítja vissza az esetleges bevándorlási hullám megfékezése végett. Ezt René Mercier, a kanadai bevándorlási minisztérium szóvivője közölte. A cseh Nova televízió az elmúlt héten ugyanis olyan riportot sugárzott, amely valóságos Eldorá- dónak tüntette fel Kanadát a csehországi cigányok számára. Ezt követően Prágában megrohamozták a repülőjegyirodákat torontói és montreali jegyekért; a járatokra szinte minden hely elfogyott. Kanada bécsi nagykövetségének menekültügyi kérdésekben illetékes diplomatája elmondta: országa csak azoknak nyújt védelmet, akik tényleges diszkriminációra hivatkozva kérik a menekültstátust, és csak akkor, ha az adatok helytállóságáról a kanadai szervek is meggyőződtek. Az emigrálóknak beszélniük kell angolul vagy franciául, és egészségesnek, szakképzettnek, megfelelően iskolázottnak, valamint büntetlen előéle- tűeknek kell lenniük. A Lidové Noviny című prágai lap csütörtöki szerkesztőségi cikkében egyebek között így ír: „A cigányok hátrányos megkülönböztetése olyan szó- kapcsolat, amely elfogadhatatlan Václav Klaus miniszter- elnök kormánya számára. Hogyan lehetséges mégis, hogy tucatnyi rasszista indíttatású gyilkosság után sem ismerte el legalább a roma probléma létezését?" A lap szerint a kormány csak most, a tucatnyi rasszista indíttatású gyilkosság után érzékeli a helyzet komolyságát. Az észak-csehországi Ustí nad Labem egyik romaszervezete felháborodott egyes újságok fajüldöző hangvétele miatt, amelyet a cigányok tervezett exodusával kapcsolatban ütöttek meg. Ötven éve független a világ legnagyobb demokratikus országa, India A Gandhi név mítoszára vágynak FOTÓ: FEB/REUTER Az első kormányfő, Nehru hazaérkezik lányával, Indira Gandhival Amikor az új indiai köztársasági elnököt, a páriák kasztjából államfői posztra került Narayanant megkérdezték, mit tart a függetlenségének augusztus 15-én ötvenedik születésnapját ünneplő ország legnagyobb teljesítményének, így válaszolt: „Megőriztük az egységet és a demokráciát.” Találó és tömör jellemzése ez a fél évszázadnak. Amikor India a brit korona legfényesebb gyémántjából független állam lett, 350 millió lakosa volt. Ma a népesség 950 millió lelket számlál, és évente 18 millió fővel gyarapodik. Tizenöt hivatalos nyelve van, s emellett 379 dialektusban beszélnek. Etnikai csoportok, vallási közösségek sokasága található területén, amelyet nem véletlenül neveznek hindusztáni szubkontinensnek. A hindu-muzulmán ellentétek véres háborúba torkolltak önálló ország lett Kelet- és Nyugat-Pakisztán. Miközben azonban Indiában az iszlám százmillió híve nyugodtan gyakorolhatja hitét, a vallási alapokon szerveződött Pakisztán is kettészakadt: a keleti országrészből Banglades lett. India egyúttal a világ legnagyobb demokráciája, hiszen Kína jóval népesebb ugyan, de nem sorolható ebbe a kategóriába. Pedig Indiának olyan válságos időszakokkal kellett szembenéznie, mint Mahatma Gandhi, később Indira Gandhi és Radzsiv Gandhi meggyilkolása, s a szikhek lázadása az Aranytemplomban. A fejlődő világban azonban India volt az a ritka kivétel, amely nem kacérkodott a diktatúrával, következetesen kitartott a demokrácia alapelvei mellett. Az ötvenedik évfordulón mindenki egy éppen ötvenéves, olasz születésű özvegyasszony válaszára vár. A negyven éven át hatalmon volt, megtépázott, de még mindig a szavazók harmadára számító Nemzeti Kongresszus Párt minap felkínálta az elnöki tisztet Sonia Gandhinak, Radzsiv özvegyének. Ha igent mond, a mitikus Gandhi név visszatérése könnyen megbolydíthatja az indiai belpolitikát az 51. esztendőben. Réti Ervin Lehet, hogy megpróbál az erő pozíciójából tárgyalni Mit hoz magával Meciar? Ma délelőtt 10 órakor a győri konferencia-szállóban kétórásra tervezett tárgyalást tart szlovák kollégájával, Vladimír Meciarral Horn Gyula kormányfő. A tanácskozást sajtótájékoztató, majd díszebéd követi. A találkozót - érthető módon - kitüntetett figyelemmel kíséri az osztrák közvélemény is. A Die Presse című napilap szerint Győrött nem lehet érdemi eredményekre számítani, legfeljebb az Esztergom és Párkány közötti híd építésének ügyében várható előrelépés. A cikk szerzője megjegyzi: Meciar megpróbál az erő pozíciójából tárgyalni: értésre adta, hogy Magyarország Szlovákia jóindulatára van ráutalva, ha azt akarja, hogy a NATO-felvétel után szárazföldi kapcsolata legyen a többi tagállammal. Kovács László külügyminiszter a találkozó előtt azt nyilatkozta, hogy az elmúlt időszakban számos szakértői megbeszélésre, államtitkári találkozóra került sor, és ő maga is találkozott szlovák kollégájával, így most a két kormányfő közvetlen tanácskozásán a sor. * Kövér László, a Fidesz alelnöke és Bába Iván, az MDF országos választmánya elnöke óvja a magyar miniszterelnököt attól, hogy engedményeket tegyen. Szerintük már az is kompromisszum, hogy tárgyalóasztalhoz ül a nemzetközileg elszigetelt szlovák kormányfővel. A győri napirend Felhó'tlen derűlátással nemigen vádolhatok azok a magyar külügyi vezetők, akik az elmúlt napokban a mai Horn-Meciar-találkozó kilátásairól nyilatkoztak. A higgadt visszafogottságnak alapos oka van: sem az utóbbi néhány, felemásan zárult, s a megvalósítás során még a vártnál is soványabb eredményeket hozó magyar-szlovák csúcs, sem a mostani győri vizitet megelőző' pozsonyi jelzések nem jogosítanak fel különösebb optimizmusra. Budapesten tehát aligha remélhetnek áttörést a nem hivatalos kormányfői munkatalálkozótól, inkább egyfajta tisztázó hatású párbeszéd lehet a cél. A szlovákiai magyar kisebbség sérelmei, a két éve tartott tátrai miniszterelnöki tárgyalások beváltatlan ígéretei, a nagy vihart kavart szlovák nyelvtörvény, a kétnyelvű bizonyítványok ügye, a torzóként figyelmeztető párkányi Duna-híd roncsa - ez mind intő jel. Azt mutatja, hogy a jelenlegi pozsonyi vezetésben nincs érdemi szándék a kapcsolatok javítására, s hogy a Meciar-kabinet illetékesei még mindig nem értik: a kisebbségi politikában tapasztalható mulasztások hozzájárultak ahhoz, hogy a NATO és az Európai Unió kirostálta Szlovákiát az esélyes tagjelöltek első köréből. Miért kell akkor Győr? Miben reménykedik Horn Gyula? - teszik fel sokan a kérdést. A válasz egyszerű: bármilyen kis esély nyílik is a haladásra, azt meg kell ragadni. Az alapszerződést pedig - mondta találóan épp az egyik szlovákiai magyar pártvezető - nem felmondani kell, hanem teljesíteni. Szondy Gábor Zsidóarany az USA-ban is? Svájci bankokban fialt dollármilliók Az Egyesült Államok is gazdagodott a vészkorszak áldozatainak vagyonából. A The New York Post a washingtoni kormány dokumentumaira hivatkozva azt állítja: a második világháború után Amerika 5,5 millió dollárt hagyott olyan svájci számlákon, amelyek betétei európai zsidók egykori elrabolt vagyonából származnak. A pénz annak a másfél milliárd dollárnak a része, amelyet svájci bankok 1939-40-ben az Egyesült Államoknak utaltak át, mivel az alpesi ország okkal félt attól, hogy a hitleri birodalom megszállja. Roosevelt elnök egy évvel később befagyasztatta a svájci kontókat, nehogy szorongatottsága miatt Bem hitelt nyújtson a náciknak. A háború után a svájci bankok csaknem az egész összeget visszakapták. Washingtoni nyomásra most Svájcban beismerték: a vagyonnak legalább harmada olyan zsidóké, akik elpusztultak a koncentrációs táborokban. Az amerikaiak a háború után az 1,5 milliárdból 100 milliót német pénznek nyilvánítottak, és megtartották jóvátétel fejében. Amikor a zsidó kárpótlási és háborús jóvátételi bizottság a pénz egy részét kérte, Washington hatmilliót megígért, ám csak ötszázezer dollárt utalt át. A holocaustpénzek ügyében folyó vizsgálat vezetője, Alfonse D Amato szenátor szerint az Egyesült Államoknak „méltányos jóvátételt” kell fizetnie. Anyakönyvi Hírek KALOCSA Születtek (máj. 28.—júl. 31. között anyakönyvezettek): Ajtai József (a. n.: Nyári Ágnes), Nyárasdy Gitta (Bálint Erzsébet), Váradi Tamás (Bósza Edit Éva), Bátor András István (Vörös Ildikó), Sebők Luca (Magó Katalin). Zoltán Endre Géza (dr. Andriska Marietta), Karakó István Róbert (Pudner Mária Tünde), Varga Noémi (Mészáros Tímea), Tóth Tibor (Marton Gabriella). Radics Enikő (Kolompár Erzsébet), Radics Sándor Tibor (Kolompár Erzsébet), JCiss Bernadett Fatime (dr. Szarka Bernadett Terézia), Maros Kitti (Bencze Erika), Zsinka Áron (Magó Zsuzsanna), Mindszenti Lukács (Varga Judit), Sipos János Gábor (Vancsics Ildikó), Gömböcz Martin Csaba (Sima Mária). Karászi Fanni (Kovács Éva), Tóth Evelin (Horváth Mariann), Szabó Attila (Szabó Krisztina), Lázár Dániel (Herczeg Ágnes), Galambos Krisztián (Szegedi Zsuzsanna), Benedek Szandra (Vén Csilla), Bakula Bence (Kapitány Erika). Vedres Gabriella (Herda-Nagy Katalin), Bagó-Soós Patrik (Kothencz Annamária), Debreczeni Nikolett (Fodor Anikó Olga), Hofstad- ter Kitti (Láng Tünde), Csapiár Cintia (BakulaTímea), Balázs Ádám (Knódel Margit), Ádám Noémi (Bondarenko Zsanna), Sipos Klaudia (Mészáros Mária), Pacskó Norbert (Kővári Zsuzsanna), Tóth-Albert Tibor (Horváth Judit), Csontány Csenge (Szőnyi Ildikó), Rékasi Dániel (Csapai Julianna), Koós Máté (Knódel Katalin). Lakatos Sándor (Garbacz Szilvia), Balázs Alexandra (Migovk Valéria), Bolvári Fanni Ildikó (Arth Ildikó), Arnold Luca Stefánia (Kerekes Hilda), Berényi Kinga (Szakái Anikó), Pécsi Gitta (Ho- dován Erika), Marassi Mariann (Oro- vecz Márta Gizella), Korsós Anita (Széli Györgyi), Juhász Kamilla (Hed- rich Krisztina Eszter), Vörös Norbert Ferenc (Hollósi Bernadett), András Attila (Kővágó Katalin), Szabadi Antal László (Szűcs Klára), Ugri Melinda (Varga Erika), Kőszegi Enikő Teréz (Csepregi Erzsébet). Dudás Nikolett (Posztobányi Rózsa Olga), Rakiás Ákos (Kiss Erika), Mező István (Baranyai Éva Melinda), Szösz Milán (Szíjártó Szilvia). Házasságot kötöttek: Szabó Zoltán és Csomány Ildikó Erzsébet), dr. Katona János és Sáfrán Krisztina. Rácz Róbert és Péteri Tímea. Horváth Róbert és Posztobányi Mária, Luspay Endre és dr. Tamási Ildikó, Kovács Sándor és Szépvölgyi Edit, Lakatos István és Malik Mónika, Nyeste Arnold és Petrecz Edina, Harsányi Pál és Vörös Éva, Tor- ják Attila Lajos és Csupor Linda, Fo- nyódi Péter és Temyák Orsolya, Klop- csek Attila és Csomós Erika, Tóth Ferenc Tibor és Kis-Vén Zsuzsanna, Olasz Gábor és Farkas Angelika, dr. Tóth Norbert Ignác és Juhász Andrea, Kacsora Gábor és Ruzsinkó Beáta, Sipos László Attila és Farkas Anna, Tóth Sándor és Tóth Gabriella. Meghaltak: Németh László (Kalocsa), Nagy Imréné Krizsán Hona (Szalkszentmárton), Hodován Jánosné Koprivanacz Mária (Dusnok), Csada Pálné Mészáros Erzsébet (Géderlak), Csóti László (Kalocsa). Borbély Gá- bomé Decsi Julianna (Szalkszentmárton), Matos András (Öregcsertő), Szabó Károly (Kalocsa). Boldog Béla (Kalocsa), Juhász Csaba (Nyíregyháza), Járki Ferencné Vén Mária (Kalocsa), Martonovics Béláné Dómján Julianna (Solt), Szabó László (Kalocsa), Katus Józsefné Vén Borbála (Kalocsa), Vén Lajos (Szakmár), Szabó István (Gara). Bugyi József (Dunavecse), Vörös Gyuláné Harangozó Erzsébet (Bátya), Springer Ádámné Farkas Katalin (Solt), Szefcsik Ferenc (Kecel), Nemes Lajosné Dávid Zsófia (Úszód), Molnár István (Miske), Szigeti Andrásné Tóth Margit (Kalocsa), Gyurcsó Mihályné Nagy Julianna (Harta), Holló Géza (Solt), Dobler Ferencné Fuszenecker Mária (Szakmár), Mezei József (Kalocsa). Rendes Lajos Nándorné Friedl Olga Aranka (Hajós), Nyerlucz Erzsébet (Soltvadkert), Kleer Gézáné Farkas Erzsébet (Bátya), Jakab János (Kalocsa). Jakab Ferenc Imréné Lajkó Jolán (Kalocsa), Baksa László (Kalocsa), Krastek Andrásné Bohner Mária (Hajós), Bán Ignácné Balogh Julianna (Újtelek), Szekeres Lajosné Inoka Anna (Tass), Szarvas Ferenc (Hajós), Szalai Ferenc (Foktő), Bugyi Andrásné Kon- koli Zsuzsanna (Újsolt), Bata János (Solt), Káveczki Antalné Magyar Ilona Verona (Dunaegyháza), Pandur Lajosné Mácsai Katalin (Homokmégy), Csontos Lajos (Fülöpszállás), Szigeti Gergelyné Balog Ilona (Kalocsa), Várszegi Béláné Vörös Mária (Fájsz), Greksa Lászlóné Vörös Ilona (Kalocsa), Fabó Jánosné Nagy Irén (Dunaegyháza). Tamási István (Solt), Basa Lajos Vince (Bátya), Fekete László György (Dunapataj), Lakatos Imréné Tóth Éva (Dunapataj), Lengyel Istvánná Ambrus Erzsébet (Soltvadkert), Mátis Gyuláné Gaál Jolán (Tass), Haszán Péter (Bátya), Váróczi Istvánná Szász Zsuzsanna (Kalocsa), Dorkó László (Tompa), Varga Imréné Papp Etelka (Apostag), Suba Sándomé Nagy Eszter (Miske), Gáspár János (Kalocsa), Béla Sámuelné Tóth Mária (Solt), Kun Gábor (Solt), Bagó Lajos (Öregcsertő), Novotnik Mihály (Dunapataj), Bagó István Lajos (Kalocsa), Bálint Jenő János (Kalocsa), Farkas Ferenc (Kalocsa), Kolompár László (Solt), Mikó Zsigmondné Enisz Mária (Harta), Vitéz Zoltán (Foktő), Kecskeméti Kálmán (Jánoshalma), Szabados Károlyné Orbán Julianna (Dunaegyháza), Petrecz Károly (Miske), Illés Lászlóné Homicsek Erzsébet (Kalocsa), Romsics Mária (Kalocsa), Farkas Istvánná Dora Margit (Kiskőrös), Mis- kolczi János (Miske), dr. SUdi Istvánná Bagoly vári Margit Mária (Úszód), Keresztes Sándorné Hunyadi Margit (Kalocsa), Fekete Lajosné Karászi Viktória (Fájsz), Tumó Lajos Péter (Fájsz), Asztalos Istvánná Kis Mária (Dunapataj), Nédó Ferenc (Kalocsa), Simon János (Harta), Szalontai István (Fájsz), Be- nedikti Gyuláné Rafai Ilona (Dunaegyháza), Nebl János (Hajós), Németh Ferencné Kálóczi Mária (Kalocsa), Hajdú János (Kalocsa), Rideg Sándomé Karászi Marcella (Kalocsa), Unyi László (Kalocsa), Varga István (Dusnok), dr. Spekner Dénes Endre (Kalocsa), Pólyák Lajos (Kalocsa), Ónodi Mátyásné Vas Mária Piroska (Kalocsa), Jancsó Istvánná Palenyik Julianna (Foktő), Hegedűs József (Bátya), Nagy János (Kalocsa), Karászi Sándor (Fájsz), Keszthelyi Árpádné Kolompár Irén (Dunapataj), Anisity Simon (Fájsz), Nádaski Pál (Kalocsa), Szluka Julianna (Szalkszentmárton).