Petőfi Népe, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-21 / 194. szám

1997. augusztus 21., csütörtök Megyei Díjazottak 1997 11. oldal A kiváló halasi határőrtiszt Kátai József határőr dan­dártábornok 1944. decem­ber 26-án született Hajdú­szoboszlón. A miskolci kohó­ipari technikumban érettsé­gizett 1963-ban. A katonai főiskolát 1967-ben végezte el, majd tízéves csapatszolgálat után, 1977-ben fejezte be ta- nulmányiat a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. Szolgált az osztrák határ mellett, a jáki határőrsön pa­rancsnokhelyettesként, majd egyetemi tanulmányai befeje­zését követően a kiskunhalasi határőrkerület parancsnoksá­gán főelőadóként, ezt köve­tően pedig kerületparancsnok- helyettesként, 1979-től 1989- ig­A halasi határőrkerület pa­rancsnokává 1989. decem­ber 1-jén nevezték ki, majd a szervezeti módosítást köve­tően 1992-től a Kiskunhala­si Határőr Igazgatóság igaz­gatója lett. A racionálisan gondolkodó határőrtisztet ko­rán beválasztották különféle civil szervezetekbe is. Tagja volt a halasi városi tanácsnak és a megyei tanácsnak. Mint A frissesség titka: munka és mértékletes életmód Trepák Árpád, a megyei ta­nács nyugalmazott csoport- vezetője, a megyei közgyűlés gyermek- és ifjúságvédelmi, sport- és ifjúságpolitikai bi­zottságának elnöke „Bács- Kiskun Megyéért Díj”-at ve­hetett át hétfőn. Trepák Árpád 1936-ban ke­reskedő tanulóként kezdte, majd segéd lett. 1945 karácso­nyától a kerekegyházi szövet­kezet boltjának vezetője. 1947- től ’52-ig magán-kiskereskedő, saját üzlete van. A rendszer azonban tönkreteszi az üzletet. Miután a kerekegyházi kis üzle­tet is be kell zárni, a Mezőter­mék nevű szövetkezetnél, a felvásárló kereskedelmi rész­legnél helyezkedik el 1953-tól. 1958-ig a hetényegyházi felvá­sárlótelepen dolgozik. Kiváló munkájának eredményeként a kecskeméti ÁFÉSZ központjá­ban felvásárlási ágazatvezető lesz. Később kereskedelmi osz­tályvezető, majd főosztályve­zető lesz a cégnél. 1966-ban kerül a megyei ta­nács kereskedelmi osztályára, ahol főelőadói, majd árufor­katonai ve­zető állan­dó meghí­vottként részt vesz Bíics- Kiskun és Csongrád megye vé­delmi bizott­sága, valamint a helyi védelmi bizottság munkájában is. A dél­szláv válság időszakában a Duna-Tisza közén tevékenyen részt vállal a Területi Válságke­zelő Csőért tevékenységében. A Határőrség főtanácsosa. Hu­zamosabb időn át kifejtett kie­melkedő tevékenységéért, a ha­tárterületi lakossággal való kor­rekt kapcsolatáért 1985-ben Sport Érdemrendet, 1989-ben Ifjúsági Érdemrendet kapott. A több évtizedes kiemelkedő szakmai munkájának elismeré­seként, valamint a jugoszláv ha­tárőrizeti szervekkel a válságos időszakban fenntartott példás munkakapcsolataiért a köztár­sasági elnök a Magyar Köztár­saság Érdemrend Tiszti Ke­resztjét adományozta számára 1992-ben. Nős, egy gyermek édesapja. galmi cso­portvezetői állást tölt be. Munka köz­ben végzi el a Kereskedelmi Főiskolát. Ti­zenhét éven keresztül tanít Kecskeméten a Széchenyi Ist­ván kereskedelmi szakközépis­kolában. Kereskedelmi statisz­tikát, kereskedelmi etikát és szakmai tárgyakat oktat. 1980- ban a megyei tanácstól ment nyugdíjba. A rendszerváltás után, ’90- től alpolgármester és képviselő Kerekegyházán. 1994-től a megyei közgyűlés tanácsnoka, bizottsági elnök, a keresztény- demokrata frakció vezetője. Mint mondja, a közgyűlés munkájára a megoldások kere­sése a jellemző, a politikai ala­pokon nyugvó döntések sze­rencsére ritkák. Arra a kérdésre, hogy het­vennyolc évesen mi frissessé­gének titka, azt válaszolja: a mértékletes életmód és a munka. Otthon érzi magát a megyében Dr. Fűzi László irodalom­történész, a Forrás című fo­lyóirat főszerkesztője ek­képp vall lakóhelyéről, munkájáról, terveiről:- Azt hiszem, az ember egyik legalapvetőbb törek­vése, hogy otthon legyen ab­ban a világban, amelyikben élnie adatik. A családommal 15 éve kerültem Kecske­métre, s úgy gondolom, most már valóban otthon vagyok a városban és a megyében is. Az otthonosságon nemcsak a családi környezetet értem, hanem a táj és a múlt ismere­tét, valamint a szellemi kap­csolatokat is. Bács-Kiskun szellemi életét személyes kapcsolatok révén ismertem meg. A Forrás szerkesztése ezt a lehetőséget szinte termé­szetesen ajánlja, de feleségem régészként végzett munkája is számos emberi kapcsolattal ajándékozott meg. Bács-Kis- kun megye legsajátságosabb vonásának azt érzem, hogy arca van, megismerhető és át­élhető, s az itt lévők szinte igénylik is a szokásosnál mé­lyebb emberi és szellemi kap­csolatokat. Szeretnék még sokat dolgozni: szerkeszteni, találkozókat, kiállításokat szervezni, megírni mindazt, amit nem lehet nem megírni. Lassan újra össze­áll egy új könyvem, egy má­sik körvonalai is látszanak s egy harmadiké is. Szeretném egy nagyobb antológiában bemutatni a táj és az irodalom kapcsolatát. Ä legfontosabb­nak azonban azt tartom, hogy valódi kohézió alakuljon ki a megyei szellemi műhelyek között. Díjat kaptam már máskor is, Némeh László- emlékérmet, Déry-díjat, a megyei díjat azonban talán még ezeknél is fontosabb­nak tartom: visszaigazolás­nak, azok „állásfoglalásá­nak”, akikkel naponta talál­kozom, akik nem csupán az írásaimat vagy a Forrást is­merhetik, de azt is, hogy az ember miképpen éli meg na­ponta a maga életét. A megye egészségügyéért dolgozott egész életében Dr. Szikulai Lóránt 1959- ben végzett a budapesti or­vostudományi egyetemen. Kecskeméten, a megyei kór­házban kezdett dolgozni. Ezután a MÁV-hoz került üzemorvosnak, majd a He­ves megyei Adácson, ezt kö­vetően Kecskeméten lett körzeti orvos. 1968-ban ke­rült a megyei tanácshoz. A tanácson a megyei gyó­gyító-megelőző ellátásért fe­lelt. Ezerkilencszázhetvenegy- ben szakvizsgázott társadalom­egészségügyből. A munkálko­dása alatti időben Bács-Kiskun megye egészségügyi rendszere óriási fejlődésen ment keresz­tül. Kiskunhalason új kórház épült ezerkilencszázhetven- négyben, Kecskeméten az új megyei kórház ezerkilencszáz- nyolcvanban készült el. Lát­ványosan fejlődött az elmeel­látás. Kiskunhalason, Kalo­csán, Kecskeméten hoztak létre pszichiátriai osztályt. A megyében kiépült a körzeti gyermekorvosi, fogorvosi, üzemegészségügyi hálózat. Számos he­lyen épültek új rendelők. Mindebben dr. Szikulai Lórámtnak is óriási érdeme van. Mint mondja, na­gyon sok a gond a megyében élők egészségével. A nyolcva­nas évek óta sajnos igen jelen­tősen megemelkedett a halálo­zási arány. Nagy gond az alkoholiz­mus, megjelentek a droggal összefüggő egészségügyi prob­lémák. Dr. Szikulai Lóránt so­kat foglalkozott az alkoholiz­mus betegségével. Éveken ke­resztül az alkoholizmus elleni bizottság elnöke, alelnöke volt. Nagy szerepe volt az or­vostovábbképzés, szakdolgo­zóképzés megszervezésében. A rendszerváltás utáni legje­lentősebb állomások a gyógy­szertár-privatizáció, az onko­lógiai centrum megépítése és a kórházi ágyszámcsökkentés zökkenőmentes lebonyolítása volt. A miklósi matematikatanár a sakk szerelmese lett Bege Márton a szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskolán végzett matematika- fizika-műszaki ismeretek szakon. 1961-ben Kunma­darason kezdett tanítani. Kunszentmiklóson 1973-tól oktatja az ifjúságot. Munkáját kitűnően végezte, a tanítás mellett kedvtelésből sakkozott. Mint mondja, 1991- ben véletlenül került a sakk­versenyek világába. Akkori­ban indították el országos szin­ten a pedagógus kupát. Itt egy tanár és egy diák alkotta a csa­patot. Egy budapesti verse­nyen - legnagyobb meglepeté­sére - egyik diákja bronzér­mes lett. Ábból az osztályból, ahová ez a gyerek járt, a követ­kező héten tizenhármán je­lentkeztek, hogy sakkozni sze­retnének. A környéken azon­ban senki sem volt, aki magas szinten űzte volna ezt a sportot. Bege Márton mégis szervezni kezdte a miklósi diáksakkot. Olyan szaktekintélyekre talált, akik magas színvonalon tudták átadni tudá­sukat az ifjú tehetségek­nek. A sakk- matematika- testnevelés szakos osz­tály az idén ballagott el. A lánycsapat négyszeres diákolimpiái baj­nok. Á tizenhárom lelkes gye­rekből hatan az országos élvo­nalba tartoznak. A sakkos osz­tály hét diákolimpiái címet és számos országos szintű elis­merést, díjat, helyezést szer­zett a kunszentmiklósi általá­nos iskolának. Bege Márton álma, hogy egyszer a miklósi sakkozókat az országos baj­nokság élvonalában, az OB I- ben láthassa. Mint mondja, a megszállott matematikusból megszállott sakkimádó lett. Büszke arra, hogy nemzetközi visszhangé sikert aratva há­romszor rendezték meg Kun­szentmiklóson a pedagógus­diák sakkfesztivált. Egy kis sár a Wembley-ből Dr. Bozóky Imrének sikeréve az 1997-es! Az izsáki ügyvé­det, a FIFA nemzetközi part­jelző keretének tagját ez év elején a megyei ügyvédi ka­mara titkárává, röviddel ez­után a megyei labdarúgó szö­vetség elnökévé választották. Emellett több rangos nemzet­közi mérkőzésen lengette a partzászlót a világ legjobb já­tékvezetője, Phul Sándor asz- szisztenseként.- A kezdet tulajdonképpen sablonos - mondja. Én is úgy in­dultam szülőhelyemen, Solt- yadkerten, mint minden gyerek. Éjjel-nappal fociztam, de nálam a gyerekkorral nem múlt el a sportág iránti aktív érdeklődés. Kitartással űztem a labdát kü­lönböző szintű NB-s csapatok­ban, majd jött a játékvezetés. 1993-tól vezettem NB I-es meccseket, majd gyorsan vá­laszút elé kerültem. ’94-ben dön­tenem kellett a hogyan tovább- ról: játékvezetős vagy FIFA partjelzői kerettagság? Nem ke­vés töprengés után az utóbbi mellett határoztam. A legemlé­kezetesebb meccsek: az első Wembley stadionbeli bemutat­kozásom, a München Glad­bach-Silkes Kratovo mér­kőzés, majd a Németország -Anglia vb- elődöntő, az Olaszország -Anglia vb­selejtező, a Dortmund-Juventus BEK-dön- tő, és sorolhatnám a többi külföldi és hazai meccset, hiszen mind­egyik nagy élmény. A legtöbbről „ereklyéket” is őrzök, mint pél­dául a Wembleyből egy kis sarat és fűcsomót, mely acipőm talpára ragadt. A pillanat tört része alatt kell dönteni egy-egy vitás helyzetről. Egy jó játékvezetői csapat nem tévedhet. Ha mégis, nem hívják őket. A nemzetközi szereplést jövőév december 31 -ig be kell fe­jeznem, mivel 45 éves leszek, és ott ez a felső korhatár, de addig még jónéhány szép feladat vár rám. Ä megye labdarúgásában az egyik legfontosabb teendőnek a játékos, edző, játékvezető után­pótlás nevelését tartom. Az ügy­védséget és a partjelzőséget is hi­vatásnak tekintem, azonos részei az életemnek. Egy dolog van, ami ezeket megelőzi: a család. A dokumentarista fotóművész Walter Péter Császártölté­sen született 1950-ben. 1968-tól foglalkozik fény­képezéssel, 1971 óta hiva­tásszerűen gyakorolja a szakmát. 1982-ben az Eu- rofotó pályázat dokumen­tum kategóriájában arany­érmet nyert. Hétfőn a „Bács-Kiskun Megye Mű­vészeti Díja” kitüntetést vehette át. Walter Péter a Nagyba­racskai Fotográfiai Alkotóte­lep alapító tagja. 1989 óta a Petőfi Népe című napilap képszerkesztője. Szabadide­jében a Magyar Fotográfiai Múzeum munkáját segíti. Részt vesz a múzeum kiad­ványainak szerkesztésében. Reprodukciókat készít a ma­gyar fotográfusokat bemutató Fényképtár című időszaki kiadványba és más albu­mokba. Dokumentumfotói - így például a tanyasi öregek életét bemutató sorozata - számos kiállításon aratott el­ismerést. Munkái közül talán a legismertebb a közelmúlt­ban kiadott Két folyó között című album, amelyben Bács-Kiskun megye ter­mészeti és építészeti szépségeit rögzítette filmre. Szeretné, ha újraéledne a kilencvenes évek elején leállt nagybaracskai alkotótelep. Az alkotók külön-külön dol­goznak, egyelőre nincs, aki összefogja, megszervezze a közös munkát. Örül annak, hogy gépével ott lehetett a rendszerváltás eseményeinél. Mint mondja, több ezer fo­tója van a rendszerváltás kecskeméti, Kecskemét kör­nyéki eseményeiről, szemé­lyeiről. Ha ideje engedi, ak­kor folytatja a nyolcvanas években megkezdett doku­mentum-sorozatát, amelyben a tanyán élők mindennapjait örökítette meg. Az azóta el­telt idő óriási változásokat hozott az ő életükben is, és ez egy dokumentumfotósnak nagyon jó téma. A verhetetlen bajai hátúszó Vereczkei Zsoltnak az a kará­csony más volt, mint a többi. Annak az ötéves, alkar nélkül, mozgássérülten született nyír­bátori kisfiúnak, akiről szülei lemondtak, és nevelőotthonban nevelkedett, mindenképpen emlékezetes. A Vidákovics-nő- vérek (Zsófia, Ilona és Júlia - tisztelettel kérem, jegyezzék meg a nevüket!) tizenötödma- gával vitték otthonukba. Együtt ünnepelni. Amikor eljött a búcsú pilla­nata, a mindig mosolygó fiúcska a lányok nyakába kapaszkodva közölte, nem akar elmenni tőlük. Örökbe fogadták. Vereczkei Zsolt igazi otthonra talált, mel­lettük értette meg, hogy semmi­vel sem több vagy kevesebb az épkézláb embernél. Általános iskolás korában már Halacskának becézték. Fel­figyeltek rá, s azóta versenysze­rűen úszik. Magyarország és a világ egyik leghíresebb mozgás- sérült sportolója. Az 50 méteres hátúszásban - fő számában - évek óta nem talál legyőzőre. Barcelonában úgy nyert para- limpiai bajnoki címet, hogy lengyel ellenfele a délelőtti selejtezőben világcsúcsot úszott. Zsolt­nak ez nem je­lentett aka­dályt, a dön­tőben ő dön­tötte meg a vi­lágcsúcsot. Atlantában a 40 másodperces álomhatárt megdöntve 39.95-ös elképesztő világcsúccsal védte meg paralimpiai bajnoki címét. A Bajai Spartacus Vízügy SC sportolója emellett egyszeres vi­lág- és háromszoros Európa- bajnok. A harmadikat néhány napja nyerte az 50 méteres hát­úszás koronázatlan királya. Az atlantai olimpiát követően Vereczkei Zsolt Horn Gyula mi­niszterelnöktől vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiske- resztjét, míg Kuncze Gábortól, a sportot felügyelő belügyminisz­tertől pénzjutalmat kapott. A ba­jai kórház liftkezelője, a Sugo- vica-parti kisváros jelenlegi leg­sikeresebb sportolója annak örülne leginkább, ha a mozgás- sérült versenyzők nemcsak er­kölcsi, hanem lényegesen több anyagi támogatást is kapnának. Országosan elismert osztály Dr. Fröhlich Péter Bács- Kiskun megyében kezdte ta­nulmányait, Kalocsán járt gimnáziumba. Budapesten végezte az orvosi egyetemet, majd az NDK-ba került, ahol megyei kórházban, majd a magdeburgi egyetemen dol­gozott. Fröhlich Péter 1987-ben tért vissza Magyarországra. 1993- ig az Országos Baleseti Intézet főorvosaként tevékenykedett. ’93-ban pályázat útján került Kecskemétre, a Bács-Kiskun megyei önkormányzat Nyíri úti kórházába, ahol a traumato­lógiai osztály osztályvezető főorvosa. Érdeklődési köre - s mint mondja, ez igen ritka a szakmán belül -rendkívül szé­les. A politraumatizáltak keze­lése, az erősen roncsolt végta­gok megtartása, szövetpótlási módszerek, valamint a mű­szerfejlesztés egyaránt érdek­lődési körébe tartozik. 1989- ben védte meg kandidátusi disszertációját, így az orvostu­dományok kandidátusa. Meg­választották a Magyar Trau- matológus Társaság vezetősé­gének tag­jává, tagja a szakmai kol­légiumnak, valamint az osztrák és német bal­eseti sebé­szeti társasá­goknak. Mint mondja, a traumatoló­giai osztályon dolgozó kollé­gáknak már Kecskemétre jö­vetele előtt is megvolt a meg­felelő szakmai tudásuk, ám kellett valaki, aki összefogja, menedzseli ezt a tudást. A mo­dernebb szakmai módszerek bevezetéséhez szemléletvál­tásra volt szükség. Ennek e- redménye, hogy a megyei kór­ház traumatológiai osztálya az elmúlt években országosan is elismert szakmai műhellyé vált. Fröhlich Péter szerint cé­lokról beszélni ilyen pénz­szűke mellett nehéz. Ennek el­lenére egy kecskeméti heli­kopteres mentőközpont létre­hozásán fáradozik. A megye ugyanis évek óta vezeti a köz­lekedési baleseti statisztikát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom